Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

I oldal 1971. július 2, péntek Erdélyi jegyzetek I. HEGYEK ÉS VÖLGYEK az első borvilágversenyre Nagyvárad után egy da­rabig még tükörsima a táj, szántóföldek váltakoznak szőlőkkel, gyümölcsösökkel, ám a hegyek karéja mind közelebb nyomul, a mere­délyek közé szorult erdők kékje lassan zöldre vált, s szinte észrevétlenül hagy­juk magunk mögött a sík­ságot. Elekor érezzük első ízben, hogy Erdélyben járunk. Hol jobbról, hol balról maradnak el a völgyek. Szürkén vakító sziklafal alatt gulyák legelésznek, sötétre barnult ódon fator­nyok meredeznek az idő, az évszázadok egyhangú szélzúgásában. Karsztok. mészkőnyúlvá­nyok, zuhogó patakok. A hegyvidéki táj lépten-nyo- mon új fajta meglepetéseket kínál. — Ez a világ legszebbik völgye — sóhajt egyikőnk naiv elfogódottsággal, mert pár perc múlva kiderül, hogy a vidék újabb látvá­nyának igézete jócskán rá­licitál az előbbire. Az út egyébként kitűnő, sokkal inkább igényt tart­hat a főútvonal rangjára, mint a mieink, széles és sima, ráadásul a legnehe­zebb szakaszokon is meg­felel a korszerű autózás kö­vetelményeinek, a jelzések mindenütt a helyükön —, ám mindjárt nagy a csa- latkozás, mihelyt bekötőút- ra térünk, mintha nem is az ember, hanem az őster­mészet vágott volna magá­nak csapást, kettes fokozat­ba visszakapcsolva bukdá­csolunk a kiálló sziklakö­veken. mintha csak kiszá­radt patakmederben halad­nánk. rajta I. László királyunk seregének patanyomai. Urbanizálódó községeink látványához szokott sze­münk időnként elámul az erdélyi falvak láttán, a ha- gyomásos népi építészet va­rázsában tündöklő utcaso­rokat csak itt-ott zavarja meg egy-egy frissen épült, vagy éppen most épülő tég­laház. Ügy tűnik, a folklo- risztikus jelleg nehezen en­gedi magához közelférkőz­ni az újat, a kétségkívül korszerűbbet. Sűrűn előz- getjük a méltóságteljesen ballagó bivalyfogatokat. A népviseletet, a csodálatos hímzéseket azonban az nál. Mintha egy gigantikus fal árnyéka terülne a fa­lura ... Aiud, azaz Nagyenyed, a kétezer éves kelta tele­pülés szintén a történelem látnivalóival fogad, titok­zatos kapuboltozataival, puritán fenségű református templomával, több mint 400 éves kollégiumával, amelyet annak idején még Gyulafehérvárott alapított Bethlen Gábor erdélyi fe­jedelem. Este van. mire Kolozs­várra visszatérünk. Ülünk az obeliszkformáiú Napoca Hotel tetőteraszán, a neon­betűk narancsfényében, Ám, ha nem térünk le a főútvonalról — immár Ko­lozsvár után — nyilván so­hasem pillantjuk meg a jurakorig visszanyúló év­milliók fantasztikus alko­tását: a Tordai-hasadékot. A hegységbe vájt hatalmas kapu, rejtelmeinek felderí­tésére, még a hozzánk ha­sonló „koca-turistákat” is mágnesként vonzza magá­hoz. A hasadék alján csör­gedez a Hesdát patak — így a mészkőfal oldalában kiképzett ösvényen bakta­tunk, természetesen gyalog. A patak fölött itt-ott füg­gőhíd ível át, meglehetősen álomszerű átkelés esik raj­tuk. S fölöttünk ott mere- dezik az iszonytató méretű Patkós-kő — a néphit sze­rint még mindig látszanak Vízimalom a Xordai-1 élénk idegenforgalom las­sanként árucikké, megélhe­tési, de legalábbis jövede­lemszerző forrássá változ­tatja. Vasárnaponként a kapuk elé aggatott pórá­zon kínálják magukat a szőttesek, a hímzések. Hí­res népviseletüket a toroc- kói lányok — a vörössel és feketével kivarrt, gyöngy­gyei díszített inget, a sűrű láncú fehér szoknyát és a piros csizmát — inkább csak ünnepnapokon veszik fel. E falu egyébként, To- rockó, ugyancsak nem min­dennapi látványt nyújt, meghúzódva az irdatlan, sárgás és rozsdavörös kő­vonulat, a Székelykő lábá­tasadék „kapujában”. alattunk sustorog a Sza­mos. özönfény viliódzik kö­rös-körül, a hegykoszorú sziulettjében jól kivehető a Törökvágás, amely elneve­zés utal arra, hogy a vá­rost a török rohamozta bár, de elfoglalni nem tudta, ezért dühében mesebeli óriás kardiával léket vá­gott a hegyen, hogy azon át folyjék el a Szamos vi­ze, s a város lakói vesz- szenek szomjan. De a folyó azóta sem apadt el. Tükrében nézi magát gyönyörködve, ódon és új palotasoraival Romá­nia második legnagyobb városa. (Folytatjuk.) '$£■. : Hatvani Dániel Xorockó a Székelykő lábánál* Az Állami Gazdaságok Központjának Szőlészeti és borászati szakbizottsága év­ről évre megrendezi a bor- és címkebemutatót. Az ese­mény jelentősége az ága­zat fejlődésével együtt emelkedik. A növekvő ter­mésátlagok, a bővülő ter­melési kapcsolatok eredmé­nyeképpen ma már az or­szág borforgalmának csak­nem egynegyedét adják az állami gazdaságok. Bo­raik kiváló minőségét bizo­nyítja a hazai és nemzet­közi borversenyeken nyert díjak és aranyérmek nagy száma. Az idei bemutatót a na­pokban rendezték Sárospa­takon. Az értékelés során a homoki borok értek el legtöbb helyezést. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy a megye állami gazdaságai szerepeltek legjobban. Az ország legkiválóbb szakem­bereiből álló zsűri már a jövőre Budapesten sorra ke­rülő első borvilágverseny bírálati szabályai szerint értékelt. Az eddigi gyakor­lattól eltérően a bizottság nem pontozott, hanem a különböző érzékszervi ha­tások intenzitásának és mi­nőségének értékét határoz­ták meg. Külön értékelték az ízleléskor szerzett össz­benyomásokat, a bor har­móniáját. A legeredményesebben szereplő állami gazdaság a kecskemét-szikrai volt. Huszonegy borral jelentke­zett, számos helyezést ért el az értékeléskor, és meg­kapta a szakbizottság ván­dordíját is. A második — legtöbb borral jelentkező gazdaság — a bajai volt, tizenhat féle terméket ho­zott a bemutatóra. Leggaz­dagabb választékot a me­gye állami gazdaságai kép­viseltek Sárospatakon. Külön érdemes megje­gyezni, hogy a címkever­senyben szintén a me­gyeiek értek el legtöbb he­lyezést. Ez is bizonyítja, hogy a kereskedelem és a fogyasztók igényeinek meg­felelően nemcsak a tarta­lom javul, hanem korsze­rűsödik a forma, a csoma­golás. Ezzel függ össze az, amit Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgató­ja, a szakbizottság elnöke hangoztatott. — Ez évben új vonással bővült a bemutató, külön csoportban indultak a for­galmi borok. A palackozó üzemek növekedése ugyan­is magával hozta a válasz­ték bővülését. A forgalom­ba hozott borok minősége és csomagolása iránt mind nagyobb az igény. Az álla­mi gazdaságok borait mi­nőségi áruként ismerik el mind itthon, mind külföl­dön. A hírnevet meg kell őriznünk. A hivatalos zsűri elisme­réssel hivatkozott a bemu­tatott termékekről, különö­sen a homoki borokról. A legnagyobb bírálónk azon­ban a fogyasztó közönség. Ügy kell dolgoznunk ez­után is, hogy továbbra is megfeleljünk az egyre nö­vekvő igényeknek. K. S. Az egészségügyi kultúra őrei Hazánkban kétévtizedes múlttal büsz­kélkedhet a szervezett egészségügyi fel­világosítás. Az idők során mind jobban szüksége mutatkozott az irányítás tervszerűbbé tételének. A minisztériumban létrehoz­ták az Egészségügyi Felvilágosítási Köz­pontot, a megyénkben pedig a múlt év­ben megalakították az egészségnevelési csoportokat. A csoport a megye valamennyi egész­ségügyi dolgozójának közreműködésére számít. Megszabja a fő irányelveket, körvonalazza a legszükségesebb tenniva­lókat. Módszertani útbaigazítást ad, se­gédanyagokat — oktatófilmeket, írásos vezérvonalat, rövidesen pedig magnóte­kercseket is — juttat a velük kapcsolat­ban álló szerveknek. Az egészségügyi nevelés egyik leglé­nyegesebb feladata a betegségek megelő­zése, míg a másik a szerzett ártalmak megszüntetését célozza, az életmód olyan jellegű befolyásolásával, hogy a betegseg ne hatalmasodjék el. .... A KÖJÁL felügyelete alatt mukodo egészségnevelési csoport tagjai természe­tesen nem elszigetelten, egymagukban végzik munkájukat. Hatékonyan segítik őket feladataik megoldásában az állami és társadalmi szervek. Legfőbb partne­reik közé tartoznak a Vöröskereszt, a TIT és éppen most igyekeznek a kapcso­latot még szorosabbra fűzni a KISZ-szel, A megyei tanácson kívül hasznos támo­gatást nyújt a megyei könyvtár, de raj­tuk kívül elismeréssel emlegetik az egészségügyi felvilágosítás szolgála­tát mindenkor szívügyének tekintő MOKÉP-et is. Tavaly a Vöröskereszt több mint fél­ezer egészségügyi tanfolyamot szervezett. 13 ezer résztvevővel, ezenkívül ugyan­csak az ő szervezésükben 1400 előadáson 56 ezer hallgató ismerkedett egészség- ügyi tudnivalókkal. Jól kiegészítette ezt a TIT által szervezett 354 előadás, amely 17 ezer hallgatót mozgósított. Szerényte­lenség nélkül említhetjük meg, hogy a munkájukat eredményesen támogató té­nyezőként tartják számon a sajtót is. Lapunk 1970-ben 86 egészségügyi témájú cikkel vette ki részét az egészségnevelés munkájából. A megyei könyvtár műve­lődési autójának jóvoltából több mint száz alkalommal került sor a tanyavi­lágban, filmvetítéssel kiegészített egész­ségügyi előadások megtartására. Visszapillantva a megyei egészség- nevelési csoport tevékenységének egy esz­tendejére, elmondhatjuk, hogy munká­juk nyomán az egészséges életre való ösztönzés tervszerűbbé vált. s az eddigi­nél fokozottabb mértékben került az ér­deklődés homlokterébe ez a mindnyá­junk számára fontos ügv. J. T. Ahol nehéz lesz az aratás A kiskunhalasi Vö­rös Október Termelőszö­vetkezetet jelentős jégkár érte. Jeges vihar vonult el a közös gazdaság területé­nek nagy része felett, ala­posan megtépázva, tönkre- téve a gabonatáblákat és a gyümölcsöst. Most, az ara­tás kezdetén, arról érdek­lődtünk Tamás Imre főme- zőgázdásztól, hogyan sike­rül „menteni, ami ment­hető” ? — Sajnos — mondotta Tamás Imre — az időjárás miatt a becslések szerint mintegy kétmillió forintos kár érte gazdaságunkat. Pedig kora tavasszal úgy láttuk: sikeres lesz az idei évünk, gabonáink, gyümöl­csösünk meghálálja a fá­radságot. A napokban meg­kezdtük az őszi árpa beta­karítását két kombájnnal. Nemrégen még abban re­ménykedtünk, hogy megad­ja a holdankénti 19 mázsát, most viszont örülünk, ha 11 mázsát sikerül magtár­ba vinni egy holdról. A mély fekvésű területen van. a kombájnok sorra el­süllyednek, s az emiatti ké­sedelem további termés­veszteséggel fenyeget. Ha­sonló csalódást okozott a búza, amely 655 holdon 17 mázsás átlagot ígért. Saj­nos, a jég miatt alig lesz 14—15 mázsa. Több éves munkánk után az idén termőre for­dult 100 hold őszibarackos. Bíztunk abban, hogy mint­egy húsz vagon gyümöl­csöt szüretelünk. Közbejött a jégverés, és legalább négy vagonnal kevesebb barackot tudunk majd ér­tékesíteni. A korai fajták szedését különben 10 hol­don megkezdtük és kiskun- halasi pavilonunkban áru­sítjuk, illetve a MEZŐ­TERMÉK jánoshalmi ki- rendeltségére szállítjuk. Jelentős kár érte 150 hold lucernásunkat is. Az első kaszálást idejében el­végeztük, de az álllandó esőzés miatt legalább 300— 400 mázsa tönkrement. Bí­második kaszálás jobban sikerül, illetve veszteség- mentesen be tudjuk takarí­tani a gazdag szénatermést. Szép jövedelemre számítot­tunk a 120 hold fűszerpap­rikából is. de 55 holdat teljesen tönkretett a jég. Nagy nehezen szereztünk palántát, de csak annyit kaptunk, hogy jelenleg 90 holdon fejlődik ez a nö­vény. — Más bajunk nincs — mondja kesernyés mosoly- lya a főmezőgazdász —, ha csak az nem, hogy kevés a munkaerőnk. Szerencsére az egyik iskola diákjai se­gítenek a gyümölcsszedés­ben ... A kiesések pótlása? Nagyon nehéz lesz, hiszen az állattenyésztést sem tud­juk jelentősen fejleszteni, éppen a jégverés, a takar­mányhiány miatt. Igyek­szünk tehát minden erőt összefogni, hogy a meglevő termést a legminimálisabb veszteség nélkül takarít­hassuk be. O. L. 115 hold arca különben zunk abban, hogy most a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents