Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

1971. augusztus 28, szerda S. oldal Elkészült a föld leltár Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalban időszakról időszakra elké­szítik az úgynevezett orszá­gos főösszesítőt, ami nem más, mint a Magyar Nép- köztársaság földterületének leltára. A mostanit megelő­ző összesítés az 1969. má­jus 31-i dátumnak megfe­lelő állapotot rögzítette, a legújabb pedig az 1971. ja­nuár 1-it. Az új leltár ér­dekessége, hogy a nagy számokat már hektárban adja meg. Hazánk földnyil­vántartásában ugyanis már csaknem befejeződött a ka- tasztrális holdról a hek­tárra való áttérés. Hazánk területe: 9 303338 hektár Nézzük tehát a számokat. Az ország földterülete pon­tosan 9 303 338 hektár. (Ré­gebben 16 millió katasztrá- lis holdról beszéltünk.) A főösszesítő kimutatja a művelési ágak szerinti megoszlást. Ezek az ada­tok az évek elteltével foly­ton változnak. Az idén ja­nuár elsején az ország te­rületének 54.1 százaléka volt szántóföld, ami 19 ezer hektárral alacsonyabb, mint az 1969. évi adat. A mű- velésiág-változások általá­ban a szántó rovására tör­ténnek. Erdő az ország te­rületének 15.9 százaléka, 14 ezer hektárral több, mint két évvel ezelőtt volt. Le­gelő a terület 9,4 százaléka, a változás lényegtelen, mert ez a terület mindössze 430 holddal gyarapodott. Rét 4.4 százalék, ez érzékelhe­tően, 4400 hektárral keve­sebb. mint két évvel ez­előtt. Szőlő 2.4 százalék, és 87000 hektárral mutat ki­sebb területet, mint az elő­ző felmérés. A magyarázat: az öreg szőlőket meglehe­tős nagy területen kivágják, miközben a korszerű ültet­vények területe ilyen arányban nem gyarapodik. Gyümölcsös az ország te­rületének 1,9 százaléka, ez két év alatt 1300 hektárral gyarapodott. Kert 1,7 szá­zalék, ami lényegesen, 5700 hektárral több, mint a meg­előző adat. A magyarázat jelentős részét a lezajlott területrendezésben is lel­hetjük. Izgalmas szám az úgynevezett „fenett”, azaz a mezőgazdasági művelés alól kivont terület. Elké­pesztő mértékben növek­szik. Az utak. üzemek stb. 1935-ben 603 100 hektár föl­det foglaltak el, most pe­dig már 930 245 hektárt, vagyis az ország területé­nek kereken a 10 százalé­kát. Természetes, hogy a civilizáció fejlődésével egy­re több föld esik ki a me­zőgazdasági hasznosításból, de a nálunk tapasztalható iram mégis túlzott. Ráadá­sul általában a legjobb föl­deket veszik el a mezőgaz­dasági termeléstől. Öt és fél millió hektár termelőszövetkezeti használatban Az országos főösszesítő szektorok szerint is kimu­tatja a földek hasznosító­tól. Eszerint az állam tu­lajdonában van a terület 27.6 százaléka, szövetkeze­tek használatában 63,5 szá­zaléka. tanácsi kezelésben 3.4. kisegítő gazdaságok tu­lajdonában 3,2 százaléka. rét, 6 százaléka pedig er­dő. tehát itt az arányok eltérnek az országostól. Érdemes külön megvizs­gálni a tulajdonviszonyo­kat, a termelőszövetkezeti közös használatban álló te­rületen belül. Emlékezetes, hogy földtörvényünk célul tűzte ki a szövetkezeti Az egyéni gazdák a terület földtulajdon és földhaszná­2,3 százalékát birtokolják. Az egyéni gazdák területe 216 ezer hektár, a kisegítő gazdaság köre pedig 292 ezer hektárra terjed ki, (mint ismeretes, ennek a területnek a tulajdonosai nem mezőgazdasági főfog­lalkozásúak.) A termelőszö­vetkezeti terület 71,3 szá­zaléka szántó, 11.3 száza­léka legelő, 5,8 százaléka lat egységének megterem­tését. Nézzük, mire jutot­tunk ezzel a célkitűzéssel. A termelőszövetkezetek közös használatában 5 554 000 hektár föld van, j ez az ország területének 59,7 százaléka. A tulajdon- viszonyokat erre a terület­re vonatkozóan az országos főösszesítő tíz csoportban sorolja fel. alatt mindössze háromtized százalékkal, tehát jelenték­telen mértékben csökkent, mert az nem sürgető cél, hogy a tagok tulajdonát közös tulajdonba vegyék, ilyesmire ma még elvétve akad példa. A tagok házastársainak tulajdonában van az öt és fél millió hektár 11,8 szá­zaléka. Az elbírálás itt azo­nos, ez a hányad két év alatt nem is változott. Örökség, haszonélvezet Haszonélvezettel terhelt a tsz-ek használatában álló földek 6,7 százaléka. Itt a legdinamikusabb a fejlő­dés, mert ez a hányad két évvel ezelőtt még csak 3,2 százalékot képviselt. A ma­gyarázat a tsz-tagság foko­zatos elöregedésében lelhe­tő. Egyre többen távoznak az élők és ezzel együtt a tagok sorából, egyre több problémát okoz hátraha­gyott földjeik sorsa. Érdekes csoport az úgy­nevezett „örökhagyók” tu­lajdona. Ide tartozott két esztendeje még a közös használatban álló terület 6,2 százaléka. Főleg azért, mert sok volt az esetleg évtizedek óta rendezetlen örökösödési ügy. Ezen a területen azóta rendet csi­náltak és ez a hányad is lecsökkent egy százalékra. Kívülállók tulajdonában két esztendeje még 925 ezer hektár közösen Hasz­nált szövetkezeti terület volt. ami 16,9 százalékot képviselt Az arány ma már 0.4 százalékra csök­kent. ez is csak ideiglenes, pillanatnyi helyzet. A tör­vény szerint ugyanis, ha kívülálló örökli a tsz-tag földjét, akkor az örökös három hónapig gondolkod­hat, hogy belép-e a szö­vetkezetbe. és akkor meg­tarthatja a földet, vagy nem lép be, de akkor az örökölt területet a tsz meg­váltja. Földeáki Béla Őszre, télre készülődnek a népfrontnál Az alkotmány ünnepi események színpompája, hangulata, színvonala most is bizonyította, hogy a Hazafias Népfront méltó gazdája volt az ünnepsé­gek szervezésének, a köz­reműködő társadalmi erők összefogásának. Ezen a héten három he­lyen került, illetve kerül sor olyan rendezvényekre, melyek egy része már az őszre-télre való felkészü­lést szolgálja. Tegnap Tompán ülése­zett a kiskunhalasi járási népfrontbizottság község­politikai bizottsága. Mint arról a múlt hónapban hírt adtunk már, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa célul tűzte a tár­sadalmi munka immár két és fél évtizedes történeté­nek feldolgozását. A hala­si járási népfrontbizottság községpolitikai bizottsága, megtisztelő feladatként, ehhez az országos összege­zéshez készít résztanul­mányt. Tompán az eddig feldolgozott anyag megvi­tatására került sor. Ma a népfront községi nőbizottságainak vezetői tanácskoznak Dávodon. Ez a járási szintű rendez­vény már a télre való fel­készülés jegyében zajlik, hiszen a vitatéma az egyes nőbizottságok által terve­zett programok megtár­gyalása. 27-én, pénteken Kiskun­félegyházán ülésezik a népfront városi elnöksége. Napirenden itt is az őszi­Til tévé és hűtőszekrény Az ipar a forgalom növekedésére számít Háztartási gépekből és a vas-műszaki cikkek több­ségéből továbbra is bősé­ges a kínálat — állapítja meg legújabb helyzetérté­kelésében a KGM keres­kedelmi főosztálya. Egész sor vas-műszaki cikkből az elmúlt félévben tovább nőtt a termelés. Rádióból és mosógépből 13, centri­fugából 19, hűtőszekrény­ből 20 százalékkal több készült az idén, mint az előző év első felében, ösz- szesen 194 000 tévé, 145 000 hűtőszekrény és 115 000 rádiókészülék gördült le a szalagokról. Az említett és sok más háztartási gép és készülék korlátlanul kap­ható a boltokban, bősége­sen tud szállítani az ipar porszívót és magnót is. A hiánycikklista tovább szűkült. Lényegesen javult az ellátás például szer­árukból: ásóból, kapából. Néhány egyéb cikkből azonban továbbra is kicsi a kínálat. Kevés a kávé­Á használt földek 27,2 százaléka szövetkezeti tulajdon Termelőszövetkezetek ál­tal használt öt és fél millió hektárnak mindössze 0,1 százaléka volt az előző lel­tár szerint közös tulaj­donban. Azóta megváltot­ták a kívülállók földjeit, és a tsz-ek közös tulajdonába adták az általuk használt állami földek egy részét is. Így most termelőszövetke­zeti közös tulajdonban van már az összesen használt területnek 32 százaléka. Mivel ez országosan jelen­tős eltéréseket mutat, ér­demes lesz talán ideírni a megyék adatait is. Ezek szerint szövetkezeti tulaj­donban van a termelőszö­vetkezet által használt te­rületnek: Baranya megyé­ben 29.1 százaléka, Bács- ban 27,2, Békésben 28,9, Borsodban 39.1 százaléka, Csongrádban 30,3, Fejérben 33, Győr megyében 31,1, Hajdúban 28,8, Hevesben 34,3, Komárom megyében 39.2 százaléka. Nógrádban 33, Pest megyében 33,1, So­mogybán 36,4, Szabolcsban 32.3, Szolnok megyében 25.4, Tolnában 30,3 száza­léka. Vasban 40.3, Veszp­rémben 34,7, Zala megyé­ben 31.1, a fővárosban pe­dig 31,3 százaléka. Két évvel ezelőtt a kö­zösen használt termelőszö­vetkezeti terület 27,8 szá­zaléka volt még állami tu­lajdonban, most már csak 13,5 százaléka. Felére csök­kent tehát, de meg kell mondani, hogy különösen egyes körzetekben a szö­vetkezetek nem töreksze­nek arra, hogy az állami földeket tulajdonba ve­gyék, mert ezért ha keve­set is, de fizetni kell. A termelőszövetkezeti használatban álló földek most következő kategóriái egyes emberek tulajdoná­ban vannak, mégpedig ösz- szesen 1 552 000 tulajdonost tartunk számon. Ezek között első a tagok tulajdonában álló terület, amely 32,3 százalékot kép­Új tanítási módszerek az alsó tagozatban Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelé­sére az új tanévben is újabb megoldásokat al­kalmaznak az általános is­kolák alsó négy osztályá­ban. Az első osztályba já­ró tanulók az olvasás, a számtan-mértan, a máso­dikosok pedig a nyelvtan­helyesírás tanulás során úgynevezett feladatlapok­kal dolgoznak majd. Ezek olyan feladatokat tartal­maznak, amelyek alkal­masak a tanult ismeretek gyakorlására, egyben el­lenőrzésére is. A feladat­lapok ajánlott segédeszkö­zök. A tanyai iskolákban még mindig sok helyen tanul együtt, ugyanabban a tan­teremben az alsó négy osztály. Már eddig is több munkafüzetet adtak ki az itt tanuló diákok számára. Az 1971/72-es tanévre a második osztályos tanyai tanulók az olvasás tan­tárgyhoz kapnak munka­füzetet, amely segíti őket az olvasmányok megérté­sében, olvasási készségük fejlesztésében. A tervek szerint a következő tan­években a harmadik-, visel. Ez a hányad két év majd a negyedik osztályos tanyai gyerekeknek is ki­adják az olvasási munka­füzetet. A szakrendszerű oktatás sajátos megoldásával kí­sérleteznek több általános iskola harmadik és negye­dik osztályában. Ennek lé­nyege az, hogy a párhuza­mos osztályok tanítói be­osztják maguk között a tantárgyakat, egy anya­nyelvi és egy matematikai tantárgycsoportot alakíta­nak ki. Egy pedagógus tantárgycsoportját két osztályban tanítja. A ta­nulók ennek eredménye­ként már a harmadik osz­tálytól — fokozatosan — hozzászoknak a több pe­dagógushoz. Mindez hoz­zájárulhat az alsó és fel­ső tagozat közötti törés­mentes átmenethez. A ta­nítók viszont — mivel kevesebb tárgyat kell ok­tatniuk, jobban elmélyed­hetnek e néhány tárgy tanításában. Az elmúlt két év kísérletei — a tapasz­talatok szerint — biztató eredménnyel zárultak: a kísérleti osztályoknak ál­talában kedvezőbbek vol­tak a tanulmányi eredmé­nyei. (MTI) főző, a villanyvasaló és a villanytűzhely. A KGM ösztönzi a vállalatokat ar­ra, hogy a még hiányzó cikkekből többet gyártsa­nak, s a választékot is bővítsék. Erre egyre in­kább törekednek maguk a vállalatok is. Villanytűz­helyből például erőteljesen fölfelé ível a termelés, az első félévben összesen 14 000 készült, másfélszer annyi mint, tavaly az el­ső hat hónap alatt. téli feladatok megbeszélé­se szerepel, ezenkívül most kerül sor a városi nép­frontbizottság új titkárá­nak megválasztására. Szántás nélküli yetés Hazánk is bekapcsolódott a szántás nélküli vetés technológiájának kidolgo­zásába. A mezőgazdaságban forradalmi változást elő­idéző program során kifej­lesztik a szükséges géptípu­sokat és kialakítják a nagy­üzemi technológiákat Vas megyében az új módszerrel a növényvédő állomás foglalkozik. Spe­ciális gépeikkel a megye nagyüzemeiben mintegy 250 holdon vetettek szántatlan talajba őszi búzát és kuko­ricát. A tanakajdi termelő- szövetkezetben, ahol 43 holdon vetettek búzát az új módszerrel, holdanként több mint húszmázsás ter­mést takarítottak be. Meg­állapították : közvetlen ve­téssel, megfelelő agrotech­nikai eljárásokkal, gra- moxonos kezeléssel, mész- kőporzással, műtrágyázás­sal nemcsak jelentős idő, traktorenergia és munka­erő takarítható meg, ha­nem növelni lehet a ter­mésátlagokat is. (MTI) Legfontosabb teendő: a megelőzés Ismerősöm rendszeres olvasója a közlekedési balese­teknek, s a kettős ünnep után nekem szegezte a kér­dést: „Miért nem teremtenek rendet az országutakon?” Kérdése, ami egyben követelésként is hangzott, feltét­lenül jogos, indokolt. A kettős ünnep alatt megyénkben az országutakon szinte minden közlekedésben ismert bűncselekmény megtörtént. Gondoljunk csak arra a hat, súlyos sérüléssel végződő balesetre, amelyek egytől- egyig a figyelmetlenség miatt történtek, de ezek közé sorolhatjuk azt a két, halálos áldozatot követelő gyors­hajtást is, ahol maga az áldozat követte el a szabály­talanságok sorozatát. A kettős ünnepben következett be az a szinte egyedülálló eset is, amikor egy jogosítvány­nyal nem rendelkező fiatalember szándékosan el akar­ta ütni a rendőrt, arra gondolva, hogy talán ezzel ki­bújhat a felelősségrevonás alól. Idézhetnénk a Széche­nyi téren megtörtént esetet is, ahol a részeg és jogo­sítvánnyal szintén nem rendelkező .személy gépkocsi- vezető a saját járművén kívül még két szabályosan várakozó járművet tört össze. Jogos tehát a felháborodás, a rend megteremtésének igénye azok részéről, akik szabályosan közlekednek, akik óvatosan vezetnek, ügyelve saját és mások testi épségére, szigorúan betartva az előírásokat. S ezzel már meg is teremtődött az ellenpólus: hiába vigyázok én, tartom be a szabályokat, ha a másik, a részeg, a vagánykodó, a sebesség megszállottja, a fi­gyelmetlen belémhajt, nekem ütközik, összeroncsol. Mit tehetek? Ebben a gondolatsorban — amely annyi, de annyi gépkocsivezetőben felmerül — sok igazság van. Mert tényleg mit tehetett az a teherautó-vezető, aki szabályosan közlekedve az 5-ös számú főútvonalon az egyik pillanatról a másikra azt észlelte, hogy egy száguldó Wartburg nekiütközik. Hiába voltak jók a reflexei, cselekedni már nem jutott ideje, hiszen a kö­vetkező pillanatban már saját életének mentésével volt elfoglalva, ugyanis a Wartburg az árokba taszította a súlyos járművet. Megelőzés! Ez a legfontosabb, amit az egyre nagyobb számban közlekedő gépkocsik, más motorizált jármű­vek karamboljainak elkerülése érdekében meg kell va­lósítani. A megelőzés pedig a baleseti források kikü­szöböléséből, a száguldozok, a szabálytalankodók, az it­tas vezetők megfékezéséből áll. Ezt pedig két módon lehet elérni. Szigorúbb ellenőrzéssel és súlyosabb bün­tetéssel, valamint felvilágosító szóval, nevelőmunkával. Önmagunkat csapnánk be, ha azt mondanánk: mindkét vonatkozásban megtettünk már mindent. Mindkét módszer alkalmazásának a kezdetén tartunk. Tovább kell lépnünk: sűríteni és szigorítani kell az ellenőrzé­sek számát, a szabálytalankodókkal szemben alkalma­zott büntetési tételeket, s hathatósabb felvilágosítással kell megakadályoznunk a baleseti források, gócok ki­alakulását. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents