Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

t oldal r mi. ián«»» ». ptet*» Értékelés menet Korszerűsödő államigazgatás A bácskai termelési kör­zet közös gazdaságai az idén 23,2 százalékkal több termelési értéket szándé­koznak előállítani, mint az elmúlt esztendőben. Brut­tó jövedelmüket 14,5 szá­zalékkal emelik. A dolgo­zó tagok száma várhatóan mintegy 8 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy egy személyre több munka jut. A gépesítés aránya ugyanis nem emel­kedik olyan mértékben, hogy pótolja az élőmunka­kiesést Alapos elemzés Mindezeket és számos egyéb gondot vitattak meg a területi szövetség leg­utóbbi küldöttközgyűlésén. A vita során megállapítot­ták, hogy az önálló, válla­latszerű szövetkezeti gaz­dálkodás kialakulásával mind nagyobb jelentősége van az üzemi tervkészítés­nek. A bácskai körzetben a szövetkezetek amellett, hogy igyekeznek jól kiak­názni a helyi fejlesztési le­hetőségeket, terveiket össz­hangba hozták a megyei és az országos elképzelések­kel. A tervezéssel függ össze az is, hogy évről évre nő azoknak a közös gazdasá­goknak a száma, ahol a fejlesztéssel kapcsolatos döntések megalapozásához részletes kalkulációkat ké­szítenek, amelyek során elemzik az előző évek ter­melési adatait, vizsgálják az elért jövedelem és a rá­fordítás mutatóit. A terme­lésszerkezetet úgy alakít­ják, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el, ki­használva- az adottságokat és lehetőségeket. Csak így lehet előre számolni olyan tényezőkkel, amelyek be­folyásolhatják a gazdálko­dási eredményeket. Feszültségek Áz említett gépesítési gondokon kívül sok egyéb jelentkezett a tervkészítés során. Ezek a feszültségek, bizonytalanságok jelenleg is hatnak. A pénzügyi sza­bályozók változásából ere­dően egyes költségek emel­kednek, növekszik a köz­ponti elvonás mértéke is. Mindez nagy erőfeszítést követel a szövetkezetek tagságától, a gazdálkodást úgy kell megszervezni, hogy ezzel számolva elér­jék a tervezett fejlesztést. Többen szóvá tették a közgyűlésen, hogy a me­zőgazdaságba áramló ipari eredetű anyagoknál, beru­házási eszközöknél rohamos áremelkedés tapasztalható. Különösen így van ez az új típusú gépeknél, az egyes berendezéseken al­kalmazott konstrukciós vál­toztatásoknál. új áruknál és az egyes jobban keresett, hiánycikknek számító anyagoknál. Mindezek nö­velik a termelési költsége­ket. A termelőszövetkezetek mind nagyobb területen és értékben használják a kü­lönböző vegyszereket. Olyan növényvédő és gyomirtó szerek, amelyek a gyakor­latban jól beváltak, a kö­vetkező évben már nem kaphatók. A vegyszereket forgalmazó vállalatok még a technológiai utasítás be­tartása mellett sem vállal­nak garanciát a műszaki leírásban feltüntetett ha­tásfok eléréséért. Ameny- nyiben a várt hatás elma­rad, a felmerült többlet- költségek ellenére el kell végezni a szükséges gépi­és kézi munkát. Ehhez azonban sok esetben nincs elegendő munkaerő, vagy gép, csökkennek tehát a hozamértékek, romlik a jö­vedelmezőség. A korszerű műszaki fej­lesztés magával hozta az új technológiák alkalma­zását, az erőgépek teljesít­ményének növekedését. Sajnos, ehhez nem igazodik a munkagép- és pótkocsi­ellátás. Többek között nincs elegendő vetőgép, kaszálóberendezés, rend­sodró. Figyelmeztető hangok A körzet termelőszövet­kezetei az elmúlt három esztendőben mintegy 400 millió forint értékű beru­házást valósítottak meg. Az idén 176 millió forint áll rendelkezésükre, épít­kezésre, gépesítésre és egyéb fejlesztésre. Erre az évre tervezett építőipari beruházásoknak mintegy 80 százaiéira már előzőleg megkezdődött és az idén vagy jövőre fejeződik be. Az építkezések szinte tel­jes egészében a szarvas- marha- és a sertéstartással kapcsolatosak. A beruhá­zások koncentrálódására jellemző, hogy az összes szarvasmarha-istállók 7, a sertéstelepek pedig 6 tsz- nél épülnek fel. Figyelmeztető hangok is elhangzottak. Egyes szö­vetkezeteknél nincsenek kihasználva az istállók. A tehenészetekben például csak 80 százalékos a fel­töltés. A szövetkezetek többsé­génél gyakorlattá vált, hogy a jóváhagyott tervek megvalósításáról évközben is rendszeresen tárgyalnak vezetőségi ülésen, közgyű­lésen és az ismétlődő mun­kaértekezleteken. Ily mó­don menet közben tudnak segíteni a gondokon, szá­molnak a végrehajtás aka­dályaival, és egyúttal moz­gósítják a tagságot a fel­adatok megvalósítására. A küldöttközgyűlésen el­hangzottakat a területi szövetség továbbította az illetékeseknek. Remélhető­leg történnek intézkedések. A termelőszövetkezetek tagsága eddig is igyekezett megtenni minden lehetőt a termelés fejlesztésére, a gazdálkodás javítására. K. S. Nem is olyan régen történt: az egyik község bekötőutat építtetett, s — jó néhány szervvel folyta­tott tárgyalások, engedé­lyezések, hivatalos pecsé­tek és aláírások tömege után — a beruházási ösz- szeget is megkapta hozzá. Az út elkészültekor bizott­ság jelent meg a helyszí­nen: képviselve volt ott minden elképzelhető szin­tű és hivatású szerv, hogy megvizsgálják: a néhány kilóméternyi út megfelel- e az építési, pénzügyi és még ki tudja hányféle elő­írásnak. Csupán jellemzé­sül: még a járási és a me­gyei művelődési osztály megbízottai is jelen voltak, meggyőződni arról, hogy az iskolás gyermekek bizton­ságát nem veszélyezteti-e a bekötőút... Túlzott óvatosság — gondolhatná valaki. Bizo­nyára az is. Elsősorban azonban — az igazgatás korszerűtlensége. Ma már — és holnap még inkább — mindehhez elegendő a helyi tanács illetékeseinek egyértelmű állásfoglalása. KÉSZÜL A CSÓNAK (Pásztor Zoltán felvétele.) Jugoszláv áruház Kecskeméten — magyar étterem a tengerparton Sővül a kisbatárforgalom Évről évre bővül a kis- határforgalmi árucsere a szomszédos országokkal. A megye kereskedelmi szer­vei is többször kezdemé­nyezték Jugoszlávia határ­menti vállalataival az együttműködés kialakítását. A MEZÖTERMÉK Szövet­kezeti Vállalat a kanizsai UNIVERZÄL Kis- és Nagy­kereskedelmi Vállalattal vette fel a kapcsolatot. Májusban kölcsönös láto­gatások és tárgyalások után megkezdődtek az előkészületek a közvet­len árucserére. A MEZÖTERMÉK üve­ges és konzervált sört, cso­koládékészítményeket, étel­ízesítőket. szőlőt, fügét igé- i nyelt a jugoszláv cégtől. Az UNIVERZÄL üveges konzervárut, nyers gyümöl­csöt, vöröshagyma- és pa- radicsompaprika-szárít­mányt kért. Ezen túlme­nően más kereskedelmi cikkeket. többek között összeszerelhető autógará­zsokat. elektromos ter- ménydaffálókat. Sajnos, az érvényben le­vő rendeletek és szabályo­zók sok akadályt gördíte­nek a kishatárforgalmi áru­csere útjába. Egyes nagyvállalatok ri­válist látnak a kishatár- forgalomban. A MEZÖTERMÉK a Ter­melőszövetkezeti Áruérté­kesítő Vállalat, a TÁV közvetítésével, kötött már megállapodást áruszállítás­ra. Többek között 10 millió tojást, 40 tonna hagyma- szárítmányt, lucernalisztet, 10 vagon savanyú paprikát, 200 vagon kölest és 100 va­gon .pattogatni való kuko­ricát küldenek jugoszláv cégeknek a megyéből. Ez­zel szemben kap a MEZÖ­TERMÉK 1 millió üveg sört, amelynek szállítása a napokban megkezdődik. Említésre méltó, hogy 20 vagon szőlőt is kapnak a vállalat üzletei a szomszé­dos országból 1972. január, február és március hónap­jában. Az említetteken kívül tárgyalások folynak üz­letek, éttermek nyitására. A kanizsai UNIVERZÄL Kecskeméten létesítene egy reprezentatív boltot, ahol mezőgazdasági kisgépeket, háztartási berendezéseket, ételízesítőket, édességeket, szeszes italokat árusítanak maid. A MEZÖTERMÉK pedig a tengerparton nyit­na egy éttermet, amelyben jellegzetes magyar ételkü­lönlegességeket szolgálná­nak fel. Ugyanitt magyar ajándékbolt is létesülne. K. S. Ha ők úgy látják, hogy szükség van a bekötőútra, s pénzük is van rá, ennyi elég a megépítéséhez. Az új tanácstörvény — amely immár az újonnan választott tanácsok tevé­kenységében állja a gya­korlat próbáját — egyik fő vonása az, hogy a helyi ügyeket lehetőleg helyben, a helyi lakoság érdekében és részvételével, helyi esz­közökkel intézzék el, old­ják meg. Ehhez elsősorban megfe­lelő személyi feltételekre van szükség. A tanácstörvény és a hozzá kapcsolódó ren­delkezések egyrészt meg­határozzák, hogy a végre­hajtó bizottságok titkárai ezután kinevezés útján nyerik el tisztségüket, s ezzel bizonyos állandósá­got, biztonságot kapnak. Másrészt számukra kötele­zően írták elő az egyete­mi, főiskolai végzettséget, illetve a községekben leg­alább a Tanácsakadémia oklevelének megszerzését és kétéves szakmai gya­korlatot. A vb-titkár azon­osak egy ember, aki, ha még olyan képzett és bár­milyen jól dolgozik is, csak úgy láthatja el fela­datát, ha ugyancsak kép­zett munkatársai vannak. A cél az, hogy a szakigaz­gatási szervezet vezetői és ügyintézői is magasabb is­kolai végzettséggel és az igazgatási munka szerete- tével, hivatástudattal fog­lalják el beosztásukat, te­gyék dolgukat. A „mindent felülről vá­rás” korszakában sem volt könnyű, helyi tanácsi ve­zetőnek lenni. Elsősorban azért nem, mert ők ugyan jobban látták a helyi ügyeket, meg is voltak az elképzeléseik azok elinté­zéséről, ám a helyi adott­ságok különösebb mérlege­lése nélkül hozott járási, megyei rendelkezések gyakran éppen az ő terve­iket húzták át. Most még nehezebb he­lyi tanácsi vezetőnek len­ni, csakhogy éppen ellen­kező okok miatt. Joguk van — természetesen a törvényben előírt társadal­mi ellenőrzés mellett, a végrehajtó bizottság vagy a tanács rendelkezései szerint, utasításuknak meg­felelően — önállóan intéz­ni a község ügyeit. Ahhoz azonban, hogy a község, a város érdekeinek megfele»' lő javaslatokat vigyen a szakigazgatási apparátus a vb vagy a tanács ülése elé, a jogszabályokat és a helyi viszonyokat egyaránt jól ismerő, az országos és a helyi érdekeket egyez­tetni tudó vezetőkre van szükség. S ahhoz is, hogy tovább lehessen lépni. Jelenleg a községekben levő állam- igazgatási ügyeknek mint­egy 40—45 százalékát inté­zik csak el helyben, to­vábbi 50—55 százalékot a járási hivataloknál, s még mindig vannak ügyek, amelyekben a döntés a megyei tanácsra, annak végrehajtó bizottságára hárul. A cél: ez az arány már a legközelebbi évek-! ben erősen megváltozzék, s a községekben elinté­zendő ügyeknek 90—95 százalékát valóban ott in-i tézzék el. Nemrégiben a kotS mány felhatalmazta a me­gyei tanácsokat, hogy kü­lönböző ügyek intézését átruházhatják a községek­re, ha úgy látják, hogy ott megvannak a megfele­lő feltételek a fokozottabb önállósághoz. És máris csaknem ezer község ta­nácsa. illetve végrehajtó bizottsága és szakigazgatá­sa kapta meg a jogot ar­ra, hogy építési, iparenge­dély és egyéb ipari, keres­kedelmi ügyekben elsőfo­kú határozatot hozzon. Elsősorban a nagyközsé­gi tanácsok munkája mu­tat biztató képet. Eddig 270 nagyközségi tanács alakult az országban, s a járási hivatalok főleg ezek­nek adnak át mind több hatáskört. Biztonságot, állandóságot ad a tanácstörvény betű­je és szelleme a vb-titká- roknak és a tanács szak- igazgatási szervezete többi vezetőiének is. Szükséges azonban — s ez az érem másik oldala —, hogy a tanácsapparátusban megle­vő igen erős fluktuáció is véget érjen. Az emberek, a helyi lakosok meg akarnak bíz­ni azokban, akikhez ügyes­bajos dolgaik intézéséért fordulnak, s természetes, hogy elsősorban azokban bíznak, akiket ismernek, akik községük állandó la­kosai. akik, ott „gyökere# eresztettek”. Várkonyi Endre Kollektív szerződés minden műhelybe Több hónapos előkészítő munka után a vállalatok­nál megvitatták és aláírták az új kollektív szerződése­ket, amelyek a következő öt évre szabályozzák a vál­lalatvezetés és a dolgozók jogait, kötelességeit. Mint a Munkaügyi Mi­nisztériumban elmondták, igen fontos, hogy a vállala­toknál valamennyi dolgozó megismerje a kollektív szerződés végleges szöve­gét. A vállalat vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy valamennyi műhely­ben, osztályon, telepen, ki- rendeltségen, a kereskedel­mi hálózat boltjaiban ren­delkezésre álljon a szerző­dés szövege, s azt a dolgo­zók bármikor tanulmányoz­hassák. A szerződés egy- egy példányát meg kell kapniok mindazoknak, akik közreműködnek annak vég­rehajtásában, köztük a szakJ szervezeti bizalmiaknak is,1' Helytelen és jogszabályel­lenes tehát, ha számos ko-' rábbi esethez hasonlóan csupán az igazgató titkár­ságán vagy a szakszervezeti tanács titkáránál lehet meg­tekinteni a szerződést. A Munkaügyi MinisztéJ rium helyesnek tartja, ha a kollektiv szerződéssel együtt a dolgozók rendelkezésére bocsátják az üzem munká­ját érintő egyéb szabályok szövegét, mint például a Munka Törvénykönyvet, a vállalati munkavédelmi szabályzatot. A jogszabályok értelmé­ben a kollektív szerződést nemcsak ismertetni, hanem oktatni is kell mindazok körében, akiknek hivatali kötelességük a szerződésben foglaltak végrehajtása,

Next

/
Thumbnails
Contents