Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
1#TL Június SO., szerda S. oldal A megyei tanács ülése Új lakáskiutalási jegyzék a második féléire (Folytatás az 1. oldalról) szült előterjesztéshez — vitára bocsátása előtt — dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést.-— A megye élelmiszer- gazdaságának negyedik ötéves tervét az országos célkitűzések szellemében, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pártér- tékezletének határozatait figyelembe véve állítottuk össze. Számoltunk továbbá az országos főhatóságokkal megbeszélt, és az általuk közölt anyagi-műszaki leMÉM, a TOT és a SZÖ- VOSZ irányelveket dolgozott ki ezzel kapcsolatban. Tapasztalataink szerint azonban ezeket a szövetkezeti tagok kevésbé ismerik. A termelőszövetkezeti vezetők egy része is úgy nyilatkozik, hogy nincs idejük a rendeleteket nyomon követni. Dr. Glied Károly a későbbiekben foglalkozott a háztáji gazdálkodás további fellendítésének lehetőségeivel. A termelőszövetkezetek vonják be a tervkészítésbe A szünetben. hr tőségekkel, fejlesztési előirányzatokkal és egyéb információkkal — mondotta az írásos előterjesztéshez adott bevezetőjében az előadó. — A terv készítésénél figyelembe vettük a három termelési körzet sajátosságait. Ezek szerint, a negyedik ötéves terv időszakában a bácskai körzetben kiemelt feladat a szarvas- marha- és sertéstenyésztés fejlesztése. A Duna-menti körzetben a speciális növények; a fűszerpaprika, a vöröshagyma korszerű, gépesített termesztése, valamint az öntözött takarmánytermesztésre alapozott állattenyésztési ágazatok fejlesztése a súlyponti program. A Homokhátságon nagy arányú erdősítés, cellulóznyár-telepítés, vízrendezés, talajjavítás, a takarmánytermesztés fejlesztése, az állattenyésztés bővítése, az ültetvények rekonstrukciója, a zöldségtermesztés gépesítése és kemizálása a legfontosabb feladat. A továbbiakban dr. Glied Károly néhány témáról részletesebben szólt. Külön leemelte a háztáji gazdálkodás jelentőségét. Rámutatott: — A negyedik ötéves terv kidolgozásánál figyelembe /vettük, hogy megyénkben a háztáji gazdálkodás bizonyos mértékben — a tanyai lakosság miatt — eltér az átlagostól. A háztáji gazdaságok szerepe jelentős, s ez a tervciklusban is így lesz. Az egyéni, a szakszövetkezeti és a termelőszövetkezeti háztájiak között nagy a különbség. Általában jellemző a szőlő- és gyümölcskultúrák művelésből való fokozatos kihagyása. Egyes helyeken speciális növényfajtákat — fűszerpaprikát, retket termelnek, sok helyen pedig csak egyfajta takarmányt, főként kukoricát. A termelőszövetkezeti törvény megfelelően szabályozta a háztáji és a közös kapcsolatát. Ennek ellenére a kívánt célt nem sikerült elérőn és szükségessé vált új jogszabályok létrehozása. Ezeken túlmenően a a háztáji bizottságokat. A kisárutermeléshez szükséges szerszámok és felszerelések kínálatát a kereskedelmi hálózat bővítésével és jobb áruválasztékkal kellene növelni. A hazai kisgépgyártást a mezőgazdasági gépjavító vállalatok fő feladatává kellene tenni. Egyéb kérdésekről szólva rámutatott: — A kiskunfélegyházi vágóhíd gyorsabb, és a tervezettnél nagyobb arányú korszerűsítését az állat, és állatitermék-ter- melés növekedési üteme feltétlenül indokolja. Szükséges, hogy a tervezettnél hamarabb készüljön el Baján a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásaként a bácskai agráripari húskombinát. A megye ígéretet kapott arra, hogy ezer vagonos sék el az üzemek ezeket a terveket. Végezetül felhívta a figyelmet az időszerű munkákra. Különösen a kalászosok veszteségmentes betakarítására, a másodvetési lehetőségek kihasználására, a zöldség, gyümölcs gondos szüretelésére, tárolására ügyeljenek az üzemek. ★ Dr. Glied elvtárs vitaindítóját húsz perces szünet követte, s ez mintha a gondolatok rendezéséhez kínált volna kiváló alkalmat. Utána ugyanis nagyon tartalmas, élénk és sokrétű vitával folytatódott a tanácsülés. Szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta: jónak, alaposnak tartja a megye élelmiszer- gazdasága középtávú tervét. Egyes részleteiben feszített ugyan, teljesítésének azonban reálisak a feltételei. S hogy az igazán magvas, alkotó vitára a jó terv- javaslat szolgál alapul, az tűnt ki abból a számos részletkérdésből, amelyeket a tervezettel való legteljesebb egyetértés mellett feszegettek a felszólalók. Szóba került ennek során a többi között az állattenyésztéssel, a húsprogrammal kapcsolatos megannyi gond. Több tanácstag is érintette ezzel összefüggésben a takarmánytermelés feladatait, figyelmeztetett a járulékos beruházások fontosságára, s nem utolsósorban a termelés és forgalmazás összhangjának érdekében a gondos előrelátásra. Különböző megközelítésben többen is érintették pédául a zöldség-, illetve a cukorrépa-termesztés gondjait. Így a többi között a gépesítés hiányát, a cukorrépa-termesztés esetében pedig több erőfeszítést, hozzájárulást igényeltek a termelési kedv növeléséhez a feldolgozóipar részéről. Figyelmet érdemlő észrevételeket jelentettek a középtávú terv vitájában a tanácstagok által a tsz-ek tervkészítésének gyakorlatából említett példák. Ezek szerint megfelelő információk hiányában rendkívül nehéz a tsz-eknek megfelelő biztonsággal tervezniük. A napirendi téma naA lakásügyi kormány- és miniszteri rendeletek érvényesítik azt az alapelvet, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban nagyobb szerepet kapjanak a tanácsok. A lakáskérelmek megítélésében már érvénybe léptek azok a helyi tanácsi rendelkezések, amelyek a tanácsi bérlakásra benyújtott kérelem elfogadását az igénylők rászorultságától, anyagi és szociális helyzetétől teszik függővé. Vidéken általában 1200—1500, Budapesten pedig 1500 forint egy családtagra jutó jövedelemhatárig lehet a tanácsi bérlakást kiutalni, ha az igénylő vagyoni helyzete — nyaraló, gépkocsi telek stb. tulajdon — sem mond ellent a rászorultság megítélésének. A nagyobb jövedelmű igénylők kérelmét is anyagi helyzetük szerint bírálják el és döntenek arról, hogy a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakásépítés, vagy a kedvezményes telepszerű társasházém'tés keretében kaphatnak-e lakást. A jelenlegi lakáskiutalási névjegyzék érvénye június 30-án megszűnik, s ennek megfelelően július 1-ig mindenütt el kellett készíteni az űi lakáskiutalási névjegyzéket, de ezúttal nem a szokásos éves. hanem féléves időszakra, a iúlius 1-től december 31-ig tervezett kiutalásokra. Azok a kérelmezők, akiket a korábbi lakáskiutalási névjegyzékbe felvettek, de igényüket június 30-ig nem elégítették ki, legkésőbb július 31-ig megújíthatják kérelmüket. Aki korábban tanácsi lakást igényelt, de jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete miatt csak tanácsi értékesítésű lakásra tarthat igényt, és kérelmét ennek megfelelően módosította, akkor őt a lakásértékesítési névjegyzékbe kell felvenni. A lakáskiutalási tervek elkészítésében most már mindenütt kötelező a társadalmi bizottságok közreműködése. Így már országszerte megalakultak a társadalmi bizottságok, amelyeknek összetételéről, felA résztvevők a beszámolót hallgatják. hűtőház épül Kecskeméten a negyedik ötéves terv időszaka alatt. A gyorsfagyasztott áru, amely innen kerülne ki, elősegítené egyrészt a zöldség- és gyümölcstermés egy részének korszerű feldolgozását, az árumennyiség elhelyezését, másrészt a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az előadó érintette a középtávú tervek készítésének jelentőségét. Felhívta a figyelmet, hogy nagy körültekintéssel, . megfontoltan. a dolgozók véleményének ismeretében készítgyon érdekes vitájában Sarok Antal, Magony Imre, Csizmadia Tibor, Bene András, Pétiké János, dr. Maár András, Fazekas Bálint, Szendrey Sándor, Vámos Ferenc tanácstag, valamint Kovács István, a MÉM közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Barányi László, az Állami Erdőgazdaság igazgatója és Anaval János országgyűlési képviselő vett részt. A megye élelmiszer-gazdaságának negyedik ötéves tervét — dr. Glied Károly vitaössaeíoglalója. illetve Erdősi József elnöki kiegészítése után — a tanács^ ülés egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak jóváhagyta a megyei tanács az ezt követően a megye múlt évi költségvetési és tanácsi fejlesztésialap gazdálkodásáról, valamint a település- fejlesztési verseny értékeléséről dr. Kőrös Gáspár tanácselnök-helyettes által előterjesztett beszáma’ót is. A megyei tanács ül fsa a végrehajtó bizottság néhány bejelentésével. éri véget. P. L adatairól és kötelezettségeiről a tanácsok külön rendeletben intézkedtek. A második félévi lakáskiutalási névjegyzékbe a legsürgősebben kielégítendő igényeket, s elsősorban azokat a kérelmezőket veszik fel, akik már a korábbi névjegyzékben is szerepeltek, igényjogosultságuk nem változott, de még nem kapták meg a lakást. Az idei új tanácsi lakások túlnyomó részének átadása a második félévben várható. A féléves új lakáskiutalási névjegyzék elkészítése így nem okozott sok gondot, hiszen a tanácsok többsége a korábbit is társadalmi bizottságok közreműködésével állította össze. Lényegesen nagyobb feladatot jelent a megújított lakásigények feldolgozása. Mint ismertes, a régi kérelmezőknek április 30-ig kellett megújítani igénylésüket, s így 178 000 lakáskérelmet ismételtek meg. Ezért Budapesten és a nagyobb városokban a tanácsok megbízására elektronikus számítógépen dolgozzák fel a kérelmek adatait. Előreláthatóan ez év végéig befejezik a feldolgozást. Ennek alapján minden igénylőt értesítenek arról, hogy a negyedik ötéves terv időszakában, tehát 1975. december 31-ig számíthat-e lakásra, s ha Igen, akkor milyen lakásellátási formában. (MTI) Kongresszusra készül a szövetkezeti tagság A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa december 14—16-ra összehívja a fogyasztási szövetkezetek soron következő, VII. kongresszusát. A Bács megyében dolgozó szövetkezeti tagság már az év eleje óta folyamatosan készül a fogyasztási és értékesítő. a takarék-, s a lakásszövetkezetek legmagasabb fórumának ülésére. Ebben az évben különösen nagy gondot fordítanak a gazdálkodásuk hatékonyságára, s arra, hogy minél magasabb színvonalon elégítsék ki a tagjaik és a lakosság igényeit. A kongresszusra készülve ezekben a napokban 38 ÁFÉSZ tart rendkívüli küldöttgyűlést, melyen a szövetkezeti tagság képviselői összegezik az elmúlt négy év alatt végzett munka eredményeit, megvitatják a IV. Ötéves tervet, s a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően határozzák meg a gazdasági és mozgalmi tennivalókat. Szinte valamennyi fogyasztási szövetkezet elhatározta taglétszámának növelését. a kiskereskedelmi és értékesítő tevékenység kulturáltságának, technikai Színvonalának fejlesztését. A takarékszövetkezetek a szolgáltatások további bővítését tűzték célul. A lakásszövetkezetek pedig a tagszervező munkájuk ki- szélesítését. szervezeti életük fejlesztését és tagjaik szolgáltatási igényeinek minél jobb kielégítését határozták el. A rendkívüli küldöttgyűlések után a szövetkezeti tagok megtárgyalják a kongresszus irányelveit és képviselőket választanak a kongresszust előkészítő megyei küldöttértekezletre. E rendkívüli közgyűlések egyik fontos feladata, hogy a kongresszusi irányelvek alapján foglaljon .állást a fogyasztási szövetkezetek gazdasági, társadalmi tevékenységének fő kérdéseiben. A szövetkezetek megyei értekezletére novemberben kerül sor. T. L. MiinkaYédelmi tanfolyam, júliustól levelező formában is A Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának szervezésében ötnapos bentlakásos tanfolyam indult 57 társadalmi munkavédelmi felügyelő részvételével, Kecskeméten az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán. A megye különböző részeiről érkezett hallgatók élelmiszeripari, állami mezőgazdasági, helyiipari vas-, és építőipari munkahelyeken, a szak- szervezeti bizottságok mellett végzik felelősségteljes feladatukat. S ha csak a technika rohamos fejlődésére gondolunk is, érthető, ha e nemes kötelezettséget vállaló társadalmi aktívák tájékozottságának, szakmai, jogi ismereteinek bővítése érdekében évről évre sort kerít e tanfolyamra a megyei munkavédelmi bizottság. Az ügy fontosságához méltóan, kvalifikált szakemberekből, akik közt orvosok, műszaki munkavédelmi specialisták, jogászok vannak, tevődik ösz- sze az előadógárda. A tananyag fő témacsoportjai: Szakszervezetek szerepe a munkavédelemben; Gépek, berendezések, munkahelyek biztonság- technikája; Nők és fiatalkorúak védelme; Vállalati munkavédelmi szabályzatok ismertetése; Egészséges munkakörülmények — foglalkozási ártalmak; Üzemi balesetek vizsgálata, elemzése, kártérítés; Munkavédelmi szabályok betartása, törvényesség, szabálysértés; A munkavédelmi propaganda jelentősége. A már hagyományos bentlakásos tanfolyamon kívül, július végétől hasonló stúdium indul — levelező formában — Kiskunhalason, Baján, Kalocsán és Kiskunfélegyházán, az ottani szakmaközi bizottságoknál. A hallgatók heti egy-egy előadáson vesznek részt, s mivel azokat a délutáni, ill. esti órákban tartják, a munkából sem esnek ki. Ilyen formájú tanfolyam először indul a megyében. Célja részint a munkavédelmi hozzáértés mind kiterjedtebbé tétele, részint az, hogy az aktívák lakóhelyükön, családjuk közelében maradva, napi munkájukat folytatva kényelmesebben tanuljanak.
