Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
1971. Június 5, szombat 8. oldal Buday De H A nevelők napján az elmúlt évekhez hasonlóan kitüntetéseket, elismerő okleveleket, jutalmakat adnak át a megyeszékhelyen. Megyénk 56W pedagógusa közül jó néhányan kiérdemelték a felettes szervek legteljesebb elismerését A kecskeméti városi tanácsháza dísztermében az ünneplők között ott ülnek ma az oktatásügy kiváló dolgozói, a miniszteri dicséretben részesítettek és most első ízben a megyei tanács végrehajtó bizottsága által alapított Buday Dezső-díj kitüntetettjei. Gondolnak-e arra, hogy az új díj névadója ötven- égynéhány esztendeje sokat tartózkodott a Székely Bertalan freskókkal díszített teremben, a Direktórium egyik vezetőjeként a szomszédos irodahelyiségben dolgozott éjt nappallá téve. A Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása után három nappal Tóth Lászlóval közösen tájékoztatta a hírős városban dolgozó tanítókat, tanárokat a politikai élet alakulásáról. Itt volt akkor is, amikor 1919. március 28-án a kecskeméti nevelőmunkások letették a hivatali esküt, és meggyőző szavakkal buzdította kollégáit az új rend szolgálatára. Mert pedagógus volt ízig-vérig. Az első világháború előtt a jogakadémián, tanított. és az ország legfiatalabb főiskolai professzoraként tartották számon. A fővárosban, sőt külföldön is sokan ismerték. A Tanácsköztársaság hónapjaiban előbb Kecskeméten végzett kiemelkedő munkát, majd a-Közoktatásügyi Népbiztosságon tevékenykedett. Héjjas Ivánok elvakult terrorcsapata £■/. elsők között gyilkolta meg. Emlékét, életművét azonban nem pusztíthatták e’. Nevét megőrzi az újon- ir n létesített díj is. Kik kaphatják a megyei pírt- és tanácsvezetés di- c'éíetes kezdeményezésére létesített díjat? Azok az óvónők, tanítók, tanárok, a művelődésügy irányításában kiemelkedő munkát végző pedagógusok, akik j almáson, tevékenységükkel elősegí- | navecsén. területük és iskolájuk nevelésügyének fejlődését, alkotó módon részt vesznek a közéletben. Vagyis: akik többet vállalnak, mint amit munkakörük megkövetel, akik művészei szakmájuknak és ugyanakkor jó kezdeményezések elindítói, támogatói, akik munkálkodásuk, hivatásuk értelmét a szocializmus ügyének, a közösségnek hasznos szolgálatában látják. Buday Dezső kivételes tehetségét, életművét mércének aligha tekinthetjük: tiszta fénynek, utat mutató, lelkesítő példának annál inkább. „A jövőnek, annak szépnek kell lenni” — hirdette a tudós forradalmár. Az eljövendő társadalom arculatának formálói, a pedagógusok közül ma fokozott elismeréssel gondolunk a kitüntetettekre, s közöttük azokra, akik a megyei tanács elnökétől ma átveszik a Buday Dezsö- díjat. H. N. Érmek, eredmények A gyulai Erkel-diákünnepek után A Kecskeméti Katona aranyérmet, rendkívül maJózsef Gimnáziumba bensőséges ünnepségre hívtak. Mester Barnabás igazgató íróasztalára mutatott: — íme a „zsákmány”. Három oszlopban tornyosultak az érmék piros dobozkákban. — Lapjukban olvastam, hogy Bács-Kiskun megye középiskolásai a gyulai Er- kel-diákünnepeken 107 érmet szereztek. Nem dicsekvésként mondom, de ebből 40-et a mi gyerekeink érdemeltek ki. Itt vannak az asztalomon. Az I. B. osztály tantermében negyven diák ül a fal mellett, félkörben a padok mögött Helyet foglalnak a tanárok. Az igazgató köszönti a lányokat, fiúkat abból az alkalomból, hogy átadhatja a diákünnepeken elért eredményeikért az érmeket, okleveleket — Iskolánk növendékei minden kategóriában indultak az Erkel-diákünne- peken. Az egyéni pályázók közül sokan két évig készítették dolgozataikat. Matematikából Bosznai Sándor, a mi diákunk érdemelte ki egyedül az Az ünnepi könyvhét vendégei Ma és holnap megyeszerte befejeződik az ünnepi könyvhét rendezvény. sorozata. A könyvsátrakból ismét polcokra, kirakatokba kerülnek a kötetek, trók, költők jártak városainkban, fálvainkban, hogy olvasóikkal ismerkedjenek. A Forrás szerkesztőségébe látogatott a nagy elismeréssel fogadott „Anyám könnyű álmot ígér” című könyv erdélyi írója, Sütő András Teodor Mazilu román író társaságában, akiket Lakiteleken is vendégül láttak. Sikeres író—olvasó találkozókat rendeztek Bács- Mélykúton, DuPetőfiszálláson, tették a megye vagy saját j Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön, Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán, Kunszent- miklóson, Alpáron, Faj- szon, Orgoványon. Az ünnepi könyvhét alkalmából Bács-Kiskun megyében jártak: Fábián Zoltán, Fodor András, Jókai Anna, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Nemes Nagy Agnes, Rónay György és Vadász Ferenc. A megyénkben élő és alkotó írók és költők: Raffai Sarolta, Buda Ferenc, Goór Imre, Hatvani Dániel szintén több alkalommal találkoztak olvasóikkal. Pedagógusnapi kitüntetések Három Bács-Kiskun megyei nevelőt tüntettek ki tegnap Budapesten, a pedagógusnap alkalmából. Dr. Orbán László miniszterhelyettes a művelődésügyi minisztérium épületében Ignácz Istvánnak, a solt- vadkerti általános iskola igazgatójának és dr. Sárkány Ernőnek, a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanárának a Kiváló tanár, Tövis Ferencnének, a megyeszékhelyen levő leninvárosi óvoda vezetőjének a Kiváló óvónő kitüntető címet adományozta. gas színvonalú dolgozatával. A kémiaszakkör pályamunkáit négy aranyéremmel jutalmazták, ösz- szehasonlításként hadd mondjam el: 1969-ben 6, az idén 14 aranyérmet, 12 helyett 15 ezüstérmet, és 11 bronzérmet kaptunk a két évvel ezelőtti 5-tel szemben. A díjak átadása után a munkáról, a felkészülésről beszélgetünk: — A pályamunkák elkészítése jól alkalom volt arra, hogy a tehetséges diákok bizonyítsanak — mondja Szekér Endre tanár. Ezzel a megállapítással mindenki egyetért. A „nyertesekhez” fordulok. — Sokat emlegetik manapság a tanár és diák alkotó kapcsolatát. Tudnátok-e ilyen példát mondani ? Gondolom, többször előfordult, hogy egy-egy probléma megoldása kapcsán az iskolán kívül is felkerestétek tanáraitokat? Negyedikes fiú válaszol. — Én Sára Sándor Feldobott kő című filmje alapján elemeztem az egyén és a társadalom viszonyát — mondja Feleki Gábor, akinek aranyéremmel jutalmazták pályázatát. — Sokszor felkerestem Szekér tanár urat. Minél jobban elmélyedtem a témában, annál jobbam igényeltem, hogy valakivel vitázhassak és ellenőrizhessem véleményem, gondolataim helyességét. Meghívott és rendelkezésemre bocsátotta könyvtárát. Sokat vitatkoztunk, de nem úgy, hogy ő elmondta volna, mit és hogy csináljak ... A matematika, a kémia és a helytörténeti szakkörök tagjai is hasonló és jól kamatozó kapcsolatokról számoltak be. — Fodor István kémiaszakköre például a nyáron sem hagyta abba a munkát. A gyerekek eljártak a Minőségvizsgáló Intézetbe, ahol a gyakorlatban láthattak, végezhettek olyan kísérleteket, amelyekre az iskolai laboratóriumban nincs megfelelő berendezés, eszköz. A pályamunkák elkészítéséhez pedig nélkülözhetelenek voltak a gyakorlati tapasztalatok, a különböző megfigyelések eredményei. A szakkör tagjai négy aranyérmet hoztak Gyuláról. Ilyen munkát csak bensőséges tanár- és diákkapcsolat tesz lehetővé — mondja Mester Barnabás igazgató. Berecz Vendel, az angol —orosz szakos III. D. osztályfőnöke például minden „apai és anyai kapcsolatát” megmozgatta, hogy a műfordítással pályázó gyerekeinek olyan angol nyelvű irodaiamat adhasson a kezébe, amit még nem fordítottak le. Ennek érdekében még Ausztráliába is küldött levelet. Az iskola KlSZ-szervezete év közben rendszeresen figyelemmel kísérte a „nagy középiskolás erőpróbára” való készülődést. A vetélkedés, a verseny ténye, az egyéni érdekeltség — ami éppen úgy fennállt a tanár, mint a diák részéről — izgalmas, alkotó légkört teremtett az iskolában. Nem maradt el az eredmény. Megyénk „színeiben” az Erkel-diák- ünnepeken a Katona József Gimnázium növendékei szerepeltek a legjobban. Csaté Károly égi est Lakiteleken A lakiteleki általáos iskola a művelődési házzal közösen ma délután öt órától vendégül látja G. Tímár Györgyöt, a Pedagógusok Lapja főszerkesztőjét és Benkö Attila újságírót. A művelődési házban tartandó vitán és baráti beszélgetésen részt vesz Szécsé- nyi László, a kecskeméti járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője is. A társadalom, az or- A 1 f t f 11* í* 1 1 J 2sw£ A nevelés társadalmi leiadat mindig meghatározó, hogy polgárai hogyan élnek, dolgoznak, gondolkodnak. Napjainkban a tudományostechnikai forradalom ás a szocialista építés magasabb szinten folytatása a gazdasági természetű feladatok mellett a közgondolkodás, a munkaerkölcs és a közéleti demokratizmus fejlesztését is feltételezi. Ennek pedig ma is és a jövőben is egyik legfőbb formálója az iskola, középpontja a pedagógus. A változó világban és a „gyorsuló időben” természetesen módosulnak a nevelési folyamatban részt vevő tényezők és ezek szerepe is. Napjainkban ennek számos jelét tapasztaljuk: a család, az iskola, az ifjúsági és egyéb szervezetek. Az iskola, a közművelődési intézmények mellett egyre nagyobb szerepe van az ifjúság nevelésében az üzemeknek, a környezeti tényezőknek, és a tömegkommunikációs eszközöknek. (Tv, sajtó, rádió.) A nevelés azonban minden társadalmi formációban — a szocializmusban különösen — a társadalom intézményes tevékenysége volt és maradt is. Éppen ezért mindenkor fontos kérdés a társadalom nevelési célkitűzéseit megvalósító intézmények számbavétele és ezek nevelőmunkájának összehangolása. A különböző nevelési tényezők közvetlen és közvetett vezetésében és befolyásolásában az irányító szerep a pártszerveké. Az ifjúság nevelésének társadalmi és helyi megvalósításában a különböző szintű pártszervek eddig is eredményesen dolgoztak. Erre bizonyíték a ma ifjúságának szocializmust igénylő alapállása, és az ebben közreműködő intézmények egyre eredményesebb munkássága. A kisgyermek számára a szülőket a legfejlettebb szociális gondoskodás sem pótolja, csakúgy mint a legszükségesebb ismeretek nyújtásában az iskolát. A pedagógust a legkorszerűbb oktatógépek sem tudták helyettesíteni. Ez természetesen nem. jelenti azt, hogy a jövőben nem szükséges a többi nevelési tényező (üzemek, ifjúsági és egyéb szervezetek) hatékonyabb közreműködése. Bizonyos feladatok eredményesebb megoldásában még az eddiginél is nagyobb szerepet kell vál- lalniok. Az óvodai, bölcsődei, diákotthoni helyek gyarapítása, a kulturált környezet kialakítása már régen nem egyszerűen „nem termelő” ráfordítás. A nők nagyobb arányú társadalmi, közéleti tevékenysége, a fiatal szakképzett munkaerő megtartása, az öregekről való gondoskodás egyre inkább arra készteti a gazdaságokat, hogy az állami erőforrások mellett saját erejükből is tegyenek többet. Ma még azonban hiba és egyben visszahúzó erő is az, hogy az üzemek, munkahelyek, esetleg a tanácsok sem eléggé érdekeltek abban, hogy kulturális-szociális beruházásaikat fokozzák. Egyre inkább felvetődik az igény arra, hogy olyan ösztönző (szabályozó) rendszert dolgozzanak ki az illetékesek, ami érdekeltté tenné a gazdasági szerveket az ifjúság neveléséhez, művelődéséhez való nagyobb arányú hozzájárulásban. Mindez csak rövid jelzése mindannak, amit a társadalmi tényezők összehangolása érdekében sok mással együtt figyelembe kell venni. A felnövekvő generáció műveltsége, erkölcsi felfogása, világnézeti hovatartozása természetesen továbbra sem kizárólag anyagiakon múlik. Ezzel is jobban tudunk azonban sáfárkodni, ha látjuk annak célját és a nevelésben betöltött szerepét, Napjainkban aktuális kérdés a szocialista nevelésügy korszerűsítése. A mind magasabb színvonalra emelkedő szocialista valóság jelene és jövője függ attól, hogy meg tudjuk-e teremteni a továbbfejlődés feltételeit a nevelésben, oktatásban. összhangban mindezekkel nagy gondot kell fordítani, a pedagógus munkájára, magatartására, közérzetére. A növekvő társadalmi igények megkövetelik a pedagógusoktól is a korszerű, az új ismeretek elsajátítását és eredményes továbbadását. Százával, ezrével sorolhatnánk azokat, akik jól, eredményesen és kiemelkedő sikerrel valósítják meg az iskolai követelményeket. A siker azonban a társadalom megértésétől és együttműködésétől is függ. Kölcsönös tehát az egymásrautaltság a munkában, és az öröm is a sikerekben. Kérjük és adjuk is meg a nevelésügynek ezt a néhány év múlva megtérülő támogatást. A szocialista társadalom nevelési feladatainak megvalósításában a pedagógus kulcsszerepet tölt be. A szocialista kultúra, a nemzeti műveltség egyik leghatékonyabb közvetítője volt és marad. Munkájának jelentőségét kiemeli, hogy a tanuló- ifjúságon keresztül a társadalom egészével állandó és intenzív a kapcsolata. A mindennapok küzdése közben ez létkérdés. A mai napon ennek megnyilvánulása — a pedagógusnapi köszöntések sorában — jóleső érzés, új erőt, bátorítást ad. A tanítók, tanárok iránti bizalomnak és megbecsülésnek számos jelét tapasztalhatjuk: a párt- és állami vezetés a szocialista nevelésben legfontosabb szövetségesének tekinti őket, a helyi és a legmagasabb párt, állami és társadalmi szervek mindenütt számítanak a pedagógusok közéleti tevékenységére. A június elsejével hatályba lépő fizetésrendezéssel az anyagi gondok is csökkennek. A tanácsok a IV. ötéves tervidőszakban sokat költenek az iskolák korszerűsítésére, újak építésére. A tanyai iskolák körzetesítésével és villamosításával a legégetőbb oktatásügyi gondjaink enyhülnek. Valamennyi pedagógusnak látnia, éreznie kell tehát, hogy a szocializmust építő társadalom nagy jelentőséget tulajdonít alkotó-nevelő munkásságának. Amikor a tanév végi gondok közben megállunk, a köszönet hangján szólunk az eredményekről és kívánunk valamennyi pedagógusnak további munkájához sok sikert. BODOR JENŐ, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője
