Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
X. oldal 1971. .Június 30., szerda A tervezés etikája SOK KÖZÉRDEKŰ és hasznos gon- kacsalábon forgó várat építeni, tehát dolat megfogalmazását hallhatták a résztvevők a nemrégiben lezajlott megyei településfejlesztési nagyaktíván. Ezek közül néhányat mi is közre adtunk, azonban még bőségesen van olyan ötlet, javaslat, elgondolás, amelyet érdemes szélesebb fórumon, a sajtóban is megbeszélni, elemezni. A megyei tanács általános elnökhelyettese, a múlt évi verseny értékelése közben kitért a helyi tanácsok gazdálkodására, az ésszerű, arányos és reális fejlesztés szükséges ritmusának hang- súlyozására. Beszélt ezzel összefüggésben a tervezők és a megrendelők kapcsolatáról, de elsősorban a tervezők oldaláról tapasztalt túlzásokra mutatott rá szemléletes példákkal. Nem egyszer előfordult ugyanis — nemcsak 1970-ben, de korábban is —, hogy amikor egy községi tanács megrendelte a 400 ezer forintos beruházás terveit, fél vagy egy év múlva hipermodern építmény rajzait küldte a tervező iroda, s a kivitelezési költség 1—2 millió forint között ingadozott. A tervezők mit sem törődve i közölt összeggel, mindent beleadtak, függetlenül attól, hogy mit bír el a tanács kasszája. így aztán a tervezés díját kifizették, a rajzokat szekrénybe zárták, és maradt minden a régiben. MINT EMLÍTETTÜK is: nem egyedi jelenségről van szó, hiszen meglehetősen szép számban fordulnak elő ilyen tervezői túlzások. S ezek végső soron hátrányosan befolyásolják az adott települések fejlesztését, károsan hatnak a közvéleményre stb. A tervezés etikája azt jelenti, hogy ne becsüljük túl (van ott pénz bőven!) de ne is nézzük le a partnereket Mellesleg szólva, a jó tervező ott kezdődik, amikor adott beruházási összegre, rendeltetésének megfelelő, korszerű épületet tervez a mérnök. Mint minden jelenségnek, ennek is vön azonban másik oldala. Nevezetesen az, hogy maguk a helyi tanácsok se akarjanak néhány százezer forintból ne értékeljék túl önmaguk erejét lehetőségeit. Mielőtt megrendelnek egy tervet, nézzenek bele a kasszába, vegyék számba a saját anyagot, a lehetséges társadalmi munkát. Ha félmillió forinttal rendelkeznek, ne olyan tervet kérjenek, amelynek a kivitelezési költsége esetleg hárommillió, arra számítva, hogy majd kisegít bennünket a megyei tanács. Ez ugyancsak felboríthatja a fejlesztési elképzeléseket, bizonytalanságot és bizalmatlanságot vált ki a lakosságból, a választókból. A KÖZELMÚLTBAN értékelt fejlesztési verseny azzal a nem új, tanulsággal is szolgált, hogy azok a városok, községek, járások kerültek első helyre, értek el helyezést, ahol reálisan ítélték meg a helyzetet a tanácsok vezetői. Ahol ismerték a lakosság igényeit, a település erejét, s erre alapozottan készítettek megvalósítható tervet. Amikor a tervezés etikájáról beszélünk, ezt, a nem mérnöki adottságnak számító tervezési képességet is értjük a fogalmon. Három évvel ezelőtt, amikor életbe lépett a gazdaságirányítás új rendszere, több emberrel beszélgettem. Két mondat ma is élénken él bennem. Mindkettőt vállalati igazgató mondta, utalva az új mechanizmusra. Az egyik, amikor megkérdeztem tőle, mi újság, felsóhajtott: sajnos, ránktört az önállóság. A másik összedörzsölte tenyerét s mosolyogva mondta: végre kezdünk önállóak lenni! MINDEZ AZÉRT jutott eszembe, mert a tanácsi körökben is észlelhető az egyik vagy másik fajta megnyilvánulás. Van, aki örül a nagyobb önállóságnak, van. aki magában kesereg egy kicsit. Pedig ahhoz, hogy jó, „tájjellegű” településfejlesztési munkát végezzenek minden községben, önállóságra van szükség, s arra, hogy ezzel a önállósággal élni is tudjanak a község, város vezetői. Ismerjék az igényeket, s tisztában legyenek a megvalósítás lehetőségeivel is. Gál Sándor A helyi adottságokra építve Területi szövetségünk 52 termelőszövetkezetét és 43 szakszövetkezetét nem érintette készületlenül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete, amely — többek között — kimondja: A termelőszövetkezetek és társulásaik a negyedik ötéves terv időszakára adottságaiknak megfelelően — középtávú termelési és pénzügyi tervet kötelesek készíteni. Ezekben a hetekben tárgyalják meg a közös gazdaságokban, brigádgyűléseken az 1971—75 közötti fejlesztési lehetőségeket. Az eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazdasági szövetkezetek igyekeznek a helyi természeti és közgazdasági adottságok figyelembevételével meghatározni a célokat. Ügy is fogalmazhatunk, hogv a jelenleg ismert gazdasági szabályozók együttes és komplex hatását szem előtt tartva terveznek. Jellemző különbségek Mi az, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül a következő 5 évre szóló elképzelések rögzítésénél? Ebben a körzetben a föld termőképessége jóval az átlag alatti. Nagy területen találunk olyan szántókat a Homokhátságon, amelyeken a termelés nem gazdaságos. A régi szőlő- és gyümölcsültetvények nagy része csak kézi erővel művelhető. Sok helyen el is Korszerűen és olcsóbban A tiszakécskei Szabadság ni ily módon a kertészet- Termelőszövetkezet elnöké- ben. vei, Soós Vincével a kerté- A gazdaság szerencsés szét fóliasátrainak utcáit helyzetben van, mert, mint járjuk. Tavaly 2 hektáron, ismeretes, a tiszakécskei az idén már 4 hektáron fo- határban gazdag melegviz- lyik primőrtermesztés. Sza- készletet rejt a föld gyom- bó Jánosné, a kertészeti te- ra. Élnek a lehetőséggel, lep vezetője előzőleg el- Az év elején lett kész a mondta, hogy a tavasszal termálkútjuk, amely pertöbb mint félmillió fej sa- cenként 2 ezer liter, 57 fo- láta, 60 ezer csomó retek, kos melegvizet ad. Bevezet- 45 ezer fej karalábé került ték a talajfűtést a fólia- innen a fogyasztókhoz, sátrak egy részébe Érik már a paradicsom* a Még az i en va a paprika uborka „ a & muanyaghazakban. gel egyúttal lehetővé vá— A primőridény mint- lik, hogy kora ősztől késő egy háromnegyed millió fo- tavaszig kihasználjuk a rint bruttó bevétellel zá- hajtatási lehetőséget, rult — tájékoztat az elnök. A kertészet egyik fontos — Tovább akarjuk fejlesz- bevételi forrása a szövetke- teni a fólia alatti zöldség- zetnek. Palántákat hajtat- hajtatást. Jóval olcsóbb, tak, amelyeket előkészítet- mint a hagyományos mód- tek szántóföldi kiültetésre, szerek. Beváltak a nagy Félmillió paprika- és para- légterű sátrak. Az eddigi dicsompalántát adtak ki a 1 __1—1 4- n H K WÍ/Í nlAI A ■fűrmo1Áo7D» k ísérletek szerint a 7,5 mé tér széles és a 3 méter makezük alól. A termelőszövetkezetközi konzervüzem gas fóliaházaké a jövő. Mi részére céklát, almapaprikát gondoskodjanak az üzem is erre térünk át. Ezekben is termesztenek. A vállal- részére. A gazdaságból ke- már zavartalanul gépesít- kozásnak ugyanis egyik rül elegendő gyümölcs is a hetjük a termesztést. Há- társgazdasága a Szabadság konzervüzembe, amelynek rom bolgár kistraktorun- Tsz. Arra törekednek, hogy idei terve 15 millió forint kát jól tudjuk hasznosíta- elegendő nyersanyagról értékű késztermék, K. S. Szabó Jánosné: — A fóliasátorban felfuttatjuk az uborkát, így azonos területről többszörös termést érünk el. hanyagolják a hagyományos telepítéseket, mivel gyenge termőképességűek, gyakran hiányzik a munkaerő is. Esetenként az új ültetvényekben is található gyenge állapotban levő, alacsony termőképességű tábla, amelyet szükséges lenne másként hasznosítani. Az eszközellátottság színvonala alacsony, a legtöbb üzemben nem korszerű. Az épületek és gépek nagy hányada elavult, rosszul állnak gazdaságaink forgóeszközökben is. A Homokhátság termelő- szövetkezeteinek mindösz- sze egynegyede rendelkezik biztonsági alappal, de ez is alig teszi ki a részesedés 5 —10 százalékát. Hatvanhat mezőgazdasági szövetkezetünk — éppen a kedvezőtlen adottsága miatt — árkiegészítéses támogatásban részesül. Ez egyúttal az árutermelés összetételét is befolyásolja. Természetesen mindezek, és még számtalan más jellemző adottság üzemenként eltérően jelentkezik, de a Homokhátság egészére hat. Egyéb gondok A rövidesen összesítésre kerülő ötéves fejlesztési tervek készítése során üzemeinkben a tagságot és a vezetőket számos egyéb gond is foglalkoztatja. Ezek közül érdemes néhányat felsorolni. A mezőgazdasági termelő üzemek fejlesztési elképzeléseit csak akkor lehet megvalósítani, ha a velük kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi szervek is felkészülnek a változásokra, és arányosan fejlesztik tevékenységüket. Az élelmiszer-gazdaság egész vertikumának szervezetileg és gazdaságilag — többek között a vállalatok önállóságának — a mezőgazdasági termelő üzemekkel párhuzamosan kell fejlődniök. Sajnos, olyan tapasztalataink vannak, hogy a mezőgazdasági üzemek árutermelésével arányosan nem jelentkezik a feldolgozó üzemeknél, az átvevő szerveknél a bővítés. Ezért vannak például raktárgondok a gabonaiparban és másutt. A tervidőszak szabályozóinak kialakítása során az üzemekben az elmúlt évben érvényesülő költségtényezőkkel számoltak. Sajnos, ezek változnak, és általában drágulnak a mezőgazdaságba bekerülő gépek és alkatrészek, építőanyagok. Eltérő hatással Ahhoz, hogy üzemeink reális, középtávú tervet készítsenek, nyugodtabb közgazdasági környezetre van szükség. Kevésbé változó támogatási mértékekre és költségvetési kapcsolatra. Nem lehetünk elégedettek a mezőgazdasági szövetkezetek információs rendszerével. A jelenlegi helyzet nem elégíti ki az igényeket. Az információs rendszer még magán viseli a korábbi irányítás jellegzetes vonásait. Az egységes szövetkezeti törvény minden bizonnyal több szervezeti és gazdasági jellegű változást indít el, amelyek a tervidőszak közepe táján éreztetik hatásukat. Számíthatunk a szövetkezeti alapszabályok, ügy- és munkarendek korszerűsítésére; Az említett motiváló tényezők a külöböző ágazatokban éltérő hatással érvényesülnek. A most készülő tervekben nemcsak a homokhátsági szövetkezetek fejlesztési lehetőségei tükröződnek majd, hanem a gondok is. Magony Imre Gyógyszerész továbbképzés Ötödik éve működik a megyei gyógyszertári központ asszisztens szekciója. Évente, továbbképzési jelleggel előadói ülést rendeznek. Az ideit az elmúlt t hirdetésével napokban Varga Gyula főgyógyszerész nyitotta meg Kecskeméten. A jelenlevők érdeklődéssel hallgatták Fekete Gáborné szakelőadó gyógyszerész, valamint Weishaupt Teréz (Kiskőrös) asszisztens előadásait. Vájná József né asszisztens, drógmester Ismertette röviden a szakcsoport további térveit és elemezte az eddig végzett munkát. Fekete Gáborné pályázat megbuzdította a gyakorlati tevékenység mellett a szellemi munkára a szakcsoport tagjait. A Gyógyszertár Vállalat igazgatója a legértékesebb munkákra pályadíjat tűzött ki. Végezetül Gál Irma, a vállalati pártszervezet titkára szólalt fel. Andriska Mária Öntözéssel növelik a terméshozamokat. Kocsis Lajosné, a kertészet dolgozója friss vízzel üdíti a paradicsomtöveket Amit csak akarok... — Mit lehet vacsorázni? — kiabáltam ki nejemnek a konyhába, aki rendes hitves lévén, erre egy dupla axellal (sokat nézte ugyanis a korcsolya EB-t meg VB-t és nagyon fogékony az ilyesmire) a szobába perdült az röviden közölte: — Amit csak akarsz! — Talán valami könnyűt... — tűnődtem el félhangosan, de a nejem lehurrogott: — Azt mondtad, délben gyenge volt az üzemi koszt, valamivel most pótolni kell! — Akkor valami nehezet! — csordult el majdnem a nyálam, de erőt vettem magamon. — Hogyne, hogy aztán egész éjjel dobáld magad, rosz- szakat álmodj, jajgassál meg kiabálj. Ha teli gyomorral fekszel le, éjszaka elviselhetetlen vagy. Tönkre teszed az én éjszakámat is... r- Ha netán volna egy kis parizer meg vaj itthon ... — Van. De attól egy fél óra múlva megint csak megjegyzéseket teszel, hogy éhes vagy! — Hát akkor tulajdonképpen mit lehet vacsorázni? — Ö, te kis álszent! Még, hogy mit lehet? Mintha nem mindig a kedvedbe járnék és a kedvenc ételeiddel traktálnálak! Mondtam már drágám, hogy azt eszed, amihez gusztusod van. — Délben vettél másfél kiló gyönyörű karajt, látod abból lesüthetnél egy-két szeletet! — Jó pofa vagy! Akkor mit adok a mamáéknak? ' Vagy már elfelejtetted, hogy holnap nálunk ebédelnek? A karajhoz nem nyúlok, azt egyben sütöm meg. Most mit bámulsz, mint akinek nem jutott dinnyeföld? Szerintem, még arra is lusta vagy, hogy megmond, mit akarsz vacsorázni. — Akkor talán... — Igazad van! Milyen jó, hogy mondod! Tegnapról maradj, egy kis kelkáposzta, felmelegi- tem, azt kapod! Ágh Tihamér
