Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

1971. augusztus 4, szerda 3. oldal a Forrásról A Kiskunság 1955-ben jelent meg először. 14 esz­tendő alat 25 számot adott ki a megyei tanács más tes­tületek közreműködésével. Csak a legutolsó években sikerült az olvasótábort valamelyest növelve, tehet­séges alkotókat állandó munkatársnak megnyerve a lapot a vidéki középsze­rűségből kiemelni és fel­csillantani a megye szel­lemi kapacitásában, hagyo­mányaiban, dinamikus fej­lődésében rejlő lehetősége­ket. Ezekre az eredmé­nyekre alapozva kezdte meg a Forrás című iro­dalmi, művészeti, tudomá­nyos folyóirat szerkesztő­sége 1969-ben munkáját. A harmadik évfolyam végé­hez közeledve immár el­mondható, hogy a lap — kisebb következetlenségei, megtorpanásai ellenére — egyik szervezője, ösztönző­je a megye kulturális éle­tének. Szívesen közöljük a megkérdezettek elismerő szavait és — kivételesen egy-egy mondatban — öt fővárosi író véleményét. FEKETE DEZSŐ könyvtárvezető, Bácsalmás. Örülök annak, hogy me­gyénknek önálló folyóirata van, a kéthavonta, több, mint háromezer példány­ban megjelenő Forrás. Ne­kem elsősorban a szocioló­giai jellegű írások tetsze- 1 nek. Helyeselném, ha a ki­advány időrendben rögzíte­né szűkebb hazánk fonto­sabb eseményeit. Javaslom, hogy a szerkesztőség adja ki a Forrás és a Kiskun­ság cikkeinek mutatóját. A folyóirat oly népszerű Bácsalmáson, hogy az új művelődési ház ifjúsági klubja a Forrás nevét vet­te fel, és kapcsolatot tart fenn a szerkesztőséggel. GYERGYÄDESZ LÁSZLÓ, népművelési előadó, Kecskemét Számomra a szociológiai írások jelentenek a leg­többet. Jó lenne folytatni a bábművészetről megkezdett sorozatot, (Hiszen a báb önálló folyóiratot is meg­érdemelne ...) Bízom ab­ban, hogy ez a tekintélyes folyóirat lehetővé teszi a közművelődési jellegű cik­kek sűrűbb közlését. Szí­vesen olvasnék több jó pró­zát a lapban. * Én úgy érzem, hogy a Forrás mindig is azt tette, ami kell: jó irodalmat ho­zott, nem provinciális szemléletűt és — a szó iga­zi értelmében, elkötelezet­tet. (Jókai Anna) — A For­rásnak folytatnia kell ezt az igyekezetei: a magyar nyelv, népművészet, ma­gyar múlt, kunsági néprajz eredményeinek, kutatásai­nak szemmel tartását, nép­szerűsítését. (Tornai József) — Helyeseltem az első perctől kezdve, hogy a ha­táron túli magyar iroda­lommal oly bensőséges a kapcsolat. (Szalay Károly) — Ebben a folyóiratban ta­lálok és olvasok olyasmit, ami sajátosan kecskeméti, Duna—Tisza közi, azt a vi­lágot látja és láttatja, azt a közeget, amely számomra testközeli. (Ruffy Péter) — Kecskemét nemcsak föld­rajzilag, hanem a folyama­tosan kifejtett érték jogán is ott van Pécs, Debrecen, Szeged között. (Fodor And­rás). B. K. Petőfi - é y fordulóra készülnek Dunavecsén Jövőre ünnepeljük Pető­fi Sándor születésének 150. évfordulóját. Erre az alka­lomra gazdag programot állított össze a dunavecsei Petőfi-tájmúzeum baráti köre. Elhatározták a múzeum bővítését, a kiállított anya­gok átrendezését és a bú­torzat jelentős hányadának kicserélését. 1972-ben Vas- berényi Géza dunavecsei és Kertész Miklós budapesti Petőfi-kutatók gyűjtemé­nyéből rendeznek kiállítást. A program egyik kiemel­kedő rendezvényének ígér­kezik a Petőfi-emlékhelye- ken működő irodalomsza- kos tanárok tanácskozása. 1972. nyarán a Petőfi ba­ráti kör kirándulást szer­vez Segesvárra, ahol gyűj­tőmunkát végeznek majd. Mozgalmat kezdeményez­nek az általános iskolai ta­nulók körében: ismerjék meg Petőfinek azt a 33 költeményét, melyeket Du­navecsén írt. Dömsödi, du- navecsei, kunszentmiklósi, szabadszállási és szalk- szentmártoni úttörők rész­vételével ifjúsági szavaló- és dalversenyt rendeznek 1972 tavaszán. A szervező bizottság ja­vaslatára, a nagyközség KISZ-esei, úttörői rendbe­hozzák a Duna-gát tövé­ben álló 200 éves Petőfi-fa környékét. —ó —a Üzempróba Kiskunhalason Háromezer csirke óránként ivál előtt Garán Jelentős összegeket for- [ kazánházat létesítnek. Elő- dítanak a negyedik ötéves terv időszakában a Ba­romfiipari Vállalat kis­kunhalasi gyáregységének fejlesztésére. A beruházá­sokkal egyrészt az üzem kapacitását növelik, más­részt a dolgozók munka- körülményein javítanak. Tegnap megkezdődtek az új baromfifeldolgozó gépsor üzemi próbái. Az új gépsor, amelyet 18 mil­lió forintos költséggel ál­lítottak fel, óránként 3 ezer csirke, illetve 2500 kacsa feldolgozására al­kalmas. A pályát folyadé­kos előhűtő berendezés egészíti ki. Ez lényegesen megkönnyíti a munkát, különösen a csomagolást. Az üzemi próba idején mutatkozó apróbb hibák elhárítása után a gépsor e hónap közepétől folya­matosan termel. Az üzemben jövőre kez­dik meg az új hűtőköz­pont építését. Tizenkét mil­lió forintért vásárolnak gáztüzelésű kazánokat és reláthatólag 1975-re adják át a korszerű szociális lé­tesítményt, melyben 900 dolgozó számára lesz a fe- I — munkaidő-kedvezmény­Az augusztus 19—21. kö­zött sorra kerülő Duna menti folklórfesztivál elő­készületei jegyében egyre sűrűbben tartja próbáit a garai nemzetiségi tánc- együttes és zenekar. Min­den törekvésük az, hogy az erős nemzetközi és hazai mezőnyben — a szovjet, török, bolgár, csehszlovák, lengyel, jugoszláv és ro­mán, valamint a legjobb hazai együttesek között — szép hagyományaikhoz méltón szerepeljenek. A 24 tagú nemzetiségi táncegyüttes felkészülését a Magyarországi Délszlá­vok Szövetsége, s a helyi tanács egyaránt segíti. A szövetség megbízásából pél­dául a közelmúltban két napot töltött Garán, s adott hasznos tanácsokat a pró­bákon Kricskovics Antal neves koreográfus. A helyi tanács pedig a szükséges ruhák, kellékek előterem­tésével segíti elő a remélt sikert. A helyi mezőgazda- sági üzemek és a bajai ipa­ri vállalatok — ahol az együttes tagjai dolgoznak kete-fehér öltöző és fürdő, nyel könnyítik meg a fia- valamint ebédlő. I talok felkészülését. A ma szedett gyümölcs reggelre Stockholmba ér Beköszöntött a zöldség és gyümölcs főszezonja, s nagy feladatokat kell meg­oldania a MÁV-nak és a Volán Trösztnek, hogy a gyorsan romló áruk mi­előbb a boltokba, illetve a külföldi vásárlókhoz ke­rüljenek. A MÁV a késő esti órák­ban mindennap hét ex­pressz tehervonatot indít a fővárosba, többek között Nagykanizsáról, Szegedről/ Kecskemétről és Nyíregy­házáról, megrakva a nap­közben szedett friss para­dicsommal, paprikával, ká­Üzemről — üzemre A HARMADIK PAPÍRGYÁRTÓ GÉP LÁBATLANBAN posztéval, dinnyével' A vasút naponta mintegy 280 vagonnyi zöldárut szállít, ennek egy részét export­ra. A nemzetközi tehervo­natok 17 óra alatt érnek Münchenbe, és Stockholm­ban is megkezdhetik az in­dulás utáni reggelen a vonatok kirakását. E hosz- szú utat hűtőkocsdkban teszik meg a gyümölccsel telt rekeszek. A Volán Tröszt teher­gépkocsijai végigkísérik a zöldárut csaknem a termő­földektől a fogyasztóig, hi­szen a tröszt bérautóit szá­mos tsz és állami gazdaság veszi kölcsön. A Volán még az érési időszak megin­dulása előtt egyeztette ten­nivalóit a SZÖVERT egye­sülés és a Konzervipari Tröszt vezetőivel. i újság a Vajdaságban? REKORDTERMÉS ZRENJANIN KÖRZETÉBEN A Vajdaságban az utóbbi években még talán soha­sem kedvezett annyira az időjárás a kenyérgabona betakarításának, mint az idén. Mindvégig száraz, napos idő volt. Így kiváló minőségű és tárolásra al­kalmas gabona került a raktárakba. Zrenjanin kör­zetében július közepére be­fejeződött az aratás és a cséplés. Az eddigi hivata­los kimutatások és számí­tások szerint az átlagtermés a társadalmi szektorban 42 métermázsa, a magánter­melőknél 33 és fél mázsa. A legnagyobb hozamot Me- lence, Jankahid és Ecska földművesszövetkezeteinek birtokain érték el, itt 43 mázsa volt az átlagtermés. SZABADKA IS KÖZREMŰKÖDIK AZ AUTÓGYÁRTÁSBAN Évek óta szorgalmazza a Vajdaság az itteni ipar szo­rosabb együttműködését a kragujevaci Crvena Zasta- va Művekkel. Ügy találták ugyanis, hogy a vajdasági fémfeldolgozó ipar gyorsan alkalmazkodni tudna az autóipar követelményeihez. Ám az érdeklődés egészen a közelmúltig meglehetősen egyoldalú volt. az autógyár csak jelentéktelen mun­kákkal bízott meg néhány vajdasági üzemet. Egy esz­tendővel ezelőtt a Zastava zombori részlegének létesí­tésével tört meg a jég. Nemrégiben azután a gyár vezérigazgatója terepszem­lét tartott a Vajdaságban, s ennek eredményeképpen Zombor után Szabadka, ké­sőbb pedig Zrenjanin és Zenta is bekapcsolódik az autógyártásba. A Zastava Művek évente 200 ezer autót szeretne előállítani, s ehhez szüksége van a szé­les körű kooperációra. A napokban kötöttek szerző­dést a szabadkai Sever Vil­lanymotor Gyárral. A Sever új üzemet épít mintegy 12 millió dináros befektetés­sel és a gépkocsikhoz szük­séges villamossági kelléke­ket fogja gyártani. BUDAPESTI MŰVÉSZEK VAJDASÁGI KÖRŰTON Az Űjvidéki Művelődési Központ szervezésében jú­liusban vajdasági körúton vett részt a Metro-együt- tes: Zoran Sztevanovity, Bodor Károly és Zalatnay Sarolta. Zsúfolt műsor ke­retében Becsén, Kanizsán, Kishegyesen, Topolyán, Te- merinben, Adán és Zentán vendégszerepeitek szép si­kerrel. VAJDASÁGI MAGYAR ÍRÓK SZERBÜL Varga József műfordító szerződést kötött Szirmai Károly íróval egy elbeszé­léskötetének szerb nyel­ven való kiadásáról.A kötet anyagát Varga József for­dította és ő lesz a kiadója is. Hasonló elbeszélésekkel Belgrádban is foglalkoznak már kiadók, mégpedig igen eredményesen, több neves írót gyűjtve maguk köré. zését egyébként a Vajda­ságban valószínűleg hama­rosan újabbak is követik. A vállalkozás rendkívül fontos, hiszen a vajdasági magyar irodalom így hoz­záférhetővé válik a.z ország egész lakossága számára és elnyerheti azt a megbecsü­lést, amelyet színvonala, témaköre alapján megérde­mel. Varga József kezdeménye­TATAROZZÁK A ZRENJANINI MŰZEUMOT A zrenjanini múzeum jelenlegi épületét — amely valamikor közigazgatási in­tézmények székhelye volt —, 1893-ban építették, s az­óta egyszer sem tataroz­ták. Tavaly azután meg­vizsgálták az épület álla­potát és megegyeztek a műemlékvédő intézettel, hogy az 1891-ben készült tervrajzok szerint — ame­lyeket időközben megtalál­tak — végzik el a tataro­zást. Így az épület vissza­kapja eredeti jellegét. A tatarozás 710 ezer dinárba kerül, az összeg előterem­tésében részt vállalt a községi művelődési közös­ség, a hitelbank, a tarto­mányi közművelődési kö­zösség, és a múzeum is. Az udvarban egy­úttal egy négyszáz né­zőt befogadó nyári színpa­dot építenek. A munkát szeptemberben befejezik. „Valóságos környezetben Tanácskozás a falu művelődési kérdéseiről 95 A Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypapír Gyá­rában két papírgyártó gép már folyamatosan termel. A harmadik papírgyártó gépet május végén helyezték üzembe. Ezzel egy időben megkezdték már a negye­dik papírgyártó gép szerelését is. A papírgyártó gépek üzembe helyezésének egyik fontos feltétele a kazán, mely a gőzenergiát szolgáltatja. Részlet a már folyamatosan termelő 1. sz. papír­gyártó gépsorról« A Népművelési Intézet és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya közösen rendezi meg ősszel — a most befejezett megbeszé­lések szerint — a termelő- szövetkezetek és a falu művelődési kérdéseit meg­vitató négynapos országos továbbképző tanfolyamot. Erre nyolcvan hallgatót várnak az ország 19 me­gyéjéből. Elsősorban ter­melőszövetkezeti kulturális felelősök, megyei szakelő­adók és a területi tsz-szö- vetségek képviselőinek részvételére számítanak. A tanácskozás újszerű­ségét az adja, hogy — mint a jóváhagyott tervezet rög­zíti — „a termelőszövet­kezetek kulturális életével kapcsolatos kérdések fel­vetése és a teendők meg­fogalmazása mellett be kell mutatnunk a tsz-tag- ság, illetve a falu kultu­rális nevelésének, szóra­koztatásának népszerű és a legnagyobb hatást ered­ményező formáit.” Ezért a hallgatók a ma> művelődési igényeknek megfelelő, a közművelődé­si intézmények által össze­állított, bemutatott műso­rokat is megtekintenek „va­lóságos környezetben’” a falusi, tanyai művelődési klubokban. A rendezők a megye több vezetőjét is felkérik a kö­zeljövőben egy-egy előadás megtartására. Ezekre és a vitákra Kecskeméten, elő­reláthatóan a megyei ta­nács dísztermében, a gya­korlati foglalkozásokra, be­mutatókra főként a Kecs­kemét környéki tanyákon, falvakban kerül sor. A Népművelési Intézet még ez évben kiadja az októbe­ri tanácskozás során elő­adott műsorok forgató­könyvét és az előadások szövegét. H. N. Nemzetközi balesetélettani tanácskozás Kedden a Gellért Szál­lóban megkezdődött a Ma­gyar Élettani Társaság nemzetközi tanácskozása — az úgynevezett satellita szimpozion —, amelyen a baleseti sérülések alkalmá­val bekövetkező anyagcse­re-változások problémáit vitatják m<?g mintegy het­ven előadás alapján. Ez a balesetélettani megbeszé­lés — amely mintegy 50 külföldi részvevővel szom­baton fejeződik be — a jú­lius végén Münchenben le­zajlott 25. nemzetközi élet­tani kongresszushoz csatla­kozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents