Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

19TL Június 9. szerda 3. oldal „Kényesek” a magyar csemegeszőlők Az ellenállóbb fajtáké a jövő Újabb igény jelentkezik a hazai csemegeszőlő-ter­mesztésben: a minőség ja­vítása, a fajtaválaszték bő­vítése mellett a növény el­lenálló képességének fej­lesztését is sürgetik a ter­melő gazdaságok. A ma­gyar étkezési szőlőfajták ugyanis kevésbé alkalmaz­kodnak a szélsőséges idő­járáshoz, s eléggé fogéko­nyak a fertőző betegségek­re. A növény túlzott igé­nyessége figyelmes gondo­zást igényel, ami nem min­dig térül meg a hozamban. Ezek után felmerült a kérdés: a hazai viszonyok között érdemes-e foglal­kozni a csemegeszőlő nagy­üzemi termesztésével? A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának leg­utóbbi ülésén is felvetődött ez a gondolat, de egyben a megoldásra is javaslat született: a hazai viszo­nyoknak megfelelőbb, a betegséggel szemben ellen- óllóbb fajtákra lenne ah­hoz szükség, hogy az ét­kezési szőlőtermesztés gaz­daságossá váljon. A Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézet Mathiász Jánrxs te­lepének jó hírű csemege- szőlő-nemesítői eflismerve a köztermesztés gondjait módosították nemesítési programjukat. Az igények­nek megfelelően, az egyéb jó tulajdonságok megőrzé­sével párhuzamosan, kere­sik a rezisztens tulajdon­sággokkal rendelkező sző­lőhibrideket. A telepről — az utóbbi néhány év alatt — számos új fajta került üzemi el- szaporításra. Közülük az Olimpia, a Favorit és a Rekord jól beilleszkedett az étkezési szőlők érési rendjébe. Ezek kitűnő tu­lajdonságainak felhaszná­lásával és még hétszáz ha­zai és külföldi fajta igény- bevételével keresik az újabb, a nagyüzemi ter­mesztésben gazdaságosab­ban alkalmazható fajtákat. Az intézetben most kérész* tezik a kijelölt egyedeket. A „házasítással” több mint ezerötszáz újabb kombiná­ció jön létre. Az elmúlt évek nemesítéséből azon­ban máris jó néhány olyan hibridet tartanak nyilván, amelyek ellenállnak a be­tegségeknek, s jól tűrik az időjárás viszontagságait, to­vábbá biztonságosabban alakítható a termőfelüle­tük. Az új rezisztens fajtaje­löltektől is elvárják, hogy bőtermőek legyenek, s a gyümölcsük minden igényt kielégítsen. Vagyis meg­őrizzék a magyar szőlő jel­legzetességét, a kitűnő íz és aroma anyagát. Kutatá­si cél az is, hogy az újon­nan nemesített csemege­szőlő-fajták bogyóján ke­vesebb, esetleg apróbb mag képződjön. V. E. farkashegyi háború Kedden, a kora reggeli órákban kezdetét vette az V. országos úttörő talál­kozó vidám „háborús ese­ménye”, a farkashegyi ju­bileumi hadijáték. A gyerekek az élmé­nyekben gazdag csata után a számháború fáradalmait modern haditechnikai be­mutató megtekintésével pi­henték ki. Ezt követően előkerültek a bográcsok, s az erdei tisztásokon a 23 zászlóalj kis szakácsai és kuktái ízletes tábori me­nüt főztek a megéhezett hadseregnek. (MTI) Út minden faluba Két rendezvényt is tar­tott kedden délután a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesület Szövetségé­nek Bács-Kisfcun megyei Szervezete. Az MTESZ kecs­keméti otthonában került sor a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület megyei cso­portjainak vezetőségi ülé­sére, amikor a kecskeméti, kiskunfélegyházi és bajai vezetők elhatározták, hogy a hónap végéig az egyes gyárakban összejöveteleket szerveznek a nyári progra­mok tiszátázására. Az MTESZ előadótermében eközben Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára ismertette a negye­dik ötéves terv főbb közle­kedésfejlesztési célkitűzé­seit. A nagy érdeklődéssel Kísért rendezvényt Hege­dűs Balázs, a Közlekedés­tudományi Egyesület me­gyei csoportjának titkára nyitotta meg. Csoltó László bevezető­jében az elmúlt középtávú tervidőszak eredményeiből indult ki, majd áttért a hosszú időn keresztül ve­zető szerepet betöltő ága­zat, a vasút fejlesztési el­képzeléseinek ismertetésé­re. A villamosítás mellett 1975-ig 1600 kilométer tá­volságú vonal korszerűsí­tésére kerül sor, jelentősen növekszik azoknak a pá­lyáknak a száma, ahol 120 kilométer fölötti sebesség­gel robognak a szerelvé­nyek. A negyedik ötéves terv végére 90—95 száza­lékra emelkedik a Diesel- és villamos vontatás ará­nya, ami azzal jár együtt, hogy összesen 730 gőzmoz­donyt selejteznek ki az or­szágban. A vasúti és közúti kor­szerűsítésben döntő szere­pet játszik a jelenlegi terv­időszak. A forgalom szá­mottevő része a közutak­ra terelődik át. Ennek ke­retében mintegy 460 kilo­méter hosszúságú, bekötő­út épül meg, ami azt je­lenti, hogy minden 200 és ennél több lakost szám­láló települést szilárd bur­kolatú út köt össze az or­szág közlekedési érhálóza­tával. A folyami hajózás korszerűsítésének terve pe­dig a bajai kikötőállomás rekonstrukcióját is magá­ban foglalja. H. F. Egy hét - csak 100 forint Kedvezményes üdültetés a középiskolásoknak Minden eddiginél na­gyobb kedvezményben ré­szesülhetnek az idén a még kereset nélküli fiata­lok, a középiskolás diákok — jelentették be tegnap délelőtt az Expressz Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda sajtótájékoztatóján. Egye­bek között elmondották, hogy az Országos Ifjúság­politikai és Oktatási Ta­nács anyagi támogatásával sikerült még tovább csök­kenteni az amúgy sem ma­gas középiskolás üdülőtá­bori díjakat, s így az az egyhetes kilián-telepi, ve- rőczei, és leányfalui üdü­lés, amelyet korábban még 250 forintért hirdettek, ma már csak 100 forintba ke­rül. Vendégségben a forró égöv irodalma Afrikai est Nem kellett pótszékeket beállítani Kecskeméten a városi művelődési központ Komiszomol téri színház- termében hétfő este, mert sajnos, kevés nézőt von­zott Afrika irodalma, de akik ott voltak, igazi él­ményekkel távoztak. A modem afrikai költé­szet és az ősi népköltészet együtt mutatkozott be Dé- vay Camilla és Forgács Tibor, a Katona József Színház művészeinek tol­Őrségváltás a báeskokodl iskolában A szokásostól eltérő mó­don rendezték meg tegnap délelőtt a hagyományos évzárót a bácsbokodi isko­lában. Hangulatos ünnep­ség keretében őrségváltás­ra került sor az úttörőcsa­patban az új felsőtagoza­tosok és a tanintézetet el­hagyó gyerekek között. A búcsúzó nyolcadikosok vö­rös nyakkendőt adtak át a negyedikes új úttörőknek. De számukra is nevezetes volt ez a nap; KISZ-ta- gokká váltak, az ünnepség során tartották meg foga­dalomtételüket. A helyi Aranykalász Termelőszö­vetkezet KISZ-es fiataljai ugyanis csoportosan fo­gadták maguk közé az ál­talános iskolát elvégzette­ket. máosolásában. Ha a sző kevésnek bizonyult, Dévay Camilla segítségül hívta az ősi tam-tam dobot és jel­legzetes ritmusok kíséreté­ben adta elő a költők ver­seit. A guineai Sidibé Ka­biné Budapesten tanuló filozófia szakos egyetemi hallgató éleven humorral és kiváló magyarsággal be­szélt hazájáról, népe éle­téről, és szokásairól. Elis­meréssel szólhatunk a városi művelődési központ női kamarakórusáról: Sí­pos Károly vezényletével, három, tapsisal kísért, rit- mikailag rendkívül nehéz afrikai népdalt adtak elő. Róna Frigyes, a Magyar Állami Operaház tagja, aki három évet töltött Ghánában és a guineai öböl vidékén népdalgyűjtő körúton, Udvaros Bélával, a Katona József Színház rendezőjével beszélgetett élményeiről. Reméljük, a sorozat má­sodik előadásán, ahol Ázsia mutatkozik be iro­dalmával, a széksorok is megtelnek nézőkkel. Tudományos kommentátorunk írja: A világ első állandó űrállomása A június 6-án ma már világszerte ismert, három utasával felbocsátott Szo­juz—11 új fejezetet nyitott az űrkutatás, egyben a Föld körüli pályákra tele­pített űrállomások létesí­tésének történetében. Most először fordult elő, hogy egy űrhajó utasai hosz- szabb ideje, mintegy két hó­napja a világűrben tartózko­dó rendszerben — a Szaljutba — szálltak át. Ez feltétle­nül az egyik lényeges moz­zanata a küldetésnek. Az űrállomások személyzetét kezdetben valószínűleg rö­vid ott-tartózkodás után váltják majd, azonban ma­gának az űrállomásnak az egy váltás tartózkodási ide­jénél lényegesen hosszabb élettartamúnak kell lennie. Létesítése és fenntartása ugyanis csak így kifizető­dő. Eddig azonban — kivéve a Szaljut-rendszert — nem bocsátották fel olyan ob­jektumot a világűrbe, amellyel szemben követel­ményül szabták volna, hogy az ember számára hosszú hónapokon, esetleg éveken át képes legyen biztosíta­ni az életfeltételeket. A Szojuz—11 asztronautái egy nappal indulásuk után összekapcsolták űrhajóju­kat a Szaljuttal, és átszáll­tak annak orbitális fülké­jébe. Ezt követően megál­lapították, hogy annak va­lamennyi rendszere az elő­írásoknak és a várakozás­nak megfelelően működik. Ezzel újabb fontos lépés történt az űrállomások lé­tesítésének irányában: bi­zonyossá vált, hogy mind energetikai, mind egyéb vonatkozásban megteremt­hetők egy váltott sze­mélyzetű, hosszú időn át üzemképes űrállomás mű­szaki feltételei. Természe­tes azonban, hogy még to­vábbi feladatok megoldá­sára is szükség van ahhoz, hogy egy ilyen űrállomás és ennek személyzete megkezdhesse tényleges és tartós szereplését a világ­űrben, Föld körüli pályán. Ezt a fontos feladatot sor­rendben a negyvenedik emberszállító űrhajó uta­sai oldották meg. Természetesen felmerül az a kérdés is, hogy mi­lyen feladatokat szánhat­nak a szakemberek egy ilyen űrállomásnak. Nos a vá­lasz: meglehetősen sokat és sokfélét. A Föld körüli pá­lyán a világűrben keringő űrállomások megfelelő egységeiben létrehozható igen alacsony nyomás, nagy munkaterekben, ahol — a Földön egyelőre elképzel­hetetlen — fizikai, anyag- szerkezet-vizsgálati, s egyéb kísérletek bonyolít­hatók le. A tartósan fenn­álló alacsony nyomással egyidőben igen alacsony, az abszolút nulla fokot 4— 5 fokra megközelítő hő­mérsékletek is biztosítha­tók. Ez a fémeknek az elektromos árammal szem­ben tanúsított ellenállásuk elvesztését eredményezi — számos fém vagy ötvözet esetében. Mivel ezen jelen­ségek ismerete az elektro­mos áram veszteség nélkü­li továbbításában igen je­lentős, érthető az érdek­lődés ezen területek iránt. Egy űrállomáson kitű­nően tanulmányozhatók a kozmikus sugárzásban szá­guldó energiájú elemi ré­szek, amelyek az anyag atomi szerkezetének mély­ségébe engednek bepillan­tást. Ilyen energiájú ré­szecskéket a földön egyelő­re — s valószínű, hogy még hosszabb időn át — nem lehet előállítani, s azok a légkör részecskéivel való kölcsönhatás miatt a koz­mikus sugárzásban ára­molva sem érik el a ten­gerszintet. E terület vizs­gálata érdekes biológiai kí­sérletekkel is összekapcsol­ható. Lehetőség nyílik továb­bá arra, hogy csillagászati, geofizikai, geológiai, tér­képészeti, meteorológiai, mezőgazdasági jellegű megfigyeléseket végezze­nek. A leendő űrállomá­sok tehát mind gyakorlati, mind tudományos szem­pontból jól felhasználhatók. Ezért is várjuk nagy ér­deklődéssel a folyamatban levő kísérlet fejleményeit, a Szojuz—11, illetve a Szal­jut legénységének további kozmikus tevékenységét. Sinka József Uj telep — rekordidő alatt Rekord idő alatt építi fel új telepét a Bajai Lakbe­rendező és Építő Ktsz a város peremén, a hűtőház­zal szemben levő területen. A munkához alig három hete kezdtek hozzá a kis­ipari termelőszövetkezet brigádjai, s ma már — mint képünk is szemlélte­ti — a födémszerkezetet tartó vasbeton gerendákat nie'"'tik a helyükre. A gye-'"-ágban nasv szerepe van a Beton- és Vasbeton Művek pécsi gyárának, amely igazi partnerhez méltóan, az ütemtervnek megfelelő pontos szállítá­sokkal segíti az építkezést. A lótesítjhényben szeptem­berben hozzálátnak a ter­meléshez, ami — a beru­házások átlagos tempóját ismerve — valóban kima­gasló eredménynek ígér­kezik. Ide költözik ki a jelen­legi asztalos- és kárpitos­részleg a központból. Az új üzemben Svédországból származó gépsort szerelnek fel, amelyekkel korszerű bútorokat gyártanak. Ugyancsak az igényes lak­berendezési tárgyairól is­mert skandináv államból egy mérnököt Is szerződ­tetnek, aki segít a termelé­keny munka megszervezé­sében. A formálódó telephelyen a 48x25 négyzetméter alapterületű asztalosüze­men kívül újabb csarnok, iparvágány és kiegészítő raktárak is készülnék. A szövetkezeti beruházást öl­tözők, fürdők, valamint ét­kezőhelyiség létesítése te­szi teljessé.

Next

/
Thumbnails
Contents