Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Szüreti előzetes Gép szed ■ rw I wr „ I G SZOIOt Ehhez a nyugatnémet gyártmányú „MOCCO” önjáró géphez hasonló rendszerű lesz a szovjet vákuumos szüretelőberendezés is — azzal a különbséggel, hogy MTZ—50 típusú traktorhoz függeszthető kivitelben készül. Az idén több Bács-Kis- kun megyei állami gazdaságban gépek gyűjtik ösz- sze az érett fürtöket a , tőkékről. A szakemberek szovjet, magyar és ame* . rikai gyártmányú bérén- i dezéseket próbálnak ki. j Erről a témáról kértünk j cikket a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettől. 1 Hazánkban a szőlőtermesztés korszerűsítése erőteljesen a 60-as évek elején indult meg. A gazdaságok univerzális traktorokkal művelhető, széles sortávolságú ültetvényeket telepítettek nagy felületem. A kezdeti útkeresések után ma már minden üzemi szakember természetesnek tartja, hogy három méternél kisebb sortávolságú szőlőt nem célszerű telepíteni. Az 1960—70-es évek közötti időszak másik jellemzője az volt, hogy a fejlesztési elképzelések a nagy mennyiségben rendelkezésre álló kézi munkaerővel számoltak. A szüret gépesítésében ma még csak néhány kísérleti berendezés üzemi kipróbálásáig jutottunk el. Több gazdaságban pedig megkezdték az úgynevezett ládás szüretelési mód alkalmazását. Napjainkban világosan látszik, hogy a szőlőtermelés továbbfejlesztésének legnagyobb akadályát a hagyományos betakarítás jelenti. Öriási az elbevezetni, mint ahogy az más területen történt. A szüret gépesítésének megalapozása már a telepítésinél elkezdődik. A táblabeosztások és az úthálózat megtervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni a gép méreteit. Az egyes táblákba telepítendő fajták érési sorrendjével sokkal gondosabban szükséges számolni, mint korábban. A támaszrendszer telepítésével és karbantartásával ugyancsak többet kell törődni. A nagy teljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetésének a magas hozam is előfeltétele. Ezt követően pedig . a szőlő gyors szállítása, fogadása és feldolgozása adja a teendőt. Márciusban Bulgária, Szovjetunió és Magyar- ország szakemberei Szófiában tanácskoztak, ahol egyeztették elképzeléseiket a szüret gépesítésének Az ütögető rendszerű magyar konstrukció. lentét a termesztés és szüretelés színvonala között. Az üzemek ugyanis zömükben az elavultnak számító módon szüretelik és dolgozzák fej a korszerűen és nagy mennyiségben termesztett szőlőt. Ez az ellentmondás a munkaerő csökkenésével tovább éleződik a közeljövőben. A terveket figyelembe véve viszont az évtized végére a szüret sem fog több gondot okozni, mint például a búza aratása. A szakirodalom adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a nagy teljesítményű betakarító gépek mun- kábaállítását jóval alaposabb előkészületeknek kell lehetőségeiről. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy első lépésként olyan gépekkel próbálkozzunk, amelyek a jelenlegi ültetvényeken különösebb többletberuházás nélkül működtethetők. Ily módon a szőlő betakarításának termelékenysége hat—nyolcszorosára növekszik. Ezek a berendezések egyben előkészítik a 30—40-szeres termelékenységgel dolgozó automatikus szüretelőgépek érkezését is, amelyek 1975 után várhatók. A Szovjetunióban megkezdték a kisebb teljesítményű pneumatikus szüretelőgépek gyártását, amelyeket hazánkban is kipróbálunk az idén. A szovjet és magyar ipar hozzálátott egy nagy teljesítményű automatikus gép gyártásának előkészítéséhez. Az eredmény elsősorban az alföldi borvidék gazdaságainak érdeklődésére tarthat számot. A berendezés az ötéves tervidőszak végére jelenik meg a táblákban. A Szovjetunióban ugyanakkor a „DAGESZTAN” nevű szőlőszüretelő berendezés sorozattermeléséhez teremtették meg a feltételeket, amely a speciális támaszrendszerről kaszás vágóberendezéssel választja le,a termést. A konstrukció érdekessége, hogy a gépre szerelt prés nyomban fel is dolgozza a szőlőt. Dr. Kőszcghy Géza ' ■ ... Í me, a szovjet „DAGESZTAN”. Mellékletünk április 22-i számában a repülőgépes növényvédelemmel foglalkoztunk. A korszerű növényvédelem tárházába még számos eljárás tartozik. Nálunk újdonság a helikopterről végzett permetezés, amelyet az alábbi írás mutat be. Növényvédelem a magasból Permetez a helikopter A Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum géptan tanszéke második éve vizsgálja a repülőgépek mezőgazda- sági célú hasznosítását. Tapasztalataink bővítése céljából részt vettünk Nyíregyházán a nemrég megrendezett „50 éves a mezőgazdasági repülés” ankéton. A tanácskozáson megvitatták a repülőgépek alkalmazásának eddigi hazai és külföldi tapasztalatait Ezenkívül sor került földi növényvédő felszerelések és repülőgép-bemutatóra is. Az 50 éves jubileumot még ünnepélyesebbé tette, hogy a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum repülőgép tanszéke először adott diplomát a speciálisan képzett mezőgazdasági pilótáknak. A tanácskozás résztveNövény Fg Hg Termő RSNA KA—26 szőlő 800 S3 Terma RSNA KA—26 almás 1100 S3 A helikopteres költség- többlet kiegyenlítésésé- hez egyébként szőlő esetében az átlagtermés 4,2 százaléka szükséges, almánál pedig az 1,3 százaléka. Ilyen méretű költség- többlet miatt nem lenne indokolt lemondani a helikopteres növényvédelemről, különösen akkor, ha a két-három napos permetezési fordulatokat permetezési fordulókat csak ezzel a nagy területvői elismerték a repülőgépes munka létjogosultságát. Ezt igazolják egyébként a mi vizsgálataink is. A helikopterek (forgó szárnyú repülőgépek) mezőgazdasági jellegű igény- bevétele 1937-ben kezdődött az Egyesült Államokban. Magyarországon csak 1970 tavasza óta alkalmazzák. Bács-Kiskun megyében 1970. júliusában végzett először bemutató permetezést a Bajai Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcsültetvényeiben. A kedvező tapasztalatok alapján ‘az idén már az egész permetezési idényben alkalmazzák a helikoptert a Bajai Állami Gazdaságban. A helikopteres növényvédelem viszonylagos drágasága ellenére országos méretekben terjed. Fgk Hgfc H + H — Termésátlag 65 1S5 800 1,5 35 60 135 250 1,9 150 és helikopteres permetezés teljesítményű géppel lehet tartani. A Bajai Állami Gazdaságban ez idén egy helikopteres munkavégzésre alkalmas napon körülbelül 500 kh szőlő- vagy almaültetvény permetezését végzi el a gép. Ezzel szemben 1 földi növényvédőgép teljesítménye csak húsz kh naponta. Ezért a helikopter — ilyen teljesítményt figyelembe véve — 25 darab földi növényvédőgép munkáját helyettesíti, amelyhez 7—9 vízszállító is kell. A helikopterhez viszont elegendő egyetlen vízszállító. így egy napon 31—33 erőgép és 27—28 o'olgozó szabadul fel A helikopter alkalmazás sa megkönnyíti a munka minőségi ellenőrzését. Jelentős továbbá, hogy a gazdaságok fokozatosan csökkenthetik a földi növényvédőgépek számát. A közeljövőben a pilótafülke falába, a Szovjetunióból importált olyan egészségvédő eszközt építenek be, amely megszűri a növényvédőszer által megmérgezett levegőt és biztosítja a levegőcserét. A helikopteres permetezés hatékonyságát növeli az a körülmény, hogy mintegy 35—40 km/óra munkasebesség esetén a permetcseppek akkor csapódnak a levél felületére, amikor a motor által keltett légáram a legjobban mozgatja a leveleket. Így a levél fonákján is kiegyenlítettebb a per- metelosztás. Bács-Kiskunban, ebben a nagy szőlő- és gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkező megyében a Bajai Állami Gazdaságon kívül még több helyen lehetne gazdaságosan alkalmazni az újdonságszámba menő eljárást. Az eddigi tapasztalatok szerint összesen 2000 kh szőlő- és gyümölcsülte; - vény szükséges ahhoz, hogy a permetezési idényben a helikopternek folyamatosan legyen munkája. Nem feltétlenül kell egy gazdaságnak rendelkezni 2000 hold ültetvénynyel, mert a szomszédos gazdaságok társulhatnak egymással. Faragó Károly (A táblázat a földigépes költségeit szemlélteti. Jelmagyarázat: Fg = földi permetező típusa, dózis, 1/kh; Hg = helikopter típusa; Fgk = földigépes műveleti költség, anyagköltség nélkül, Ft/kh; Hgk = helikopteres műveleti költség; H+ = helikopteres költségtöbblet, évi tíz permetezés esetén; H— = helikopteres többletköltség kiegyenlítéséhez szükséges termés. A számításnál: a szőlő értékesítési ára Ft/kg — 5,20, az almáé pedig 4.) „Vizes“ könyv Az elefántcsonítoronyba zárkózott munka fölötq régen eljárt az idő. Üjabti és újabb tudományágakat szül világra az élet. a köj zös törzsekről korábbaii mellékesnek látszott haj, tások válnak le és önáli lósodnak. A folyamat együtt jár a szakosodási sal, a gondolatok cseré i pedig nélkülözhetetlenné teszi a közlemények meg\ jelentetését. Bács-Kiskunban légi utóbb a vízüggyel kapj csolatos témákon dolgor 1 bajai szakemberek tudó, mányos dolgozatainak gyűjteménye jelent meg dr. Faludi Gábor tanszék, vezető docens föszerkesz* tésével. A „Közlemények* új, 3. száma egyben aj utolsó is a Felsőfokú Víz» gazdálkodási Technikum történetében. A folytatás- ról más, magasabb színvonalat lehetővé tevő szervezeti feltételek kő* zött gondoskodik ugyan* ez a szerkesztő bizottság mivel az intézet tavaly szeptembertől — vízgaz* dálkodási főiskolai kar-* ként — a Budapesti Műszaki Egyetemhez tartozik. A tizenegy szerző a szakma figyelmére érdé* mesen elemzi a sajátos vízügyi problémákat. A tanulmányok egy csoport, ja közvetlenül és idősze, rűen kapcsolódik a Du, na-parti város fejlesztésé, hez, mások a hagyományok feltárásával az ön-j ismeretünket tökéletesítikj Éppen az utóbbi feldől- gozások hatásának növelése érdekében szükség lenne arra, hogy a megyében megjelenő hasonló kiadványok szerzői jobban ismerjék egymást. A „Közlemények’’ kötetét ugyanis a szakmai kutatótársak kézhez kapjákj de néhány dolgozat a topább közvélemény figyelmét is felkeltené, ahová viszont ez a gyűjtemény nem jut el. — halász —
