Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

1971. július 2, péntek J. oldal Az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatai és a tanácsadás továbbfejlesztése Az MTI hírmagyarázója írja: A Munkaügyi Miniszté­rium felmérést készített az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatairól, s a minisz­ter előterjesztése alapján a kormány csütörtöki ülé­sén határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről. A miniszter előterjesz­tése rámutat, hogy a mun­kaerő-utánpótlás a negye­dik ötéves terv időszaká­ban és az azt követő év­tizedben szinte kizárólag az iskolából kikerülő ifjú­ságra épül, s arra is fel­hívja a figyelmet, hogy a tanulmányaikat befejező korosztályok létszáma csökken. A szűkös munka- erőforrással tehát a lehe­tő legjobban kell gazdál­kodni. Ezért rendkívül fon­tos a pályaválasztási ta­nácsadás, amelynek fő cél­ja, hogy az ország várha­tó munkaerő-szükségletét segítse összeegyeztetni a fiatalok adottságaival, ké­pességeivel, érdeklődési kö­rével. A pályaválasztási tanács­adás az utóbbi időben ha­tékonyabbá vált. A Fő­városi Tanács az országban elsőként megalapította a pályaválasztási intézetet, s Az OTP ­lakossági és kommunális bank A közelmúltban kor­mányhatározat jelent meg a bankrendszer továbbfej­lesztéséről. E határozat a többi között arról intézke­dett, hogy a tanácsok jú­lius 1-től kezdve egy bank­kal, az Országos Takarék- pénztárral álljanak kapcso­latban. Az OTP tehát la­kossági és kommunális bank lesz. Ez a döntés nem jelent Ugyan több pénzt a taná­csoknak. de megkönnyíti pénzügyi munkájukat, hi­szen ezentúl a korábbi há­rom bank helyett egy pénz­intézettel működnek együtt. Ily módon a taná­csok jobban áttekinthetik pénzeszközeiket, átfogó in­formációval rendelkezhet­nek a pénzügyi folyama­tokról és egyszerűbbé válik a pénzügyi munka. Koráb­ban sok probléma vetődött fel amiatt, hogy a taná­csoknak mindhárom bank­nál. amelyekkel kapcsolat­ban álltak, igazodniok kel­lett. azok saiátos előírásai­hoz. ügyrendjéhez. Minthogy a legszorosabb gazdasági, pénzügyi kapcsolatban eddig is az OTP-vel áll­tak a tanácsok, a bankrendszer korszerűsí­tése során ezért is kínálko­zott a legcélszerűbbnek, hogy pénzeszközeik kezelé­sit ez a pénzintézet végez­ze. Elegendő a korábbi kapcsolatok közül csak né- h'mvat említeni: Az OTP pénzügyi közreműködésé­vel történnek a telekpar- ccllézások, folyik a helyi közműfejlesztést szolgáló közművesítési és vízgazdál­kodási társulatok hitelellá­tása. Még szorosabb a kap­csolat a tanácsok és az OTP között a lakásépítési és hitelezői tevékenység­ben. Eddig is a takarék- pénztár végezte az állami telkek, vagy az állami tu­lajdonban levő, értékesí­tésre kijelölt házingatlanok eladását. E korábban kialakult kapcsolatok mellett az is szerepet játszott a kor­mányhatározat meghozata­lában, hogy az OTP — mint a bankok közül a leg­kiterjedtebb hálózatú — a tanácsok pénzalapjait a döntésre jogosult testület közelében kezelje. A tanácsi pénzalapok egv pénzintézetnél való ke­zelése jobban áttekinthetővé te­szi a tanácsok különböző kötelezettségeit, egyszerűsíti a költségvetés­és a fejlesztési alap pénz­eszközeinek átcsoportosítá­sát. Erre. mint ismeretes, ez év eleje óta — megha­tározott feltételek esetén — lehetőségük van a taná­csoknak. Azt is elősegíti a tanácsi fejlesztési alapok hitelezésének egy pénzin­tézetnél való centralizálá­sa, hogy az ilyen jellegű hitelforrásokat a területfej­lesztési törekvések szolgá­latában. a legfontosabb cé­lokra összpontosítva, gaz­daságosan lehessen felhasz­nálni. Megyénkben az új fel­adat a többi között azt je­lenti az OTP számára, hogy évente hozzávetőleg cgy- milliárd forintot kezel a tanácsok költségvetésével és további mintegy 400 milliót a fejlesztési pénz­eszközökkel kapcsolatban. Az Országos Takarék- pénztár felkészült az új, megnövekedett feladatok ellátására. A zökkenőmen­tes átállás függ azonban a tanácsok pénzügyi munká­jától is. A bankszámla- kezelés módjában történő változtatás sikeres lebo­nyolítása természetszerűen megköveteli a tanácsok és az OTP közötti együttmű­ködés fokozását, az esetle­ges nehézségek gyors, kö­zös erővel való leküzdését. S ez az együttműködés a kormányhatározat eredmé­nyes végrehajtásának egyik legfőbb záloga. immár a fővároson kívül tíz megyében és két me­gyei városban működik hasonló intézmény, előse­gítve az úgynevezett pá­lyaválasztási felelősök szakmai felkészítését, fon­tos munkájuk összehango­lását. Elengedhetetlen, hogy a pályaválasztás előtt állók, s nem utolsósorban a szü­lők az eddiginél is jobban megismerjék az elhelyezke­dési lehetőségeket, azokat a munkahelyeket, ahol a legtöbb munkaerőt várják. Meg kell szüntetni külön­féle tévhiteket is, hiszen egyes foglalkozásokat ma még sokan alá- vagy ép­pen túlbecsülnek, sok szü­lő nem veszi figyelembe a tudományos technikai fej­lődés nyomán kialakuló új munkaköröket, a leendő el­helyezkedési lehetőségeket. A fizikai dolgozók gyer­mekei általában hátrány­nyal indulnak, ezért ve­lük megkülönböztetett gonddal és lelkiismeretes­séggel kell foglalkozni. Ma még sajnos, az a helyzet, hogy a pályaválasztási ta­nácsadás éppen az arra leginkább rászoruló szülők­höz és gyermekekhez jut el a legkevésbé, s így nem­csak a jövő, hanem gyak­ran a jelen elhelyezkedé­si lehetőségeivel sincsenek tisztában. Az eddiginél több támo­gatást kell nyújtani a fia­tal lányok elhelyezkedésé­hez, egész sor olyan mun­kakör várja ugyanis a nő- dolgozókat, amelyről ép­pen a legérdekeltebbek alig- tudnak. Iskoláik el­végzése után országos át­lagban a lányoknak mind­össze 26 százaléka tanul szakmát, néhány megyében azonban, mint például Ba­ranyában és Komáromban, ennél is jóval kisebb az arány. Behatóbban kell foglal­kozni a fiatalok különbö­ző sajátos csoportjainak, mint például az egészsé­gileg károsodottak, s nem utolsósorban az állami gon­dozottak elhelyezkedési le­hetőségeivel. Jelenleg 36 ezer állami gondozottat tartanak nyilván, s számuk évről évre növekszik. Kö­zös feladat és érdek, hogy ők is megtalálják képes­ségeinek megfelelő helyü­ket a társadalomban. Százezer dolgozatot javítanak Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Csütörtökön országszerte befejeződött az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatok­ra pályázó mintegy 55 000 jelölt írta meg június _ 26. és július 1. között felvéte­li dolgozatát, illetve vá­laszolt a tesztkérdésekre — jó részt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban há­romból — írásbeliztek, s az így elkészült több mint 100 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen is, érdemjegy­gyei is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elég­telen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin 0 pon­tot értek el — nem bocsát­ják szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok — beteg­ség, hivatalos külföldi tar­tózkodás stb. — miatt nem tudtak a kijelölt időpont­ban megjelenni az írásbe­li felvételi vizsgán, s ezt igazolni is tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztását, amelynek napja az idén egységesen július 7-e lesz. A sikeres írásbelizők né­hány napon belül meg­kezdhetik a „második for­dulót”, a szóbeliztető fel­vételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat várha­tóan valamennyi tagozaton július közepéig, de legké­sőbb 31-ig befejezik. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején írásban értesítik határozatukról a jelentke­zőket. Az elutasítottakkal a bizottság közli a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés le­hetőségét is. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a bizottság el­utasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon be­lül — az illetékes minisz­terhez címezve fellebbez­hetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújta­ni. A fellebbezések elbí­rálására előreláthatólag augusztus második felében kerül sor. (MTI) Kormányhatározat a postai díjszabásokra! A posta vezérigazgatóság sajtótájékoztatója A kormány határozatot hozott a postai díjak mó- dositásáról. Ezzel kapcso­latban a posta vezérigazga­tóság csütörtöki sajtótájé­koztatóján dr. Benkő Jó­zsef, a nemzetközi szak­osztály vezetője bejelentet­te, hogy az Egyetemes Pos­taegyesület tokiói kong­resszusának határozata alapján július 1-én módo­sult a postai szolgáltatások díjazási rendszere, megvál­toztak a nemzetközi díjak. A nemzetközi levélforga­lomban a kezelés egysze­rűsítése és a díjazás köny- nyítése érdekében az ed­dig 20 grammonként emel­kedő, kereken száz súlyha­tár helyett ezentúl mind­össze hat — 20, 100, 250, 500, 1000 és ezren felüli — lesz érvényben. Nem válto­zik a Magyarországról kül­földre feladott legfeljebb 20 grammos levél és a le­velezőlap díja. Olcsóbban adhatók postára viszont a nehezebb levelek. A kül­földre szóló 500 grammos levél díja az eddigi 51 fo­rintról 33 forintra, az 1 ki­logrammos levélé 101 fo­rintról 55 forintra csök­kent. Az egyesület tokiói hatá­rozata lehetővé tette a lé­gipostái díjak általános 20 százalékos csökkentését. A Reális tervek, javuló gazdálkodás A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága csütörtök délelőtti ülését a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben tartotta. A vég­rehajtó bizottság tagjai megtekintették a gazdaság korszerű technológiával mű­ködő tehénistállóját, átala­kított borjűnevelőjét, a ja­vítóműhelyt és a hűtőhá­zat, majd sor került Né­meth Zoltán tsz-elnök írás­beli előterjesztésének meg­vitatására. Az elmúlt évek rossz gaz­dálkodási eredményei után nehéz helyzetbe került ter­melőszövetkezet fő törek­vése a gazdaság megerősí­tése. E cél eléréséért fo­gott össze a tagság és a vezetőség. Az ez évi — tényleges helyzet alapján kialakított — tervek reáli­sak, ezt bizonyítja az első félév mérlege is. Megvál­toztatták a növénytermesz­tés szerkezetét. A 36 nö­vényből csupán 6, jól gé­pesíthető fajtát hagytak meg. Megszüntették a ré­szes művelést, általánossá tették a vegyszeres gyom­irtást. A közelben levő me­zőgazdasági üzemekkel koo­perációs szerződéseket kö­töttek a kukorica termesz­tésére és betakarítására, a szőlő értékesítésére, feldol­gozására, a borértékesítés­re, valamint a triticale ter­mesztésére. Ezek az öt évre kötött szerződések lehető­séget nyújtanak az ágaza­tok továbbfejlesztésére. Az állattenyésztés nagy­sága — beruházás hiányá­ban — változatlan marad. A jelenlegi tehénállomány tbc-mentesítését és szelek­cióját 1975-ig elvégzik. A Nutrix-rendszerű borjúne­velő üzembehelyezésével pedig évente 600 borjú ne­velése válik lehetővé. Az építőipari tevékeny­séget megszüntették, laka­tosipari segédüzemágukat azonban továbbra is fenn­tartják, mivel az összes — 30 milliós — termelési ér­téknek több mint 30 szá­zalékát ez az üzemág adja. A tervek között szerepel még 500 hektár erdőtelepí­tés, a növénytermesztésre gazdaságosan nem haszno­sítható területeken. A végrehajtó bizottság a szövetkezet elnökének be­számolóját vita után elfo­gadta és elismerését fejezte ki a vezetőknek és dolgo­zóknak az eddig elért biz­tató eredményekért. Ezek után a kiskertek el­adásáról, illetve újabb te­rületeknek kiskert céljaira való felhasználásáról, vala­mint a városi közterületek használati díjainak szabá­lyozásáról szóló előterjesz­tések vitájára került sor. D. É. Magyar Posta még jobban mérsékelte a díjat azáltal, hogy ezentúl a tengerentúli forgalomban az eddigi 5 gramm helyett 10 grammos levél adható fel változat­lan díjjal. E szerint Ame­rikába az eddigi 4,80 forint helyett 2,40 forintért küld­hető levél. A tokiói kongresszus le­hetőséget nyújtott a posta- igazgatóságoknak az úgy­nevezett kiilöndíjak, mint például ajánlás, expressz, tértivevény stb. emelésére. Minthogy ezeket a díjakat a nemzetközi forgalomban nem kell elszámolni, a Ma­gyar Posta változatlanul a régi díjakat tartja érvény­ben. Nem lehetett ezt elérni a nemzetközi csomagforga­lomban a rendeltetési és az átszállító országok ma­gas díjkövetelései miatt. Külföldön ugyanis mintegy 40—60 százalékkal emelték a csomagszállítási díjakat, s ennek megfelelően kellett módosítani a díjszabását a postának is. A legnagyobb emeléssel az angol posta élt; az oda szóló 1 kilós csomag díja 10 forinttal emelkedett. A 3 kilós cso­mag díja 63,50 forintról 82,50 forintra, az 5 kilósé 81 forintról 116,50 forintra, a 10 kilósé pedig 138 forint­ról 183,50 forintra emel­kedett. Ennél nagyobb cso­magokat az angol posta nem is fogad el. Kölcsönös megállapodás alapján Ma­gyarország és Bulgária, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság között a csomagdíjak változatlanak. A tájékoztatón elmon­dották, hogy hazánkból egy évben mintegy 120 000 cso­magot adnak fel külföld­re. A nemzetközi levelezé­sünk 29 millió darabot tesz ki. ennek mintegy 80 szá­zaléka 20 gramm alatti, amelyet a díjváltozás nem érint. A módosított nemzetkö­zi díjszabásról a postahi­vatalok adnak részletes felvilágosítást, ezenkívül a Postaügyi Értesítőben, s külön röplapokon tájékoz­tatják a közönséget. Az Egyetemes Postaegye­sület tokiói kongresszusa a deficittel küzdő nyugati postaigazgatóságok javas­latára teremtette meg a nemzetközi postai díjak emelésének lehetőségét, an­nak érdekében, hogy a postaszolgálat világszerte emelkedő önköltségét, a magas felvételi és kézbe­sítési költségeket ily mó­don fedezhessék. A tokiói postakongresszus határoza­tainak bevezetése kötelező minden országra, így a Ma­gyar Postára is, amely ar­ra törekedett, hogy az új díjszabás a lakosságnak ne okozzon többletterhelést. Európába színes, Afrikába fehér Száztízezer kád fél év alatt A nagy rekonstrukció után az idén teljes kapaci­tással üzemel a Lampart Zománcipari Művek kecs­keméti gyára. Az automati­zált kádgyártó üzemben 220 ezer fürdőkádat készítenek hazai és külföldi megren­delésre. Az első félévben programszerűen „lefutott” a száztízezer kád, amely­nek külföldi keresettsége is nőtt: negyven országba ex­portálják, újabban Szudán, Kenya, Kuwait, Líbia is a megrendelők között van. Eddig százezer kád külföl­di értékesítésére van lehe­tőség, a többi hazai ellá­tásra kerül. Első alkalom, hogy előszállítmányokat kap a lakásépítő ipar. Az igé­nyeknek megfelelően bő­vítik a kecskeméti kádak választékát, méreteit. A legújabb típuson a ki­belépés könnyítésére a fürdőkád egyik oldalrészét alacsonyabbra képezték ki, s pihentetőt formáltak a karnak is. A „Lady” kád­juk pedig teljes egészében követi a test vonalait. A kényelmességet, a prakti­kusságot tovább fejlesztik, most a kádfenék csúszóssá­gának ellensúlyozásán dol­goznak. A színek is rend­kívül választékosak. Négy alapszín árnyalatait alkal­mazzák. Európában a pasz­tellszínű zöld, sárga és a rózsaszín a legkeresettebb, Afrikában a fehér kádat kedvelik.

Next

/
Thumbnails
Contents