Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
Védettségre áhítoznak a torockói motívumok A dunapataji unitárius templom a község építészeti ékessége. A 35 évtus 23-án tették le. s a csillagot már szeptember 25-én déli 12 órakor napi; szívbéli örvendezésekkel fel is tűzték.” (A munkatempót átvehetnék mai építőink.) Az épület a közeljövőben a község tulajdonába kerül. A pótolhatatlan érték megvásárlásáról befejeződtek a pénzügyi tárgyalások a tanács és as egyház között, és így az Alföldre települt székely templom megóvásáról DuA PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette: Pavlovit* Miklós Ä folyosókon áthaladva a maga egyszerűségében tárulkozik ki a stadion. Egyik oldala maga a Kro- nosz domb földbevájt üléseivel. A másik oldala már emberi kéz munkája, ez teljesen elpusztult. A nézőtér oldalai becslésem szerint öt-hat méter magasak lehettek. Mindössze egyetlen kőpáholy volt, a versenybírák és az előkelőségek számára. Az ősi olimpiai stadion egy mai modern olimpiai stadion méreteihez persze nem hasonlítható, ennek ellenére 35—40 ezer cmbirkózásnak hódoltak. Az ötödiken az ifjak és a teljes fegyverzetben futók versenyezhettek. A hatodik napon voltak a ló- és kocsiversenyek, míg hetediken záróünnepséggel és áldozatokkal fejeződtek be a játékok. Egy olimpia lebonyolításához természetesen nem volt elegendő csupán a stadion. Az ókorban is volt edzőtábor, ha úgy tetszik, olimpiai falu. A versenyzők ugyanis hosz- szabb időt töltöttek Olym- piában, a játékok megkezdése előtt legalább egy napataj községe gondoskodik. Csató Károly Olympiában — olimpiáról Alig több mint egy év választ el bennünket a müncheni olimpiától. A játékok létesítményei jórészt már készen állnak. A sportvilág figyelme és készülődése már Münchenre összpontosul. Nem érdektelen felidézni: az olimpiai játékok és az olimpiai eszme gondolata a klasszikus görög földről indult. Olympia ma is nagyon szerény kis helység, de az ókorban sem volt város a szó igaz értelmében. Bár Olympia négyévenként az egész hellén világ találkozóhelye vrlt. Az időtájt csupán azok lakták, akiknek valami szerepük volt a kultikus szertartásokon és a sportrendezvényeken. A KLADEOSZ HlDJÁN Az ókori olimpia gondolata sokféle nosztalgiát vált ki az emberből. A játékok idejére a háborúskodó államok két-há- rom hónapos fegyverszünetet kötöttek. Élisz tartomány területére — itt fekszik Olympia is — fegyveresen nem volt szabad belépni. A sportjátékok városa semleges terület volt. Elgondolkodtató, milyen jelentős szerepet tölthettek be a játékok. amikor a hivatalos görög időszámítás is az olimpiászokon, a két olimpia közötti négyesztendős ciklusokon alapult Ha a falucskából jövet áthaladunk a Kladeosz folyó híd ián, nem nehéz elképzelni, hogy a folyó többet árthatott Olympiá- nak, mint a földrengések, vagy II. Theodpzius, aki felégette a szentélyeket. Az archeológusoknak a Kladeosz több méter magas hordalékát kellett lefejteniük ahhoz, hogy hozzákezdhessenek az ásatásokhoz. A hídon túl szerény kis tábla, rajta: Archaia Olympia — ősi Olympia. Utam a Kronosz-hegyre vezet, ez tulajdonképpen nagyobb domb, amelyet örökzöld erdő borít, s ahonnan gyönyörű a kilátás. A Kladeosz és az Alpheiosz folyó háromszögében épületek Olympia nevezetességei, amelyek voltaképpen két részre oszthatók: a vallásos eredetűekre, és az olimpiai létesítményekre. A STADION A versenyzők valamikor egy 332 méter hosszú fedett folyosón át jutottak a stadionba. Ma a bejárati boltívet csupán egy szelvény jelzi. A bejárati alagúton nem szabadulhatok a gondolattól, hogy az évezredes kövek megannyi szorongásnak, verseny előtti izgalmaknak lehettek tanúi. A pályán a versenyzők testét nem fedte ruha, ezek után persze azon sincs mit csodálkozni, hogy csak egyetlen nő. Déméter papnője vehetett részt a játékokon. bér fért el a lelátókon. A stadiont sok-sok év munkájával teljes egészében tulajdonképpen csak 1960—61-ben ásták ki. Az archeológusok a startköveket és a célvonalat is csaknem sértetlenül megtalálták. A fehér mészkőből készült startköveken két párhuzamos rovátka van, idehelyezték lábukat a futók. Ezekről a kőküszöbökről húsz atlétát indíthattak. A startkő és a célvonal közötti táv egy olimpiai stadion, azaz 192 méter és 27 centiméter. hónappal kellett megérkezniük és esküvel bizo- nyítaniok, hogy már legalább nyolc hónapja edzésben álltak. A Palaist- rát például edzőpályának használták, itt edzettek a birkózók és az ugrók, időnként egy-egy verseny is lezajlott itt. Egyébként lakószobák, öltözők és fürdők álltak a versenyzők rendelkezésére. Az edzőtábor, vagy ahogy akkor hívták a Leonidaion négyzetalapú volt, 138 ion oszloptól övezve. Az oszlopsorok 50 centiméter magasságig ma is láthaA stadion bejárati alagút jának már csak egyetlen boltíve ép. Az olimpiai stadion volt a rövidtáv és ennek többszöröse pedig a közép- és hosszútávok. ARANYKÉSSEL METSZETT OLAJÁG A romantika ebben a > rekkenő. tüdőt szúró hő- \ ségben sem vész ki az emberekből. Hárman, négyen szabályosan elhelyezkedtek a startköveken, s ha nem is olimpiai gyorsasággal, végigfutják a távot. Keresek egy tenyérnyi árnyékos helyet, hogy gondolatban felelevenítsem, mi történhetett a győzelem után. Emlékezetem szerint a győztes jutalma volt, hogy meggyújthatta Zeusz oltárán az áldozati lángot. A televíziós közvetítések alkalmával bárki meggyőződhetett arról, micsoda boldogság a győztesnek átvennie az olimpiai aranyérmet. Az ókorban a győzelem díja csupán egy aranykéssel lemetszett olajág volt, bizonyára nem kevesebb büszkeséget és boldogságot okozva a győztesnek. VERSENYPROGRAM Eléggé ismert a klasz- szikus olimpiákról, hogy a játékok hét napig tartottak. Az első napon esküt tettek a versenyzők, a második nap a futószámokkal kezdődött. A harmadik napon vette kezdetét a pentatlon, a negyediken az ökölvívásnak és tók. A kettős dór oszlopsorú gymnasiont az atléták edzőpályának használták. Ha túl melegre, vagy esősre fordult az idő, még versenyeket is is tartottak itt. PHEIDIÁSZ REMEKE A stadionból kijövet a Héra-szentélyt elhagyva, a Zeusz-templom hívja magára a figyelmet. A hatalmas alapzat, s a robusztus kövek láttán nem nehéz elképzelni hajdani monumentalitását. Óriási lépcsőin ma sem könnyű felkapaszkodni. A padlózat mozaikja hellyel-köz- zel még ép és bizonyos betekintést nyújt az ókori művészi ízlésbe. De erre utalnak a hatalmas alapzaton az oroszlánfejek. az óriási vízköpők. A templom közepén állt Pheidiász remekműve, a legfőbb isten. Zeusz 14— 15 méter magas, színaranyból és elefántcsontból készült varázslatos szépségű szobra. A régi írások tanúsága szerint Pheidiász alkotása volt az ókor hét csodája közül az egyik. Olympia még számos érdekességéről lehetne szólni. így Pierre de Coubertin emlékművéről. ide temették egyébként az újkori olimpiák életrekeltőjének szívét, az olimpiai eszme évezredeket átölelő nemes gondolatainak megható szimbólumaként. Szöveg és kép: Boros Béla Torockói motívum a templom mennyezetéről vei ezelőtt emelt fazsindelyes fatornyos, székely stílusú épület toronysisakjainak gombjai ősi kopjafákra emlékeztetnek. Pastyik István, a pata ji művelődési ház munkatársa, a falu történelmének kiváló ismerője elmondta, hogy a műemlékké érett páratlan szépségű, és a Duna—Tisza közén egyedülálló építmény falai közül már régen kihaltak a hívek — és az épület így gondozatlan. Pedig kár lenne, ha baj érné. Mennyezetét festett, torockói mintás fakazetták fedik. Vernes Judit iparművész, az épület tervezője, az erdélyi templomok hagyományos díszítőelemeit tanulmányozva készítette el a szinte önmagában is remekmívű kazettákat. A műemlék érdekessége az is, hogy igen rövid idő alatt készítették el. Barabás István egykori dunapataji unitárius lelkész írta a templom építéséről: „Az építkezők 1937. augusztus 21-én kezdték meg a torony alapjainak ásását. A torony alapjaiba az első téglát auguszA székely építészeti stílusú templom tornya. (Fényképezte Walter Péter) „A beat-zenében még sok újszerű kifejezési lehetőség rejlik..." — A beat-zenében igen sok újszerű kifejezési lehetőség rejlik — magyarázta a zenekarvezető. — Bartók öröksége, hihetetlenül gazdag dallamvilága — és a jazz kötetlensége, az improvizáció nyújtotta szabad lehetőségek igen jól „megférnek” a beat-stílus érzelmi gazdagságával, túlfűtöttségével. Ez a felismerés egyébként nem tőlünk ered. Nyugat-Eyrópában egyre több zenekar keresi a továbbhaladás lehetőségeit — ebben az irányban. A zeneileg bonyolultabb hangzású akkordok a zongorán, vagy a dobon megszólaló úgynevezett aszimmetrikus ritmusok sok színt, új tartalmi és formai elemeket kölcsönöznek játékunknak. Vidéki koncerteink, fővárosi fellépéseink azt mutatják, hogy a közönség — talán egy kissé ráunva a hagyományos beat-zenére — egyre inkább tetszéssel fogadja kísérleteinket. — Tehát sikeres zenekar a Mini. : — Hát azt nem tudom. De most tárgyalunk egy kislemezfelvételről, melynek érdekessége, hogy egy régi Illés-számot dolgoztunk át a mi felfogásunk szerint. A másik oldalán saját szerzeményünket mutatjuk be. ható. Kecskeméten, Kalocsán és megyénk más helységeiben léptek fel — és mondhatni, kellemes meglepetést okoztak a beatzene-kedvelők sokezres táborának. Pedig hatásuk újszerűsége éppen abban rejlik, hogy stílusuk jelentősen eltér a beat-zenekarok már megszokott és olykor egyhangúvá váló zenélési módjától. A Mini-együttes mind a négy szólistájátszott itt a Tolcsvay- trió és a KEX-együttes is itt alakította ki a maga egyéni stílusát. Török Ádám, a zenekar vezetője fuvolán játszik és énekel. Elmondta, hogy az együttes tudatos módon igyekszik a beat-zene kifejezési eszközeinek bővítésére és megújítására, céljuk elérésére a komoly zene és a jazz formavilágából is szívesen kölcsönöznek motívumokat. Nevük az Illés-együttes országos előadói körútja alkalmával vált szélesebb körben is ismertté. A Szörényi Leventééket hirdető plakátokon ugyanis a kétrészes műsor első zenekaraként a Miniegyüttes neve volt olvasja szinte virtuóz módon kezeli hangszerét, és így játékukban igen sok az egyéni elem, újszerű zenei hatás. A fiúk Budapesten, az I. kerületi művelődési házban játszanak rendszeresen. Előttük két évig
