Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
TÁLÁN itt a döntö lépés ideje AZ ESEMÉNYEK KRÖNIKÄJA: HÉTFŐ: A szovjet—indiai szerződés aláírása Üj Delhiben. Polgárháborús állapot Észak-Írország ban. KEDD: Négyhatalmi nagyköveti tanácskozás Nyugat- Berlinről, amely a következő két napon is folytatódik. Az Apollo—15 holdutasainak sajtóértekezlete. SZERDA: Ismeretlen helyen, állítólag megkezdődik Rahman sejk pere. Kormányátalakítási tárgyalások Chilében. CSÜTÖRTÖK: A párizsi Vietnam-értekezlet 125. ülése. Fegyveres összetűzések Szíria és Jordánia határán. PÉNTEK: Díszszemle Berlinben a határbiztosítás tizedik évfordulóján. A máltai NATO-parancsnokság elköltöztetéséről határoznak. SZOMBAT: Szabadságharcos támadás a saigoni erők bázisai ellen. Igen felgyorsultak a négy nagyhatalom nagyköveteinek tanácskozásai Nyugat-Berlin ügyében. A héten három nap egymás után tárgyaltak, s holnap ismét összeülnek a nagykövetek. Képünk a szerdai tanácskozás egyik szünetében készült. Balról jobbra: a francia Sauvagnargues, a brit Jackling. az amerikai Rush és Abraszimov, a Szovjetunió nagykövete. A hét bizonyára legfontosabb eseménye a szovjet- indiai béke-barátsági és együttműködési szerződés megkötése és pénteken bejelentett ratifikálása volt. Felső képünkön Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap megérkezik Üj Delhibe, ahol a repülőtéren Szvaran Szingh indiai külügyminiszter fogadja. Az alsó kép már a szerződés aláírása után készült; Gromiko külügyminiszter Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Diego Garcia, ez a brit fennhatóság alatt álló kicsiny sziget egycsapásra az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács fontos témái közé emelkedett. Kihasználva kedvező fekvését, — ott metszik egymást az Indiai- óceánt átszelő közlekedési útvonalak — 1974-ig egy szupertámaszpontot akarnak létesíteni területén, Poláris tengeralattjárók kiszolgálását célzó bázissal. Ügy tervezték, hogy az eddig ritkán hallott sziget áll majd az Indiai-óceánon kiépítendő imperialista stratégiai rendszer középpontjában. Az elmúlt hét azonban olyan eseménnyel vette kezdetét, amely abban az irányban hat, hogy az Indiai-óceán a béke tengerévé váljék. Új Delhiben a külügyminiszterek aláírták a szovjet—McRai barátsági és együttműködési szerződést. sőt i^zótl már mindkét fél a ratifikációt, törvénybe iktatást is megvalósította. Természetesen az ilyen nrgy fontosságú nemzetközi okmányok „nem pottyan- nak az égből", s a különböző nyilatkozatok arra utalnak: az aláírást két esztendő előkészítő munka előzte meg. A szerződésben a Szovjetunió és India immár hagyományos jó viszonya, a kölcsönös békés egymás mellett élési törekvése öltött testet, mégis az aláírás időzítése is sokatmondó lehet. Az indiai szubkontinens ugyanis — ahol a Föld népességének 22 százaléka él — robbanással fenyeget az indiai— pakisztáni konfliktus. Gyakoriak a határvillongások; vádak és ellenvádak hangzanak ; a Kelet-Pakisztán- ból indiai területre menekülők száma hétmillió (!) körül mozog. A héten nyugtalanságot keltett a hír, hogy állítólag megkezdődött a Bangla Desh vezető egyéniségének, Rahman sejknek a pere. A szovjet—indiai tárgyalásokon a válság politikai eszközökkel történő rendezését sürgették. A menekülteknek nyújtott segítségen túl idetartozik a meTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ EGYEZMÉNY nekülést kiváltó okok megszüntetése, vagyis a kelet-pakisztáni állapotok normalizálása. Máris olyan kép alakulhatott ki, hogy a szovjet—indiai szerződés, amely egyébként nem irányul senki ellen (nyilván Pakisztán ellen sem) a nyugalom és a szilárdulás irányába vitte az Indiaióceán térségének ügyeit A hivatalos Washington még tanulmányozza a számos jegyében új helyzetet, érdemleges pakisztáni állásfoglalás sem történt. Az Egyesült Államok számára a dilemma abban áll, hogy nem akarja tovább távolítani Indiát, viszont Pakisztán erősen felértékelődött számára a „kínai nyitás” során. Köztudomású, hogy Jahja Khannak is szerepe volt Kissinger pekingi küldetésének lebonyolításában. A veszélyes Diego Garcia-i elképzelések helyett most mindenesetre a szerződés pozitív kisugárzása került az Indiai-óceán térségének középpontjába. Az indiai szubkontinens- től nem messze, a Közel- Keleten Szíria és Jordánia ellentéte került előtérbe. A régóta lappangó feszültséget tovább élezte, hogy Husszein bosszúhadjárata elől a palesztinai gerillacsoportok maradványai Szíriába menekültek. Ezt követte a jordániai csapatok több betörése, majd szíriai részről a katonai önvédelmi intézkedéseken túl a diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Mindez egyúttal valószínűtlenné tette a jordániai válság ügyében megkísérelt egyiptomi—szaúd-arábiai közvetítés sikerét, s újabb gondokkal tetézte a szerdán Damaszkuszba összehívott hármas arab csúcstalálkozó amúgy sem könnyűnek ígérkező megbeszéléseit. „A harmadik világ bonyodalmai” — mondhatná valaki, ha nem figyelmeztethetnénk kontinensünk egyik viharsarkáról, a vallásháború mezét öltő polgárháborúra Észak-tror- szágban. Rövid lejáratú megoldás itt sem látszik valószínűnek, hiszen a vitorlásversenyét csak az utolsó percben megszakító Heath miniszterelnök változatlanul katonai erővel próbál rendet teremteni. Bebizonyosodott azonban, hogy ezek a módszerek nem vezetnek el a rendhez ... Mondjunk valami biztatót Európáról is: a jelek szerint közelítünk a nyugat-berlini kérdés négyhatalmi megoldásához. Amire eddig soha nem volt példa, a nagykövetek három egymás utáni napon tanácskoztak, volt, hogy kilenc órán keresztül — még ebédelni sem hajtottak haza rezidenciájukra. A más irányú konzultációk közül kiemelném, hogy Honecker, az NSZEP első titkára két ízben találkozott a szovjet nagykövettel, Schütz nyugat-berlini polgármester pedig, a nyugati nagykövetekkel történő eszmecsere után, a Sylt- szigetén nyaraló Brandt kancellárt kereste fel. Egy esetleges megegyezés pontos időpontját természetesen senki sem tudná megjósolni. Számos fogas kérdés vár megoldásra: így az NSZK politikai jelenlétének leépítése a városban; a közlekedés rendezése; Nyugat-Berlin képviseletének megoldása; szovjet főkonzulátus felállítása; a nyugat-berliniek utazásának problémái, s ki tudná a bizalmas megbeszélések valamennyi mozzanatát felsorolni. A párbeszéd felgyorsulása és gyakorisága mindenképpen biztató jel (jóllehet a meglevő ellentétekre is utalhat) — igaz, nem tartanak lehetetlennek egy „gondolkodási szünetet” sem. KENNEDY A MENEKÜLTEK HELYZETÉT VIZSGÁLJA Edward Kennedy, az amerikai szenátus menekültügyi bizottságának vezetője Indiában a kelet-pakisztáni menekülttáborokat vizsgálja. A bizottság igyekszik pontosabb képet kapni a hétmillió menekült helyzetéről, és felmerni a segítség lehetséges módozatait. HÁBORÚ VAN ÍRORSZÁGBAN Évek óta tart a nyugtalanság Észak-lrországban. Az utóbbi hetekben mind puskaporosabbá vált a levegő, s ezen a héten bekövetkezett a robbanás. Már-már valóságos partizánháború folyik Észak-írországban. A kormány bevezette a bírói eljárás nélküli internálás rendszerét, s ezzel óriási tiltakozást váltott ki. Belfast az ostromlott város képét mutatja. A katolikus negyed körül barikádok emelkednek, s a lángoló épületek között menekültek százai töltik meg az utcákat. A brit „rendfenntartó” csapatok — számuk rohamosan növekszik — a nyílt uicán állítanak falhoz és motoznak meg embereket. Bernadette Devlin — Észak-írország 24 éves képviselőnője a londoni parlamentben —. testvérével, Johnnal elindult; Belfastba, h-gy személyesen legyen jelen, és segítsen a rendkívül p': Lnesedett észak-írországi esemény ek ál .ivzatainak.
