Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
A történelemmel, természettel, tudománnyal, idegen népek életével foglalkozó kiállítások lehetnek sokoldalúak, köz- érthetőek. felkelthetnek az amazonasi indiánok földjén egy magyar expedíció által 1968-ban gyűjtött emlékekből tudományos pontosságú és egyben művészi igénnyel Piaora indián lakókunyhő. élénk érdeklődést — és még sorolhatnám tovább a jelzőket. A székesfehérvári István király Múzeumban legutóbb tudományos alaposságú, de formájában mégis rendhagyó művészi kiállítást tekinthettek meg a látogatók. Az utóbbi évtizedben rendkívül megnőtt az érdeklődés a népi kultúra emlékei iránt. Az egyszerű pásztoremberek mindennapi használati tárgyaiban felfedeztük a szépség értékeit. A különféle népek folklórkincsét a modern kor embere átviszi egyre inkább a hétköznapi tárgyakra is, lakását díszíti vele. Ezen gondolat jegyében megtervezett kiállítást rendeztek Fehérváron. Az indiánok lakóhelye a vadon. A dzsungel növényi és állatvilágához alkalmazkodó életük szinte megelevenedett a kiállítótermekben. Az Amazonas. a hatalmas dél-amerikai folyam egyik trópusi, őserdei törzsének, a piaroa indiánok kultúrája emlékeinek természetes hangulatú tárlatán nehéz életük hétköznapjai bontakoznak ki. A dél-venezuleai Amazonas szövetségi területen mintegy 35 ezer indián lakik. Különféle nyelveket beszélnek és változatos kultúrájú törzsekben. kisebb-nagyobb csoportokban élnek. Az OMEGA-együttes Az elmúlt hetekben Kecskeméten, a BÄCSFILM üúdiójában fejezte be ötödik rövidíilmiének vágási nunkálatait C. Deák Péter, a Fejér megyei Filmstúdió ezetője. A kecskeméti származású fiatal operatőr a SÁCSFILM stúdió pályakezdő munkatársa volt egy- Áor. Eddig ez az ötödik rövidfilmje, amelynek laboratóriumi munkálatait Kecskeméten végeztek el. A most befejezett 20 perces dokumentumfilmet az idei Álba Regia napok rendezvényeiről készítette, címe. Fejér megyei magazin. Következő alkotását a Székesfehérvár és Bicske közti bontásra ítélt „vicinális” vasútvonalról készíti. ' - - Munkában a rendőrök Egyik érdekes törzsük, a piaroa indiánok, vagy ahogy magukat nevezik, az őserdők urai, mindösz- sze 3—4 ezren élnek az Orinoco, a Parguaza és a Ventuari folyók által határolt területen. Kultúrájukat a kézművesség jellemzi, majomcsontból fúrót, pálmafából fúvócsövet, gyantából maszkokat állítanak elő, tehát az őket körülvevő természeti kincsekből készítik egyszerű használati eszközeiket, fegyvereiket. Egykor a fúvocső törzsének nevezték őket legfontosabb vadászeszközükrőL Ezzel a fegyverrel ejtették el az állatokat. A fúvócsőbe helyezett nyilak hegyét kuráre nevű növény mérgébe mártották, és így az azonnal ölt. (Ma már sörétes puskát használnak) Társadalmukra a laza szervezetű törzsi közösség jellemző. Falvaik különféle növényekből készült egyetlen hatalmas lakókunyhókból állnak, minden ilyen kunyhó önálló közösség, a törzs főnöke csak saját kis csoportja felett gyakorolja hatalmát. A múzeum nagytermébe lépve hatalmas fekete oszlopok tűnnek a látogatók szemébe. Sűrűn, mint az őserdő bozótja, indák csüngnek a magasból. A kiállítási terem közepén a piaroa indiánok természetes élethűséggel berendezett lakókunyhója áll, egzotikus használati tárgyaikkal együtt. Elrejtett magnetofonról jellegzetes hangszerük, az orrfurulya hangjait hallani, és az indián férfiak és nők társalgása teremt „őserdei” hangulatot. A felvételeket az expedíció egyik résztvevője, Boglár Lajos készítette. Az eredeti művészi igényű rendezés pedig Horváth Ferenc festőművész munkáját dicséri. Csató Károly Walter Péter felvételei Ez az eredeti maszk enyvből készült. Misztikus szertartásokon, ünnepeken a varázsló viseli. új fel-állásban ismét elkezdte munkáját. Áprilisban sikerrel mutatkozott be a prágai nemzetközi pop-fesztiválon, majd hazatérve a Hűtlen barátok és Szomorú történet című két számuk hanglemez- és rádió- felvételét készítették el. Az együttes júliusban Skandináviában turnézik, de augusztusban hazatérve itthon is több fellépést tervez. Üj nagylemezük számain már dolgoznak — s a műsor egészét a budapesti Kisstadionban szeptember elején rendezendő önálló koncerten mutatják be a közönségnek. Eper és vér Ugyanaz a vörös, de mindkettő merőben más és más jelenségre utal. Az előbbi szín az élvezeté, az utóbbi a gyűlöleté és szenvedésé. A gyűlölet erőszakot szül. Okait nem ismerjük, de érezzük mindennapi dolgainkban. Behatol magánéletünkbe, megzavarja kedvteléseinket, legyen az sportolás vagy szerelem.. Nem lehet nem tudomást venni róla, a legváratlanabb percekben találkozhatunk vele. Az amerikai társadalomról feállított képlet ezen megállapítása nem újkeletű, de az Eper és vér című film rendezője, Stuart Hagman, alkotásában új, művészi kifejező eszközökkel gazdagítja az erőszak természetrajzát. A kérdés, ami őt is izgatja, megfordult már csaknem mindenki fejében. Milyen lelki indítékok vezérlik a diáklázadások, nagy békemegmozdulások résztvevőit, az átlagembereket — álljanak azok a „hosszú- hajúak”, a tiltakozók, vagy a gumibotos, könny- gázbombás rend örizőinek oldalán? ... Simon, a film főszereplője átlagos amerikai diák. Tanulmányait végzi, éli az egyetemisták mindennapi életét. Egyetlen szenvedélye az evezés. Politika nem érdekli, a csendes szemlélődéshez vonzódik. Az ösztönös kíváncsiság azonban döntő mértékben befolyásolja életét. Amikor sztrájk tör ki az egyetemen és a diákok elfoglalják az épületet, Simon közéjük vegyül. Minden különösebb elhatározás nélkül, csupán kíváncsiságának enged, amikor választ a rendőröktől körülvett intézmény és a „szabadság” között. De ez a választás ebben a helyzetben már nem lehet ideiglenes. A lázadó diákok között senki sem szemlélődhet dologtalan, mint mindenki, ő is feladatot kap: élelmiszert kell szereznie. Ettől a perctől kezdve változik meg a világ Simon szemében. Az emberek, akik közömbös figurák voltak számára, egyszeriben egyéniséget nyernek, és egy részük ellenséggé válik. Kibontakozó szerelme „beszerző útjainak” társa, Linda iránt csak segíti ezt a folyamatot és így percről percre több belső indítékot fedezhet fel magában a diákok sorsának vállalására. Ezt a sorsot pedig az erőszak elhatalmasodásé - nak pontos leírásában mutatja be a film. A fegyvertelen diákok pasz- szív ellenállásának letörésére kevésnek bizonyul a könnygáz. Gázálarcos, rohamsisakos, gumibotos rendörhadsereg szükségeltetik, akik nem kímélik erejüket. — És a játszótér megszüntetése ellen tiltakozó fiatalok mozgalma így válik kegyetlenül véres összecsapássá. Paviovits Miklós A BÄCSFILM stúdióban Simon — Bruce Davison — a diákok között
