Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

1971. augusztus 27, péntek 5. oldal A pártszervezetek feladatai az oktatási évad küszöbén ül a fesztiválról Nem látványos, de felelősségteljes, szerény, felmérő, elemző, szervező munkát igényel a pár tokta­tás előkészítése. A párt- alapszervezeti vezetőségek­nek a döntések meghozata­la előtt ismerni kell a dol­gozók, párttagok eddig szerzett politikai ismereteit, a differenciált igényeket, a helyi propagandisták fel- készültségét, az eltérő munkabeosztásból adódó követelményeket. A meg­felelő oktatási forma kivá­lasztásánál az üzem sajá­tos adottságainak, érdekei­nek figyelembevétele is szükséges. Minden pártszervezetnek és propagandistának érde­mes elgondolkodni a párt X. kongresszusának tömör útmutatásán: „Az ideoló­giai munkát mindazoknak a tényezőknek figyelembe­vételével kell továbbfej­lesztenünk, amelyek hat­nak rá. A szocialista tár­sadalom dinamikus moz­gásban van és sok eleme átmeneti jellegű. A hely­zetből következnek világ­nézetünk terjesztésének feladatai, figyelembe véve a tudat, a közgondolkozás adott állapotát. Elméle­tünknek és propagandánk­nak választ kell adnia az időszerű, új vagy akár ré­gi, de még nyitott kérdé­sekre. Az adott helyzetből következően a marxizmus —leninizmife, világnézetünk oktatása és hirdetése, ter­jesztése a különböző ellen­séges és téves nézetekkel folytatott harcban megy végbe.” Az 1971/72-es pártoktatá­si év a kongresszus szelle­mének megfelelően na­gyobb lehetőséget nyújt az alapszervezetek számára az oktatási formák közötti választásban. A kongresz- szust megelőző pártalap- szervezeti vitákban több helyen hangzottak el olyan észrevételek, hogy az okta­tás tematikája sablonos, Amikor az idegen nyel­vek tanításában — tíz-ti- zenkét évvel ezelőtt — ra­dikális módszertani válto­zások jelentkeztek, a szü­lők körében nyugtalanságot lehetett megfigyelni, s ez azóta is, napjainkban is tapasztalható. Aggódó fel­szólalások hangzottak el szülői értekezleteken. Akadt szülő, aki a korszerű ide­gennyelvi órát magvasan káosznak nevezte. Sőt, súr­lódások is előfordultak; például a szülő feljelentet­te a szaktanárt. Konzervatívizmus az el­lenszenv oka? Talán az is. A szülők egy része való­színűleg azért idegenkedik a tanítás modern formáitól, mert őt egészen másként tanították diákkorában. Véleményem szerint azon­ban az idegenkedésnek nyomosabb oka is van. Jó­részt megszűnt az a lehe­tőség, hogy a szülő belete­kinthessen gyermekének nyelvtanulásába. Az iskolában tanultakat a gyerek csak írott formá­ban viheti haza. Elvileg természetesen nincs akadá­lya, hogy az eleven szót is hazavigye, de a szükséges technikai felszerelés egye­lőre még a nálunk gazda­gabb országokban sem áll az iskola rendelkezésére. A korszerű módszertan a be­szédet teszi a kezdő sza­kaszban kizárólagossá, az­után elsődlegessé, a gyerek az iskolában tanultak java részét legfeljebb az eralé­nem eléggé kapcsolódik a napi politikai események­hez. Szóvá tették azt is, hogy nem ad új lehetőséget azok számára, akik négy-öt éven keresztül rendszere­sen törekedtek politikai is­mereteik bővítésére. Töb­ben úgy nyilatkoztak: fé- keái az oktatásban részt ve­vők aktivitását, hogy a ko­rábban meglevő pártokta­tási formák nehezítették a megnövekedett igények ki­elégítését, nem ösztönözték eléggé az ismeretek elmé­lyítésére. II felvetések jogos­ságát igazolja az MSZMP Központi Bizottsága azon határozata, amely a koráb­bi bevált oktatási formák mellett lehetővé teszi új oktatási formák, új temati­ka alapján való létreho­zását. Valamennyi pártszerve­zet árnyaltabban alakíthat­ja az igényeket, s jobban eleget tehet az oktatásban részt vevők politikai kép­zettségéből adódó követel­ményeknek. Azonban gon­dosan ügyelni kell arra, hogy a politikai oktatás megszervezésénél ne a for­ma címe domináljon. Ar­ra ügyelj ünk: kik részére, milyen céllal szervezzük a tanfolyamot. Tartalma le­hetővé teszi-e, hogy az üzem, intézmény gazdasá­gi, társadalmi, politikai eseményeihez kapcsolni tudjuk? Egészen más gon­dok vetődnek fél egy kul­turális, vagy egészségügyi intézményben, mint egy ipari üzemben vagy ter­melőszövetkezetben. A na­pi politikai eseményeknek a témának megfelelően egyik területen jobban, a másikban kevésbé érződik a hatása. Ezért nem köny- nyű eldönteni, hogy melyik oktatási forma a legmegfe­lelőbb az adott helyen. A legjobb mérce: a dolgozók igényei, politikai ismeretei, kezetében szállíthatja a szülői házba. Éppen akkor nem írnak semmit, amikor a szülőt legjobban izgatja, hogyan boldogul fia, vagy lánya az új tantárggyal. Így t?hát otthon nem, vagy csak másodlagos formában látják, amit az iskolában tanítanak. Ugyanilyen gya­nakvást okoz a fordítás mellőzése, illetőleg áthelye­zése a nyelvtanulás maga­sabb fokára. A fordítás öt­venszázalékos szerepet ad az anyanyelvnek, s még az olyan szülőnek is enged valamelyes betekintést a tanulásba, aki a nyelvet nem ismeri. A fordításnak ez a látszólagos előnye annyira vonzó, hogy hiá­nyolja a fordítást néme­lyik egyszerű szülő is, aki pedig nem tudhatja a ma­ga tapasztalatából, hogyan tanítottak régen. A nyelvoktatás kor­szerűsítése halaszthatatlan volt, az elavult módszerta­ni gyakorlat vakvágányra vitte a tanítást. A mód­szertani váltás lendülete azonban túl nagynak bizo­nyult. Ahhoz, hogy minde­nestül elvethessük a régit, az iskolai oktatás egész szerkezetének gyökeresen meg kellene változnia: fé­lig még hagyományos kere­tekben nem megy zökke­nő nélkül a hagyománytól az üzem gazdasági politi­kai feladatai... Propagandamunkánk, a politikai oktatás nem ön­célú. Hatékonyságának legfőbb fokmérője, hogy a helyes elvek ismeretét mi­ként követi megfelelő gya­korlat, a közéleti tevékeny­ség szélesítése, a korszerű közgazdasági szemlélet ter­jedése, a munkafegyelem, a közgondolkodás, közer­kölcs elveinknek megfele­lő alakulása. Erre csak ak­kor számíthatunk, ha a páttagság, a pártoktatásban részt vevők nem egyszerűen elsajátítói lesznek az elvi ismereteknek, hanem aktív közvetítői, népszerűsítői. Kecskeméten csak a párt­oktatásban közel ötezer párttag és pártonkívüli vesz részt az 1971/72-es ok­tatási évben. Ez olyan erő, amely egy év alatt is te­kintélyes változást eredmé­nyezhet a közgondolkodás formálásában, ha felké­szülten, s bátran vállalja a harcot a közömbösség, a közérdeket sértők, a mun- kafegyelem-lazítók, az egyéni érdekeket hajszolok, a szocialista elvektől ide­gen nézeteket hirdetőkkel szemben. Pártalapszervezeteink fontos feladata: a ter- tervezés, előkészítés még hátralevő idejét használ­ják fel ara, hogy a lehető legjobb feltételeket teremt­sék meg a pártoktatásban részt vevők számára politi­kai ismereteik gyarapítá­sához. A legképzettebb, az elméletet és a gyakorlatot jól ismerő, felkészült pro­pagandisták segítsék elő, hogy az 1971/72-es oktatás színvonalában, céljaiban, a résztvevők igényeinek ki­elégítésében eredményesen segítse politikánk megva­lósítását. Borsos György a kecskeméti városi pártbizottság titkára teljesen elszakadó tanítás. Valahogyan így mondhat­nák: a nyelvoktatás na­gyobb lépést akart tenni előre, mint az iskolai mun­ka egésze. — A módszerta­ni újítás nem vetett eléggé számot nemzeti helyze­tünkkel sem. A Magyar Nyelvtudo­mányi Társaság az elmúlt tanév folyamán felolvasó ülést szentelt a kérdésnek. Az előadást dr. Véges Ist­ván tartotta. Meghirdetett témája a szókincsgyarapí­tás volt. A szókincs bőví­tésének legáltalánosabb eszközéül az olvasást jelöl­te meg. Nyilvánvaló, hogy ezzel a szóbeliség előjogá­nak részleges korlátozását kívánta, és számításba vet­te azt a köztudott tényt, hogy a magyarok zöme fő­ként írásban találkozik az idegen nyelvvel. Szükséges­nek tartotta továbbá, hogy a szavak magyar jelenté­sét is hallják a tanulók, amikor ez célszerű, bár nyelvészeti szempontból többnyire bonyolult dolog az idegen és az anyanyel­vi szó egyeztetése. A hozzászólások még jobban nyomatékozták, hogy a hazai és az iskolai realitások talaján kell ma­radnunk, nem követhetjük minden tekintetben az egyébként kitűnő külföldi ZÁSZLÓK, FELIRATOK, JELVÉNYEK Augusztus 19-én, szerdán reggel olvasom a kalocsai főutcán a feliratokat: Vi­támé Ucastnikov Festiva- lu, Wir begrüssen die Teilnehmer der Festivals, Festival Konuklarizimi Candam Secamcariz .;. A járdán forrónadrágos lá­nyok népviseletbe öltözött legényekkel tereferélnek. Odébb fekete olasz fiúk orosz lányokat ajándékoz­nak meg jelvényekkel. A házsorok között 11 ország zászlaját lobogtatja a szél. A hétköznap ellenére már szerdán délelőtt a III. Du­na menti folklórfesztivál ünnepi hangulata alakult ki Kalocsán. Kollégáinktól halljuk: a Sugovica men­tén is. LAJKONIK A menettáncversenyen derült tekintetek követték a lengyel csoportot és hosszan elhúzódó taps je­lezte, merre járnak. „Ló­háton”, cifra öltözetben, csúcsos süvegben méltó­ságteljes figura haladt az élen. Ki ő, mit jelképez, találgatták a nézők. Meg­fejtettük a rejtélyt: Lajko- nik a neve a tréfás alak­nak, ő a tatárok elleni fur­fangos győzelem egyik szimbóluma, afféle népi hős. TÚLZOTT TAKARÉKOSKODÁS A jókora bajai moziban néprajzi filmeket vetíte­nek ... Hozzászokik a sze­mem a sötétséghez és meg­számolom a nézőket. Hú­szán vannak mindössze. Később megtudom: a be­mutatóról két tenyérnyi plakát tudósítja Baja la­kosságát. A jelek szerint több is elkelt volna. SZERVEZNI TUDNI KELL A fafaragók és naivfes­tők kiállításán vadonatúj tv-készülék pompázik az egyik sarokban. Miért hoz­példákat és didaktikai el­igazításokat. Ennek a cikknek a szer­zője nem értett egyet min­dennel. amit a felolvasó ülésen hallott, s ezt felszó­lalásában meg is mondta. Főleg a kezdők tanításá­ban látja szükségesnek az élő szó előjogának és az egynyelvűségnek a tiszte­letben tartását; ha a taní­tás első szakaszában meg­bontjuk az idegen nyelv zárt struktúráját, esetleg végzetesen rossz útra irá­nyítjuk a tanulót. Szüksé­gesnek mondotta továbbá a különleges, nagy inten­zitással dolgozó tagozatos osztályokat és tanfolyamo­kat, amelyek idegen nyel­ven jól beszélő szakembe­reket képeznek. De helye­selte a realista mérsékle­tet. a módszer egyeztetését a rendelkezésre álló idő­vel és eszközökkel. Mind az előadó, mind a felszólalók hangoz­tatták, hogy nem gondol­nak a korábbi elavult, for- dítgató, grammatizáló me­todika felélesztésére. Ter­mészetesen arról sincs szó, hogy a szülők aggodalmai bírták volna ilyen véle­ményre a nyelvészeket, a didaktikai szakembereket Senki nem kívánja vissza azt a tanárt, aki a diák Sizótárfüzetével a kezében. ták ide — töprengenek a megnyitón részt vevők. A titok gyorsan kipattan: „Hölgyeim és uraim — ál) és szól a terem közepén Moldován Domokos film­rendező, bevezető, köszön­tő szavai végén — a tele­vízió pár perc múlva su­gározza Vankóné Dudás Juliról, a galgamácsai pa­rasztfestőről készített fil­memet. Tekintsék meg Itt, balra látható néhány ere­deti alkotása..” „Ezt nevezem szervezés­nek” — mondja egyik is­merősöm. A VASRÚD A BÁCSFILM stábja teljes harci díszben vonult ki a víziszínpadon rende­zett táncbemutatóhoz. A helyszínen derült ki, hogy még egy vasrúdra is szük­ség lenne? A hajósok siet­tek az utolsó pillanatban a filmesek segítségére. A gépházban szereltek le va­lamilyen alkatrészt. Hja, a fesztiválért mindent. Biztos, ami biztos, a ka­pitány a „zsákmánnyal” igyekvő gyártásvezető után szólt. „Azután holnap hoz­zák vissza feltétlenül a nélkülözhetetlen kelléket, mert a folklór után mu- szály kihajóznunk.” NEKI IS IGAZA VAN Idézet egy felszólalás­ból: „Miért nem szerepel a hépművészet a tananyag­ban? Még a Képzőművé­szeti Főiskolán sem tanít­ják. Gondoljuk el: a Zene- művészeti Főiskoláról úgy kerülnének ki a tanárok, hogy egyetlen órán sem foglalkoztak a népzené­vel ...” FURULYA ÉS AUTÓ A kitűnő bácsalmási fa­faragó panaszkodik, hogy a községben 260 autót tarta­nak nyilván, de csak két embernek van furulyája. Nem mondja, de érezteti: haragszik az autóra, mert kiszorítja a furulyát és mindent, amit ez jelképez. Megtapsolják a rokonszen­darabonként kérdezi a sza­vakat, de bátorítja a peda­gógust, aki a szótárfüzetet a tanítás eszközei közé ik­tatja, mert célszerűnek lát­ja. Mindenki helyeselte, hogy a fordítás bizonyos helyet kapjon (véleményem szerint: a nyelvtanulás má­sodik félidejében igazolha­tó). Ez és általában min­den. ami az iskolai munka realitásait figyelembe ve­szi, megnyugtathatja a szü­lőket is. A heti két, meg három órában nyelvet ta­nuló osztályokban — ezek adják a középiskolások de­rékhadát! — csak addig mehet a beszéd tanítása, ameddig megvannak az eszközei, ameddig nem vá­lik talajtalanná. A szótárfüzet, a munkafüzet iskolai és ott­honi használata a szóbeli kezdő szakasz befejezése után, a fordítás jelenléte, az olvasás jelentős szerepe lehetőséget ad a szülőnek, hogy gyermeke nyelvtanu­lását figyelemmel kísérje, és — saját nyelvtudásának mértékében — ellenőrizze. A betekintés természetesen így sem olyan közvetlen, mint amilyet a hagyomá­nyos tanítás (főleg a latin- tanítás!) — engedett, de elegendő ahhoz, hogy fel­oldja az édesapa, az édes­anya bizalmatlanságát az iskolákban folyó, korszerű­ségre törekvő nyelvoktató | munkával szemben. Dr. Bán Ervin főiskolai nyelvtanéi; vés ember, rokonszenves felszólalását, de én mégis úgy gondolom, hogy a mo­dern technikát össze lehet békíteni a hagyományok­kal. Erre barátunk a leg­jobb példa. Napközben modern autókat vezet — sofőr a szakmája — estén­ként a vadkörtefát vallat­ja, alakítja primitív szer­számaival, HA VÉGE JÓ, MINDEN JÓ..j A Beloiannisz park szö­kőkútjának medencéjében három cigánygyerek lo­csolja egymást. A fürdő­zést megsokalló pincér po­fonnal kívánja honorálni a műsoron kívüli bemutatót. Az árnyas fák alatt sétál­gató cottbusi táncegyüttes­ből . kiválik egy szőke kis­lány és a cigánygyerekek segítségére siet. Megenyhül a bosszús felnőtt, elmarad a .„botrány”, a nézők tap­solnak. Ha a vége jó, min­den jó.:. HÁROM SZÁMADAT 30 000 Ft: a 2000 részt­vevővel, 17 kórus és 31 tánccsoport közreműködé­sével rendezett III. Duna menti folklórfesztivál dí­jainak összege. 50 000 Ft. Az országos fő­hatóságok a kulturális alapból ennyivel támogat­ták a fontos és jelentős nemzetközi eseményt. 100 000 Ft: A debreceni virágkarnevál fődíja. Jó lenne mielőbb kiala­kítani a helyes arányokat. A POLGÁRMESTER ŰR A Groupe Folklorigue „Batégails” együttes szel­lemes, könnyed bemutató­ja után a francia együttes vezetőjét keresem. — Rögtön hívjük a pol­gármester urat — készsé- geskedik az egyik táncos. Nyilván félreértették gyatra francia tudásommal megfogalmazott kérésemet: én a tánccsoport vezetőjét keresem. A tolmáccsal — biztos, ami biztos — megismétel­tettem kívánságomat. Mosolyognak, csakhamar bemutatják az egyik szólis­tát, egyszemélyben a pol­gármester urat ö a művé­szeti vezető. A rövid beszélgetésből két dolog derült ki. A fő­ként kétkezi dolgozókból álló „Batégails” tagjai sze­retik vezetőjüket, a pol­gármestert és nagyszerűen érzik magukat hazánkban. Felhatalmazott Brillout Andre úr, polgármester­ként is, csoportvezetőként is annak közlésére, hogy szívesen eljönnek máskor is erre a fesztiválra. BARÁTSÁG, BÉKE Pénteken délután kétág- ra sütött a nap. A szabad­téri színpad melletti tisztá­son rázendítet egy harmo- nikás, valami sramlizené­re. Két-három német rin­gatózott ütemesen a mu­zsikára, majd odakapasz­kodott, kis kört formálva, néhány bolgár, majd egy csoport orosz fiú, lány, a kör tágult, jöttek a kalo- csiak, már alig fértek, pedig szorosan karolták egymást, a jókedv hang­jai odacsábították a csehe­ket, egész kis zenekar buk­kant föl valahonnan, kó­lót játszottak, később csár­dást, valami bús szláv me­lódiát a csatlakozó lengye­lek tiszteletére, fényképé­szek is előkerültek, meg­örökítették az önfeledt forgóst, repülést, a barát­só y feledhetetlen pillana­tait Heltai Nándor— Csató Károly A szülők és a nyelvtanítás

Next

/
Thumbnails
Contents