Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

1971. Július 9, péntek I. oldal Mozdonyvezetők Csak az emlék ma­radt a régi időkből, amikor minden mozdonyvezetőnek saját mozdonya volt. A mozdonyvezetőknek külpn dalárdája és külön ottho­na is minden olyan város­ban, községben, ahol leg­alább 30 mozdonyvezető élt és dolgozott. Hol vannak már a régi, S' bőrnyakken- dös mozdonyvezetők? Mert akkor a bőrnyakkendő jel­vénynek számított. Amikor a mozdonyvezető hosszú útról hazatért, átvizsgálta a gépet, a kisebb hibát ma­ga javította, a többit össze­írta a javítási könyvbe, és átadta a művezetőnek. S hazament pihenni. Pihent a mozdony is. Csak akkor gyújtottak be a kazánba, amikor a mozdonyvezetőt ismét szolgálatba vezényel­ték. A második világháborút megelőző években kezdtek eltűnni a MÁV vontatási telepeiről a „saját” moz­donyok. Addig egy pár ke­zelőszemélyzet, a negyve­nes évek elejétől már két párat osztottak be egy-egy tüzes masinára. A felsza­badulás után pedig már három párat, tehát három mozdonyvezető és hat fűtő szolgált ki egy nagy moz­donyt. S végül csoportosí­tották a mozdonyokat is, az embereket is. Legalább két és fél év kellett ahhoz, hogy valaki mozdonyvezető legyen. Kö­vetelmény volt a géplaka- tusi segédlevél, a nyolc (elemi) általános iskolai végzettség, egy év műhely- gyakorlat, egy évet a gőz­mozdonyon fűtőként kellett dolgozni, majd 6 hónapos mozdonyvezetői tanfolyam következett. Egv mozdony- vezető kiképzése, csak a tanfolyamon 20 ezer forint- h került. Dombóvárott 1050 óta van mozdonyve- zétő-képzés. Szegeden, Bu­dapesten, Szombathelyen, Miskolcon több mint öt­véri éve. A mozdonyvezetők mun­kakörülménye meglehető­sen mostoha. Hisz nem ehettek restiben, fehér asz­tal mellett, csak a hazul­ról hozott „tarisznyapör­költre” voltak utalva. Har­minc évvel ezelőtt a Buda­pest—Pécs közötti utat tü­zes mozdonnyal oda-vissza 23 óra alatt tették meg. Most a Diesel-mozdony Vontatta tehervonat ugyan­ezt a távolságot öt-hat órá­val rövidebb idő alatt fut­ja be. Dombóvár—Buda­pest között 80 mázsa jó minőségű szenet kellett a gépbe eltüzelni, legalább négyszer vizet vételezni, összesen 30—40 köbmétert, hogy a mozdony és sze­mélyzete az utat az előírt idő alatt megtehesse. A mozdonyok eleinte félig nyitott „konyhával” közle­kedtek, később bádoggal, ponyvával lezárták a gép és a szerkocsi közötti, vas­lemezzel lefedett, mozgó padozatú, másfélszer két­méteres területet, de a hu­zatot nem tudták teljesen megszüntetni. Az ülőalkal­matosság annyiban válto­zott az évtizedek során, hogy a fapadot műbőrrel vonták be. A MÁV vonalain sor- ra-rendre állították mun­kába a svéd, szovjet és magyar gyártmányú Diesel- és villamos mozdonyokat, motorvonatokat. Az új technika új embereket is kívánt. Elsősorban a leg­jobb gőzmozdonyvezetők jöhettek számításba. Mind több mozdonyveze­tőre lett volna szükség. Soha annyi árut nem szál­lított a MÁV, mint az el­múlt években. A mozdony- vezetők közül sokan töltöt­tek 300 órát távol a csa­ládjuktól. A motorvezetői-mozdony- vezetői képzés könnyebb megoldásához folyamod­tak: érettségizett fiatalem­bereket vettek fel, akik­nek 6 hónapos műhely- gyakorlatot, 6 hónap vo­nalszolgálatot és 6 hónapos mozdonyvezetői tanfolya­mot kellett elvégezniük, hogy önállóan dolgozhassa­nak. Ezek az emberek a mozdony vezetéséhez érte­nek, máshoz nem. Ha szű­kében a fűtőház gőzüze­mű mozdonyvezetőben, akkor a „kétvizsgás”, gőz­mozdonyhoz is értő öreg vezetőket a motorokról visszateszik gőzösre. Ez fi­zetésükben nem jelent hát­rányt. Ennek ellenére „ge­nerációs problémát” látnak ebben. Párttaggyűléseken, szakmai értekezleteken sok vita folyik arról — ahol még kétféle vontatójármű­vet használnak —, hogy miért kerülnek hátrányo­sabb helyzetbe az öreg mozdonyvezetők? Tehát a jó munkakörülményekből a rosszba? A Diesel-mozdo­nyon szinte fotelban ül a vezető, és más dolga nincs, mint egy autó volánjához hasonló kereket tekergetni jobbra, vagy balra. Az automatika, a műszerek mindent megoldanak. A fiatal, érettségizett mozdonyvezetők, akiknek csak egy vizsgájuk van, könnyebben végzik a mun­kát, a 2000 lóerős Diesel- elektromos mozdony már valóságos erőmű. Tizenegy feszmérőt, huszonkét kap­csolót, fél tucat ellenőrző lámpát — azonkívül a pá- I Ivat, a jelzőket kell figyel- j ni ők. A gőzösön egy ka-. zánfeszmérő, egy tolattyú- I feszmérő, egy gőzfűtési és I egy légfék-feszmérő az ösz- i szes műszer. A nagy teljesítményű Diesel-elektromos mozdo­nyokon éberségi berendezés t an. Minden 55—60 másod­percben a vezető mellett megszólal egy síp. A síp 6 másodpercig bánatos, álmo- sitó hangon figyelmeztet. Gombnyomással lehet el­hallgattatni. Amennyiben 6 másodpercen belül a gom­bot nem nyomják meg — az automatika így győző­dik meg a vezető éberségé­ről —, a szerkezet műkö­désbe lép, a vonatot azon­nal befékezi. Ha a gombot 6 másodpercen túl is nyom­ják. a vonatot ekkor is le­állítja a szerkezet. Gyéké­nyesen egy Diesel-moz­dony 70 kilométeres sebes­séggel elhaladt a tilosat mutató jelzőnél és belero­hant egy tolatómozdony­ba. A Diesel-mozdony mű­szerei világosan bizonyí­tották, hogy az utolsó előtti — ütközés előtti — 59. má­sodpercben a mozdonyve­zető megnyomta a gombot. Az utolsónál bóbiskolt el. Az ezer tonnán felüli te­hervonatok fékútja több mint fél kilométer. Egyéb­ként ez az éberségi beren­dezés ismétlődő sípolásával inkább altat, mint ébren tart. Az idős mozdonyvezetők­nél ilyen eset még nem fordult elő. Előfordul vi­szont, hogy valamelyik M—62-es mozdony elrom­lik az úton. Ilyenkor alig várják, hogy hazavontas­sák, és aki a vontatási te­lepen található, az mind megszállja a gépet: mivolt a hiba oka, hogyan lehe­tett volna elhárítani. P. J. Kalocsai népművészek a fővárosban A Népművészeti és Há­ziipari Vállalat és a Ka­locsai Népművészeti Házi­ipari Szövetkezet Budapes­ten, a Kossuth Lajos ut­cai népművészeti boltban rendezi meg a kalocsai népművészeti napokat. A július 10-én, szombaton délelőtt megnyitásra kerü­lő kiállítást július 24-ig te­kinthetik meg a látogatók és a vásárlók. Megalakult a lakásügyi társadalmi bizottság Kecskeméten A városi tanács végre­hajtó bizottságának felké­résére a megyeszékhely 26 üzeme, vállalata, illetve intézménye által a lakás­ügyi társadalmi bizottság­ba javasolt dolgozók — összesen huszonhatan — gyűltek össze tegnap dél­után a kecskeméti tanács­háza vb-termóben a bizott­ság megalakítása céljából. A résztvevőket dr. Sán- tha László, a végrehajtó bizottság titkára köszön­tötte. Majd bemutatta egy­másnak a bizottság tagjait, s valamennyiüknek a la­kásügyi hatóság vezetőit akiknek munkájában a társadalmi bizottság — két évre szóló megbízatása alatt — javaslattevő, kez­deményező, ellenőrző szervként közreműködik. Ezután soraiból tisztség- viselőket választott a bi­zottság. Az elnöki tiszt­ségre Perestói Józsefet (Fémmunkás Vállalat), el­nökhelyettessé Benke jó­Új ruházati bemutatóterem Ünnepélyesen nyitották meg tegnap Kecskeméten, a Dél-magyarországi Rö­vid- és Kötöttárú Nagy­kereskedelmi Vállalat le- rakatánál létesített bemu­tatótermet. Pusztai Józsefné igazga­tó hangsúlyozta, hogy a férfi-, női- és gyermek kö­tött holmikból . összeállí­tott bemutató felsorakoztat­ja a vállalat teljes készle­tét. Céljuk mindazt kiállí­tani, ami máris kapható, vagy pedig még ez évben a boltokba kerül. Az állan­dó jellegű bemutatótermet elsősorban a kiskereske­delmi társvállalatok részé­re létesítették, de szándé­kuk, hogy a választékot esetenként a nagyközönség­gel, a majdani vevőkkel is megismertessék. Bőséges kínálat, több színből és számos fazon­ból álló áruválaszték jel­lemzi az ízlésesen rende­zett nonstop-kiállítást. nosnét (ÉPSZER Vállalat), titkárrá pedig dr. Garacz- ki Ferencet (a járási ügyészség vezető helyette­se) választotta a bizottság. A továbbiakban a jog­szabályok értelmében a társadalmi bizottságra vá­ró feladatokat vázolta fel dr. Sántha László, meg­említve ennek során, hogy a közeljövőben jogszabály­ismertetéssel, s a munká­jukhoz nélkülözhetetlen tájékoztatásokkal segíti a bizottság tagjainak tevé­kenységét a vb. Végezetül a többi között úgy határozott az új lakás­ügyi társadalmi bizottság, hogy öt-öt személyes albi­zottságai hetenként két al­kalommal: keddi és szom­bati napokon 8-tól 12 óráig tartanak fogadóna­pot, állnak az érdeklődök rendelkezésére. Első foga­dónapjuk e héten szomba­ton, tehát július 10-én lesz a városi tanács épületében. P. I. Munka és pihenés Nem mondunk újat azzal, ha leírjuk: a mun­kához való jog gyakorlá­sa egyben kötelessége is minden egészséges em­bernek. Azt azonban már nem jelenthetjük ki ka­tegorikusan, hogy pihen­ni is köteles az, aki dol­gozik. Egyre többen ta­pasztalhatják viszont a dolgozó emberek közül, hogy a megérdemelt pi­henést. üdülést nálunk olyan kedvező feltételek mellett és olyan körül­mények között tölhetik el, amelyet csakis azok­nak nyújt az állam — a szakszervezet, vagy a vállalat — akik egész éven át becsületesen, szorgalmasan és jól vé­gezték munkájukat. Sorolhatnánk most a számokat, amelyek fenti állításainkat messzeme­nően igazolják. Csupán megyénkből ezrek és ez­rek töltik szabadságukat az ország legszebb üdü­lőiben. kényelmes, min­den igényt kielégítő szál­lodákban, hegyek között, vagy vízparton épített palotákban. Ne gondolja azonban senki —, s bi­zonyára ilyen téveszmét nagyon kevesen táplálnak —, hogy csupán az a tény, miszerint belül varinak a vállalat, az üzem, a hivatal stb., ka­puján, egyben jogot is szereztek a beutalóra. A kedvezményes üdülést je­lentő beutalót ki kell ér­demelni. s kétségtelen, hogy elsősorban azok kapják meg a jegyeket, akik bizonyítottak mun­kájukkal. Tudjuk, hiszen év közben, sőt az év minden napján magunk is tapasztaljuk, hogy sok­kal többen vannak az ilyen emberek, mint amennyi kedvezményes beutalót tudnak szétosz­tani a szakszervezeti bi­zottságok. Nem könnyű feladat az arra érdemesek közül kiválasztani a legérde­mesebbeket, nem köny- nyű igazságosan dönteni az ilyen kérdésekben. Éppen ezért — több he­lyen, sőt majdnem min­denhol — azt a gyakor­latot vezették be, hogy nem egy személy, nem is csupán a szakszervezeti bizottság dönt az odaíté­lésről. hanem szélesebb, demokratikusabb alapon bírálják el a számbave- hetők körét. Azt talán mondanunk sem kell, hogy bizonyos sorrendi­séget alakítanak ki, s így két- háromévenként mindenkire sor kerülhet, akit a jutalomnak ennél a fajtájánál figyelembe lehet venni. Tudjuk azt is, hogy egyre könnyebb lesz az elbírálás, mert ha foko­zatosan Is. mind több és több üzem. vállalat, gyáregység épít saját üdülőt akár megyénk er­re alkalmas helyein, akár az ország más vidékein. Ezek a vállalati üdülők sokat könnyítenek a be­utalók elosztásának gond­ján, s nemcsak üzemi, de megyei, sőt országos szinten is. Pihenésre senkit sem lehet kötelezni — írtuk a cikk bevezető részé­ben. Mégis helytelenül cselekszik, aki nem hasz­nálja ki a lehetőséget, mert a munka és a pi­henés úgy kapcsolódik egymáshoz, mint az éh­ség és az evés. Aki éhes, annak ennie kell. Aki dolgozott, az megérdem­li a pihenést. G. S. Á Kossuth Kiadó nyári újdonságai Lucernatermesztési tanácskozás Csütörtökön délelőtt Dunapatajon. a községi mű­velődési házban került megrendezésre az országos lucernatermesztési tanácskozás. A pillangós termesz­tésének irányítását a neves kutatókból és gyakorlati szakemberekből álló Tessedik Sámuel szocialista brigád pártfogolja öt éve. Segítik a korszerű módsze­rek gyakorlati alkalmazását, az új fajták elszaporí- tását. Munkájuk nyomán jelentősen nőttek a termés­hozamok. A tegnapi tanácskozás csaknem kétszáz "észtvevőie előtt öt előadás hangzott el. Ezt köve­tően került sov a vitára, maid megtekintették a du- napataji Üj Élet Termelőszövetkezet lucernatábláit. Fontos politikai köny­vekből, dokumentumköte­tekből és más érdekes ol­vasmányokból egyaránt bő termése lesz a nyári hóna­pokban a Kossuth Kiadó­nak. Lenintől az „Állam és forradalom” új kiadása a marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyv­tára sorozatban jelenik meg a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a „Kommu­nista kiáltvány”. (Ez utób­binak miniatűr változata is lesz.) Hiányt pótló mű lesz nálunk a francia marxista filozófus, Lucien Séve „Marxizmus és személyi- ségelmélet”-e. Tankönyv­ként készül — a dialekti­kus és történelmi materia­lizmus alapproblémáit tár­gyalja — „A marxista—le­ninista filozófia”. Dr. Kiss Artúr tollából való „Az új osztály — fantázia, vagy valóság?”, s olyan fontos kérdéseket vizsgál: mi a helyzet a szocializmusban a társadalmi egyenlőséggel és egyenlőtlenséggel, és mi a szerepe a pártnak a szo­cializmusban. Az első részletes feldol­gozás magyar szerzőtől, Dolmányos Istvántól „A Szovjetunió története”, amely az elmúlt fél évszá­zad krónikája: a forrada­lomtól az SZKP XXIV. kongresszusáig. Egyébként rövidesen publikálja a Kossuth Könyvkiadó a leg­utóbbi szovjet pártkong­resszus teljes jegyzőköny­vét. Megjelentetik Todor Zsivkov válogatott beszé­deinek és írásának köte­tét is. Az ismeretterjesztő mű­fajban a maya kultúráról, a történelmi sorozatban Patyomkin-páncélosról, Reichstag égéséről, Hitler haláláról szóló könyvek jut­nak el az olvasóhoz. Rövi­desen kikerül a nyomdá­ból a jeles földrajztudós, Radó Sándor visszaemléke­zés-kötete „Dóra jelenti...” címmel arról, hogyan vé­gezték veszélyes munkáju­kat a háború alatt Nyu- gat-Európában a szovjet hírszerzők. A szerző, aki a szovjet hírszerzés svájci csoportjának magyar veze­tője volt, az ellenséges pro­paganda legendagyártásá­val szemben eredeti doku­mentumokat is felhasznál­va tárja fel a valóságot e titkos háborúról. Erőmű a Vaskapunál A vaskapui erőmű 1972. május 1-re elkészül. A kö­zös jugoszláv—román be­ruházásként épülő al-dunai j erőmű és hajózási rendszer a I így a tervezett határidő a előtt teljes kapacitással működik majd. Az erőműóriás, amely­nek turbináit részben a Szovjetunió szállította, részben pedig szovjet ter­vek alapján gyártottak — 11 milliárd kilowattóra energiát termel évente, amelyet Jugoszlávia és Ro­mánia fele-fele arányban oszt meg. Jugoszláv és román szak­emberek a Jugoszláviában dolgozó külföldi tudósítók­kal közölték, hogy 70 kilo­méterre délre a most épü­lő erőműtől, Prahovo köze­iében előreláthatólag még az idén megkezdik a Vas­kapu II. erőmű építését. Könyvtárosok harmadik országos találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Vas me­gyei Berzsenyi Könyvtár rendezésében csütörtökön kezdődött Szombathelyen a magyar könyvtárosok har­madik országos találkozó­ja. A háromnapos vándor- gyűlésen az ország minden részéből több mint száz könyvtáros vesz részt. Az első napon a magyar könyvtárosképzés hely­zetéről, a továbbképzés le­hetőségeiről dr. Kovács Má­té egyetemi tanár tartott előadást, melyet élénk vi­ta követett. Hazánkban évente mintegy 55 millió kötet könyvet kölcsönöz­nek. A modern tömegkom­munikációs eszközök nem csökkentik a betű, a könyv szerepét. A művelődés egyik alapvető intézménye továbbra is a könyvtár, s ezért tartják igen nagy je­lentőségűnek a könyvtáros­képzést, illetve továbbkép­zést»

Next

/
Thumbnails
Contents