Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

1971. Június 6, vasárnap 5. oldal Növekvő nemzetközi érdeklődés Pedagógusnapi ünnepségek borok iránt A homokhasznosítási program megvalósítása so­rán, a második ötéves terv időszakában több mint 30 ezer holdon létesítenek nagyüzemi szőlőskerteket a megye állami gazdasá­gai és termelőszövetkeze­tei. Az új ültetvények az­óta termőre fordultak. Ki­alakult a nagyüzemi sző­lőtermelés és korszerűsö­dött a borkezelés techno­lógiája is. Ennek eredmé­nyeként nemcsak a meny- nyiség emelkedett, hanem Több mini — Magyarországon az utóbbi öt esztendőben át­lagosan négy és fél millió hektoliter bor termett évente. 1966-ban és 1967- ben félmillió hektolitert exportáltunk. A gazdasá­gi reform bevezetése óta nagyobb mértékben indult meg a piackutatás és en­nek eredményeként az ex­portlehetőségek is növe­kedtek. Tavaly a külföldi piacokon 950 ezer hektoli­ter bort adtunk el. Az idén várhatóan 1 millió 100 ezer hektolitert értékesítünk a világ különböző országai­ban. A szállítmányok 80 szá­zaléka kerül a szocialista és 20 százaléka a kapita­lista államokba. Egyre na­gyobb a nemzetközi érdek­lődés az alföldi szőlősker­Technikai a minőség is javult. Az alföldi borok mind na­gyobb sikereket érnek el a megyei és az országos ve­télkedőkön. Nemcsak itt­hon, hanem külföldön is egyre keresettebbek. A borpiac alakulásáról, az üzemek és a kereske­delmi vállalat együttmű­ködéséről, valamint a to­vábbi elképzelésekről be­szélgettünk a MONIMPEX vezérigazgatójával, Dergács Ferenccel. egymillió tek termékei iráni. Az utóbbiak aránya meghalad­ja a külföldre szállított bormennyiség felét. Leg­nagyobb vevőnk a Szov­jetunió. Tavaly 300 ezer hektoliter hordósárut és 14 millió palack csemegebort szállítottunk a baráti or­szágba. Nyugaton ís mind na­gyobb az érdeklődés a me­gye borai iránt. Újabban a Német Szövetségi Köz­társaságba szállítanak a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság Leányka nevű fe­hér, a Bajai Állami Gaz­daság Csordás nevű vörös borából. A szocialista pia­cokon pedig a Kunbajai Állami Gazdaság Olasz riz- lingje számít új termék­nek. feltételek Fő törekvés, hogy a bo­rokat lehetőleg palackozva értékesítsék, mind itthon, mind pedig külföldön. — Eddig mintegy 40 szá­zalékát értékesítették áruinknak palackozott for­mában. Az arányt 50 szá­zalékra emeljük, ez a szám a következő években to­vább nő. Az értékesítés így sokkal kedvezőbb, literen­ként másfél, kétforinttal magasabb árat tudunk el­érni. A palackozott borok mennyiségi növelésének feltétele a technikai fej­lesztés, vagyis automata berendezésekről kell gon­doskodni. Ezért fogtunk össze a termelő üzemek­kel korszerű palackozók építésére. Csatlakoztunk Bács-Kiskun megye álla­mi gazdaságainak legna­gyobb egyesüléséhez a BÁCSAGRÓT-hoz. A Hosz- szúhegyi, Kiskunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaság­gal együttműködtünk pa­lackozók létesítésére. Vál­lalatunk 15 millió forint Szebb c A MONIMPEX nemcsak borértékesítéssel foglalko­zik. Számos fontos termék j«bb, előnyösebb értékesí­tését segíti elő. A Kalo- csavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat­tal együttműködve papri- kaolaj-pároló berendezést szereztek be külföldről. A 8 millió forintos beruházás segítséget adott a beruhá­zásokhoz. Nemrég avattuk fel Soltszentimrén egy másik vállalkozásunk palackozó­ját. Ennek az együttmű­ködésnek tagjai rajtunk kívül a soltszentimrei és a csengődi szakszövetkezetek, valamint a VOSZK Szövet­kezeti Vállalat. Az itt pa­lackozott borokat nagy­részt külföldön értékesít­jük. Ehhez a vállalkozás­hoz 6 millió forinttal já­rultunk hozzá. Most folynak a tárgyalá­sok újabb társulás létre­hozásáról. A Kiskőrösi Ál­lami Gazdasággal és a kör­nyező mezőgazdasági szö­vetkezetekkel fogunk össze egy palackozó üzem létesí­tésére. Kecskeméten készülőben van egy reprezentatív ven­déglő, amely Jaltai borozó néven szerepelne. A krími borokról a MONIMPEX gondoskodna a testvérke­rület illetékes szakembe­reivel történt megállapodás alapján. eredményeként a paprika­ipar fontos melléktermékét tudják korszerűen, nagy- iizemileg gyártani. A pap­rikaolaj igen keresett a világpiacon. Az áruk csomagolása, tetszetősebbé tétele ma már nélkülözhetetlen feltétele a kedvező értékesítésnek. Szegedi nyári tárlat A nyári szegedi ünnepi hetek kiemelkedő képző- művészeti kiállítása, a sze­gedi nyári tárlat július 18- án nyílik a Horváth Mi­hály utcai képtár helyisé­geiben. A hazai képzőmű­vészek nagy seregszemlé­jének számító eseményére j '73 művész 503 alkotást I küldött be. A neves szak­értőkből álló zsűri most bírálta el az anyagot és úgy döntött, hogy 136 mű­vész 272 festményét, grafi­káját. szobrászati alkotá­sát. gobelinjét fogadja el bemutatásra. Beszélgetés a MONIMPEX vezérigazga tőjáva l Nemcsak a tartalom, ha­nem a külcsín is fontos. Többször szóvá teszik a külföldi üzletkötők, hogy a magyar borok, bár mi­nőségük kiváló, a címké­jük nem eléggé figyelem­felkeltő. Valljuk, hogy a jó bor­nak is kell cégér, — han­goztatta a MONIMPEX vezérigazgatója. — A ter­melői üzemekkel együtt­működve igyekszünk Ízlé­sesebb csomagolást adni áruinknak. A bőriparban még kevés korszerű, szép címkénk van. Ha sikerül e témában is előrébb jutni, könnyebbé válik az érté­kesítés. K. S. (Folytatás az 1. oldalról) kunhalas), Beke József igazgatóhelyettes, Gyóni Lajosné tanár, Karáth Im­re gazdasági felügyelő, Palkó József tanár, Varga Mihályné vezető óvónő (Kecskemét), Juhász Ká­roly osztályvezető, Kvalla Ferenc igazgató, Sólymos Péter igazgatóhelyettes (Baja), Kovács Lászlóné tanár, Völgyesi Józsefné vezető óvónő (Kalocsa), Dudás Ferencné tanító (Ba- lotaszállás), Karsai István igazgató (Bátya), Papp Mi­hályné tanár (Tompa), Sánta Mihályné tanár (Csátalja), Terhe István ta­nár (Kiskunmajsa), Zódor Mihály igazgató (Csengőd), Gulyás István igazgató (Kiskunfélegyháza). A Buday Dezső-díjjal dr. Fekete Bertalan szak­felügyelő (Katymár), Har- math Lajosné nevelő (Ha­jós), Nagy Sándor igazga­tó (Kecel), Schlachta Ist­ván igazgató (Bácsalmás), és Várnagy Istvánná tanár (Kecskemét) munkásságát jutalmazták. Tízen része­sültek miniszteri dicséret­ben és hat technikai mun­katársnak adták át a Ki­váló dolgozó jelvényt. A pedagógusnap prog­ramja Kecskeméten, a vá­rosi művelődési központ színháztermében tartott hangversennyel folytató­dott. Este fél 9-kor az Aranyhomok termeiben kezdődött a megyei peda­gógusból. Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor Schvób Péter, a me­gyei továbbképző intézet vezetője nyitja meg a mú­zeumban a képzőművész pedagógusok megyei tárla­tát. Baján pénteken délelőtt, a Tanítóképző Intézetben rendeztek bensőséges han­gulatú ünnepséget. A fel­sőfokú oktatási intézmény­ben dolgozó nevelőket és meghívott nyugdíjas taní­tókat, tanárokat a leendő pedagógusok, valamint a gyakorló iskolás diákok műsorral, a városi párt- bizottság és a városi ta­nács vezetői szíves szavak­kal köszöntötték. Bácsalmáson az új mű­velődési házban ma dél­előtt 10 órakor kezdődik a nevelők napja alkalmábó' rendezendő ünnepség. Bo dór Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályánál vezetője A megye nevelés­ügyének 25 éve című elő­adását vita követi. A város vezetői köszön­tik Kiskunfélegyházán a a helybeli tanárokat, taní­tókat vasárnap délelőtt 10 órakor a városi tanács dísztermében. Az ünnepsé­gen dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője is részt vesz. Megyénk több községé­ben hangulatos ünnepség keretében emlékeztek meg a XX. pedagógusnapról. H. N. tíj lakásokba új bútort vesznek Régi ismerősünk Sántha Károlyné, — Tiszakécske nagyközség tanácsának vb- titkára, nem szükséges te­hát „nagy bevezető” jöve­telünk céljának megmagya­rázásához. Annál kevésbé, mert találkozásunk rövid tízpercei alatt is elég nagy ostrom alatt áll. Ez egy nagyközség vezetőjének a sorsa. Valósággal „szimul­tán” intézőnek kell lennie. — Mi a ,.legújabb” új­ság Tiszakécskén? — kér­dezzük két aláírás közötti kis szünetben. — Az új lakótelep kiala­kulása — válaszol tömören. Aztán perceken belül kiderül, hogy ha ő ezt most éppen az úgynevezett II/2- es KISZ-lakótelepre is ér­tette, az új negyedek ki­alakulása szinte megállás nélkül folyik évek óta. — Az elmúlt esztendőkben lakásoknak kijelölt tel­kek mind elkeltek. Az üzemek, téeszek élénken köz­reműködnek már abban is, hogy dolgozóik számára a munkahelyekhez minél közelebbi telkeket osszuk ki.' A Szabadság Tsz például 50 telket választott bel­területen, a Béke a világosi részen ugyancsak 50 por­tát igényelt. Ezek családi házak helyei, melyeken még ez évben megkezdődnek az építkezések. — Hogyan segített a szövetkezet a tagoknak? — A telkeket jutányos áron adja át; fuvareszközt biztosít, s esetleg az építőbrigáddal is segít. — S az említett II/2-es lakótelep? % Kilencvenhét telekből áll, 27 OTP-s, illetve szövet­kezeti — társasház lesz rajta, 108 lakással, a töb­bi családi ház. A terület számjeléből gondolható, hogy már meg­épült a mostaninak elődje (képünkön), de már ké­szül egy újabb rendezési terv — 300 telek kialakí­tására a nagyközség északnyugati oldalán. — Mikor indult meg szinte feltartóztathatatlanul a tanyákon, külterületeken élők beáramlása? Pár perc. és készen van egy kis statisztika. Ebből kitűnik, hogy 1966-ról 1967-re fordulóra emelkedett ugrásszerűen a lakóházépítések száma. Addig 30 kö­rül járt az évenként átadott házak száma, azóta min­dig több 60-nál s évről-évre emelkedő. — Előfeltételek, okok? — kérdezzük. — Miért ez az intenzív építkezés? — A közművesített területeken kényelmesebb, moder­nebb az élet; a mind jobb jövedelmi viszonyok; a fia­talok már akkor is szeretnek külön lakni, ha esetleg van is hely a szülői házban. — Eszerint sok a fiatal fészekrakó? — Legtöbbjük az. — Természetesen, a villany, víz s egyéb kommuná­lis szükségletek kielégítésének gondjain, feladatain kí­vül sok más téren megvannak a következményei, ki­hatásai a nagy építkező kedvnek. Csak egyet említsen. — Tessék belátogatni a bútorüzletbe. Annak híre van.:. Ezzel kezdjük beszélge­tésünket Somodi Istvánnal, az ÁFÉSZ-bútorbolt veze­tőjével. Szerényen, csendes mosollyal fűzi hozzá. — Jönnek ide bútorért nemcsak helyből, de Kecs­kemétről, Nagykőrösről, Szolnokról, Budapestről is, akkor még keveset mond­tam. Ki tudja, hány köz­ségből is? — Mi a vonzerő titka? — Gyakran járok Buda­pesten, s másfelé is meg­fordultam. Tudja, rengete­get jelent, hogyan fogadják a vevőket. Az már nagy baj, ha azt se kérdik, mit akar... Saját bőrömön ta­pasztaltam. Félbeszakítja a monda­tot. Bukósisakos, fiatal há­zaspár jött. Konyhabútort keresnek a gazdagon „bebútorozott” helyiségben. So­modi István alig észrevehető kézmozdulattal irányítja tekintetüket egy pasztellszínű, műanyagborítású gar­nitúrához. Hagyja, hadd gyönyörködjenek benne. Ép- pencsak annyit mond. — Szépek. Igaz-e? Kérdezősködés, magyarázat, vizitáció kívül, belül, majd a raktárban tűnnek el mindhárman. Mikor visszatérnek, már ennyi a szöveg: — Akkor — fél három körül jövünk érte .. 1 — Ezzel kezdtem — int szemmel a hátravezető ajtó irányába. — Jól feltöltöttem a raktárt mikor idejöt­tem, hat éve. Az is lényeges, milyen nagy a válasz­ték. Nálunk volt miből. Hányszor hallottam a vona­ton: „Hol vetted azt a gyönyörű garnitúrát?” — „Eridj Tiszakécskére! ’ — Ez a legjobb reklám. — Hogyan változott a forgalom azóta? — Hat esztendeje 1 millió 800 ezer forintot forgal­maztunk egy év alatt. Tavaly 8 millió 200 ezerrel zár­tunk. Azelőtt inkább a hálószoba ment, ma a kombi- náltszoba. No, nem azért: a hálót most is keresik, de a Nagyker. ajánlata csak 8 db — fél évre. Régebben havonta elment tíz, de volt úgy, hogy 20 hálószoba is. Mikor azonban a kapós típus ára egyből 4 ezer Forintot ugrott, a vevők alábbhagytak a vásárlással. Aztán a gyártásával is a vállalatok. — A vevőközönség? — Sok a fiatal házas. Ugye űj lakások épülnek, ab­ba nem akarnak régi holmit vinni. A nők is elhelyez­kedhetnek, nemcsak téeszbe. Ott van a Remix, eddig is dolgoznak már több mint százan, mint tudom, jö- vőrg megint több női munkaerő kell; vagy három­százzal ... De nemcsak az ipariak szeretnek szépen, kulturáltan lakni. — Széleset mosolyint, aztán mond­ja el. — A múltkor bejön egy parasztember. Hegyes ka­lap. fényes pitykés mellény — juhász az illető. A fe­leségével néztek ki egy 30 ezer forintos kombinált szobát. „Azelőtt földet vettem — mondta az ember, s még arra is emlékezett, hogy utoljára 12 holdat — most erre költünk. Új házat éDÍtettünk méltóképpen akarjuk berendezni...” Így változik a világ — örül egy újabb vendégnek az üzletvezető. S mikor elkö­szönünk, még utánunk szól. — Ja, ki ne hagyjam: az a juhász egy új Wartburggal állt ide a bolt elé. Tóth István Tóth Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents