Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
4. oldal 1971. augusztus 15, vasárnap Trilla a Volgán NEM TUDOM pontosan, mibe kerül egy ilyen szirénázó autódűda. Mondják, úgy ezernégyszáz-ezeröt- száz forint között lehet az ára: ilyen passziót tehát egy magánautós megengedhet magának. Az azonban biztos, hogy X. igazgatónak nagyon sokba kerül ez a duda. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat, ahol X. igazgatóskodik, enyhén szólva gyengécske. Évek óta éppen hogy csak vegetál, például az idén sem fizetett egyetlen fillér nyereségrészesedést sem. Az igazgató ennek ellenére meglehetősen biztosan érezhette magát a nyeregben. Hiszen mindenkinek az volt a véleménye, már akiké hivatalosan számít, hogy X. rendes, szorgalmas, hozzáértő ember, aki életét áldozza a vállalatért, s igazán nem tehet róla, hogy még ez az áldozat is kevés. Egészen addig, amíg a múlt hónapban az igazgató nem szereltetett trillázó kürtöt abba a Volgába, amely jogilag a vállalaté, gyakorlatilag azonban csak ő jár rajta. A KÜLÖNLEGES autóduda különleges gondolkozásra késztette nemcsak a vállalat dolgozóit, hanem X. igazgató felügyeletet gyakorló főnökeit is. Elkezdtek töprengeni: vajon miért kell ilyen autótülök? Kik szoktak ilyet használni és miért? A gondolat- menet onnan kezdődött, hogy a vállalati gépkocsi munkaeszköz, ríern pedig díszhintó. Arra, való, hogy a vállalat vezetői a lehető leggyorsabban jussanak el oda, ahol dolguk van. No már most, mit segít ebben a trilla? Semmit az égvilágon. Hát akkor miben segít? Abban, hogy a vállalat igazgatójára felfigyeljenek. Ezek után foglalkozni kezdtek a vállalat gondjaival. Alaposan, körültekintően. Már csak azért is, nehogy a felügyeletet gyakorló főnököket az a vád érhesse: irigyek a trillára, s azért kezdik kritikus szemmel nézegetni X. igazgató működését. A trillázó hang szinte harci riadót fújt. És kezdtek nemcsak a trillára figyelni, hanem arra is, amit a vállalat dolgozói mondanak. Kiderült, hogy ez a gyengécske vállalat egyebek mellett azért olyan gyenge, mert gyenge az igazgatója is. Márpedig ez esetben az álláspont világos: egy igazgatónak joga van ugyan a kocsijába trillázó dudát szereltetni, mert ennyi pénzt még a leggyengébb magyar állami vállalat is könnyen nélkülözhet, nincs joga viszont rosszul vezetni a vállalatot. Mert X. tulajdonképpen rendes ember, de meglehetősen középszerű. Szorgalmával álcázta ugyan tehetetlenségét, ami abban is megnyilvánult, hogy egész nap, sőt, fél éjszakákat ült az irodájában, de csak azért, mert képtelen a dolgokban dönteni, intézkedni. S innen már nincs messze a végkövetkeztetés : tulaj dóriképpen nem X. áldozta életét a vállalatért, hanem a vállalat X. áldozata. MOST persze akadnak oyan, minden kákán csomót kereső emberek, akik azt mondják: X-et fel kell cserélni egy jobb vezetővel, de vajon ha nem jut eszébe ez a szerencsétlen kürtötlet, megtették volna-e? Ezeknek az embereknek azonban csak félig van igazuk. Mert nem vitás, hogy a trillázó duda meggyorsította X. távozását. Legalább ennyire kétségtelen azonban az is, hogy az alkalmatlan, rossz vezetők napja mindenképpen leáldozóban vap. Eljött az ideje, hogy a vezetőket ne úgy általában becsüljük. A többséget, a jókát, az eredményesen dolgozókat,' a megfelelő tudású, és képességű igazgatókat elismerjülc. a meg nem felelőknek viszont, ha talán lassan is, de legalább biztosan, búcsút mondunk. Mert X. gépkocsivezetője akármennyire is trilláztat- ta a főnöki dudát, nem tudta túlharsogni Fock Jenő miniszterelnök szavait: „A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddigieknél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke”. BIZONY X. a lehető legrosszabbkor vásárolt trillázó dudát. Vagy a legjobbkor? Pintér István A veszprémi állatkert őzgidákat küldött. Képünk A gazdag iráni külde- az érkezést örökíti meg. A vadaskertbe kerültek, ahol mény egyik szép darabja: a a látogatók a hazai vadállományról nyerhetnek majd kőszáli kecske. áttekintést. 19. A SPRETI-UGY A diplomatarablások sorában egyik legtöbbet tárgyalt eset gróf Kari von Spreti, a guatemalai nyugatnémet nagykövet elrablása és megölése volt. 1970. március 31-én éjszaka aláírás nélküli távirat érkezett az El Graflco című napilap szerkesztőségébe. A távirat közölte, hogy: a „Felkelő fegyveres erők” nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget a nagykövet elrablásáért. Közölték azt is, hogy. mit kívánnak Spreti szabadon bocsátásáért: öt politikai fogolyért cserébe engedik el a nagykövetet. Egy nappal később a diplomatarablók felemelték követeléseiket: most' már 16 politikai fogoly szabadon bocsátását kívánták; majd újra emeltek a számon és végül 25 politikai fogoly szabadlábra helyezését és 700 000 dollár váltságdíjat kívántak. A nyugatnémet kormány megkísérelte rávenni a guatemalai vezetőket: eredménytelenül. Április 5-én megcsendült a telefon az El Grafico szerkesztőségében: közölték, hogy hol található meg Spreti holtteste. Éppen Spreti meggyilkolásának hírével egyidő- ben hozták nyilvánosságra az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának egy nyilatkozatát, amelyben felléptek a diplomatarablások ellen. Az argentin kommunista párt nyilatkozata leszögezte: „Ez a harci forma zsákutcába vezet, s nem biztosítja a nemzeti függetlenség kivívását. Az igazi forradalom csak a tömegek részvételével győzedelmeskedhet. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyéni terror módszereit alkalmazó elszigetelt csoportok harca zsákutcába torkollik és végső soron csak a reakció malmára hajtja a vizet. A tömegek harcával minden kivívható, a tömegek részvétele nélkül viszont semmi sem”. EXPO 1971. BUDAPEST Közeledik augusztus 27., a vadászati világkiállítás megnyitásának időpontja. Jól haladnak az előkészületek. Nagy a nyüzsgés, élénk a forgalom a leendő kiállítás színhelyén. A naptól barnára sült munkások százai dolgoznak a 33 és fél hektáros területen. Befejeződött már a mező- gazdasági kiállítás régi pavilonjainak felújítása. Több impozáns épületet is emeltek. Átadták az építők többek között Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, a sporthorgászok új pavilonját. Hamarosan kész lesz a főbejárat előtt az alumínium bordákkal borított hatalmas torony, amelyen Makrisz Agamemnon szobrászművész 34 négyzetméteres vörösréz domborművét helyezik el. A főbejárattal szemben, azonnal szembetűnik a nemzetek csarnoka, amely a vadászati világkiállítás alapgondolatát: a természet és az ember kapcsolatát demonstrálja, emellett áttekintést ad a világ országainak kultúrájáról, a természetvédelemről. A nemzeti bemutatók az oldalhajókban helyezkednek el földrészenként és a magyar ABC sorrendjében. A részt vevő nemzetek itt mutatják be legértékesebb trófeáikat és vadászattörténeti emlékeiket. Az ember nem is tudja merre induljon el, ha kilép a nemzetek csarnokából. Most még kialakulatlan számos pavilon. Kamionokkal, teherautókon hozzák a rengeteg kiállítási anyagot. A sok érdekességet oldalakon át lehetne sorolni. Nézzük azt az épületet, ahol a trófeákat bírálják. Itt is van bőven tennivaló. A nemzetközi trófeabíráló bizottság eddig mintegy 5500 minősítést végzett el. Még várnak újabb szállítmányokat több afrikai országból. Előreláthatólag 6000 trófeát kell elbírálniuk. A szakemberek elmondják, hogy szép anyagot küldött a kiállításra Bajáról a Ge- menci Állami Erdő és Vadgazdaság. Itt van egyébként a világ legjobb szarvasállománya. Évente általában 6 aranyérmes trófeát zsákmányolnak a regényes erdővilágban, 2000 szarvas, félezer őz és 800 vaddisznó birodalmában. Szóljunk arról is, hogy a gemenci vadgazdaság meglátogatása egyik legjelentősebb programja a vadászati világkiállításnak. A vendégek ezrei kisvasúton járhatják be a rezervátumot, akinek kedve van Az elbírált trófeák egy része. hozzá a regényes partok közt kanyargó folyam hátáról a kirándulók rendelkezésére álló vízibusz fedélzetéről szemlélheti a gvönyörű vidéket, a vadvilágot. Külön programot állítottak össze a speciális érdeklődésű, szakmai közönség számára a gazdasághoz tar_ tozó, Dusnok határában levő lenesi fácántelep megtekintésére. Csak egy adat: évente 15 ezer mesterségesen nevelt fácán kerül a lenesi erdőbe. A fácánnevelés korszerű módszereit ismerhetik meg itt a látogatók. Erről egyébként a vadászati világkiállításon is kapnak tájékoztatót. A következőkben néhány képben adunk számot a készülődésről. Kereskedő Sándor A kiállítás sorsjátékának egyik főnyereménye ez az alpesi vadászház. (Pásztor Zoltán felvételei) A kubai pavilon már csaknem kész. A képen a gazdag anyag egy része látható. A kubaiak megrendezik a világhirü író, a természet nagy ismerője, a szenvedélyes vadász: Hemingway emlékkiállítását.
