Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

U71 Július SÍ, szombat 1 oldal Sűrítmény, ivóié, savanyúság Paradicsom a szalagokon Gyümölcsöző barátság A Kecskeméti Konzerv­gyár az idei szezonra 3550 vagon paradicsom fel­vásárlására kötött szerző­dést. Az idény ivólégyártás­sal kezdődött, amelyből többek között Nyugat-Né- metországba, Ausztriába és az NDK-ba exportál­nak fél- és negyedliteres dobozokban. Az előbbiből 30, az utóbbiból 20 vagon a júliusra előirányzott mennyiség. Huszonnyolc vagon már a raktárban vár indulásra. Augusztus első napjaiban megkezdik az ötliteres „családi” ivó- lékonzervek töltését. Ez nemcsak űrtartalomban, hanem minőségben is el­tér a hagyományostól. Az új készítmény dúsabb, ma­gasabb az oldat koncent­rációja. Az elmúlt napok meleg időjárása meggyorsította a paradicsom érését. Ezért jelentősen növekszik a be­érkező szállítmányok mennyisége, a hét végéig 120 vagonnyi árut fuva­roznak a teherautók a gyárba. A hét közepén üzembe helyezték az első, napi harminc vagon ter­mék tartósítására képes sű­rítménygyártó gépsort, s a többi feldolgozó vonalat is előkészítették a paradi- csomdömpingre, amikor naponta 120 vagon nyers­áru halad majd keresztül szalagokon. A félérett, úgynevezett rózsaszín paradicsomot egy különleges savanyúság ké­szítésére használják fel. Uborka és fokhagyma tár­saságában ecetes-sós lében tartósítják. A termék fű­szerezése a szovjet meg­rendelők receptje alapján történik. Ebből a speciali­tásból 150 vagonnal szállí­tanak az idén a Szovjet­unióba. Képünkön a Stein­metz brigád zárja üveg­be az uborkát és a para­dicsomot, teljesítményük napi három vagon. (Tóth Sándor felvétele). P. M. 1_J asznos tapasztala- ** tokkal, számos él­ménnyel és az őszinte ba­rátság jó érzésével tért meg háromnapos szlo­vákiai látogatásáról az izsáki Aranyhomok Tsz harminctagú csoportja. Ezúttal a közös gazdaság szakembereiből, brigádve­zetőiből és vezető tiszt­ségviselőiből álló küldött­ség a dunaszerdahelyi já­ráshoz tartozó lucsi szö­vetkezeti gazdaságban is­merkedett az ott alkalma­zott termelési és üzem- szervezési módszerekkel. Hasznos ismereteket szereztek az izsákiak ugyanakkor a vendéglá­tók kulturális alappal va­ló gazdálkodásáról is. Ez­zel kapcsolatban elegendő csupán arra utalni, hogy a módos, két kis község­re kiterjedő lucsi gazda­ság óvoda és iskola léte­sítésén túl jelenleg kul- túrházat épít. A csallóközi szívélyes vendéglátók elkalauzolták izsáki barátaikat Bratis- lavába, ahol a többi kö­zött a szép, négybástyás várat — melyet eredeti szépségébe öltöztető, im­már 15 éve tartó rekonst­rukció lassan a befejezés­hez közeledik — tekintet­ték meg. A vöröskői vár­múzeumba való kirán­dulás szintén sok érdekes látnivalóval, szép emlé­kekkel gazdagította az izsáki népes csoport tag­jait. A tartalmas baráti lá­togatáson szerzett tapasz­talatok, élmények bizo­nyára sokáig kínálnak beszédtémát az izsáki Aranyhomokban. Hiszen akik részesei voltak a baráti küldetésnek, be­számolnak otthoni társa­iknak. Éppúgy, mint a korábbi látogatások részt­vevői. A dunaszerdahelyi já- rás gazdaságai és az izsáki tsz-ek között ki­alakult jóbaráti kapcsola­toknak ugyanis már ha­gyományai vannak. Az izsákiak kultúrotthon- igazgatója, Mozsár And­rás indítványára 1968-ban kezdődött a dunaszerda­helyi járás termelési igaz­gatósága neves közgazdá­sza meghívásával. Dr. Cséfalvai Gábor annak idején a Csehszlovákiá­ban bevezetett gazdasági mechanizmus mezőgaz­dasági vonatkozásairól tartott emlékezetes elő­adást az izsáki tsz-szak- emberek előtt. Az agrár- szakemberek cserelátoga­tásai azóta évente ismét­lődnek. Kiterjed azonban a ba­rátság az egészen hétköz­napi, gyakorlatias kap­csolatokra is. Mint aho­gyan az izsáki csoport mostani látogatásakor Bartal Ferenc, a lucsi tsz népszerű elnöke is utalt erre, mondván: — Az izsáki Sárfehér­ből Nagy Józsi barátunk írt, hogy légy szíves, küldj alkatrészt Sajnos, azonban, olyat kért, ami nálunk is hiányzik.., Szó, ami szó, a kölcsö­nös barátkozás mind el­mélyültebbé és terebélye­sebbé válik. Az idén már kulturális küldöttség cse­réjére is kibővült a kap­csolat. Júniusban a duna­szerdahelyi járásból a CSEMADOK kulturális küldöttségét, s annak műsorát fogadták szere­tettel és tetszéssel az izsákiak, akik pedig ezek­ben a hetekben a viszon­zásra készülnek. A szep­tember 18—20-án sorra kerülő csallóközi bihari napok alkalmával lépnek fel műsorukkal. S az izsákiak múlt hét végi látogatásakor a ba­ráti kapcsolatok újabbb formája körvonalazódott a partnerek között. Még­pedig olyan alapon, hogy a fiatalok — akiket pe­dagógus és orvos is elkí­sér — kölcsönösen csalá­doknál nyernek elhelye­zést, kulturális program­jukról mindkét félnél a művelődési házak gon­doskodnak, annak költsé­geit pedig a tsz-ek finan­szírozzák. I me, az izsáki kul­1 túrotthon tsz-ek- ben végzett ismeretter­jesztő és művelődési mun­kájának egyik figyelemre méltó megnyilvánulása ez a gyümölcsöző barátság. P. I, Az idegenforgalmi területek ellenőrzésének tapasztalatai Világnézetünk alapjai 1972-ben általánosan bevezetik a középiskolákban Egy hónapon belül má­sodszor tartott gyorsvizs­gálatot a Balatonnál az Or­szágos Kereskedelmi Fő­felügyelőség, amely ezúttal kedvezőbb tapasztalatokat ezcrzett, kevesebb hiányos­ságot talált — közölte pén­teki sajtótájékoztatóján dr. Lugosi Lajos, a főfelügye­lőség helyettes vezetője. A gyorsvizsgálat tapasz­talatain kívül összegezte a legfontosabb idegenforgal­mi területek kereskedelmi és vendéglátóipari hálóza­tában tartott ellenőrzések eredményeit. Az eddigi 1100 vizsgálatot 324 fele­lősségre vonás követte. A feltárt hiányosságok — hamis számolás, hamis mérés, szabálytalan kalku­láció — alapján összesen 200 ezer forint pénzbírsá­got róttak ki. A vétkeseket átlagosan t 1500 forintra büntették. (MTI) A legutóbbi tanévben a Világnézetünk alapjai ne­vű tantárgyat 145 gimná­ziumi és 210 szakközépis­kolai negyedik osztályban 350 pedagógus oktatta. Or­szágos tapasztalat, hogy a tantárgyat tanuló fiatalok örömmel vállalják az al­sóbb évfolyamosok politi­kai foglalkozásainak veze­tését, sőt maguk kezdemé­nyezik. A Világnézetünk alapjait tanuló osztályok diákjai a nemtanuló osz­tályok növendékeivel szem­ben 40—50 százalékkal jobb eredményt mutatnak fel a világnézeti problémák ér­telmezésében, az azokkal való önálló foglalkozásban. Közölték a minisztérium­ban, hogy a tantárgy okta­tását az 1971—72-es tanév­ben nem szélesítik, viszont 1972. szeptemberétől álta­lánosan bevezetik a közép­iskolákban. Szövetkezeti összelcgás a zöldségtermesztés fejlesztésében Az utóbbi években egy­re nagyobb területet hódít a fólia alatti zöldségter­mesztés. Az idén a mező- gazdasági nagyüzemek mintegy 20 hektáron ter­mesztettek ezzel a mód­szerrel primőrféléket. A hajtatáshoz szükséges pa­lánta azonban nehezen be­szerezhető és elég drága, mert nincs elég nevelőte­lep. Az idén például egy salátapalánta csaknem any- nyiba került, mint a piacra kerülő kész áru. így nem gazdaságos a primőrter­mesztés. Ezért a Mezőgaz­dasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállal­kozás, a MEZÖTERMÉK tagszövetkezetei keresik az utat az olcsóbb termelés­hez. Elhatározták, hogy szolgáltató jelleggel tsz-kö- zi palántanevelő telepet hoznak létre, s mintegy 10 hektáron termesztenének primőr célokra palántákat. Alig akarja hinni a család Horváth Ferenccel, a Hazafias Népfront bajai járási titkárával éppen arról beszélgettünk, hogy a falusi lakosság részéről is szinte folyamatosan szőnyegen levő panasz a zöldség-, s gyümölcsellá­tás elégtelensége, egyenet­lensége. Vannak mezőgaz­dasági nagyüzemek, ahol az a furcsa szemlélet fi­gyelhető meg, amely sze­rint: tekintsék az emberek áldozathozatalnak, ha a község tsz-e egyáltalán termel annyi zöldséget, amennyiből a falut tessék- lássék ellátja. Ebből a korszerűtlen nézetből kö­vetkezik be olyan visszás helyzet, hogy az adott termelőszövetkezet saját boltját is a MEK-től vá­sárolt zöldségfélékkel töl­ti fel. Nem csoda tehát, ha sok helyütt egyáltalán nem megnyugtató a zöld­ségárviszonyok. mozgása — évről-évre. Beszélgetésünknek ennél a részénél érkezett az a kék szemű, nyári frizurás, jó megjelenésű diáklány, akit most tréfás korholás- sal ültet közénk harma­diknak a népfronttitkár. — Végre magát is látni, Mártika. Azért egy lapot reszkírozhatott volna, hogy pár sorban megírja ne­künk: érettségiztem, meg­vagyok ... Meséljen, mi tör ént a verseny óta? Megpályázta-e már az ösz­töndíjat? ... Mik a tervei? A kislány csak figyel, mosolyog. Szeme, amely olyan kék, mint türkizszí­nű, könnyed kötött blúza, és klipsze, meg se moc­can. Csupán elegáns fehér táskáját igazítja „függőle­gesre” ölében, gondosan elsimított fehér szoknyá­ján, amikor arra a kér­désre felel, hogy sikerült a vizsga? — Kitűnőre érettségiz­tem. Gratuláció, majd röpke bemutatás. Mártika egy járadékos, érsekcsanádi termelőszövetkezeti tag, Felső Pál lánya. — Hányán is vannak gyerekek? — Tizenketten. Nyolc lány, négy fiú. Vele együtt még öt gye­rek van odahaza. A töb­biek „szétszóródtak” ki Szegedre ment el dolgoz­ni, ki másfelé. Édesanyja — érthető — nem szaba­dulhatott a háztartási munkától. Márta a tizedik gyerek. — S az egyetlen, aki ta­nul ... — veti közbe ő maga. — Hogy legyen ilyen is a családban. A Dózsa György Mező- gazdasági Technikumban végzett Kalocsán. — Valamilyen versenyt említett Horváth elvtárs? — jegyzem meg kérdőn. Most pedig a követ­kezők derülnek ki. Felső Márta részt vett a területi középiskolás tanulmányi versenyen — zöldségter­mesztésből. — Ezt megnyerte — mondja ki őhelyette a népfronttitkár. — Az országoson csak ötödik lettem — kereke­dik kicsit panaszosra a kék szem, s egy igazi di- ákos kis fintor meg egy feloldó mosoly jelzi: szo­morúság azért nincs, Hogy is lehetne. A te­rületi vJjp.eny — az or­szág egyik felét jelentet­te; s Magyarországon 1971- ben ötödiknek lenni vitat­hatatlan dicsőség. — No és tovább? — A Kertészeti Egye­temre jelentkeztem. Meg­volt az írásbeli és szóbeli felvételi. N — Az eredmény? — Nem tudom ... Csak arról értesítettek, hogy fel­vettek. Népfront aktivista fi­gyelt fel a nagy családú tsz-tag tehetséges kislá­nyára, s azóta a népfront — az ö tudtán kívül is — szerető gonddal kísérte a kisdiák eddigi pályáját. Mondhatjuk bátran, druk­kolt sikereiért. A titkár nem is palástolja örömét. Annál is inkább, mert Felső Márta további ter­vei is értelmesek. Fejez­zük ki úgy, hogy a szülő­föld „kedvére valók”. Most újabb lépését jött újságol­ni. Tanulmányi ösztöndíj­ra szándékozik szerződést kötni a Bajai Állami Gaz­dasággal. A napokban oda készül. — Otthon is azt mond­ták, most még pihenjek; augusztusban dolgozhatok még. Ha valaki megérdemli a pihenést, akkor ő — eny- nyi próbára tevő szellemi munka után — igazán méltó rá. — Mikor érezte határo­zottan, hogy „megfogta” a mezőgazdasági szakma? Mindjárt felel. — Őszintén szólva úgy jöttem erre a pályára, hogy „valahol” leérettsé­gizzek .., Most, negyedik­ben szerettem meg iga­zán. Amikor a tanulmá­nyi versenyre készültem, s a tanultakon kívül ren­geteg szakirodalmat, folyó­iratot, könyvet végigbúj­tam. Akkor ismertem fel, s igazán nagy bolgodság- gal, hogy milyen szép, modern szakma a zöldség- s gyümölcstermesztés, a borászat. Az egyetemen a tartó­sítóipari szakot választotta. Mi is sok sikert, örö­met kívánunk Felső Már­tának. Az ösztöndíjszer­ződéshez is, az egyetem­hez is ... A családnak is, amely szinte nem akarta elhinni, amik a kis Márta sorsában ezekben a hetek­ben bekövetkeztek. — Ilyen még nem volt a családban... — mondo­gatják boldogan. Tóth István A tervezés már megkez­dődött és pénteken a ha­tósági szervek, valamint a tagszövetkezetek képviselői kijelölték Kecskeméten a telep helyét. Első lépés­ként, 18 millió forintos be­ruházással egy NDK gyárt­mányú, 1 hektáros hajtató­házat helyeznének üzembe. Jövő őszre már több ezer palántát kapnának innen a vállalkozást alapító szövet­kezetek. A palánta árát áruban törlesztik. A HUNGAROFRUCT és a MEZÖTERMÉK Vállalat szaporítóanyaggal segíti a szamócatermesztést is. Az idén 60 holdra kapnak in­gyen palántákat a mező- gazdasági nagyüzemek és a háztáji termelők, az itt­hon és a külföldi piacokon keresett, korszerű, jó faj­tákból. A palánták átadá­sakor a vállalatok kötele­zik magukat arra, hogy az ideihez hasonló árat adnak a felvásárolt gyümölcsért. Ez a védőár elősegíti a biztonságos értékesítést. A vállalatok is jól járnak, hiszen áruhoz jutnak, is­meretes ugyanis, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a szamócater- mesztés»

Next

/
Thumbnails
Contents