Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

---------------­V ilág proletárjai, egyesüljetek! ‘RETOnvePE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évt. 172. szám 1971, július 23. PÉNTEK Ara: 90 fillér Áczél György látogatása Bács-Kiskun megyében Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, tegnap egésznapos látogatást tett Bács-Kisp kun megyében. A vendéget reggel a megyei pártbizott­ságon Erdélyi Ignác és Gyón* Lajos,- a megyei nyos munkatársai fogadták a vendéget. Tiszteletére egy kis termékkiállítást is rög­tönöztek, amely a tudo­mány alkotóműhelyeinek megtekintésével együtt, s a kapott hasznos tájékozta­tók mellett szemléltetően is bemutatta az elért eredmé­vezetőben mondotta,' 47 kérdést kapott előzetesen az értelmiségi dolgozók kö­réből, s mindre, néhány óra alatt, természetesen nem tud válaszolni. Igye­kezett viszont — a tőle megszokott kötetlen, s az érdeklődést mindvégig éb­Fogadás a megyei pártbizottságon. pártbizottság titkárai, va­lamint Madarász László, a megyei tanács elnökhelyet­tese fogadták. A megye általános hely­zetéről Gyóni Lajos adott tájékoztatást, összegezte az iparban, mezőgazdaságban elért eredményeket, ,s kitért a művelődésügy és kultu­rális élet helyi vonatkozá­saira is. Aezél elvtárs szá­mos kérdést tett fel, me­lyek kapcsán többek kö­zött az életkörülmények alakulása, a paraszti élet­forma változásai, a me­gye különböző termelési körzeteiben elérhető jöve­delmi szint és kereseti vi­szonyok felől érdeklődött. A kialakult beszélgetés során a művelődés és köz­oktatás időszerű kérdései is szóba kerültek. A jelenleg osztatlan iskolákban tanu­ló, mintegy ötezer tanyai fiatal számára diákottho­nok létrehozása jelentené a továbbtanulás lehetősé­gét. A megye már eddig is sokat tett ennek érdeké­ben, de még mindig nagy az elmaradás. Kérték Aezél elvtársat, segítsen az or­szágos támogatás elnyeré­sében, hogy meggyorsulhas­son a fejlődés e téren is. A művelődésügy más kér­déseiről is szó esett. A Központi Bizottság titkára érdeklődött a Petőfi-évfor- duló előkészületei felől, a tervezett rendezvényekről, melyekből a megye — mint a jelenlevők kifejtették — szeretné méltóan kivenni részét. Hasonlóképpen fej­leszteni kívánjuk a Ko- dály-lcultuszt is, s ebben nagy előrelépést jelentene a Kodály Intézet Kecske­méten történő létrehozása. A pártbizottsági fogadás után a megyei vezetők tár­saságában Aezél elvtárs lá­togatást tett a Zöldségter­mesztési Kutató Intézetben, ahol dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díjas igaz­gatója, Krizsán János párt- titkár, s az intézet tudomá­nyeket. A Központi Bizott­ság titkára a látogatás be­fejeztével elismerő sorokat írt az intézet emlékköny­vébe. Útjának következő állo­mása a Lampart Zománc­ipari Művek kecskeméti gyáregysége volt. Berbero- vics István, a városi párt- bizottság titkára, Szabó Lajos, az üzem főmérnöke, és Berente László párttit­kár üdvözölte a vendéget, aki az itt folyó munká­ról kapott tájékoztató után megtekintette az automati­zált, korszerű gyáregysé­get. Ebéd után városnézés kö­vetkezett, majd a kora dél­utáni órákban, a tanácshá­za dísztermében Aezél György értelmiségi aktíva­ülésen vett részt. Mint bé­rén tartó beszédében — összegezni a nemzetközi élet és a belpolitika leg­időszerűbb kérdéseit, mely­re tőle választ vártak a je­lenlevők. A termet zsúfo­lásig megtöltő hallgatóság feszült figyelemmel kísér­te Aezél elvtárs beszédét. A programot a Kecske­mét—Szikrai Állami Gaz­daságban tett látogatása zárta be. A gazdaság köz­pontjában Magyar Ferenc igazgató és Papp József párttitkár köszöntötték a vendéget. Aezél elvtárs ér­deklődéssel tekintette meg a gazdaság létesítményeit, s ellátogatott az itt működő nyári KISZ-építőtáborba is. Az egésznapos látogatás végül kötetlen eszmecseré­vel fejeződött be. F. Tóth Pál A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben Aezél elv­társ megtekintette az új termékekből rögtönzött ki­állítást# Paradicsomtermesztési tanácskozás Paradicsomtermesztési és fajtabemutatót tartott csü­törtökön a MAE Bács- Kiskun megyei Szervezete és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskemé­ten több mint száz neves szakember részvételéveL Dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díjas igaz­gatója vitaindító előadásá­ban vázolta a paradicsom- termesztés és feldolgozás , alakulását. Hazai paradi­csomtermésünk 80 száza­lékát a konzervipar igény­li — mondotta tájékoztatá­sában. Az évente feldolgo­zott mennyiség százalék­ban kifejezve nagyobb .részaránnyal szerepel, — mint bármely egyéb zöld­ség; A készítmények 67 szá­zaléka exportra kerül. A piacot csak a megfelelő minőségű áru pontos szállításával lehet meg­tartani, az ipar azonban évek óta néni tudja felvásárolni a szükséges mennyiséget. 1960 óta a paradicsomter­mesztés 78 ezer tonnával esett vissza. A konzervgyá­rak tavaly a tervezett 360 ezer tonna helyett csupán 190 ezer tonnát kaptak, kapacitásuk kihasználat­lan maradt 1971-ben a termőterület 16 ezer hektár, az igény pedig mintegy 310 ezer tonna ipari és 70 ezer ton­na nyersfogyasztású para­dicsom lenne. A termelő gazdaságok egy részében a kedvezőt­len feltételek miatt csök­kent vagy megszűnt a ter­mőterület A gépesítés kis­üzemi jellege, a fokozódó munkaerőhiány, a szállítá­si gondok, a csökkenő ál­lami támogatás, a beruhá­zási alapok hiánya, az emelkedő munkabér- és eszközköltségek és nem utolsósorban az egyre fe­szültebbé váló felvásárlási árkérdés szerepel a gátlólag ható tényezők között A problémák megoldására született intézkedések vár­hatóan javulást eredmé­nyeznek. A Csányi Álla­mi Gazdaságban 100 hol­don próbáltak ki egy komplex amerikai paradi­csomtermesztési gépsort és a hozzá alkalmas fajtákat. Az idén kísérletbe állítot­ták a gépi úton betakarít­ható hazai fajtákat is. A Konzervipari TRÖSZT 10 millió forinttal járult hozzá az üzemi nö­vényvédelemhez, Gon­doskodtak a megfelelő mennyiségű növényvédő- szerről is. A konzervipar pedig a szállítás és átvétel feltéte­leinek javításával, az elő- feldolgozás lehetőségének megteremtésével segítette a termesztési kedv újjáélesz­tését. A termesztés gazdasá­gossága az önköltség csök­kentésével, a betakarított mennyiség növelésén ke­resztül érhető eL Ehhez a betegségellenálló fajták, a jobb és olcsóbb palántaelő­állítás, a megfelelő vegy­szerezés, tápanyagellátás és a nagy növényszám alkal­mazása mind hozzájárul. A szükséges gépek, vegy­szerek beszerzése azonban gyakran ütközik akadá­lyokba. A telepítés költsé­geit csökkentené a szabad­földi állandó helyre vetés is. A problémák — a meny- nyiségi termelés, a ter­mesztési kedv, a termelékenység eme­lése, az átadás — átvétel objektívvá tétele, a nö­vényvédelem, a gépi be­takarítás és szállítás, tá­rolás — megoldására összefogtak a termelő gazdaságok, a kísérleti intézetek, a konzervgyár és a kereskedelmi szer­vek. Remélhető, hogy a kollek­tív munka eredményeként a 200—240 mázsás hektá­ronkénti termésátlagokat tovább tudják emelni. Hódosy Sándor, az inté-' zet tudományos munkatár-; sa az idei terméskilátások­ról szólt. Az előadások után a résztvevők megtekintették a borbási helyrevetés es, gépi betakarításra alkal­mas parcellát, a kecske­méti Törekvés Tsz magter­mesztő tábláit és a Pa­rasztfőiskolán levő kísér­leti parcellákat. A szemlét hozzászólások és vita követte. D. É. Ellenpuccs Szudánban Kényszerleszállás Benghazi repülőterén Felrobbant egy iraki különgép Tegnap reggel váratlanul hírbomba robbant. Közöl­ték, hogy a Londonból Khartoumba tartó gép le­szállt a líbiai Bengháziban, ahol El-Nur Oszmánt a szudáni forradalmi tanács új elnökét és társait ki­szállították, a repülőgép pedig 105 utasával vissza­fordult. Lapzártakor még azt sem lehet tudni, miért szállt le a gép. Az angol BOAC lé­gitársaság közleménye sze­rint azért, mert leszállás­ra kényszerítették. A líbiai' hírügynökség szerint vi- szint azért, mert a khar- toumi repülőteret ismét le­zárták. Az iraki hírszolgá­lati iroda pedig úgy tudja, hogy a khartoumi repülő­teret csak azután zárták le, hogy meg tudták a benghá- zi kényszerleszállást. Ugyanez a hírügynökség azt is tudni véli, hogy a szudáni hadsereg egységei tegnap délelőtt körülvették az Egyesült Arab Köztár­saság, Szíria és Líbia khar­toumi nagykövetségeit. Az omdourmani rádió csütörtökön délután beje­lentette, hogy a július 19- én letartóztatott Nimeri el­nököt visszahelyezték ál­lamfői tisztségébe és rövi­desen rádióüzenetet fog in­tézni az országhoz — kö­zölték nyugati hírügynök­ségek a MENA-ra hivatkoz­va. Az omdourmani rádió közölte, högy Nimerihez hű egységek egy főhadnagy vezetésével elfoglalták a rádió épületét. Az INA iraki hírügynök­ség tudósítója azt jelentet­te, hogy csütörtökön, helyi idő szerint 16 óra 15 perc­kor a szudáni forradalmi katonai parancsnokság khartoumi főhadiszállását ágyútűz alá vették. A fő­hadiszállás épülete felett, amelyben a forradalmi pa­rancsnoki tanács tagja* ép­pen üléseztek, repülőgép körözött. Az AFP és UPI London­ból keltezett híre szerint a szudáni fővárosban heves harcok törtek ki. Nimeri tábornokhoz hű szudáni páncélos alakulatok helyi idő szerint 16 órakor táma­dást intéztek a khartoumi elnöki palota ellen, — je­lentették nyugati hírügy­nökségek a brit külügymi­nisztérium értesüléseire hi­vatkozva. A katonák fegy­verüket használva beha­toltak az elnöki palotába. A páncélos alakulatok, mi­közben a főváros déli ré­széről közelítették meg az elnöki palotát, fegyveres el­lenállásba ütköztek, mely­nek során heves harcok bontakoztak ki. A forradalmi parancsno­ki tanács főhadiszállásának épületét egyidejűleg isme­retlen nemzetiségű repülő­gépek bombázták. Abdul Kasszem Mo­hammed Ibrahim őrnagy, Nimeri forradalmi parancs­noki tánácsának tagja az ország lakosságához inté­zett rádióüzenetében Nime- rit éltette. Az omdourmanai rádió az ostromállapot bejelentése óta katonazenét sugároz. Még egy tragikus fejle­mény a csütörtöki nap kró­nikájából: egy Szudán fe­lé tartó iraki repülőgép fontos személyiségekkel a fedélzetén a szaud-arábiai sivatag fölött felrobbant. Utasai — a Baath-párt ma­gasrangú tisztségviselői és az iraki külügyminiszté­rium munkatársai — vala­mennyien elpusztultak.

Next

/
Thumbnails
Contents