Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
ll>ODf\LO/V! Nők értelmiségi pályákon Főzőkanál? Diploma? GYANÚS az a nő, aki többre vágyik a főzőkariál- nál. Így vélekedtek az emberek hosszú évszázadokig. A lányok, asszonyok túlnyomó többsége is természetesnek tartotta, helyeselte ezt a szemléletet. Felháborodott a polgári radikális eszmékkel rokonszenvező Hock János is, amikor meghallotta, hogy a fővárosban női gimnázium alapítására készülődnek. „... aki a nőknek magasabb szakképzettséget akar nyújtani, az nemcsak a női hivatással, hanem magával a női természettel is ellentétbe kerül. Így írt annak a XX. századnak a hajnalán, amely Éva Curie-t, Tyeres- kovát adta az emberiségnek. Így gondolkodott, amikor az elmaradott Oroszországban is voltak női tagjai a pétervári akadémiának és nagy tisztelettel hallgatták az universitáson S. V. Kovalevszkaja matematikusnak, a világ első női egyetemi tanárának az előadásait. Csodálható, hogy Magyarországon, a mai Bács-Kis- kun megye területén a nők iskolai végzettsége lényegesen alacsonyabb volt a férfiakénál? Mérgesen tiltakozott az alaposabb képzést szorgalmazó javaslatok ellen a Kecskemét című újság hasábjain, 1905. február 19-én dr. Bánffy Dezső. „Nőnevelésünk csak másodsorban gondoskodik anyák és honleányok neveléséről, első sorban a női hivatásnak sok vonatkozás, ban meg nem felelő, a boldog családi élet kereteit megzavaró kenyérkereseti pályákra való képzést és előkészítést tekinti fő célnak.” AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ előtt a megyében értél- minőségi munkakörökben elvétve találunk nőt. Ma már mulatságonak hat, hogy Kecskeméten az első ..gyen lékkertész” Csinos István, óvóbácsi volt. 1877- ben mindössze négy tanítónő működött a mai megyeszékhelyen, — a pedagógusgárda 8 százaléka. A XIX. század utolsó évében már húsz (32 százalék). A középiskolai tanári állásokat kizárólag a férfiaknak tartották fenn. Az első női orvos 1912-ben nyitotta me;: rendelőjét. Dr. Kubányi Melinda a beteg fogakat gyógy í tattá és letette a szemész szakorvosi vizsgát is. Dr. Koncz Erzsébet vette először azt a bátorságot, hogy r létére nekivágjon az ügyvédi vizsgának. Be akarta bizonyítani, hogy ezen a pályán sem alábbva- lók a férfiaknál. 1935-ben szerezte meg azt a jogot, hogy az ügyvédi címet használhassa. Női bírák, mérnökök, mezőgazdászok? Ugyan kérem! A két világháború között egyedül az iskolában fogadták el a nők jelenlétét. Kecskeméten 1928-ban az az elemi iskolákban, a zenedében már több a lány, asszony mint a férfi. A hajdani elszomorító állapotokat, a változások mértékét az alábbi adatokkal érzékeltetjük. EZER NŐ KÖZÜL 1920-ban egy, 1941-ben kettő, 1960-ban négy rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. Ugyanezek az adatok a férfiaknál, 1920: kilenc, 1941: 10, 1960: 15. Az érettségizett nők száma valamivel gyorsabb ütemben növekedett 1960-ban már elérte a 2,6 százalékot. A legutóbbi népszámlálás kérdőíveinek a feldolgozása csak mostanában kezdődött meg és néhány hoz. závetőleges pontosságú adat birtokában nem vállalkozhatunk részletes elemzésre. Nyilvánvaló azonban, hogy 1945 után gyors ütemben növekedett az értelmiség jelentősége, száma és mind több nő dolgozik értelmiségi munkakörökben. A felszabadulást követő években a demokratikus pártok, mindenekelőtt az MKP következetesen küzdött a női egyenjogúság maradéktalan érvényesüléséért, a feltételek kedvező megváltoztatásáért. Vezető közigazgatási beosztásba, a megyében 194'9- ben került először nő. Dr. Lovászné Katits Annát bízták meg Baján a polgármester-helyettesi (főjegyzői) teendők ellátásával. Néhány adattal érzékeltetjük a kedvező változásokat. 1945 előtt a bírói karban egyetlen nő sem volt. Ma a kinevezettek több mint egynegyede a hajdan „gyengébb nemnek” vélt nemhez tartozik. 1949-ben mindössze öt nő dolgozott Bács-Kiskun megyében jogi pályán, most mintegy száz. Mérnöki munkakörben kizárólag férfiakat foglalkoztattak szűkebb pátriánkban, huszonegy esztendővel ezelőtt. 1960-ban az itt dolgozó 254 mérnök között csupán 13-an képviselték a női nemet. Tíz év elteltével az összlétszám a gyors iparosodás eredményeként hozzávetőlegesen százra emelkedett. EGYRE MEGSZOKOTTABB látvány: nő orvosi táskával. A férfi doktorok száma 1949-ben 368, jelenleg 594, a nőknél a megfelelő adatok: 42, illetve 206. A növekedés az előbbi esetben 60 százalékos, az utóbbiban ötszörös! És vezető beosztásokban is megállják helyüket. Dr. Soltész Rózsa Baján kórházi főorvos, dr. Komáromi Ottilia, a megyei csecsemőgondozó intézet igazgatója, dr. Szarvas Katalin Kecskeméten, dr. Lábdy Magdolna Kiskőrösön tölt be irányító tisztséget. A pedagóguspálya elnőiesedését nem tekinthetjük egyértelműen kedvező jelenségnek. Tíz tanár, tanító között csak két férfi található. Itt jegyzem meg, hogy a megyében először egy nő, Magyar Ilona kapott Kossuth-díjat. A művészeti, tudományos,, alkotómunkában is többen bizonyították tehetségüket. Kitűnő színésznőkre, képzőművészekre egyaránt hivatkozhatunk. Raffai Sarolta nevét országszerte ismerik. A kecskeméti Harsány; Ernő- né a közeljövőben védi meg kandidátusi disszertációjátMIT SZÖLNA mindezekhez A nő hivatása címmel, száz esztendővel ezelőtt közölt cikk írója: „A nő főként a házhoz van utalva... itt rejlenek mindazok a feladatok, melyeket megoldania kell”? Heltai Nándor Déi-Zala népművészeti kiállítása Kecskeméten Távoli táj, a dombokkal, patakokkal szabdalt Dél- Zala népi értékeivel ismerteti meg a kecskemétieket a nagykanizsai Thury György Múzeum vendégkiállítása. A látogatók bepillantanak az erdőkkel övezett apró zalai falvak népének egykori küzdelmes életébe. A kis határú községekben ugyanis nagybirtokok szorításában törpebirtokosok, s cselédek éltek. Az utak mellé települt falvakban fésű fogaiként álltak egymás mellett a fatalpakra épített zsúpos házacskák. Oromfalukat csipkésre faragott deszkák borították, hosszú pitvarukat pedig tölgyfából díszesen faragott szeglábak tartották. Boronából vagy sövényfallal épült az istálló, s a pajta is, a fából maga készítette bútorát, gazdasági eszközeit és egyéb használati tárgyait a zalai paraszt. A természet adta javak okos és célszerű felhasználására a szükség és a szegénység szorította rá az ittenieket. Ez az életbölcsesség és anyagismeret, évszázados gyakorlat és beidegzés sugárzik a kiállított gazdag anyagból A kisebb és naedények — a bodonok —, Bodonok, hátosszékek, tulipántos ládák az ácsolt ládák, a faragott székek, a bölcsők és a kendermunka eszközei mind, mind a paraszti famegmunkálás termékei. Ezért jellemzi az itt bemutatott darabokat művészi arányuk és megmunkálásuk ellenére is bizonyos nyers rusztikusság, darabosság. De ez nem válik az egyes darabok kárára, hiszen a tárgyak életét tükrözik. A kamrában vagy padláson elhelyezett gabonatároló kéregedények és bodonok például csupán elnagyoltan, de tartósra készíttettek, ezért díszítetlenek. A famozsarak és ácsolt pálinkás- és edényes ládák is csak a célszerűség határain belül díszítettek. Csuoán a ruhásládák, hátasszékek, az asztalosműhelyekbő) kikerült tulipántosládák, illetve a rokonoknak, kedves hozzátartozóknak készített ajándéktárgyak gazdagabban ékesítettek. Külön kell szólni a zalai pásztormfivészetet bemutató nagyszerű darabokról. A múlt századi spanyolozott tükrösölt. borotvatokok, sótartók, gyufatartók magas művészi színvonalon készülik. gyakran röneszansz hatásokat hordoznak. Az újabb vésett és domború faragások is a természetbői merítik mptíyumkincsüket. A zalai falvak szétaprózottságára, külön-külön életére utal a kiállításon látható, sokféle műhelyből kikerült, változatosan színes cserépedény. Zalában ugyanis nem alakulhattak ki olyan neves fazekasközpontok, mint például a vásárhelyi. Általában 8—10 falunak volt 1—2 fazekasa, s ezek mindegyike saját egyéni nyelvén igyekezett szólani. Ez tükröződik a szőtteseken, s a viselet darabjain is. A népviselet bemutatása során találkozunk Dél- Zala egyetlen jelentős nemzetiségének emlékanyagával, a Mura menti horvátságéval. A kiállítással egyidejűleg Nagykanizsán is bemutatnak egy alföldi vendégkiállítást a szegedi Móra Ferenc Múzeum dél-alföldi festett parasztbútoraiból. Igen nagy sikerrel! Örömmel üdvözöljük és kívánatosnak tartluk múzeumaink ilyen jellegű cserekiállításait, mert ezek hazánk egymástól távol eső vidékeinek jobb megismerését segítik elő. Dr. Kerecsényi Edit a Thúry György Múzeum igazgatója Helena Csorba és Csorba Tibor — Poruczkiéknál laktam Kiskunhalason, a templom mögött — mondja a Forrás szerkesztőségében a vibrálóan friss, javakorabeli, Varsóban élő művész, íróember. — Tibor volt az első magyar, akit megismertem — halljuk Hanka asz- szonytól, feleségétől (neves lengyel szociotógus) — még a második világháború előtt. Azóta se találtam jobbat — teszi hozzá tavaszi derűvel. — Félig magyarok, félig lengyelek — vélekedik íz egyik vendéglátó. Szinte egyszerre helyes- bítenek. — Ha a magyar ügyek kívánják, akkor egészen magyarok, ha a lengyelek, egészen lengyelek vagyunk. A hajdani halasi polgári iskolai tanár így folytatja a közösen megkezdett gondolatsort: — A Visztula partján, második hazám szép tájain otthon érzem magam, sokan ismernek, szeretnek immár évtizedek óta. Vallomásként hatnak felesége szavai. — Magyarország úgy hazám, mint Tibornak. Erre inni kell Koccintás után előszedtem jegyzetfüzetemet. — Hogyan került a tudós—művész házaspár Varsóba — így hangzott első kérdésem. Csorba Tibor a szóvivő. Jobban érzi a magyar nyelv árnyalatait, mint Hanka néni, ezért. — Feleségem a világhírű Zaniecki professzor tanítványa, jelenleg az egészségügyi szociológia docense. Fiatal korában hosszabb ideig külföldön is tanult, de Varsótól sohasem szakadt el. Legutóbb, a várnai kongresz- szuson őt kérték fel a szocialista országokban folyamatban levő, e tématerülethez tartozó kutatómunka összehangolására. — !Tájékoztasson néhány mondatban számunkra egészen újszerű munkaköréről — szólt közbe Varga Mihály, a Forrás főszerkesztője Hanka nénihez fordulva. — Természetesen a kórházi üzemben — mert ennek kell tekintenünk — továbbra is az orvos a legfontosabb személy, a kulcs, de nem egyedül helyezkedik el a képzeletbeli piramis csúcsán, hanem munkatársaitól körülvéve. Kicsit leegyszerűsítve: a doktor a betegségre összpontosítja figyelmét, de szükség van az embernek, a társadalom egy tagjának, a megszokott környezetéből kiszakadt egyénnek a gyógyítására is. A lengyel kórházakban ezért mind nagyobb a nővérek szerepe, és az orvosok egyre inkább igénylik a pszichológusok, a szoicológu- sok véleményét, együttműködését. — Férjemnek már Magyarországon is megjelent több kötete, az első éppen itt, Kecskeméten — beszéljünk most már Tiborról is — még 1934- ben, a Részvény Nyomda betűivel. Lengyelországban is sokat dolgozott. Közbeszólok. — A korábban ittjárt varsói műfordítóktól hallottunk a Csorba Tibor által készített lengyel— magyar és magyar—lengyel nagyszótárról, nyelvkönyvekről és tudjuk,' hogy ő ismertette meg a baráti népet irodalmunk több nagyszerű alkotásával. Most min dolgozik — tudakozódom tervei felől. — 68 író, költő portréját megrajzolva 500 év magyar irodalmát mutatom be. Nehéz feladat, de nagy örömet okoz. Szükség van erre, mert úgy tapasztalom, hogy a két nép közötti barátság óriási érzelmi tőke ugyan, de az is igaz, hogy itt is, ott is keveset tudnak egymás történelméről, irodalmáról az emberek. Maradandóan hasznos cselekedet a barátság épületében egy tégla elhelyezése. A szótárt is azért csináltam öt évig kemény munkával, mert azt akartam, hogy a barátság szerszáma mindenkinek rendelkezésére álljon. Régóta dédelgetett tervem: újra végigjárni azt az útvonalat, amelyen 360 esztendővel ezelőtt a fiatal Szepsi Csombor Márton tanító „tutajstoppal” bebarangolta Lengyelországot és érzékletesen pontos írásokban számolt be 42 város életéről. Remélem, ebből is könyv lesz. A két világháború közötti magyar irodalom sok jeleséhez személyes barátság fűzött. A Cserépfalvinál közreműködtem József Attila Döntsd a tőkét című kötetének kiadásában. Veres Péter, nem sokkal halála előtt igy dedikálta egyik művét: „örülök, hogy a távolban sem feledkezett meg népéről, hazájáról.” Mert a magyarságot szolgálta, jóhírünket akkor is, amikor az itt menedéket találó lengyel katonákat segítette, miközben Varsóban élő felesége az ellenállási mozgalomban tevékenykedett. A lengyel televízió a közelmúltban mutatta be ennek a kiváló házaspárnak életét, nemes törekvéseit. örülnénk, ha ezt a filmet Magyarországon is láthatnánk.
