Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
Magyar rendezvények Torontóban Október 8-án Torontóban két magyar vonatkozású rendezvény kezdődik: A „Hungary 71” kiállítás és a magyar gazdasági napok. Az előbbi október 17-ig lesz nyitva, az utóbbi fő programját pedig az október 12-e és 15-e között tartandó előadássorozat adja. összesen tíz előadás hangzik el különböző témákról, magyar műszaki szakemberek részvételével. A gazdasági napok fővédnöke magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes lesz, kanadai részről pedig az ipari és kereskedelmi kamara játssza a koordinátor szerepét. összeállította: Nagy Ottó A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE A kereskedelem és a vendéglátóipar szolgáltató tevékenysége Az életszínvonal emelkedése együtt jár a szolgáltatások körének bővülésével. A háztartási gépek elterjedése, a személygépkocsik számának gyarapodása, a lakások egyre nagyobb arányú közművesítése és még sok egyéb tényező következtében növekednek a kielégítésre váró igények. A szolgáltatások anyag- és bérigényessége miatt a jelenleg érvényben levő szabályozók hatására ennek az ágazatnak versenyképessége romlott, kormányunk ezért határozatot hozott a szolgáltatások megfelelő jövedelmezőségének biztosítására. A rendelet nyomán bevezetett preferenciák kedvezően befolyásolták a IV. ötéves terv megyei előirányzatainak kialakítását is. Mit nyújtanak ingyen Míg a második ötéves terv időszakában 25.2 millió, a harmadik ötéves terv idején pedig 105,3 millió forintot forítottak Bács-Kiskun megyében a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházásokra, addig 1970-től 1975-ig már 186,3 millió forintot irányoztak elő. A vevők kényelmét, megelégedettségét, a vásárlás megkönnyítését a kereskedelmi szolgáltató tevékenység növekedése szolgálja. Megyénkben az 1976 üzlet közül 582-ben végeznek különböző szolgáltatásokat. 466 helyen ingyenesen, 116 egységnél pedig térítés elleneben. Nem kell általában fizetni az élelmiszerek házhoz szállításáért, az előrerendelés felvételéért, a kon- fekciós ruhák méretre igazításáért, a lakástextilek be- szegőzéséért, az ágynemű- és védőhuzatvarrásért, a háztartási gépek üzembe helyezésért, a bolti darálásért, a használt cikkek cseréjéért, a hitelintézésért. Bács-Kiskun megyében a kereskedelmi szolgáltatást nyújtó boltok a múlt évben 3.6 millió forint támogatást kaptak. Ebből egy üzletre mindössze 6000 forint jutott Az említett tevékenységgel kapcsolatos kiadások általában nem térülnek meg, így ezek a költségek az'üzleti hasznot terhelik. Ott van tehát elsősorban lehetőség a szolgáltatások szélesebbkörű elterjesztésére, ahol a kereskedelem megfelelő jövedelmet ér el. A vevők előnyben részesítése rendszerint bizonyos forgalomnövekedéssel is jár, ami a nyereségességet előmozdítja. Érdemes lenne tehát a lehetőségek mérlegelésével jóval többet foglalkozni, mint eddig. Kívánatos ez részben az üzleti tevékenység színvonalának emelése, részben a boltok és a vevők közötti sokrétű kapcsolat kiépítése szempontjából. Dicséretes kivételek Van még tennivaló, hiszen az üzletek kétharmad része nem teljesít szolgáltatásokat. Az iparcikkek házhoz szállítása csak részben megoldott — 40 bolt végez ilyen tevékenységet, de 13 ezek közül térítésért. Már pedig ebben a szakmában gyakoriak a magas értékű vásárlások, bútor-, kályha-, vaskerítéselem- stb. vételek. Az eladási ár sokszor eléri az 5—10 ezer forintot is, ezzel szemben a szállítási költség mindössze 40—50 forint csupán — ami a bevételekhez mérten százalékban alig kifejezhető. Nem valószínű tehát, hogy a kereskedelem részéről a költségek átvállalása nagyobb gondot jelentene. Természetesen vannak dicséretes kivételek is. A bútorok házhoz szállítását Kecskeméten az áruházak sa- .1tf ;!rgé?k,°CSÍVal bonyoütják le - díjmentesen, kmellett a lakberendezési tanácsadást, és a hitellevelek ügyintézését is vállalják, sőt a Bizományi Áruházzal együttműködve használt elektroakusztikai cikkek cseréjét is lebonyolítják. Újabban terveik között szerepel a háztartási gépek beszerelése. Az ilyenfajta szolgáltatások bevezetését gyakran a gazdasági verseny kényszeríti a vállalatokra. Az építőanyagoknak igen sok fajtája hiánycikk, ezért a vásárlók megszerzése nem igényel különösebb erőfeszítéseket. A TÜZÉP 20 telepe közül csak 13-nál végeznek házhoz szállítást, az előrendelést vállaló telepek száma pedig 12. Nem ingyenes a legtöbb esetben az üvegvágás és a fafűrészelés sem. Pedig az áru termé- szeténélél fogva itt is a térítésmentesség lenne indokolt A használati tárgyak kölcsönzésében lehetne még növelni a bérelhető eszközök számát és fajtáját, a díjtételeket pedig jobban kellene differenciálni, a kölcsönzési időtől és egyéb szempontoktól függően. Étel házhoz szállítva A vendéglátóhelyek munkájával kapcsolatosan sokan őrülnének annak, ha lehetőséget találnának árrá, hogy a „meleg ebédet” rendelésre házhoz szállítanák. Az ünnepek így jobban szolgálhatnák a pihenést. Útkereséssel e területen is találkozunk. A Kecskeméti Hírős Étterem az étlap összeállítását a vendégek kívánsága szerint végzi, folyamatos közvéleménykutatás alapján. Az igényeknek megfelelően több különleges ételféleség rendszeres árusításával foglalkoznak. A kereskedelem és vendéglátóipar szolgáltató tevékenységének elterjedése megyénkben megtette a kezdeti lépéseket és megvan a remény arra, hogy rövidesen eléri a megfelelő színvonalat. Herczeg Kiss Béla Erdei termékek exportja Visszaesés a brit szerszámgépiparban Bulgáriában évente körülbelül 25 ezer tonna vadon termő erdei gyümölcsöt és gyógynövényt gyűjtenek össze. A bolgár erdőgazdaságok csupán az elmúlt évben több mint egymillió leva értékben exportálták ezeket a termékeket. (100 leva = 1680,77 forinttal.) Az erdei export legnagyobb hányadát a vadon termő gyümölcsök alkotják. Több európai ország konzervgyárai igen kedvelik ezeket a gyümölcsöket és különböző gyümölcslevek, pulpok, zselék, lekvárok ízesítésére használják fel azokat. Az ilyen termékek exportjában a gyógynövények állnak a második helyen, amelyek iránt több mint ötven or-. szág részéről nyilvánul meg érdeklődés. Állandó gyógynövényvásárló az NSZK, Svájc, Franciaország, Olaszország, Belgium, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína, India, Japán. A gyógynövények exportja évente hatezer tonna körül ingadozik. Különösen nagy a kereslet a kamilla, a hársfavirág, a csipkebogyó és a fehérmályva iránt Az Egyesült Királyság szerszámgépiparában a rendeléseket tekintve hirtelen visszaesés következett be, és januárban mindössze 5,3 millió fonttal az utóbbi évek legalacsonyabb szintjét érték el. Ez kevesebb, mint az elmúlt év januárjában meglevő rendelésállomány fele, és ez a i tény fokozni fogja a szerszámgépipar részéről a kormányra nehezedő nyomást a további inflációs politika céljából, amely a beruházások növelését okozhatná. Az iparág területén mutatkozó visszaesés néhány vállalat vezetője szerint a legjelentősebb a második világháború óta. Az egyik vezető, fémfeldolgozó gépeket gyártó vállalat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelések Jelenleg olyan alacsony szintet értek el, amely- lyel az Egyesült Királyság gépipara egészében nehezen lesz képes megtartani helyét a világpiacon. A helyzet javítására csak akkor lesz lehetőség, ha hirtelen fordulat következik be oly módon, hogy a tőkebefektetések jelentősen növekednek. A munkaterületek egyenrangúságáról A FŐKÖNYVELŐI munkakör sohasem tartozott a túlságosan nyugodt munkahelyek közé. Napjainkban, amikor a vállalat maga is „több tűz között van”, különösen nem. A fokozott fejlesztési igények, a tevékenység sokrétűsége — az egyik oldalon, a jövedelmező gazdálkodás követelménye, a pénzforrások viszonylagos korlátozottsága pedig a másik oldalon — nagy feszítő erő. Mind ezek összehangolása alapos munkát és körültekintést igényel. Nem véletlen tehát, hogy egyes területeken igen gyakori a főkönyvelőcsere, s érdemes elgondolkodni ennek okozati összefüggésein. GAZDASÁGI életünkben naponta több ezer vezetői döntés születik. Ezek egy része egy-egy döntéssorozat elemeként, kapcsolódik a korábbi elhatározásokhoz és előkészíti a további tennivalókat. Jelentős részük azonban iránytváltoztató, komoly kihatásokkal járó döntés. Az eltérő jelentőségű és hatású intézkedésekkel szemben fontos követelmény a különböző vállalati szempontok összehangoltsága. Ez egyben azt is jelenti, hogy — különösen a fejlődés irányát, vagy ütemét jelentősen módosító elhatározások esetében — súlyuknak és fontosságuknak megfelelően egyaránt kell mérlegelni a műszaki, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb szempontokat. A különböző döntési variációk készítésének éppen az az egyik feladata, hogy az egyes tényezők egyensúlyi helyzetét teremtse meg. ami azonban csak akkor alakul ki, ha a végső hatások összhangban vannak a lehetőséggel és szükséglettel. A gyakorlatban ma még sűrűn tapasztalható, hogy egyes vállalati munkaterületek nem egyenrangúak. A termelési, értékesítési szemlélet sokszor a kelleténél jobban háttérbe szorítja a pénzügyi szempontokat, figyelmen kívül hagyva azok korlátozó, nem egyszer meghatározó szerepét. Ez pedig a termelési és értékesítési folyamat valamely fázisában feszültségeket idéz elő. A gyakorlatban sokszor nincs elég világosan különválasztva, hogy mit tekint a vezetés feladatának: — a döntéshez kell-e pénzt szerezni, vagy a meglevő pénz felhasználásáról kell-e döntést hozni? A GAZDÁLKODÁS tulajdonképpen azt jelenti, hogy azzal a lehetőséggel kell élni, ami rendelkezésre áll. A gazdálkodás adott keretei között a pénz szűkössége lehetetlenné teheti egy-egy elképzelés megvalósítását. Az-e ilyenkor a főkönyvelő feladata, hogy mindenáron megszerezze a szükséges pénzügyi fedezetet? Nem valószínű! Pedig ma még sok helyen abból ítélik meg a főkönyvelői munkát, hogy mennyire képes pénzügyileg kiszolgálni a sokszor nem is egészen reális elképzelések megvalósítását. Azt mondják, hogy a főkönyvelők feladata az, hogy gondoskodjon a pénzről. A pénzgazdálkodás szempontjait ily módon nem mindig előre, hanem sokszor csak utólag veszik számításba. Ez pedig ütemkiesés, ami az eredeti terveket felboríthatja. GYAKRAN vetik fel manapság a pénzszűkösség problémáját. Ilyenkor nem biztos, hogy a „sok kicsi sokra megy” elv követése (vagyis a beruházási tevékenység elaprózása) tartós eredményhez vezet. Gyakoriak még az olyan beruházások, amelyek elsősorban az éppen folyamatban levő termelés problémáit kívánják megoldani és szem elől tévesztik, hogy egy-egy a — jelenlegi gondokat ugyan látszólag megoldó — beruházás mennyire illeszkedik strukturálisan a vállalati fejlesztés egész rendszerébe. Találkozni olyan esetekkel is, amikor a ma még égetően sürgősnek látszó beruházási célról holnap az ellenkezője derül ki. AZ SEM RITKA jelenség, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alaj> „elköltésére”, és nem annak célszerű hasznosítására hoztak határozatot. Ilyenkor az azonnali döntések kilógnak a sorból, s nem a folyamatos fejlesztés részeként kapnak szerepet. Ez főleg a kisebb üzemekben tapasztalható, ahol a piaci beszerzési lehetőség meghatározó szerepet kap a döntésben. Az elaprózott fejlesztés így nem hozza meg a várt eredményt. Kevesebb lesz a további fejlesztés pénzügyi fedezete, a saját eszközöket kölcsönforrással igyekeznek pótolni. Ezt azonban vissza kell fizetni, s így a feszültség tulajdonképpen akkor jelentkezik, amikor az elmaradt hatékonyság ellenére a fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni. Említésre méltó az a — nem kevés helyen tapasztalható — jelenség is, amikor anélkül kezdenek a fejlesztésbe, hogy arra pénzügyi fedezet lenne, mondván „majd csak lesz valahogy”. Ez a szemlélet legtöbbször zsákutcába vezet. MUTATKOZNAK a pénzügyi szempontok elhanyagolásának jelenségei a termelés területén is. A túlzott anyag- beszerzés, a termelési folyamat szervezetlensége, elhúzódása, a piac igényétől elszakadó termékösszetétel az indokoltnál több pénzt igényel. A minden áron való termelés szemlélete háta térbe szorítja a ráfordítások vizsgálatát, kedvezőtlenül hat az eredményekre. Azután jelentkeznek a fizetési nehézségek, a sorban állások, lazul a kapcsolat a partnerekkel, kialakul a pénzügyi bizalmatlanság, amely veszélyezteti a további termelés biztonságát. Ilyenkor a főkönyvelő munkája tűzoltássá válik. A pénzügyi gondok utólagos rendezése nem szolgálhatja a gazdálkodás egyensúlyának fenntartását, csak az időről időre jelentkező feszültségek átmeneti feloldását. A vállalatok ma döntéseikben elsősorban gyártási és értékesítési szemléletet követnek, s a pénzügyi szempontok háttérbe szorulnak. Á gazdasági vezetők ezt rendszerint csak a nehézségek megjelenése után észlelik. A pénznek az a természete, hogy mozgásával jelzi, ha az eszközök körforgása lassul, vagy megszakad. ÉRDEMES elgondolkodni azon, menynyivel hatékonyabb lehetne a gazdasági munka, ha a munkaterületek jellegüknek megfelelő egyenrangúsága, az eltérő szempontok mérlegelése a döntésekben, az adott vállalat helyzetének megfelelően valósulna meg. A gazdasági elemző tevékenység a vállalati gazdálkodásban egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon. Az eltérő munkaterületek látszólagos érdekellentéte végső soron azonos érdekben — a jobb vállalati munkában összpontosul, összehangoltsággal elkerülhető, hogy a későn felismert tévedéseket utólagosan kelljen helyesbíteni. NEM RÉGEN olvastam a következőket: „Nem jó, ha mindig csak az utolsó lyuknál dérül ki, hogy rosszul gomboltuk be a mellényt!” Az újragombo- lás a gazdasági életben ugyanis néha igen sokba kerül. Bonifert Adán)
