Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

mi Július 16. péntek 3. oldal Kiterjesztették a kiemelt ipari beruházásoknál alkalmazott személyi ösztönzési rendszert Az MTI hírmagyarázója írja: A népgazdaságnak fon­tos kiemelt ipari beruhá­zások megvalósítása, első­sorban a munkaerőgondok csökkentése érdekében a kormány intézkedése már néhány évvel ezelőtt lehe­tővé tette az ÉVM-vállala- toknak, hogy e fontos épí­tési és szerelési munkák után magasabb haszonkul­csot számítsanak fel, s az ebből eredő árbevétel 50 százalékát különféle bér­pótlékok és — újabban — célprémiumok révén anya­gi ösztönzésre használják fel. Az ugyanezeken a nagy- beruházásokon dolgozó KGM és NXM technológiai szerelő vállalatok azonban eddig nem élhettek az épí­tőipari vállalatok részére megengedett személyi ösz­tönzési rendszer lehetősé­geivel. A munkaügyi miniszter előterjesztésére a Minisz­tertanács most intézkedett a különbség megszünteté­séről. Határozatában fel­hatalmazta a kohó- és gép­ipari és a munkaügyi mi­nisztert, hogy az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervezetek ve­zetőivel egyetértésben mó­dosítsa a fontos szerződési kötelezettség alá eső ipari beruházások technológiai szerelési munkáin foglal­koztatott munkások és köz­vetlen műszaki irányítóik személyi érdekeltségi rend­szerét. Így a nagyberuhá­zásokon már a KGM és a NIM hatáskörébe tartozó technológiai szerelő válla­latok és a gépgyárak tech­nológiai szerelőrészlegeire is kiterjedt az építőipari vállalatokéval egyező sze­mélyi ösztönzési rendszer. Az új intézkedés módot nyújt arra. hogy az érin­tett vállalatok dolgozóinak alapkeresete ezeken a fon­tos munkahelyeken csu­pán e rendelkezés révén maximálisan 17 százalék­Nemzetközi beszédszimpozion Szegeden Szegeden rendezik meg a VII. nemzetközi akuszti­kai kongresszust augusz­tus végén. A Magyar Fone­tikai, Fonjátriai és Logopé­diai Társaság, valamint a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi In­tézete, Szeged Város Taná­csával és a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskolá­val összefogva ehhez a je­lentős tudományos tanács­kozáshoz csatlakozva be- szédszimpoziont szervez. Magyar, angol, német, szov­jet, cseh. román, horvát, svájci, bolgár, francia, ame­rikai, japán tudósok vál­lalkoztak arra, hogy a nyelv, a beszéd szerkeze­téről, a logopédia időszerű kérdéseiről előadást tart­sanak. A Tisza-parti város kul­turális életével is megis­merkednek a vendégek: el­látogatnak a múzeumokba, hangversenyeket hallgat­nák. Augusztus 29-én Bu- gacra kirándulnak és kecs­kelábú asztaloknál búcsúz­nak egymástól, a vendég­látó országtól, várostól. kai növekedjen a külön­féle bérpótlékok és célpré­miumok kifizetésével. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy a tech­nológiai szerelés bérköltsé­geiben jelentkező többletet — ahol ez szükséges — ár­korrekcióval ellensúlyozzák. Természetesen az árszabá­lyozással összefüggő kérdé­seket az illetékes ágazati miniszter az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­kével egyetértésben szabá­lyozza. A módosított sze­mélyi ösztönzési rendszert július 1-i hatállyal kell al­kalmazni. Az új rendelkezésnek megfelelően a KGM és a NIM technológiai szerelő vállalatait a korábbinál na­gyobb felelősség terheli a kiemelt ipari beruházások átadási hataáridőinek telje­sítéséért Amennyiben a határidőket, s főleg az utolsó, vagyis véghatáridőt rendben tel­jesítik, akkor a személyi ösztönzési rendszer kiter­jesztése alapján kifizetett bérpótlékok és célprémium összege — amely országo­san elérheti az évi 40—50 millió forintot — nem mi­nősül bérfejlesztésnek. A határidő elmulasztása ese­tén azonban bérfejlesztés­nek tekintendő, s a válla­latnak viselni kell ennek gazdasági következményeit, vagyis az egész vállalat ré­szesedési alapjának terhére jelentős bérfejlesztési hoz­zájárulást kell befizetnie az államkasszába. A fontos ipari beruhá­zásokon dolgozók személyi ösztönzési rendszerének ki- terjesztése jelentősen hoz­zájárul a technológiai sze­relés munkaerőgondjainak enyhítéséhez. A nagyberu­házások építésének és sze­relésének meggyorsításá­ban azonban tartósabb és nagyobb előrelépést csak akkor érhetnek el a válla­latok, ha megfontolt mű­szaki és munkaszervezési intézkedésekkel növelik a munka hatékonyságát, s a technológiai szerelésben megközelítik, vagy elérik a műszaki világszínvonalat. Telitalálat? I Kongresszusra készülnek Sportújságírók stílusában szólva bajnokveréssel feje­ződött be a Telitalálat ve­télkedő-sorozat. A hónapok óta rendre diadalmaskodó Morvay László alulmaradt a Rudas Lászlóval vívott szellemi küzdelemben és ezúttal a szerencse is el­pártolt tőle. A műsor alapötlete —tu­domásunk szerint — Vit- ray Tamás kitűnő lelemé­nye. A népszerű riporter, a Telitalálat egyik gazdá­ja, ügyvivője, a versenyek, a „ki lesz a győztes” izgal­mát igyekezett a szórakoz­tatva tanítással, tanulással és a szerencsejátékok von­zásával vegyíteni. Riporterként is nagysze­rű teljesítményt nyújtott. Mégis azt kell mondanunk, hogy rögtönző képessége, humora, találékonysága nem pótolhatta a látványo­sabb megoldásokat, nem feledtette a képi ötletek hiányát. Hallottuk, hogy a Tv gazdag archívummal rendelkezik. Időnként — boríték helyett — egy-egy sportverseny érdekes jele­neteibe, szép városokról, tájakról tudósító filmkoc­kákba is „csomagolhattak volna” kérdéseket. Mind­járt változatosabb, mozgal­masabb a műsor, jobban il­lik a képernyőre. A ren­dező, a szerkesztő olykor túlságosan ragaszkodott a megszokott formákhoz. Az efféle vetélkedők hasz­na, színvonala attól is függ, hogy mit kérdeztek? Lé­nyegest, f cm tost, érdekest? Tartalmilag a földrajzi és történelmi kérdéscsoportok összeállítása sikerült job­ban. Többnyire az általános műveltség körébe tartozó, vagy ide sorolható tények­re, eseményekre, összefüg­gésekre irányították a fi­gyelmet. A sport-tematika felelősei gyakorta elvesztek a részletekben a ma (és re­mélhetően a jövőben is) a szakemberek szűk csoport­ját érdeklő problémákat fe­szegettek időnként. Bámulatos memóriájú, felkészültségű emberekkel ismerkedtünk meg Akad-e szép honunkban valaki, ki ne hallott volna Polák Györgyről, Morvay László­ról? Ne kerüljük meg a szó­játékban rejlő színvallási lehetőséget: telitalálat volt-e a Telitalálat? Nem. Jól tette-e a Tv, amikor műsorra tűzte ezt a több­nyire kellemesen szórakoz­tató, újszerű sorozatot és alkalmat adott egy kitűnő riporternek képességei csil­logtatására? Igen. H. N. \ők fóruma A nagyüzemben dolgozó nők munkahelyi körülmé­nyeiről riportfilm készült egy évvel a párthatározat után, amit szerda este su­gárzott a televízió. A hatá­rozat szellemében fogant intézkedések, az előbbre ju­tás tényei, módszerei fog­lalkoztatták a riportert és a rendezőt. Molnár Margit kihegye­zett kérdéseire a kelenföldi textilüzem munkásasszo­nyai számomra meglepő vá­laszokat adtak. Óvatosan elmondták, hogy valami „nincs rendjén” a védő itallal, mert nem kapnak, (pedig a törvény szerint jár), de olyan hangsúllyal, mintha bocsánatot szeret­nének kérni, hogy jogos panaszukat megemlítik. Nem a riportalanyokat aka­rom bírálni, hanem a szem­os mpsilÉv vállalatok árieii!iifa!ó;a Szeleteli Pénteken nyílik meg a huszonhatodik szegedi ipa­ri vásár. Az idén 16 megyéből és a fővárosból 115 magyar és 50 jugoszláviai — több­ségében szabadkai — cég állít ki a vásár kialakult profiljának megfelelően 95 százalékban közszükségleti cikkeket, illetve könnyű- és élelmiszeripari terméke­ket. Az idei vásárt új helyen — a Marx téren — tága­sabb környezetben rende­zik. A tavalyi 8500 négy­zetméter helyett az idén 15 000 négyzetméteren he­lyezték el a pavilonoVat. A vásár a termelők, a kereskedők és a fogyasz­tók találkozója lesz. A ma­gyar és a jugoszláv cé<?ek képviselői új üzletkötések­re számítanak. A zsűri elbírálása alap­ján szombaton több mint 30 kiállítónak adnak át ér­tékes díjakat, ezüst serle­geket bemutatott termé­keikért. A vásárhoz kap­csolódóan 21-én és 22-én tudományos konferenciát rendeznek. Ezen az elekt­ronikus számítótechnikának a vállalatok vezetésében játszott szerepéről hangza­nak majd el referátumok. A vásár időszaka alatt több iparág tart szakmai napot, s külön jugoszláv napot rendeznek. léletet, hogy erről a mu­lasztásról a kelenföldi gyár­ban az asszonyok beszéltek csak és nem a vállalat fe­lelős vezetői. Ez természe­tes lett volna, annál is in­kább, mert a többi üzem­ben, ahova ellátogatott és jó tapasztalatokról számol­hatott be a riporter, ott megszólaltatták a vállalat felelős vezetőit is. Ahol a párthatározat végrehajtá­sával kapcsolatban nem történt intézkedés, eredmé­nyekről nem számolhattak be a vezetők, a jogos pa­naszukra sem kaptak vá­laszt az asszonyok, így a tévénézők sem tudhatták meg, mi az igazság. A műsor végén találóan jegyezte meg a Társadalom- tudományi Intézet munka­társa (a kerekasztal-beszél- getés során), hogy változ­tatni kell a határozat vég­rehajtásával kapcsolatban kialakult szemléleten. A sok pozitív eredmény mel­lett, nyíltabban kell be­szélni a hibákról, nehézsé­gekről. A Televíziónak is természetesen, mert jó ügy szolgálatába állt. Cs. K. az ipari MEGJELENT a hír, hogy ősszel összeül a magyar ipari szövetkezetek VI. kongresszusa. Bejelentését az országban 1123 szövet­kezet, 26 területi és ágaza­ti szövetségben készítették, s készítik elő. Az elmúlt esztendőkben az ipari szö­vetkezeti kollektívák meg­alkották, újra fogalmazták a korszerű elveknek meg­felelő alapszabályaikat, va­lamennyi szövetkezetben újjáválasztották a vezető­ségeket és a nem régen le­zajlott szövetségi küldött- gyűléseken beiktatták az érdekvédelmi és képvise­leti szervek választott tisztségviselőit. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa alkalmas fórum lesz ahhoz, hogy a megyékből és az ágazatok­ból érkező küldöttek újból áttekintsék két évtized eredményeit. Az 1950-es évek elején, az ipari szö­vetkezeti mozgalom meg­erősödésekor mintegy 80 ezer dolgozó tömörült — többnyire 20—30 fős kol­lektívákba — hogy kira­gadja a kisiparosokat a létbizonytalanságból, s szá­mukra biztos jövőt te­remtsen. Jellemző adat a fejlődésről: ma a 30-nál kisebb létszámú szövetke­zetek száma mindössze 2 százalék, jellemzővé vált a mind korszerűbb eszközök­kel dolgozó árutermelő és szolgáltató, 100—200 fős szövetkezet. nepgazdasAgunk­NAK ma nélkülözhetetlen és dinamikus része a szö­vetkezeti ipar, amely a? elmúlt ’ esztendőben már csaknem 30 milliárd fo­rintos árbevételt mutatott fel. E kollektívákban él a szocialista ipar dolgozóinak 13 százaléka, az építőipa­rénak 12 százaléka. A há­ziipari termelés kétharma­dát, a bútor- és textilter­mékek egyharmadát, a ci­pőipari készítmények egy­negyedét az ipari szövet­kezetek állítják elő. Az országban évente 6—8 ezer lakást húznak fel a szö­vetkezeti építők. Az elért fejlődést pártdokumentu­mok és kormányhatároza­tok ismerték el, kifejezve hogy az ipari szövetkeze­tek jelentős mértékben hozzájárulnak az állami ipar kiegészítéséhez, a kor­szerűsödő kis- és közép­üzemek rugalmasan alkal­mazkodnak a piac igényei­hez, a lakosság szükségle­teinek kielégítéséhez. Be­csülendő és a társadalmi érdekek szolgálatában áll az a törekvés, hogy mint­egy 80 ezer arra rászoruló embert (rokkantat, bedol­i szövetkezetek Bolgár táncosok Baján Különdíj A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet 11 féle borral vett részt a sáros­pataki országos borverse­nyen. A kitűnő illatú, sa­játos zamatú borok 2 arany-, 2 ezüst- és 2 bronz­érmet kaptak, s elnyerték — az alföldi közös gazda­ságok közül egyedül — a bíráló bizottság különdí- ját is, A hét elején Baja váro­sa látta vendégül a sze­gedi szakszervezeti nép­táncfesztiválon sikerrel szerepelt sumeni bolgár népi együttest és az Építők Szakszervezetének Vadró­zsák művészegyüttesét. A bolgár együttes 1948-ban alakult, hogy felélessze és népszerűsítse a Sumen kör­nyéki néptáncokat. 23 év alatt több mint 300 előadá­son léptek fel. Részt vet­tek 1959-ben a bécsi vi­lágifjúsági találkozón, ven­dégszerepeitek Franciaor­szágban is. A Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlé­sének Elnöksége 1963-ban a Cirill és Metód Rend második fokozatával tün­tette ki az együttest mun­kásságáért. Az Építők Vadrózsák művészegyüttese az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Eddig több mint 1000 alkalom­mal adtak önálló műsort. Az ő repertoárjukban mo­dem népitánc-koreográfiák is szerepelnek. Az Európai országokon kívül átütő si­kerrel léptek fel Törökor­szágban és az Egyesült Arab Köztársaság fővárosá­ban, Kairóban is. Tavaly Szicíliában elnyerték a fesz gozót) lássanak el rendsze­resen munkával. A gazdaságirányítás re­formjának 3 esztendeje alatt különösen nagy ará­nyú volt az ipari szövet­kezetek előrehaladása. A korábban valóban kisipari keretek között működő kollektívák jórészt saját erőből több mint 2 mil­liárd forint értékű beru­házással gazdagodtak, az országban mindenütt új üzemházak, szolgáltatófi­ókok jelzik a gyarapodás mértékét. Három esztendő alatt kétszeresére nőtt a szövetkezetek vagyona, — amely az elmúlt esztendő végén elérte a 7 milliárd forintot. Kedvezően ala­kult a szövetkezeti tagság személyes jövedelme is. A MAGYAR ipari szö­vetkezetek évente több milliárd forint befizetéssel gyarapítják az állami költ­ségvetést. Ezek az eredmé­nyek is megerősítik azt a megállapítást, hogy a szo­cialista szövetkezeti válla­lat egyenjogú társa az ál­lami vállalatoknak, tevé­kenységük nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az ipari szövet­kezetek vezetőivel és tag­jaival szemben a társada­lom ne állítana fokozott igényeket. Ilyen igény és követelmény az, amit a párt X. kongresszusának határozata így fogalmaz meg: a szövetkezeti ipar te­vékenységének középpont­jába a szolgáltatások növe­lése kerüljön. Az országban ma közel 12 ezer szövetke­zeti szolgáltatófiók műkö­dik, tevékenységük egy év­tized alatt 50 százalékkal nőtt, de az mégis elmarad a társadalmi igények, s a lehetőségek mögött. Az életszínvonal növekedése, a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, a lakosság el­látottságának emelkedése azt kívánja az ipari szövet­kezetektől, hogy az eddigi­nél gyorsabb ütemben emeljék szolgáltatásaik, színvonalát és mennyiségét. A IV. ötéves terv végé­re a szövetkezeti ipar — terveik szerint — mintegy 45 milliárd forint értékű árutermeléssel és szolgálta­tással veszi ki részét az or­szágos erőfeszítésekből. Ez a célkitűzés 65—70 száza­lékos termelésnövelést kí­ván. Az országban 50—60 ezer lakást építenek öt év alatt a szövetkezeti kollek­tívák, immár nem csupán a hagyományos módszerek­kel, hanem korszerű (ala- gútzsaluzásos, középblokkos stb.) módszerek felhaszná­lásával. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti ipar valóban építő módon kí­ván hozzájárulni társadal­munk gazdasági erejének gyarapításához. AZ QKISZ választmányá- nak felhívása alapján au­gusztus 15-ig minden ipa­ri szövetkezetben küldött­választó gyűléseket tarta­nak, ahol a tagság megvá­lasztja képviselőit az ipari szövetkezetek október 11— 13. között összeülő VI. kong­resszusára. A tagság ezeken az értekezleteken megvitat­ja azokat az irányelveket, amelyek áttekintik az 1966. óta eltelt időszakot, értéke­lik a 'jelen feladatait és irányt mutatnak 300 ezer ipari szövetkezőnek a nép­gazdaság ötéves tervének tivál Arany Templom nagy- I teljesítéséhez, díját, * Jurmics László

Next

/
Thumbnails
Contents