Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

&-■■■ i'. r *. oldal 1971. Július 17, szombat Újra bombázzák a semleges zónát NEW YORK Az amerikai katonai pa­rancsnokság bejelentette, hogy felújították a demili- tarizált zónához tartozó dél­vietnami területek intenzív bombázását. B—52-es bom­bázók csütörtökön mintegy 50 berepülésben szórták le bombaterhüket Dél-Viet­nam északi részére. * Eddig mintegy 2,7 millió Ionná bombát dobtak le az amerikaiak laoszi és kam­bodzsai területekre —, írja a New York Times-ban Ered Branfman amerikai Sró, aki nemrég tért visz- sza délkelet-ázsiai útjáról. Cikkéhez olyan laoszi mű­vészek rajzait mellékeli, akiket a bombázások űztek cl szülőhelyükről, a Kő­edény-síkságról, (TASZSZ) a p jszüsai barmok A palesztinai gerillaszer­vezetek pénteki közlemé­nyei szerint folytatódik a harc a gerillák és a jor- dániai katonaság egységei között. Husszein király el­rendelte a* légierő beveté­sét is a gerillatáborok el­len; a közlemények szerint a katonaság az Ammantól északra fekvő körzetekben a kora reggeli órákban na­palmbombákat is bevetett. A palesztinai felszabadítás népi frontja ugyancsak köz­leményben jelentette be, hogy egységei kivonultak Dzserasbóí és Adzslunból, A harcok térségében óriá­si tüzek égnek; a katona­ság még mindig nehéztü­zérséggel lövi a gerillatá­borokat. Damaszkuszi je­lentések szerint a palesz­tinai harcosok egyre nehe­zebben tartják magukat, mivel a katonaság gyűrűje elzárta őket ivóvíz-utánpót­lásuktól. Csütörtökön este szíriai katonai küldöttség érkezett a jordániai fővárosba, hogy közvetítsen a polgárhábo­rúban szemben álló felek között. A szíriai hatóságok ugyan­akkor megtiltották a pa­lesztinai kommandóknak, hogy szíriai területről had­műveleteket indítsanak Jor­dániában harcoló társaik megsegíti kére. , A24. találko: Pénteken. 24. találkozó­jára ült össze Nyugat-Ber- linben a négy nagyhata­lom képviselője, hogy foly­tassák a nyugat-berlini kérdésről 1970 márciusá­ban megkezdett tanácsko­zásaikat. A találkozón Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió berlini nagykövete, Kenneth Rush, az Egyesült Államok, Roger Jackling, Nagy-Britannia, és Jean Sauvagnargues, Franciaor­szág bonni nagykövete vesz részt. 1 Riad-sajtóértekezlete Mahmoud Riad egyipto­mi külügyminiszter pénte­ken befejezte négynapos hivatalos jugoszláviai láto­gatását és elutazott Belg- rádbóL Az arab politikus elutazása előtt tartott saj­Robbanás©,! várhatók Pénteken első ízben je­lent meg hivatalos kom­mentár az Egyesült Arab Köztársaságban a Marokkó­ban lezajlott véres esemé­nyekről- Heikal, az A1 Ah­ram főszerkesztője a lap pénteki számában a követ­kezőket írja: — Az egész világon alig­ha található még a ma­rokkói feudalizmushoz ha­sonlítható társadalom. Az országot az uralkodó csa­ládok és a külföldi kizsák­mányolok csoportja tartja kezében. A lakosságot csu­pán munkaeszköznek tekin­tik, a tömegek számára nem adják meg a véle­ménynyilvánítás jogát és az országiban nincs lehetőség a fokozatos változásra. — A diákok, parasztok és munkások ezreit tartóz­tatták le- Ezreket hurcol­tak el otthonaikból, az ut­cákról és hozzátartozóik so­sem látták őket viszont. Heikal Ufkir teljhata­lommal felruházott bel­ügyminisztert az „elnyomás és a terror élő megtestesítő­jének” nevezte és kijelen­tette, hogy Marokkóban fi­zikailag terrorizálják a munkások szervezeteit. Az A1 Ahram főszerkesz­tője elmondotta, hogy az li)69-es rabatt csúcsérte­kezleten személyesen talál­kozott Hasszán rezsim jé- nek néhány ellenfelével. Ezek néki -kijelentették: „A lakosság forrong, az ország­ban terror tombol. Számos kétségbeesett lépés várható, de mi mást tehetünk?” — Ez így van — fűzi hozzá Heikal. Marokkó lő7 poros ■ hordó, robbanások várhatók,” Az államcsínykísérletre térve Heikal felteszi a kér­dést; „Az általános, vagy egyéni érzelmek kifejezése? Lázadás az uralkodó osz­tály ellen, vagy megosztott­ság az uralkodó osztályon belül? — Mindez rejtély, és úgy hiszem egyhamar aligha derülhet rá fény, mert Ma­rokkóra az államcsínykí­sérlet után vaksötét éjsza­ka ereszkedik. Heikal szerint Kadhafi líbiai elnök és Hasszán rna­22-ből már 14 A chilei kormányzat csü­törtökön állami tulajdonba vette a Bank of Londont é3 az ugyancsak brit tulajdon­ban levő Dél-amerikai Bankot. A kifizetett kárté­rítés összegéről nem érke­zett hír. Allende kormánya korábban bejelentette, hogy államosítani fogják ■ az or­szágban levő 22 külföldi pénzintézetet, ebből 14-ben már megvásárolták az el­lenőrzéshez szükséges rész­vénytöbbséget. Az clnökék üzletei Phil Brady, az NBC ame­rikai rádió- és televíziótár­saság saigoni tudósítója csütörtök este a tv-híradó- ban azt állította, hogy Thieu dél-vietnami elnök és Ky alelnök olyan össze­gekből finanszírozza vá­lasztási kampányát, ame­lyek illegális kábítószer­csempészetből származnak. Brady hangsúlyozta, hogy értesüléseit „igen megbíz­ható forrásból” szerezte, s hozzátette, hogy a dél-viet­nami légihadsereg tevéke­nyen részt vesz kábítósze­rek szállításában, amihez Ky, a légierő volt parancs­noka áldását adta. Volt alá­rendeltjei a bevételek egy bizonyos százalékát átadják neki­franca hercege Franco csütörtökön ren­deletet adott ki, amelynek értelmében Juan Carlos spanyol trónörökös fogja betölteni az ő funkcióit be­tegsége vagy távolléte ese­tén. A spanyol diktátor de­cemberben lesz 79 éves. Jaroszewlcz Berlinben Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének meghí­vására pénteken Berlinbe érkezett P. Jaroszewicz lengyel miniszterelnök. A magyar gazdasági reformról „A magyar gazdasági mechanizmus reformja” címmel 300 oldalas ^kötetet jelentetett meg lengyel nyelven a varsói „Könyv és tudás” kiadó. A könyv ta­nulmányait Friss István vezetésével magyar szerzői kollektíva írta. rókkói király között már a rabatt csúcstalálkozón is érezhető volt a feszültség. Amikor Kadhafi a marok­kói uralkodót „Hasszán testvérem”-nek szólította, a király kikérte magának, mert az ilyen megszólítást sértőnek tartotta. Az A1 Ahram főszerkesz­tője végezetül kifejtig hogy szerinte az.államcsíny szer­vezői nem lehettek kapcso­latban külföldi országok­kal, mert „bárki, akinek ilyesmi jutott eszébe, jó előre tudhatta, hogy Ufkir szeme mindenütt ott van és az ilyen kapcsolatot azon­nal leleplezi. . tóértekezletén — a Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdésére válaszolva — nagy megelégedéssel szólt a Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában, Magyarországon és Jugoszláviában tett láto­gatásáról, hangoztatva; an­nak fő célja a vélemény- csere volt, s az, hogy Kai­ró meghallgassa a szocia­lista országok álláspontját a nemzetközi helyzetről- Riad hangsúlyozta; „bará­tainkkal találkoztunk a szo­cialista országokban, ame­lyek mindenfajta segítséget megadnak, amelyek min­denkor a mi oldalunkon álltak és elítélik az izraeli agressziót”. Kiemelte az egyiptomi—szovjet barátsá­gi szerződés fontosságát, hangoztatva, hogy az tar­tós jellegű okmány, amely­nek „kétségkívül nagy ha­tása lesz az egész közel- keleti térségre”. Riad visz- szautasított minden olyan találgatást, mintha az egyiptomi—szovjet szerző­dés „korlátóSiá” \0Z.::EAK el nem kötelezettségi poli­tikáját. Á vita lezárul Rudolf osztrák Kirchschläger külügyminiszter csütörtök este hivatalos lá­togatásra Olaszországba ér­kezett. Programjának egyik fon­tos pontja lesz annak a szerződésnek az aláírása, amely szerint Bécs és Ró­ma megállapodik abban, hogy az Alto Adige (Dél- Tirol) körül folyó vitákat a jövőben nem az ENSZ, az Európa Tanács, vagy más politikai szervek elé terjesztik, hanem csakis a hágai nemzetközi bíróság elé. Ez Olaszország kíván­sága volt és Ausztria hoz­zájárult teljesítéséhez, mi­után Róma nagyobb mér­tékű önállóságot biztosí­tott a valamikor Ausztriá­hoz tartozó alpesi terület német nyelvű lakosságá­nak. v Jäxliüiisi BäikäX; Nixon kínai meghívása (Folytatás az 1. oldalról) Kínai Népköztársaság kor­mánya nevében meghívta Nixon elnököt, hogy 1972. májusa előtt, neki alkal­mas időpontban látogasson el Kínába. A meghívást Nixon elnök örömmel el­fogadta. Kína és az Egye­sült Államok vezetőinek ta­lálkozója arra irányul, hogy normalizálják a két ország kapcsolatait és eszmecserét folytassanak a két felet ér­deklő kérdésekről”. Nixon elnök ezután kije­lentette: „A közleménnyel kapcso­latos elkerülhetetlen spe­kulációknak elébe vágva a lehető legvilágosabb össze­függésben tisztázni kívá­nom politikánkat. A Kínai Népköztársasággal való új viszonyra irányuló lépé­sünk nem régi barátaink rovására történik. Nem irá­nyul egyetlen más nemzet ellen sem. Mi barátságos kapcsolatokra törekszünk minden nemzettel. Bármely nemzet barátunk lehet,.. anélkül, hogy bármely más nemzetitek ellensége lenne, Azért folyamodtam ehhez a ... lépéshez, mert mély meg­győződésem, hogy Vala­mennyi nemzet javára vá­lik, ha csökken a feszült­ség és javul a viszony az Egyesült Államok és a Kí­nai Népköztársaság között” — mondotta'az elnök, majd végezetül hangoztatta, hogy pekingi útja „békeutazás” lesz. Mire jó mindez Nixonnak? A bejelentés visszhangja Nixon elnök bejelentése általános meglepetést kel­tett, miután Kissinger Sai­gonban kezdett és Párizs­ban befejezett körútja so­rán semmi sem ^ivárgott ki arról, hogy nyilvánva­lóan a Pakisztánban beje­lentett „gyengélkedése” ide­jén — feltehetőleg előzetes közvetítés eredményeként — teljesítette titkos pekin­gi misszióját. A CBS kommentátora közvetlenül a bejelentés után arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az elnök nem érintette a Kínai. Népköz- társaság ENSZ-tagságának kérdését, s csupán közvet­ve utalt arra, hogy a kí­nai—amerikai kapcsolatok normalizálását nem .„ á ré­gi barátok”, vagyis 'a taj- vání rezsim rovására hajt­ják vég>*é. ■■ •• Az ABC tv-hálőzat dip­lomáciai tudósítója ezzel kapcsolatban viszont azt emelte ki, hogy az elnök szükségesnek tartott „min­den más nemzetet” biztosí­tani arról, hogy az ameri-, kai—kínai közeledés „nem irányul ellene”. Az ABC kiemelte, hogy a tervezett látogatás bejelen­tése „a legjobbkor jön az elnöknek, mivel ez háttér­be szorítja az amerikai köz­vélemény előtt a DIFK legutóbbi 7 pontos béke- javaslatát, amelynek ügyé­ben Nixon defenzívába kényszerült”. állás? Az NBC tv-hálózat diplo­máciai hírmagyarázója szintén úgy vélekedett, hogy az új fejlemény „csök­kenti a vietnami háború kérdésében Nixon elnökre nehezedő hazai nyomást”. Az NBC egyébként azt a spekulációt is megkockáz­tatta, hogy Kissinger pe­kingi megbeszélései során esetleg szóba került egy Indokínával kapcsolatos nemzetközi konferencia le­hetősége is. A spekuláció szerint felmerülhet az a * lehetőség, hogy „Peking se­gítségébe lesz az USÁ-nak egy indokínai rendezés el­érésében”. U Thant ENSZ-főtitkár megítélése szerint Nixon elnök.. látogatása a Kínai ■'ő'-kögfrtrsnságban új feje- :c’:et nyit a nemzetközi k ^csőlátók történetében. Lontidribafi; 'ä gkülügymi- n zlérium közölte, hogy • előre tájékoztatták az ese­ményről, amelyet a brit diplomácia megelégedéssel fogad. : A japán kormány ugyan­csak előre értesült arról, hogy Nixon elnök a meghí­vást elfogadva a Kínai Népköztársaságba utazik. A japán kormány ha „óva­tos módon is — fontolóra veszi Kína-politikája fe­lülvizsgálatának” lehetősé­geit. - ■ ' A dél-koreai külügymi­nisztérium „valóban meg­lepő fejleményről” beszél; Ausztrália Manilában tar­tózkodó' külügyminisztere - úgy tartja, hogy a világ or­szágainak jórésze megvár­ja Nixon látogatásának eredményeit, mielőtt bár­milyen újabb lépést tenne a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatait illetően. A tajvani rezsim külügy­minisztere a tervezett látó-, gátéit „a kommunista Kínai kai folytatott lélektani Mibe kerül egy nagyköveti A kérdés korántsem hiá- Nem kapja meg a nagykő• madagaszkári nagyköveti bavaló, vagy humoros, mert veti széket, ha a párt, ame- szék árait is közli, az amerikai nagykövetek lyet támogat, nem fut be a inflációval kapcsolat­vonatkozásában egész pon- választásokon. Azonban épp han az árak a máit év ete­tő s választ lehet rá adni. ezért nem fukarkodik, hez ]:épest némileg emel- ' ,l'41,. W»wti iweram Az amerikai Princetown ugyanis a győzelmi esély kedtek.' Az ICC 1-as válasz- eredmenyenek . egyetemi városkában köz- egyenes arányban áll a tási előkészületek összesén'1' le' zétettek egy tanulmányt az választás előtti politikai zqq millió dollárt emész­1968, évi választások kiadá- reklámra fordított össze- tetteje fel, vagyis 50 száza­sairól. Ebben van egy nagy- gekkel. lékkai többet, mint az követi árjegyzék. Es most nézzük a nagy- 1964-es. Ma átlagban hát­Az amerikai politikában követi árfolyam egy részét: van centet számítanak egy- járatlan emberek feltété- Watson, üzletember, az egy választó rábeszélésére, lezhetik, hogy Washington Egyesült Államok francia­szakmai és más hivatali országi nagykövete lett, elgondolásokból iádul ki, 54 875 dollárt áldozott fel amikor követeket és nagy- a Nixon-féie választási'had- követeket nevez ki más or- járat oltárán. szagokba. John Home negyvenhá­Szó sincs róla■ A kényei- romezer dollárt áldozott. A mes nagyköveti karosszé- jogász az Egyesült Atta­kok árverésen kelnek el. mok bécsi nagykövete lett. Ki ad többet? Először, má- W. Middendorf tőzsdés, sodszor, harmadszor. Köp- 15 000 dollárért a hollan- pan a kalapács, s a kar- diai nagyköveti széket kap- székst, mondjuk Arthur ta meg- Watson viszi el. A tanulmány a továb­Az előleget befizetik a biakban a svájci, az íror- köztársasági párt kasszája- szági, az izlandi, a luxem- ba. A vásárlónak bizonyos burgi, a máltai, a trinidad- kockázatot kell vállalnia, tobagói, a jamaikai és a mint eddig bármikor. A nagyköveti székek el­osztásának _ elve azonban változatlan. Igaz, ebben az esetben a lapok m.ég nem írtak olyasmiről, amely az Eisenhower-féle kormány egyik nagyi: öveiével tör­tént meg. A nagykövet urat Ceylonba nevezték ki, és a diplomata felettébb bajban volt, mert nem tud­ta, hova utazzék. Ugyanis fogalma sem volt arról, hol is az a Ceylon. G. Geraszimov Ami a Nixon-bejelentés, hazai visszhangját illeti, McGovern szenátor „fejet hejt Nixon ítélőképessége előtt”, amely a meghívás elfogadásában jutott > kife­jezésre. Mansfield, a szé­n-tusi többség vezetője, a Kínai Népköztársasággal, való kapcsolatok megjaví- tárinak régi híve „boldog- <• ágának” adott kifejezést;. Humphrey szerint az elnök zúzásának „óriási jelentő­sége lehet az indokínai há­ború mielőbbi befejezése szempontjából”. Gerald Ford pedig arra számít, hogy az elnök és Csou En- laj kínai miniszterelnök m gbeszélésein szóba ke­rül, egy indokínai békekon­ferencia összehívásának le­hetősége is. (UPI, AP, AFP, Reuter, Kyodo)

Next

/
Thumbnails
Contents