Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
Wig proletárjai, egyesüljetek! PETOnWFB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA évf. 167. szám ,1971. július 17, SZOMBAT Ára: 90 fillér I Nixon kínai meghívása Nixon elnök washingtoni Mö szerint csütörtökön este 10.30 árakor, magyar idő szerint pénteken hajnali 3.30 órakor rendkívüli tvés rádiónyilatkozatban bejelentette, hogy Csou En- laj miniszterelnök meghívását elfogadva 1972. májusa előtt látogatást tesz a Kinai Népköztársaságban. Az amerikai elnök bevezetőben rövid nyilatkozatot olvasott fel, amelyet, mint közölte, az Egyesült Államokban és a Kínai Nép- köztársaságban egyidejűleg hoztak nyilvánosságra. (Valóban, a látogatást tegnap Pekingben is bejelentették.) Az elnöki nyilatkozatra teljesen váratlanul és a legnagyobb titokzatosság közepette került sor. A Fehér Ház csütörtökön a kora esti órákban jelentette be, hogy az elnök „nagy- jelentőségű nyilakozatot tesz”, s egyúttal figyelmeztették az újságírókat, „ne is próbáljanak spekulációkba bocsátkozni az elnöki beszéd témakörét illetően.” Az amerikai elnök látogatásáról szóló közös közlemény teljes szövege így hangzik: „Csou En-laj miniszterelnök és dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzet- biztonsági tanácsadója 1971. július 9—11 között megbeszéléseket folytatott Pekingben. Csou En-laj miniszterelnök, annak tudatában, hogy Nixon elnök ki- f fejezésre juttatta a Kínai Népköztársaság meglátogatására irányuló óhaját, a (Folytatás o 2. oldalon) Megkezdődtek a szerződéskötések a szolgáltatást fejlesztő beruházásokra RADIÓés TV- melléklet Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv egyik fontos célkitűzése a lakossági szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése. A kormány Bács-Kiskun megye részére 62 millió forint szolgáltatást fejlesztő beruházási támogatást nyújt azzal, hogy azt az igénybevevő vállalatok 93,8 millió forint saját alappal növelik. Ily módon a megyében a tervidőszak alatt 155,8 millió forintot fordítanak a szolgáltatókapacitás növelésére. A megyei tanács vb erre vonatkozó határozata alapján a tervosztály felmérve a lakosság jelenlegi és várható igényeit, megkezdte a szerződéskötési tárgyaldÚj utakon a telekgazdálkodás Nagyobb részt vállal a lakosság a közművesítés költségeiből A harmadik ötéves terv- Marásban és Kalocsán kezd- idószak tapasztalatai nyo- tök meg. pán adták ki azt a kor- | A felmérések szerint a mányhatározatot, amely megyében mintegy hat és bővíti a tanácsok telekgazdálkodási hatáskörét. A korábbi helyzettel szemben, amikor a' tanácsok telekgazdáikodása kimerült a lakó- és üdülőterületek előkészítésében és a telek- nyilvántartás vezetésében, a/ újabb határozat hatékonyabb eszközökkel nyújt módot arra. hogy a lakásépítésre kijelölt területek a társadalmi célnak megfelelően hasznosuljanak, illetve ne lehessenek munka nélküli vagyonszerzés forrásai. A legfőbb elv, hogy lakóvagy üdülőtelket csak a személyi telektulajdon mértékén belül lehet szerezni. Bizonyos esetekben — például tanyáról beköltözés. tulajdonközösség megszüntetése a lakáskörülmények javítása érdekében — az illetékes vb adhat felmentést. Tavaly 728 ilyen kérelmet nyújtottak be a megyében, s ebből 691 et méltányoltak. Része a telekgazdálko- d na’; a telekadó. Ennek s'kalmazásával lehet elérni. hogy a magántulajdonban l°vö foghíjas telkek rr - Vbb beépüljenek. Közülük azoknál, amelyek építésre alkalmasak, a tanács elrendeli a beépítési kötelezettséget. Ha a tulaidonos vonakodik eleget tenni, sor kerül a kisajátításra. Megyénkben tavaly 825 „adózó” telket tartottak nyilván, ami a beépítetlen telkek számához viszonyítva alacsony szám. Közülük 199 kétszeres, 66 háromszoros, 29 pedig négyszeres adót fizet. A telekadó tavalyi teljes összege egyébként meghaladta a 800 ezer forintot. A beépítést elrendelő határozatok száma 1001 volt. A feladat végrehajtását számottevően a kecskeméti fél ezerre tehető a személyi tulajdonban levő beépíthető telkek száma. Ez gyakorlatilag 13 ezer lakásnak felel meg. Az év elején 2220 családiház-telket adtak át értékesítésre, 1106-nak pedig folyamatban van a kisajátítása. A jelenlegi tervidőszak húszezres lakásépítési fe- adata 10—12 ezer többszintes, és 8—10 ezer családi lakással számol. Az előbbi kategóriából mintegy 8 ezer társas lakásként épül, s közülük a szükséges telkek több mint háromnegyed részén befejeződött, vagy folyamatban van a munka. Családi, illetve társasházak kialakítására a megyében magánosok kezén összesen mintegy 13 ezer telek van. Ez fedezné is a területi igényt, a telkek azonban nem arányosan helyezkednek el. Mindezt figyelembe venni, és ahol erre szükség van, a telekforgalomban mozgást előidézni — a tanácsok feladata. Ennek eszköze a már említett progresszív adóztatás, a beéoítésre kötelezés, a kisajátítás. Végezetül említsük meg, hogy az új rendelet, amelyikről a bevezetőben szóltunk, lehetőséget nyújt a tanácsoknak, hogy a korábbi állapottal szemben — amikor szinte minden ilyen terhet a tanácsok viseltek — a közművesítés költségeit megfelelő mértékben az érdekelt lakosságra hárítsák. A kivetés most készül: a lakosságra eső rész átlagosan 20—25 százalék, ami a feladatok megvalósításához jelentős segítség. Ennél is nagyobb aránvú a lakosság részvétel“ a közművesítés költségeiben az naiiiotelkeken. ígv az ér- a ói?el tele nngvobb áld°za- tot vállalnak ugyan, de a munka üteme — mint azt nem egy helyfen tapasztalhatjuk — lényegesen meggyorsul. J. T. sokat a különböző vállalatokkal, szövetkezetekkel, a központi beruházási támogatás igénybevételére. A szerződéseket a Magyar Nemzeti Bank vizsgálja felül és állapítja meg a vállalatok saját pénzügyi forrásainak meglétét, illetve a hitelképességet. Eddig húsz vállalattal folytatott tárgyalásokat a megyei tanács tervosztálya. Ezek között van a Bajai Vegyesipari Vállalat, amely rövidesen befejezi Patyolat üzemének rekonstrukcióját, Kalocsán pedig textiltisztító szalont létesít. A Kecskeméti Ruházati Ktsz Kecskeméten tisztítóüzemet, Kiskunfélegyházán mosó- és vegytisztító szalont hoz létre. Hasonló célra vesz igénybe összegeket a szolgáltatás-fejlesztési í alapból a Kiskőrösi Ve- j gyes, valamint a Kiskun- halasi Fa- és Építő Ktsz. Tárgyalások folynak az | Autófenntartó Ipari Tröszttel egy kecskeméti gépjármű-karbantartó üzem építéséről, s a kiskunfélegyházi szerviz bővítéséről. Ugyancsak növelni kívánja gépjárműjavító kapaci- (Folytatás a 3. oldalon) Átigazolások Több hús, olcsóbb gyümölcs Kiegyensúlyozott volt az élelmiszer-ellátás az első iélévben Kopasztóban az egymilliomodik kacsa Javában tart a kacsa- dömping a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi üzemében. A damping kifejezés nem túlzás, mert a vállalat 2 millió 800 ezer víziszárnyas felvásárlására szerződött az idén a tenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal. Az üzemek eredményesen birkóznak meg a hatalmas mennyiséggel, és a hét közepén az egymilliomodik kacsát zárta polietilén fóliába a csomagológép. Az ízes pecsenvhús nem sokat időzik a r-V-‘"m'-ban, hanem génko^sm. vn-úton. repülőgépen jut a világ különböző tájaira. A hét folyamán csak a kecskeméti üzemet mintegy harminc vagon áru hagyta el. Ebből 13 vagon konyhakész csirke egy átszállás után repülőgépen érkezik Japánba, míg 800 mázsa pecsenyekacsa hűtővagonokban utazik a Szovjetunióba. Kedden elindult az idei első 20 tonnás kacsaszállítmány a Német Szövetségi Köztársaságba, amelyet további nyolc vagon követ vasárnapig. Képünkön éppen egy Nürn- bergbe induló kamionba rakodnak a kecskeméti te- V'-nen. (Tóth Sándor felvétele-) Az alapvető élelmiszerekből az év első hat hónapjában 4—6 százalékkal több került az üzletekbe, mint 1970 első felében, az ellátás nyugodt és kiegyenr súlyozott volt — tájékoztatták a MÉM-ben az MTI munkatársát. A minden eddiginél bőségesebb kínálatot részben az állattenyésztés fellendítésére hozott kormányhatározatok tették lehetővé- Teljesebbé tette a választékot az is, hogy a gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok több gondot fordítottak a piackutatásra, a fogyasztói igények pontosabb megismerésére. Jelentősen megjavult az évek óta akadozott, gyakran hiányos hús- és húskészítmény-ellátás. Mindent egybevetve júniusig 4,6 százalékkal több húshoz jutott a lakosság, mint 1970 első felében. Különösen a sertéshús-kínálat nőtt, mégpedig 10 százalékkal. Szalámiból 5,5 százalékkal, gyulai és szárazkolbászból 20 százalékkal több került a fogyasztókhoz. Viszont csökkent az étkezési szalonna- és a zsírfogyasztás, amiből arra lehet következtetni, hogy a vásárlók egyre inkább a biológiailag értékesebb élelmiszereket keresik. A javuló sertéshúsellátás miatt baromfiból a tervezettnél kevesebbre volt igény, az ipar lényegesen több árut tudott volna az üzletekbe küldeni. Tojásból is minden igényt kielégítettek, és tejből és tejtermékből sem volt hiány. Előrelépést jelentett, hogy a tejellátás vidéken is egyenletesebbé vált, ami jórészt annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek bekapcsolódtak a tejértékcsítésbe. Június végéig 10 százalékkal több tej, 3 százalékkal több vaj fogyott, mint tavaly az első félévben. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy egyes termékeket, például, vajat külföldről is behoztak, miután a fogyasztás növekedésével egyelőre még nem tart lépést a felvásárlás. A kenyérellátás meny- nyiségileg kielégítő volt, a minőséget azonban még eléggé gyakran kifogásolták a vásárlók, ami közrejátszott abban, hogy a tavalyinál 4,8 százalékkal több péksütemény fogyott. Gyümölcs- és főzelék- konzervekből 20 százalékkal több került az üzletekbe, borból 7—8 százalékkal többet adtak el. Nem volt panasz más fontos élelmiszercikkek, például a liszt, a cukor, a rizs stb- kínálatra sem. Újabban sok szó esik a gyümölcs-, zöldségfelvásárlásról és ellátásról. Ezzel kapcsolatban a MÉM illetékesei rámutattak: a közelmúltban korszerűsítették a zöldség-, és gyümölcsfor- galmazás egész rendszerét. A minisztérium felülvizsgálja a termelők anyagi érdekeltségét és a termelés gépesítésének, korszerűsítésének lehetőségeit. Minderre azért van szükség, mert a gazdaságok ma már sokszor nem szívesen vállalkoznak a lakosság ellátása szempontjából igen lényeges növények termesztésére. Példa erre, hogy a szövetkezeti kereskedelem 1971-re 550 000 tonnányi zöldség felvásárlását irányozta elő, ebből 50 000 tonnára azonban nem sikerült szerződéses partnert találni. A termelők általában a vöröshagyma, az uborka és a zöldbab termesztésétől tartózkodnak, de eléggé nehezen vállalkoznak a paradicsom szerződéses szállítására is. Mindez rányomja bélyegét az idei első félévi ellátásra. Már az év eleji tárolt árukészlet sem érte el néhány cikknél az 1970. évi induló szintet, különösen télialmából és leveszöldségből volt kevesebb a raktárakban. A februári napfényes, tavaszias időjárás szerencsére kedvezett a hajtatott zöldségfélék fejlődésének. A szezon idén három héttel korábban indult mint tavaly, s így már áprilistól kezdve az 1970. évinél jobb piaci ellátást biztosítottak a termelők. Májusban a korai zöldségfélékből és gyümölcsökből bőséges volt a kínálat, és az árak alacsonyabbak voltak az elmúlt évinél- A termelői felhozatal így májusban újburgonyából kilencszerese, zöldségből csaknem kétszerese, gyümölcsből pedig háromszorosa volt a tavalyinak. Ennek megfelelően a piaci árak is mérséklődtek, például a gyümölcsöké 45 százalékkal.
