Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
WH. JflBtM 17, Romba* t oldal Megkezdődtek a szerződéskötések (Folytatás az 1. oldalról) tását a Kiskunhalasi Vegyesipari Vállalat, a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat és a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Vállalat. Hasonló témában folytat tárgyalásokat a tervosztály a bácsalmási, kunszentmiklósi, jánoshalmi és tiszakécskei kisipari szövetkezetekkel. A harmadik kiemelt szolgáltatási ágazat, az elektroakusztikai berendezések és háztartási gépek javítása. Erre elsősorban a GELKA kap nagyobb összegeket a központi támogatásból. Ebből Kecskeméten olyan szervizt létesít, amely már a színes televíziós készülékek javítását is el tudja végezni. Emellett fiókszervizt létesít a Széchenyi- városban és az elektroakusztikai készülékek javítása szempontjából fehér foltnak számító Solt térségében is. A lakáskarbantartási szolgáltatások fejlesztésébe 23 vállalatot, illetve szövetkezetei kívánnak bekapcsolni. Ezek közül a legnagyobb üzem a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat, amely a víz-, gáz-, villanyszerelő szolgáltatásokat bővíti, s a munka vég, zésére két szervizkocsit váSzegény Kapitány A Tiszának azon az egyébként. rövid szakaszán, amely i k érinti Rács-Kiskun megye területét, egyetlen hajóállomás sincs. A jobb memóriával rendelkezők még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor Tisza- kécskct legalább egy motorosjárat kötötte össze a túlparttal. Pedig ennek a dinamikusan átalakuló nagyközségnek szüksége lenne legalább egy kisebb kikötőre, ami olcsóbbá tenné egyebek között az építőanyagok szállítását. Jelenleg csak egy-két póruljárt hajó vesztegel néha a „tiszakécskei vizeken”, amíg meg nem érkezik az elromlott alkatrészt hozó segítség. Így járt a felvételünkön látható „Kapitány” uszályvontató is H. F. — T. S. sárol. A szolgáltatásokat pausálé-rendszerben végzi. Jelentősebb szolgáltatásfejlesztő beruházást hajt még végre az Ingatlankezelő Vállalat, a Szegedi DÉGÁZ, 11 szövetkezet — közöttük a Kecskeméti Lakásszövetkezeti Társulás — és még hat tanácsi költség- vetési üzem. A szolgáltatást fejlesztő beruházásokat még az idén megkezdik, s a központi támogatásból mintegy 13 millió forintot használnak fel erre a célra. N. O. Holnap kezdődik az „énekes hét“ Kalocsai táncok Debrecenben Július 18-án Veszprémben kezdődik meg a kórusmozgalom képviselőinek nagyszabású összejövetele, az „énekes hét”. A Kórusok Országos Tanácsa az Ifjúsági Énekkarok Európa Egyesületével közösen Euró- rópa cantat jelszóval hirdette meg a dalostalálkozót, amély az évről évre más-más európai országban életre kelő „Európa énekel” sorozat egyik állomása lesz. Ezen a nyáron MagyarorAs év végéig újabb 20 eser lakás kai bővítette termelését, tehát a fejlődés csak fele annyi, mint az építőiparban. A lakosság építőanyagellátásában kedvező, hogy ialazóanyagból majdnem tíz százalékkal bővítették a termelést, s így csaknem 90 millió kisméretű téglának megfelelő anyaggal többet szállíthatnak az építkezésekre. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium előzetes első félévi mérlege szerint az ÉVM-vállalatok a tei-vezettnél lényegesen nagyobb ütemben növelték termelésüket, s 11,8 százalékkal több építési feladatot teljesítettek, mint múlt év első felében. A lakásépítő ÉVM-vállalatok az év első hat hónapjában 10 665 új otthont adtak át, s így 27,9 százalékkal több lakás munkálatait fejezték be, mint múlt év első felében- Budapest két legnagyobb lakásépítő EVM-vállalata ebben az időszakban majdnem kétszer annyi lakást épített, mint múlt év első hat hónapjában. Az idei lakásátadási feladatok nagyobb része azonban még hátra van. Az év végéig csaknem 20 ezer új lakás építését kell befejezniük az országban. A minisztérium építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatai mintegy 400 millió forint értékű termékkel gyártottak többet, mint múlt év első hat hónapjában. A növekedés üteme azonban elmaradt az építőipari termeléstől. Az épí- pítőanyag- és szerkezetgyártó ipar 5,9 százalékszágon kívül Svédországban, Dániában, az NSZK- ban, Svájcban és Jugoszláviában rendeznek ilyen nemzetközi dalosösszejövetelt. A veszprémi Európa cantat-on összesen 700 hazad kórustagból, valamint az NDK-ból, Svájcból, Belgiumból, Angliából és Olaszországból érkező többszáz énekesből kovácsolnak majd ezer fős maxi-énekkart. Bács-Kiskun megye a III- Duna menti folklórfesztivál színhelye lesz augusztus 19—21. között. Kalocsán és Baján a 30 hazai táncegyüttessel szovjet, német, osztrák, szlovák, jugoszláv, bolgár, román és török tánccsoportok veszik fel a versenyt. Az együttesek harmincperces műsorai a különböző nemzetek mozgáskultúrájából adnak ízelítőt. Első alkalommal szerepelnek a fesztiválon énekkarok: az idén 12 magyar paraszt-énekkart hívtak meg, amelyek vidékük dalaiból összeállított folklórműsorral padra. lépnek színNyugat-Magyarország nép- táncosai július 24—25-én adnak egymásnak találkozót Balatonföldváron- A 12 magyar társulat és több külföldi csoport 20 perces összeállításokkal méri ösz- sze erejét. A program egyik érdekessége: 24-én este a táncosok bálján férfi szólótáncversenyt rendeznek* amelyen a résztvevők somogyi kanásztánc zenéjére rögtönöznek virtuóz bemutatót. A kelet-magyarországi néptáncosok augusztus 19— 20-án a virágkamevál otthonában, Debrecenben találkoznak. Az alföldi táncosok a bemutatók alkalmával szűkebb hazájuk folklórművészetéből adnak ízelítőt. Ezenkívül a nagyerdei stadionban különleges stadiontáncot rendeznek; összesen 200 felnőtt, s ugyanannyi úttörő táncos tart kalocsai táncokból ösz- szeállított bemutatótBefejeződtek a felvételi vizsgák A jövő héten minden érdekelt kézhez kapja az értesítést Pénteken országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák. Nappali, esti és levelező tagozaton összesen 54 740-en írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottság előtt Az első összegezések szerint mindössze 150-en nem jelentek meg a jelentkezők közül. Legtöbben — szám szerint 34 ezer 400-an — a nappali tagozaton felvételiztek. (Az 1971—72. tanév nappali tagozataira valamivel több, mint 14 000 elsőévest vehetnek fel a felsőoktatási intézmények.) A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás- Emiatt most is előfordulhat, hogy azokon a karokon és szakokon, amelyekre tűi sokan kérték felvételüket, viszonylag magasabb pontszámmal is elkeli utasítani jelentkezőket, míg más karokon és szakokon alacsonyabb pantszámmal is felvételt nyerhetnek. A tudományegyetemek nappali tagozataira — beleértve az orvosiakat is — több mint 3 300 fiatalt vesznek fel, a műszaki egyetemeken és Az ezredforduló nemzedéke Az eseményt, amelyről szólunk, voltaképpen megilletné az ünnepélyesség, beleértve a köszöntő transzparenseket és a magas fokú jelzőkkel teli- tűzdelt szónoklatokat. Felirat és beszéd általában mégsem esedékes ilyenkor, s alighanem ez hiányzik a legkevésbé. Hiányzik olykor sok más, dehát ne légiünk ünneprontók... Méltán indíthatjuk gondolatsorunkat ehelyett egész sor kedvező körülmény összegezésével, ha róluk — az első munkahelyre induló fiatalokról írunk. Nem árt mindenekelőtt arról szólnunk, ami voltaképpen megszokott és természetes — történelmi vívmány, hogy az! — arról ugyanis, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok, akár a szakmunkáséletet kezdik, akár a mérnöki munkaasztalok mellé, vagy az orvosi szobákba kerülnek — bőségesen találnak munkát: nem túlzó szónoki állítás, hogy várja őket a társadalom. A valóság, közelről nézve, természetesen árnyaltabb; a társadalmi méretű fogadtatás teljes színképében üzemenként, munkahelyenként eltérő vonásokat láthatunk. Ám a különbségek ellenére, annyi ösz- szességében is joggal elmondható a fiatalok fogadtatásáról, hogy, a közismert munkaerőhiány — s ezen belül különösképpen a kvalifikált munkaerő növekvő kereslete — legalábbis jó alapot teremt a munkába lépő fiatalok számára, pontosabban: munkahelyi érdekké is emeli bensőséges fogadásukat. Ha már az érdeket, témánknak ezt a kulcsszavát említettük, mindjárt hozzá kell tennünk: a társadalmi méretű probléma felszíni megközelítése lenne csupán a pillanatnyi gazdasági aktualitásból, a vállalatok munkaerőhiányából levezetni a felnőtt élet kapujához érkező fiatalok fogadtatásának teljes kérdéskörét. Éppen az érdek — az országos is és a vállalati is — nyújt igazodási pontot az átfogóbb, mélyebb elemzéshez. Mit ír elő ezzel összefüggésben az ország, a népgazdaság holnapi és főleg távlati érdeke? A válasz talán azzal közelíthető meg a legszemléletesebben, ha rámutatunk, hogy a most munkába lépő ifjúság már annak a korszaknak lesz a felnőtt nemzedéke, sőt demográfiai derékhada, irányító posztokon is működő évfolyama, amelyet ma még csupán futurológiái jóslatokban, a távoli jövő ködébe vesző trendvonalak jelzéseiben próbálunk megragadni. Valóban: mondhatnánk-e fontosabbat és jellemzőbbet erről a nemzedékről annál, mint, hogy ők már az ezredforduló és a következő ezredév szakmunkásai, mérnökei, tanárai, orvosai lesznek! Hz a tény önmagában is rámutat a munkába lépő fiatalokkal kialakítandó kapcsolat talán legfontosabb motívumára: az igényességre. Érdemes elidőzni ennél a fogalomnál; azért is, mert ismét kulcsszóhoz, a fiatalok megítélésének lényegi tényezőjéhez érkeztünk. Kétségtelen ugyanis, hogy miközben a következő ezredévvel jellemzett igényességnek kell velük szemben érvényesülnie, nem kevesebb igényességgel tekintenek ők is az életkorban előttük járó nemzedékekre a munkahelyeken őket fogadó felnőttekre. Tegyük hozzá — anélkül persze, hogy negatív tulajdonságokat, a tiszteletlenséget vagy a túlzó eredetieskedést védenénk —, hogy a fiatalokkal kapcsolatos konfliktusok nem csekély része éppen ebből; igényességükből származik. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a most munkába lépő fiatalok, bármily fokú iskolából érkezzenek is, kétségkívül többet, pontosabban mást tudnak, mint amit annak idején a mai felnőttek tudhattak. Nyilvánvaló, hogy mindaz, amiért az elmúlt negyedszázadban dolgoztunk, végső soron éppen ebben: a felnövekvő ifjúság tudásának magasabb színvonalában gyümölcsözik, s természetes, hogy mindez az első munkahelyen is érződik, kamatozik. Végeredményben csak e tényező mérlegelésére alapozható a munkahelyi fogadtatás és további nevelésük is. S ez nemcsak a tudás minőségére, az iskolából hozott ismeret- anyag bőségére vonatkozik, hanem arra is, hogy ezek a fiatalok — ismét természetesen a gyerekkorukban, felnőtté serdülésük közepette őket övező világ didaktikai hatásaként —, nyíltak, őszinték, nehezen viselik el a tartalmatlan formaságokat, a szavak és a tettek különbségét. Ne féljünk az egyértelmű fogalmazástól: akad nem kevés munkahely, ahol a helyi társadalmi klíma nem a legjobb talaj az iménti tulajdonságok továbbfejlesztéséhez. S ha ebből helyi viták, konfliktusok származnak, talán nem felesleges arra is gondolni, hogy esetleg az adott körülményekben, és nem szükségképp a fiatalokban célszerű keresni a hibát. Fiatalnak lenni nem érdem, hanem állapot — és hozzátehetjük: tapasztalatlannak lenni nem előny, hanem olyan indulási fázis, amelyen mindenki áthalad egyszer. S ha a bevezetőben azt említettük: az esemény — a most végzett fiatalok első munkábalépése —, megérdemelné az ünnepélyességet, most hozzátehetjük: a lényeg persze nem a szónoklatok jelzőhasználata és a fogadó transzparensek felkiáltójeles mondatfűzére; ettől akár el is tekinthet a fiatalokat váró munkahely. Nem tekinthet el viszont attól, hogy a fiatalokat ne csupán létszámnak, státuszt betöltő plusz főnek, munkaerő-gyarapodásnak tekintse, hanem — igazán minden szónoki fordulat mellőzésével — a holnap megalapozásának, még pontosabban, a jövőt előkészítő legfontosabb beruházás szívvel, szeretettel fogadott személyi tényezőinek! T. A. főiskolákon 4100, az agrár- tudományi egyetemeken és főiskolákon több mint ezer, a tanárképző főiskolákon — a testnevelési főiskolái, is Hozzászámítva — több mint 1300, a művészeti főiskolákon 310, a tanító- és óvónőképzőkben együttesen több mint 1300, a felsőfokú technikumokban és szakiskolákban összesen csaknem 3000 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait. A számítástechnikai szakemberképzés megindítása, ijletve továbbfejlesztése érdekében a Művelődésügyi Minisztérium időközben módosította egyes intézmények felvételi keretszámait, illetve újabb “képzési formát vezetett be. A Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi keretszámát 50-nel növelték, így ide együttvéve 530-an nyernek felvételt. Növekedett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolára felvehetők száma is 30-cal, s így összesen 300 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Kétszeresére emelték az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának matematikus létszámát is, s itt a tervezett 35 elsőévessel szemben 70-en tanulhatnák szeptembertől. A szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi karának matematikai szakán is tízzel többen, összesen 60-an nyernek felvételt. Ugyancsak a számítástechnikai szakemberképzés érdekében indul meg 1971. szeptembertől a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem alkalmazott matematikus szakán esti képzés formájában az oktatás, amelyre minden alkalmas jelentkezőt felvesznek. Az érvényben levő rendelkezések értelmében írásban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntéseit.
