Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

1 oldal 1971. augusztus 31, kedd Elismerés az építőknek Az építkezéseken általában mindenütt ott a kisebb- nagyobb tábla, amelyen feltüntetik az építtetőt, az épí­tőt., és még néhány —, a járókelőknek nem sokatmon­dó adatot. így azután esetenként nem lehet csodálkoz­ni, ha egy-egy érdeklődő felteszi a kérdést: Mi épül itt? Vagy kap kielégítő választ attól, akit kérdezett, vagy nem. Kiskunfélegyházán, a Petőfi téren. nincs szükség különösebb érdeklődésre, messziről látható. ízlésesen festett tábla ad részletes felvilágosítást... Új Centrum-áruk, szolgáltatások Húszezer koratron termék, tépökapcsos tipegők A párduc névhez méltóan . ., iJWfíífj“# iumu ipmmmmmkt fplrést m&msvomMQ$ mm * ma 9» 3 SZÓ 8A + HAU mm mmm mm mm. mmm ••••"• ..... •- ~..i~ .. nmmé .. . hogy itt ki és miyen épületet épít, a tábla túl­oldalán pedig... A jól bevált és megér- I lesz az elegáns díszdobo­... még a lakások alaprajzát is közszemlére teszik. Aki megszemléli a táblát, azonnal gyönyörködhet az... demelt népszerűségnek ör­vendő Centrum-hétfők nyomán a Centrum Áru­házak újabb árukínálattal, akciókkal, illetve szolgálta­tásokkal lepik meg a vevő­közönséget. Szóljunk az alábbiakban a legfőbbek­ről. Ami mindenekelőtt az őszi-téli idényre való fel­készülést illeti: bővítik a közkedvelt koratron-cikkek választékát, s az eddigi könnyebb anyagok mellé most a hűvösebb évsza­kokban való viselésre al­kalmas 20 ezer pantalló és szoknya kerül — kizáró­lag a Centrumban — áru­sításra. Üj eljárással készülnek az úgynevezett front- és formafix férfiöltönyök, amelyek formatartósságu­kon kívül simaságukat, ru­galmasságukat tisztítás után is megtartják. Újdon­ság a tinédzser korú fiatal lányok ízléséhez igazodó Interprint hurkolt pamut- jersey mintás blúz. A fe­kete tulipán jellel ellátott Fékonpress márka a jövő­ben nemcsak férfi ingeket, hanem gyermekingeket, lányka- és női blúzokat is fémjelez. Üj cikke még az áruház­nak a tépőkapcsos frottír csecsemőtipegő, a férfi- és gyermek-harisn3'anadrág. Az ajándékozási idénynek bizonyára kedvelt cikke zos férfi- és női zsebkendő, hármas, vagy hatos össze­állításban csomagolva. Olyan szolgáltatásokkal is vásárlói segítségére siet a Centrum, amelyek a be­szerzéssel járó gondot, fá­radságot igyekeznek csök­kenteni. így az ősz folya­mán több tízezer prospek­tust bocsa tan ck ki, műsza­ki cikkeket ismertetve, fel­sorolva a főbb tudnivaló­kat. Ezek az áruk levele­zőlapon is megrendelhetők; az áruházak intézik az OTP-hitelt, s küldik ki a kért cikket utánvéttel a megrendelőnek. Alig pár napos múltra tekinthet vissza a Cent­rum legújabb, de máris so­kat ígérő akciója. A kettős ünnep után jelentek meg ugyanis a kirakatokban a Párduc márkajellel ellátott áruk. A Centrum saját üzemeiben készült, s a nagyipartól kizárólagos joggal rendelt cikkek leg­javából kiválasztott már­kaárukat bizottság vizsgál­ja felül, különös gonddal. Mint minden márkás árunál, ezeknél is sajátos előírások szavatolják a mi­nőséget. A Párduc márka­jelet csak a legdivatosabb fazonú, különlegesen finom kivitelű áru kaphatja meg, amelynek egyik fő köve­telménye, hogy könnyein kezelhető, formatartó le­gyen. Nem elhanyagolható előny még, hogy az árut bármilyen kifogás esetén vita nélkül ki kell cserél­ni, vagy értékét visszaté­ríteni. — Honnan az elnevezés? — tettük fel a kérdést a Centrum Áruházak vezetői­nek. — A Párduc márkájú árunak olyannak kell len­nie, mint a vadnak, amely­től nevét kapta: kecsesnek, szépnek, s ugyanakkor ru­galmasnak, erősnek. Eddig a legszebb női ruhák és férfiöltönyök, a legneme­sebb bőrdíszműtermékek, a legdivatosabb kalapok, s az áruházak néhány ipa­ri partnerének legjobb ké­szítményei kapták meg a megkülönböztető márkaje­let. J. T. Nem is olyan rejtett tartalék ».. építők munkájában is, akik már az első emelet befejezésén dolgoznak. (Opauszky László felvételei.) Az államigazgatási sta­tisztika adatai azt mutat­ják, hogy az utóbbi évek­ben bizonyos javulás ta­pasztalható az ügyintézés színvonalában. Erre nagy szükség is van; hiszen csu­pán a tanácsi szerveket évente mintegy 20 millió ügyben keresi meg a la­kosság. Elmondhatjuk, hogy az ügyintézők többsége lel­kiismeretesen, előzékenyen igyekszik munkáját ellátni, a hozzáfordulók gondjait, bajait meghallgatni, lehe­tőség szerint, orvosolni. Is­mét csupán; a tanácsi szer­vek statisztikáját ; említve, egy-egy évben 1-3—1.4 mil­lió üggyel foglalkoznak írásban, s hogy zömében kielégítően, arra jellemző egy másik adat: a felleb­bezések aránya mindössze 4 százalék (Egy jelentős része ennek is megalapo­zatlan.) Intézik vagy elintézik E nagyjából kedvező kép sem kendőzheti el azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a hivatali mun­kában még gyakran fellel­hetők. Ismerősek ezek, va­lóban csak emlékeztetőül: az ügyek sematikus, sab­lonos intézésére gondo­lunk, arra az esetenként tapasztalható jelenségre, hogy az ügyintézők formá­lis jogszabály-alkalmazás­Alkotó emberek A faszobrász — A kolóniái garnitúrák Kecskemétről érkeztek — mondta egy budapesti bú­torbolt eladója. Nézze meg, milyen szép kidolgozású, tökéletes darabok. — De az áruk is elég borsos lehet — vetettem közbe. — Igen. Két modem szobaberendezés kerül eny- nyibe. A vevők mégis elő­jegyeztetik, szívesen vár­nak rá, amíg a boltban van, én is gyönyörködöm bennük. * * * A Kecskeméti Asztalos Kisipari Termelő Szövet­kezetben aprólékos mun­kával készülnek a stílbúto­rok. Az egyes bútorokat a szövetkezet munkatársai együtt tervezik, de minden darabon megtalálható az itt dolgozó Mecsker György Easzobrász munkáját — Hol tanulta különle­ges szakmáját? — kérde­zem az ősz, kék köpenyes férfitől. — Jugoszláviában, Mit- rovicán. Az utcánkban egy faszobrászműhelv volt. Is­kolából hazafelé menet eleinte az ablakban, ké­sőbb a műhelyben bámul­tam a szobrászok munká­ját. Nem tudtam betelni a látvánnyal, amint egy fa­rönkből vésőjük nyomán szobrok, bútorok születnek. Amikor elvégeztem a nyolc osztályt, apám elvitt a mesterhez. Kérte, vegyen fel inasnak. De a mester ragaszkodott ahhoz, hogy leérettségizzem. így azután csak négy év múlva kezd­tem el szobrászkodni, bú­tort tervezni, rajzolni és ismerkedni' különböző stí­lusjegyekkel. Most már ho­vatovább 40 éve ez a mun­kám. De még mindig a szakmám szerelmese va­gyok. Ezért járok át nyol­cadik éve Nagykőrösről Kecskemétre. — Családjában akad-e folytatója a szakmának? — Sajnos, nem. Pedig három gyermekem közül kettőnek hajlama volt hoz­zá. A fiam Diesel-moz- dony-vezető, a kisebbik ag- ronómus, a lányom viszont rokonszakmát választott: rajzszakos tanárnő. — Saját magának készí­tett már stílbútort? — Arra még nem jutott idő. Építkeztem, és három gyereket neveltem. A kö­zelmúltban azért már vet­tem fát. Barokk szoba lesz belőle. A tervezéséhez hoz­záfogtam, a bútort ponto­san a lakás méretéhez fo­gom szabni. — Ügy hallattam, tanít­ványai is vannak a szövet­kezetben. — Nemrégen két lány szabadult fel. Ügyesek, ko­molyak, szorgalmasa!^ Romhányi Lacira viszont, aki szintén nálunk tanult, nagyon büszke vagyok. Igaz, hogy elment tőlünk, de csak azért, mert to­vább tanul Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán. Az a baj — tűnődik el Mecsker György —, hogy a fával való szobrászkodás egyben komoly fizikai mun­ka, és ezért — de csak ezárt — inkább fiúknak való. « * * A szobrásztaühelyben szól a rádió. Az asztalosok ide szállítják a durván élő­munkáit bútorelemeket, hogy a díszítőfaragást el­végezzék rajtuk. Hárman verik a vésőt, rövid, apró mozdulatokkal, fakalapács- esal. Asztallapszélre kerül a fonatra emlékeztető dí­szítés. Az évente Itt készülő több mint ötszáz kolonial garnitúra határainkon túl is öregbíti hírnevünket. Selmeci Katalin sál bürokratikusán intéz­kednek, vagyis csupán in­tézik az ügyeket, ahelyett, hogy elintéznék. Sok hiba forrása az intézkedés alap­jául szolgáló helyzet, a tényállás nem pontos fel­derítése: a határidők be nem tartása, s nem utol­sósorban a jogszabályok­nak az alapvető célkitűzés­től elszakadt, azzal gyak­ran ellentétes értelmezése, alkalmazása. Reggelenként sűrű ra­jokban áramlanak a hiva­talok dolgozói a munkába.; Egy.két perccel a munka­idő kezdete előtt gyakran látni' siető tisztviselőket. Délután már nyugodtabb tempóban hagyják el hi­vatalukat; a munkaidőt tehát kitöltik, sőt sok he­lyütt túlóráznak. Mégis, a vezetők is tudják, a dolgo­zók maguk sem tagadják: sok az üresjárat a hivata­lokban. Ha azt vizsgáljuk, hogy adódnak lehetőségek a munkaidő jobb, ésszerűbb kihasználására, a hivatali munka racionalizálására, első lehetőségként a pontos munkamegosztást kell em­lítenünk, bármennyire ké­zenfekvőnek tűnik is ez. Hányszor tapasztaljuk, hogy ügyeket tologatnak egyik íróasztaltól a mási­kig, s bár ezeknek az aszta­loknak van gazdájuk, az elintézésre váró ügyeknek néha sehogy sem akad. Sok a nyilvántartás... Tanácsi hivatalokban és másutt is sűrűn tapasztal­juk, hogy nincs helyes arány az úgynevezett ér­demi és ügykezelési mun­ka között. Egy korábbi felmérés szerint egy-egy dolgozónál a nyolc és fél órás munkaidőből a Mis­kolci Városi Tanács appa­rátusában 16, a székesfe­hérváriéban átlag 28 szá­zalék jutott az ügykezelés­re. Sokat segítene ilyen szempontból, ha rendet teremtenének a nyilván­tartásokban. A községi ta­nácsoknál ma is több mint százfélét vezetnek ebből, a városi tanácsoknál még többet. A gyakorlati hasz­nuk néha mégis alig-alig mutatkozik. Az építési en­gedéseket például a ta­nácsoknál lajstromosan tartják nyilván. De ha év végén a tanácselnök tudni akarja, hány bontási enge­délyt adtak ki abban az esztendőben, végig kell né- 1 zetnie valamennyi kartoté­kot, „kigyűjtetnie” belőlük a megfelelő adatokat; az úgynevezett perem-lyukkór- tyás nyilvántartásoknál például mindezt meg le­hetne takarítani. ...és az értekezlet Ügy tűnik, nem sike­rült eléggé visszaszorítani az értekezleteket sem. Nem arról van szó, hogy vala­mennyi káros, vagy feles­leges lenne. De a kellő elő­készítés nélkül, sebtiben összerángatott, felkészület­len előadóval tartott érte- kezősdinek semmi teteje, ez gyakran csupán a hiva­talvezetők tehetetlenségé­nek a nyilvánvaló bizonyí­téka. Mindenütt meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a beosztottak többet foglalkozhassanak elvi kérdésekkel, a munka javításának elvi és gyakor­lati feladataival. Lassan ugyanis ott tartunk, hogy sok helyütt a nyüzsgést ösz- szetévesztik a munkával; A jó szemű, a munkaterü­letét és a beosztottjait egy­aránt ismerő hivatalvezető persze, nem megy lépre, és a munkáját szolidan, szak­mai és politikai szempont­ból egyaránt lelkiismerete­sen ellátó tisztviselőt ré­szesíti előnyben a felszí­nes, az önadminisztráló, a feleslegesen nyüzsgő kollé­gákkal szemben. Munkaszervezés mint tantárgy A munkaidő jobb ki­használásában szerepet ját­szik a dolgozók szakkép­zettsége, általános művelt­sége, az adott munkaterü­leten eltöltött ideje és he­lyi ismerete is. Úgy tűnik, hogy a hivatali és elsősor­ban a tanácsi vezetők kép­zésében az eddiginél na­gyobb gondot kellene for­dítani a munkaszervezési kérdésekre. Az iparban, a gazdasági életben ezek már régebben előtérbe kerül­tek. Itt lenne az ideje, hogy ez történjék a tanácsok­nál és a többi hivatali szerveknél is. Tetszés szerint szaporít­hatnánk a példák számát, de nem ez a célunk. Csu­pán az, hogy a hivatali munkaidő jobb kihasználá­sának, a munka racionali­zálásának ezekre a nem is túlságosan reitett tartalé­kaira felhívjuk a figyel­meit Ü. L.

Next

/
Thumbnails
Contents