Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
Cirkónium Több mint 200 éve ismerés, hogy Grönlandon ki- írjedt érclelőhelyek vannak, amelyek cirkóniumot is tartalmaznak A modern ipar megtalálta a cirkónium alkalmazásának lehetőségeit, ebből készül ugyanis az acélpótló és urániumfűtőelemek köpenye az atomerőműveknél. Emiatt most a grönlandi telepeket pontosabban megvizsgálták és a geológusok jelentették, hogy itt van a világ legnagyobb cirkóniumkészlete. A dán atomenergia bizottság kutatólaboratóriumi ban külön módszert fejles: tettek ki a cirkónium k termelésére, a grönlam ércből. Dánia egyik legní gyobb konszerné most mej kezdte a kísérleteket anna megállapítására, hogy módszer gazdaságilag me| éri-e a befektetéseket. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ott Á húsexport 15 százaléka Gondolatok a juhtenyésztésről Az élelmezési világpiac érdeklődése az utóbbi években a juh felé fordult. Manapság a bárányhús a legdrágább és legkeresettebb húsfélék egyike. Ezt mutatja a hazai pecsenyebárányok határon túli értékesítésének alakulása is. Magyarország tőkés államokba irányuló vágóállat- és húsexportjának 15 százalékát a juh teszi ki és a külföldi értékesítésnek csupán a kínálat szab határt. A sertéshús, a vadfélékkel és a baromfival együtt alig éri el ezt az arányt. A tartósnak ígérkező, kedvező értékesítési lehetőségek ellenére hazánkban rendkívül visszaesett a juhtenyésztés. Ma százezerrel kevesebb birkát terelnek a kiskunsági legelőkön, mint évekkel ezelőtt. Az 1930-as évek végén a kunszentmiklósi határban például 30 ezernél több juhot tartottak, ma ennek legfeljebb a felét. A csökkenés hasonló mértékű Bács-Kis- kun megye más, korábban nagy juhászatokkal rendelkező tájkörzeteiben is. Az idén csupán az anyajuhállomány 12 ezerrel lett kevesebb, mint 1970-ben volt. Az ok kézenfekvő, a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztéséből, korszerűsítéséből kimaradt a juhászat. A juhtenyésztés számottevő támogatásban sem részesült. Egy-két kivételtől eltekintve a jelenleg még juhászat- tal foglalkozó gazdaságokban elvénült és alacsony termelőképességűvé vált az anyaállomány, mert az azonnali haszonszerzés érdekében magát a termelési alapot értékesítik. Szemlélet Szemléletbeli okok is közrejátszottak a juhtenyésztés színvonalának visszaesésében. A, megyei állattenyésztési felügyelőség ellenőrzései során még állami gazdaságban is azt tapasztalta, hogy az anyajuhoknak nem adják oda az előírt mennyiségű takarmányt. Arra hivatkoznak, hogy a legelőn majd csak feljavul a birka, de mégis olyan termelést várnak a juhoktól, amelyre azok a rossz tartási körülmények között képtelenek. Egy másik állami gazdaságban, ahol megszüntették a juhászatot és áttértek a baromfinevelésre, kimutatták, hogy egyetlen tyúknak évi haszna 112 forint volt, de a juhászatban egyetlen birka, az egyéb költségráfordításokon felül 115 forint veszteséget idézett elő. Vajon melyik ágazatnak a költségeit írták a juhászat terhére? Egy bizonyos, hogy a tartási, takarmányozási körülményeket mindig a gazdaság alakítja ki. Ha azok megfelelnek a követelményeknek, a juhászat eredményes. Példa erre az öregcsertői Petőfi Termelőszövetkezet, ahol az utódnevelés megfelelő színvonalú, az anyajuhállomány gyarapodik, mert évről évre kiválogatják a tenyésztésre legalkalmasabb egyedeket, s évente több ezer pecsenyebárányt értékesítenek az export-import vállalat közvetítésével, kilogrammonként negyven forint körüli vagy afölötti áron. Szakosítás Átlagon felüli tartási és tenyésztési körülményeket alakítottak ki a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezetben. Kitűnőnek mondható a tenyésztői munka, ezért a megyei állattenyésztési felügyelőség törzstenyészetté nyilvánította a szövetkezet juhászatát. A tenyészkosok felnevelésére egyedenként legfeljebb kétezer forintot költ a szövetkezet, de a minősítéstől függően négy-ötezer forintot kap értük. Az átvételi áron felül megilleti még a gazdaságot a mintegy félezer forintot kitevő gyapjútermelési és hízékonyság felár.- _ tenyésztési es tartási gondokat végérvényesen juhászat szakosítása oldja meg. A szarvasmarha-, illet ve a sertéstelepekhez hasonló, gépesített nagyüzem juhászatokat kellene kialakítani. Ennek megvalósítású ra a negyedik ötéves tervben jelentős összegeket irá ayoztak elő, de szükséges a termelőüzemek anyas hozzajarulasa is. A kiskunsági juhászatok tehát a íizemag fejlesztesere, korszerű juhhodálvok építésér a jovoben támogatást kapnak. Utánpótlás Bács-Kiskun megyében nincs juhászszakmunkás-kép A szomszédos megyében, ahol ilyen tanfolyan indult, három megyéből összesen tizenkét fiatal jelent kezett erre a pályára. A szakma iránti érdektelensé: visszavezethető arra, hogy nemcsak a juh. hanem ; juhász is külterjes körülmények között él. Legtöbbszö a saját tudására és leleményességére van utalva : munkája közben. A hodályokban a legritkább eset ben van villany és vízvezeték, az állattenyésztő telei közelében pedig nincs fürdő és más szociális létesít mény a gondozó számára. Nem túlzás, hogy a jelenleg még dolgozó és mun kajukat nagy áldozatvállalás mellett végző juhászol szakmaszereteten, hivatástudatán múlik e nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztési ágazat jövője ha a közgazdasági kényszerítő körülmények folytár a gazdaságok irányító testületében nem következik be szemléletbeli változás. Népgazdasági érdekről van szó, hiszen az évente mintegy százmillió dolláros bevételt eredményező vágóállat- és húsexportból tizenötmillió dollárt a juhászat hozott. Kiss Antal A fólia forradalma Rohamosan terjed a műanyag használata a mezőgazdasági termelésben. A fólia alatti zöld- séghajtatás ma már számos országban túljutott a kísérleteken. Alkalmazása évről évre ugrásszerűen nő. Olaszországban mintegy 15 ezer, Franciaországban 8 ezer hektáron termelnek zöldséget műanyagtető alatt. Japánban pedig egyenesen a fólia forradalmáról beszélnek, hiszen 40 ezer hektár területet foglalnak el a hajtatóházak. Hazánkban 1200 hektáron folyik ily módon zöldséghajtatás. A megyében is rohamosan térj ed ez a módszer. Gazdaságaink számos tapasztalatcserét szerveznek a Budapesti Kertészeti Egyetem soroksári kísérleti telepére. Itt a zöldségtermelési és földműveléstani tanszék vezetőjének, dr. Somos András egyetemi tanárnak irányításával folynak a műanyag hasznosítási kísérletek. A látottak alapján egyre több termelőszövetkezetünk alkalmazza a fólia alatti hajtatást. A statisztika szinte ugrásszerű fejlődést bizonyít. 1969-ben 45 600 1970-ben 102 300, az idén pedig 168 100 négyzetméter területre igényeltek a megye termelőszövetkezetei műanyag borítást haj- tatásas kertészeteik számára árutörlesztés ellenében. A fóliás hajtatóberendezések területe a becslések szerint a megyében eléri a 250 ezer négyzet- métert. A fejlődés együtt jár a termelési módszerek tökéletesedésével. Egyre- inkább a nagyobb légterű fóliasátrakat alkalmazzák, ahol már géppel lehet művelni a növényeket. A fűtés olajkályhákkal történik. A tiszakécskei termelőszövetkezetek a termálvizet használják fel fűtésre. A fóliasátrakban az idény salátával kezdődik, majd paprikával, paradicsommal és uborkával folytatódik. Ez utóbbinál különösen jó eredményeket értek el az egyetem soroksári kísérleti telepén. Támaszrendszeres megoldással az egységnyi területre jutó termést ötszörösére-hatszorosára növelték. A műanyag elterjedésének legfőbb oka az olcsó termelés. Ezenkívül gyorsabban, könnyebben felépíthető egy fóliasátor, mint a hagyományos üvegborítású hajtatóház. Nemrég a Kalocsai Fű- szerpaprika és Konzervipari Vállalat, valamint a miskei Egyetértés Termelőszövetkezet palántane- velési bemutatót tartott. A tapasztalatcserén a fóliasátras módszer előnyeit az alábbiakban foglalta össze Miskolczi Péter, a termelőszövetkezet főkertésze: — Az egy négyzetméterre jutó közvetlen költség az üveggel borított, biofűtéses hajtatóháznál 73 forint, a fóliasátor alkalmazásánál 35 forint. A sátor egyébként 99 méter hosszú, 7,5 méter széles, 3 méter magas, alumínium vázszerkezetű. A műanyag alkalmazásával tehát az élő és a holtmunka ráfordítás jelentősen csökken, a meg, takarítás csaknem 50 százalék a hagyományos módszerrel szemben. Biztonságos a növények nevelése. Jobbak a munka- feltételek is, mert géppel elvégezhetők a talajműveletek. A tapasztalatcserér résztvevő gazdaságot szakemberei megállapították, hogy a műanyagsátrak alatti zöldséghajtatás palántanevelés széles körű elterjesztése ma mái nélkülözhetetlen az olcsóbb termelés, a költségek csökkentése érdekében. K. S. Fóliasátrak a Kertészeti Egyetem soroksári kísérleti telepén Önálló üzemág Kiskunfélegyházán a város 34 ezer lakosának csaknem egyharmada — tízezer ember — él a külterületen, a 44 és fél ezer holdas tanyavilágban. Ott és a környék háztáji gazdaságaiban termesztik a MEZÖTERMÉK által értékesített több millió csomó retek, karalábé, több tíz vagon káposzta tekintélyes részét. A háztájiban nevelik a víziszárnyasok és más baromfifélék többségét, amelyekről hosszú évek óta híres a kiskun város. A háztáji gazdaságok össztermeléséből elég jelentős rész a Vörös Csillag Tsz gazdáié. Ebben a szövetkezetben két évvel ezelőtt alakult; meg a háztáji bizottság és munkájának megvan az értelme. A Vörös Csillag Tsz vezetői elismerik a háztáji szerepét, A szövetkezet üzemtervébe szervesen beleillesztették a háztájiak termelését. Év eleje óta már önálló üzemágként működik a háztáji, amelynek vezetője, függetlenített agronó- musa van, ezenkívül három mezőőr is foglalkozik vele. A háztájiban nevelt jószágokat a szövetkezet közreműködésével értékesítik. A Vörös Csillag háztáji bizottsága minden állattartó tsz-tagtól megkérdezte, mit tud és mit akar nevelni és ehhez milyen támogatást vár a szövetkezettől. Az igényeket és a lehetőségeket egyeztették, majd megkötötték a szerződést Gyakorlatilag ma a Vörös Csillag minden tanyán lakó tagjának — több mini kétszáz családnak háztáji szerződése van Dávid István, az önálló háztáji üzemág vezetője minden segítséget megad a gazdáknak. A vágóállat vagy a termék átadása, átvétele alkalmával ő tárgyal a vállalatok képviselőivel, üzemterv szerint pontosan szállítja a takarmányt. Ha a szövetkezeti gazda igényli, a háztájihoz termelési előlegként pénzt vagy takarmányt is kaphat. A termelőszövetkezet azt az igényt támasztotta a háztáji szerződést aláíró tsz-tagokkal szemben, hogy a munkaképes korú férfiak vegyenek részt a közös munkában, a háztájiban főként a feleség, a családanya dolgozzon és ő kapja meg a munkajóváírást az ott végzett munkáért. Az idős, de még nem nyugdí- j is szövetkezeti gazda, aki egészségi állapota miatt a közösben, a nagyobb követelményeknek már nem tud eleget tenni, a háztájiban is megszerezheti a szükséges munkanapokat és a keresetet. A háztáji gazdaságok — minden beruházás nélkül — hárommillió forintnál magasabb bevételre tettek szert a termékek, vágóállatok közös értékesítésé- vel. Ez gyarapította a tagság jövedelmét, és erősítette a szövetkezethez fűződő kapcsolatait. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben nem volt amiatt nézeteltérés, hogy a háztáji jószágok kárt okoztak a közösnek, mert a tsz-gazdak vigyáztak állataikra. A termelőszövetkezet tagjai különböző okok miatt nevelnek a háztájiban jószágot. Egyesek megszokásból, vagy életkoruk, egészségi állapotuk miatt, mások valamilyen kitűzött cél gyorsabb megvalósítása érdekében. Egy bizonyos, hogy ennek az együttműködésnek, amely a Vörös Csillag Tsz-ben létrejött, egyaránt hasznát látja a tsz-tag, a termelőszövetkezet és a népgazdaság. — ~ ' Szűcs Bé’áné
