Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

1971. augusztus 20, péntelt 3. oldal A Duna menti folklór fesztivál első napja Felhőtlen kék ég, feldí- szítettt, fellobogózott város fogadta csütörtökön reg­gel a Kalocsára érkező ven­dégeket a III. Duna men­ti folklórfesztivál résztve­vőit. Az I. István király úton a szereplő együttesek — Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, az NDK, a Szovjet­unió, az NSZK nem­zeti lobogói és az üdvözlő feliratok. A gyülekező cso­portok a városon át a Be- loiannisz-kert szabadtéri színpadához, a megnyitó- ünnepség színhelyéhez vo­nulnak. A kalocsai úttörő népi együttes világjárt kis táncosai haladnak a me­net élén, akik néhány hete még az NDK-ban rendezett nemzetközi fesztiválon arattak nagy sikert. Har­minckét együttes vonul a menetben és adnak az út mentén álló alkalmi kö­zönségnek egy-két perces ízelítőt műsorukbóL Az árnyas fák alatt, a hangulatos környezetben, a szabadtéri színpadon fel­állított emelvényről dr. Ro- mány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az ezer­nél is több résztvevőt, a kedves vendégeket. Ott volt Erdősi József, a megyei ta_ nács elnöke, Gyóni Lajos és dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titká­rai, helyet foglaltak az ün_ népség részt vevői között a kiállítások és bemutatók előkészítésében jeleskedő szakemberek, a megyei, or­szágos, kulturális intézmé­nyek vezetői, képviselői. Az alábbiakban dr. Ro- mány Pál beszédéből idé­zünk. Dr. Romany Pál megnyitó beszéde — Tisztelettel és szere­tettel köszöntőm a rendező bizottság és megyénk la­kossága nevében a feszti­vál minden résztvevőjét, köszöntöm a házigazda vá­rosokat és községeket, a találkozó sikerén munkál­kodó valamennyi intéz­ményt és dolgozót. Szép ügy támogatását vállalták. Megbecsülés illeti vala­mennyiket, hiszen a fesz­tivállal a legnemesebb em­beri célokat szolgálják: a népek barátságát, a külön­böző nyelveket beszélő emberek megértését, közös örömét, a békét. A Duna menti népek történelme sok vérzivata­ros évet feljegyzett. Erő­sen hisszük, hogy megta­nulták értékelni és meg­őrizni k békét, azt az ál­lapotot, amikor virágzik minden művészet, azt az állapotot, amikor csodála­tos alkotásokat hozhat lét­re az ember. Azt, amikor ősei legszebb hagyomá­nyait ápolhatja és fejleszt­heti minden nép, minden területen. Ezt teszi most a Duna menti találkozón 11 ország 51 népművészcso­portja és sok száz résztve­vője ... Államunk, a Magyar Népköztársaság alkot­mányban rögzítette és gya­korlati politikájában köve­ti e magasztos célok szol­gálatára hivatott elveket. Ezt is ünnepeljük augusz­tus 20-án, s öröm szá­munkra, hogy együtt ün­nepelhetjük. Az állampol­gári egyenlőség vezet el a népek egyenlőségéhez, egy­más tisztelete és megbe­csülése jelenti a más né­pek tiszteletét és megbe­csülését is. A magyar nép legjobbjai — az államala­pító István királytól nap­jainkig — nem szűntek meg küzdeni azért, hogy az együtt élő népek bol­doguljanak, együtt jussa­nak előbbre a társadalmi haladás útján, _ becsüljék egymást, s tanuljanak egy­mástól. Küzdöttek ezért, de csak most, a népköz- társaság alkotmányának oltalmában, a szocialista államrend viszonyai között sikerült ezt elérni. Nemze­ti hagyományaink ápolása így képezi az egyetemes emberi kultúra részét, így illeszkedik ez a fesztivál 1S — a maga eszközeivel, a néptánc és a népdal nagy kifejező erejével — a né­pek közötti megértés épí* tésének nagy munkájába. Örülünk annak, hogy Bács-Kiskun megye nagy történelmi múltú ás nép­művészetéről ismert váro­sa, Kalocsa vált egyik centrumává ennek a két­évenként sorra kerülő nemzetközi rendezvény­nek. A megye sokszínű népművészetében Kalocsá­nak és környékének ki­emelkedő szerepe van. íróasszonyai már minden földrészen bemutatták szépséges virágmotívumai­kat, himzőik kezemunkája minden otthon díszévé vál­hat Még inkább örülünk annak, hogy Kalocsa a megyében van, s így a je­lentős nemzetközi folklór­találkozónak a megye ad­hat otthont. Az a megye, amelyben gazdag néprajzi kultúra virágzik és a népi díszítőművészet és építé­szet különleges jegyeit vallhatja magáénak; az a megye, amelyben a ma­gyar népművészettel együtt virágzik a délszláv, a né­met és a szlovák nemzeti­ségek tradicionális nép­művészete. A megyében több, mint 50 népművészeti csoport, ének- és táncegyüttes munkálkodik jelenleg. Kul­turális tevékenységük fon­tos szerepet tölt be, taní­tanak és nevelnek; ünne­peink és hétköznapjaink egyaránt megfakulnának nélkülük. A népi kultúra ápolói és fejlesztői közül számosán részesültek — munkájuk elismeréseként — magas kitüntetésben. A legrango­sabb elismerésnek pedig az tekinthető, hogy környeze­tük, kisebb és nagyobb közösségek szeretik őket és az utánpótlással sincs gond. A megye kötelességé­nek is tekinti a kultúrá­nak, a hagyományoknak az ápolását, kötelességének te­kinti azt is, hogy minden évben jobb feltételeket te­remtsen a fesztivál meg­rendezésére. Erre kötelezi Kecskemét jeles fiának — aki oly sokat merített a népművészet tiszta forrá­sából — Kodály Zoltánnak hagyatéka is. A továbbiakban arról beszélt a megyei pártbi­zottság első titkára, hogy miért növekedett meg a népművészet iránt az ér­deklődés napjainkban és arról, hogy csak összehan­golt, céltudatos munkával lehet a növekvő igényeket kielégíteni. Megnyitóját így fejezte be: — A fesztivál szereplői­nek, kiállítóinak, tiszta örömet, sok sikert kívá­nok .:. Szép emléket vi­gyenek magukkal a Duna mentéről, Bács-Kiskun me­gy ébőL Engedjék meg, hogy a megye lakosságá­nak e helyről kívánjak jó ünnepet, külön köszöntve a megye mezőgazdasági dolgozóit, akik az eddigi legjobb búzatermés, a hek­táronkénti mintegy 30 má­zsa betakarítása után ün­nepelnek. A megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Gönyei Antal, a Művelődésügyi Miniszté­rium múzeumi főosztályá­nak vezetője méltatta a fesztivál jelentőségét, nagy elismeréssel szólt a Bács- Kiskun megyei kezdemé­nyezésről, megyénknek a népművészeti hagyományok ápolásában kifejtett szere­péről, következetes és terv­szerű munkásságáról. Kalo, csán a déli órákban a Visky Károly Múzeumban dr. Dr. Romány Fái köszönti a vendégeket. Hoffmann Tamás, a Nép­rajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg a Kalocsa néprajza című kiállítást, majd a délutáni órákban a népművészek találkozó­jára és műsorára került sör a szabadtéri színpadon, melynek köszöntőjét és bevezetőjét Csoóri Sándor költő mondotta. Ezzel egy- időben az I. István Gimná­ziumban néprajzi könyve­ket, a Visky Károly Mú­zeumban pedig Molnár Já­nos kerámiai gyűjtemé­nyét mutatták be. Este fél nyolckor a kalocsai szabad, téri színpadon megkezdőd­tek a fesztivál elődöntői. A kalocsai megnyitóval egyidőben Baján is több fontos eseményre került sor. A Központi moziban magyar és külföldi népraj­zi filmeket vetítettek, a délutáni órákban pedig megnyitották a népi fafa­ragók és parasztfestők ki­állítását a művelődési ház. ban. A népi díszítőművé­szet által ihletett szőnye­gek kiállítását a Türr Ist­ván Múzeumban Madarász László, a megyei tanács el­nökhelyettese nyitotta meg. A fesztivál elődöntőinek egy része Baján a víziszín­padon zajlott le. A fesztivál harmadik helyszíne sem maradt program nélkül. Dunapata- jon a Szelidi-tónál, amint azt előzetes híreinkben már jeleztük szabadtéri kiál­lítás fogadta a résztve­vőket. Délután tudományos A hírneves kalocsai úttörőegyüttes nyitja meg a menetet. tanácskozásra került sor, majd az esti órákban itt is az elődöntő vette kezdetét. Az ünnepségsorozat rész­letesebb ismertetésére la­punk következő számában még visszatérünk. H. N. Kitüntetések A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az al­kotmány ünnepe alkalmá­ból Pálity Mihályt, a Baja és környéke Sütőipari Vál. lalat főkönyvelőjét, Kovács Andrást, a Kecskemét és vidéke Sütőipari Vállalat kiskunfélegyházi üzemének szakmunkását, Malik Já­nost, a Kalocsa és vidéke Sütőipari Vállalat szak­munkását eredményes mun­kája elismeréséül az Élel­miszeripar kiváló dolgozója címmel tüntette ki. A ki­tüntetések átadására teg­nap került sor. Augusztus 20-án a megye sok termelőszövetkezete ünnepi közgyűlést tart. Eb­ből az alkalomból adják át a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által adományozott kitüntetése, két, dicsérő okleveleket, valamint a szövetkezeti törzsgárdajelvényeket. Ki­lenc termelőszövetkezeti és hét szakszövetkezeti tag részesült miniszteri dicsé­retben, szárharmincan a Mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetést kapták. A megye valamennyi Al. kotmány nevű termelőszö­vetkezetében augusztus 20- án ünnepi közgyűlést tar­tanak. Czinege Lajos honvédelmi miniszter mond beszédet a tisztaráié ünnepségen Csütörtökön a kora reg­geli órákban tartották meg az augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdettel a Parla­ment előtt sorra kerülő nyilvános tisztavató ün­nepség főpróbáját. Az al­kotmány napján a katonai főiskolák, valamint a Ka­rikás Frigyes katonai kol­légium végzős hallgatóit együtt avatják tisztté. A nagyszabású, látványos ünnepi eseményen Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter mond be­szédet Tegnap délután ünnepé­lyes külsőségek között ad­ták át a diplomákat a Kossuth Lajos katonai fő­iskola, a Zalka Máté kato­nai-műszaki főiskola, a Kilián György repülő-mű­szaki főiskola, valamint a Karikás Frigyes katonai kollégium végzett hallga­tóinak; Egy hét múlva nyitja kapuit a vadászati világkiállítás Egy hét múlva, augusz­tus 27-én nyitja meg ka­puit a vadászati világki­állítás. Nagy vonaladban tulajdonképpen már „ké­szen van”; az építők már az utolsó simításokon dol­goznak a 30 ezer négyzet- méter alapterületű pavilo­nokban és lassan kialakul a 20 ezer négyzetméternyi szabadtéri kiállítóterület végső képe is. Nem kevesebbről van szó, mint hogy Magyaror­szágon most kerül sor az első világkiállításra, ami ráadásul a nemzetközi va­dászati bemutatók közül az első világkiálítás lesz. A rendezők mélységesen tiszteletben tartották a vi­lágkiállítás alapgondola­tát: „A természet — az emberért, az ember a ter­mészetért”. Ebben az ösz- szefüggésben igyekeztek a látogatók elé vinni mind­azt, amit a természetvéde­lem, a vadgazdálkodás, a turizmus, a kempingezés jelentőségéről el tud mon­dani a tudomány és ja gyakorlat az egészségesen gondolkozó embereknek. A már elbírált és a vi­lágkiállítás területén gon­dosan őrzött 6 ezer trófea között páratlan értékű rit­kaságok vannak, nem is beszélve azokról a vadá­szattörténeti, múzeológiai, sőt kultúrtörténeti emlé­kekről, amelyek közül a legtöbb külön-külön is emlékezetessé tehetne egy bemutatót. A pavilonok­ban úgynevezett élő képek és színpadszerű megoldá­sok adnak élethű képet egy-egy távoli világrész vadonjának, sivataginak vagy szavannájának éle­téről, elő világáról. Népes csoportokban érkeznek az élővadak is. / A vadászati világkiállí­tás szinte a nap minden órájában hatalmas forgó­színpad lesz, a legváltoza­tosabb műsorokkal: lovas­bemutatókkal, francia fal- kavadászattal, a Mátyás király korabeli vadászati seregszemlével, sporthor­gászati, fegyvertörténeti rendezvényekkel, a pavi­lonokban megtartott helyi programokkal, házivetíté­sekkel, szabadtéri műso­rokkal. A látogatók a kiállítás aránylag nagy területén nem érzik majd magukat „elveszett embernek” — erre külön is ügyeltek a rendezők. 250 egyetemi hallgató szakszerűen kala­uzolja a látogatókat és a pavilonokban információs szolgálat ad tájékoztatást. Nagy gonddal összeállított programfüzetek segítik majd eligazodni a millió­nyi vendégsereget.

Next

/
Thumbnails
Contents