Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
tPTí. .Mains 25, péntek 5. old; 350 yadfaj, radaskert 9 millió hektáron Vendégkiállítónk a Szovjetunió Épül, szépül a világikiállítás 33 hektáros területe, s a kiállítók is rendezik anyagaikat. A Szovjetunió vadászati szervei is aktívan készülnek a kiállításra. Erről nyilatkozott a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Borisz Bogdanov, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma természet-, vadvédelmi- és vadgazdasági igazgatóságának a vezetője. Az 1400 négyzetméteres szovjet pavilon a kiállítás főterén helyezkedik el. Ez lesz a kiállítás legnagyobb pavilonja. Bogdanov élvtárs tájékoztatójából egyebek között kitűnik, hogy a szovjet vadászok bemutatják Budapesten vadgazdálkodásuk kimeríthetetlen lehetőségeit, hiszen a nyolc gazdaságföldrajzi zónában körülbelül 350 vadfaj él. Megtalálható a tigris, gepárd, jegesmedve, tengeri vidra, örvös lúd, sarki lúd, nagybukó, hogy csak az érdekesebbeket említsük. Meghonosítottak olyan állatfajokat is, amelyek korábban nem éltek ott: így például a pézsmapockot, amerikai nyércet, mosómedvét. Gondoskodnak a coboly-, hó-, medvefóka-, jávorszarvas- és tatáranti- lopállomány vérfelfrissítéséről és létszámgyarapításáról. A vadászati és halászati egyesületekbe mintegy 3 millió sportvadász és -horgász tömörül. A sporthorgászok például minden térítés nélkül hódolhatnak szenvedélyüknek. A vadállomány és a növényvilág óvására 9,4 millió hektárnyi területen 94 vadaskertet létesítették. A Szovjetunió a világ legnagyobb prémtermelő országa. Elsősorban a hölgy látogatók kedvéért mutatják be a nemesprémek széles skáláját is. A szovjet vadászok kiállítanak jávorszarvas-, iszubraszarvas-, gímszarvasagancsokat; argali-, őstulok- és kőszálikecske-tró- feákat, medve-, hiúz- és farkaskoponyákat, valamint vaddisznóagyarakat. Mindezt kiegészíti a „Vadászat a Szovjetunióban” című színes film/ melyet erre az alkalomra készítettek és a pavilonban fognak vetíteni, nemkülönben a „Vadászat fényképezőgéppel” mozgalom legszebb díjnyertes, színes és fekete- fehér fotói. Bemutatják természetesen a Szovjetunióban gyártott vadász- és sportfegyveréket, horgászati és turisztikai cikkeket, s a rendezőknek minden reménye megvan arra, hogy a látogatók teljes képet kapnak a szovjet vadászok életéről, természetszeretetérőL Kovács Imre A legnagyobb magyar gyűjtemény Szövetkezeti nap Izsákon Július 4-én vasárnap az Izsáki ÁFÉSZ és a Táncsics Mihály Művelődési Otthon rendezésében szövetkezeti napot tartanak. Műsoros divatbemutatóval — melyen neves táncdalénekesek is fellépnek — kívánják emlékezetessé tenni a rendezvényt. Este a Juventus együttes közreműködésével szövetkezeti bál lesz. 5. Az előbb még meghitt csendben ültek egymással szemben, vastag, átjárhatatlan réteggel elválasztva a külvilágtól, mint valami különleges szekta tagjai, de ez a fal a lányról hirtelen leomlott. Nem tudni miért ezt a pillanatot választotta Bíró a kérdésre. — Miért váltál el? — mondta váratlanul. Csapó éppen a lány felé nézett, most Bíróra kapta a tekintetét, pár pillanatig értetlenül nézett rá, aztán megrántotta a vállát. Ezen még 6 sem gondolkozott, öt hónap után kínosnak érezte Klárit. Eleinte még rohanva száguldott a piros autón a feleségéhez, de ez a vonzalom hamarosan elmúlt. Egy-két vasárnapot kihagyott, aztán egy szép napon megírta az asszonynak, jobb ha vége az egésznek. Nem kellett kínos jelenetektől tartania, csak egy levélbe került az egész. Mikor egy hónap múlva hazament, a lakás már régóta üres volt, a kulcsot Klári bedobta a levélszekrénybe. — Untam .. ennyi az egész — mondta Bírónak, de akkor már megint a lányt nézte, s mint aki az előbbi témát véglegesen befejezte, így szólt: — Szemez a picike. Az előbbi hangulat akkor már rég elillant, alattomos, bár alig érzékelhető feszültség lengett körülöttük. — Kikezdesz vele. mi? — kérdezte Bíró — Naná, maid hagyom elröppenni az angyalkát! Bíró szomorúan nevetett. — Ez visz Aged a sírba. — Micsoda? — Ezek a hűlve " Kft gyek — Elmondhatom Hogy a legszebb halálnemet választottam« Százezer, világviszonylat- ünnepélyes megnyitására ban is neves képzőművé- 1851-ben került sor, s ez- szeti alkotást őriz a kiasz- zel megszületett az első ál- szicizáló reneszánsz palota, landó kiállítás hazánkban, a legnagyobb magyar gyűj- amelyen magyar festők al- temény, a Szépművészeti kotásaival ismerkedhetett Múzeum. 1906. december meg a közönség. Ekkor 29 elsején nyitották meg. S művész 52 képét mutat- bár az épülete még csak ták be. 65 éves, a páratlan értékű Nagy változást jelentett gyűjtemény jóval korábbi, egy másik gazdag gyújte- A mi első múzeumunk a mény, az Országos Képtár Széchényi Ferenc által megalakulása, amely a 1802-ben a Nemzeti Mú- Nemzeti Múzeum Képtárázeum létesítésére felajánlott tói függetlenül jött létre, könyv-, címer- és érem- Gerincét a világhírű Esgyujteményből teremtődött, terházy-képtár alkotta, Ebben a Széchényi-féle amely 1870-ben került álanyagban volt néhány fest- lami tulajdonba. Az Estermény is — ezek a Nemzeti házy-család művészet iránt Múzeum képtárának első érdeklődő főurai. már a darabjai. XVII. századtól gyűjtik a Az 1832—36-os ország- műalkotásokat. De a képgyűlés határozott a mai tár igazi megalapítója Mik- Nemzeti Múzeum felépíté- jós herceg volt. aki egymáséról. És ugyanez az or- ga ezer festményt, három szaggyűlés a képtárról is és fél ezer rajzot és ötven- hozott határozatokat: meg- ezer metszetet vásárolt, szavazta a nagyrészt régi- Olaszországi útján szerezségeket, de köztük hatvan te meg Correggio Madonfestményt és szobrot is tar- náját, amelyről a korábban festményekkel dicsekedhet, magasabb és nemesebb talmazó Jankovich-féle Nápolyban járt Goethe is Spanyol remekműveket telmet kell adnunk; a m< gyűjtemény megszerzésé- megemlékezik „Itáliai uta- szerez: Goya-, Ribera-, levőnek és az újnak oly Van Gogh-rajz. hez szükséges összeget, és törvénybe iktatta Pyrker Janos egri érsek adományát. Pyrker János 190 festményből álló kollekciót ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak, köztük számos olyan képet, amfely ma is a Szépművészeti Múzeum legnagyobb értéke — Bellini Cornaro Katalinját, Giorgione Férfi portréját, Lorenzo Lotto. Palma Vecchio. Veronese, Strozzi, Guardi festményeit, s egy, a „magyar képírást” képviselő Markó Károly-mű- vet is. A szabadságharc idején, Kossuth utasítására a „magyar kincstári elnöki lakhoz tartozott 78 eílajfest- mény” — került a múzeumba. így Lucas Cranach , „ három remekműve, Dürer zas ”abanA Szépművészeti Múzeum homlokzata. találkozása legyen amely a művészi hatást : kozza és a művészettör . neti tanulságokat mélyíl -é vallja. S ha nem v fedezet, mindig megtalá a módját, hogy a kiszem műtárgy a múzeum túl; donába kerüljön. „Valóságos varázslat vi ez — írja róla Szomc Dezső — amelynek rejtély hatása alatt híres gyűjt megváltak legszebb dara jaiktól, s boldogan va nem boldogan, de odaajá dekozták neki ezeket a le szebb darabokat. Ezek név szerint nem is lehet f< sorolni. Ezekről csak e Lorenzo Costa, egy Pair Vecchio, egy Ferrari Ga kül rakták vagonokba, t< denzio beszélnek — e laucuuu.c jjui ci Gyűjteménye Murillo-. Velasquez-, Tie- Delacroix, egy Corot, e. Férfi'' portré ia'. Tintoretto Raffael-, Leonardo-, Remb- polo-, Alonso Cano-, Zur- Courbet, egy Manet, e; két portréja. randt-, Vermeer-, Hals-, baran-képeket. Monet,^ egy Carriére A Nemzeti Képcsarnok Claude Lorrain-. Cranach- Az Esterházy-képtár 1815 óta Bécsben nyitva Petrovlcs birodalm állt a nagyközönségnek. A Dan • magyar közvélemény már A fasizálódó Magyaro a Nemzeti Múzeum alapi- szág urai nem tűrhetti tása után hangot ad kíván- Petrovics dem okra tiki ságának, a képtár hazaho- művészetpolitikáját zataláról. Miklós herceg 1935-ben nyugdíjazták, fia, Esterházy Pál, az A háború vihara feldú 1848-as kormány külügymi- ta a múzeum életét A mi nisztere, a 60-as évek ele- kincseket csomagolás né jén „maga és örökösei nevében beleegyezését adja, hogy a gyűjtemény a Magyar Akadémia palotájában őriztessék”. 1870-ben pedig eladják az államnak —, s ettől fogva Országos Képtár nevet viselve „az ország elidegeníthetetlen javai közé soroltatik és Pest városából, mint az ország központjából soha el nem vitethetik”. Az időközben megnyílt Szépművészeti Múzeum 1912-ben vette át a Pálfy János által adományozott gyűjteményt —, Tizian. Veronese. Tintoretto, XVII. századi holland és barbizo- A gyűjtemény értékes da Bíró legyintett és odaszólt a kislánynak, hozzon még két gint. Mikor a tálcát az asztalra rakta, Csapó ránézett és így szólt: — Tudja, mit!? Most meghódítom magát. A lány elpirult, nem tudott hirtelen mit mondani zavarában, s Csapó azon nyomban beszélni kezdett, ismerte már a nőket, ha nem tudnak azonnal visszavágni, játsszák a sértődöttet, mert így mégiscsak ők győztek. ' Nemsokára már a pultnál állt Csapó, rákönyökölt, beszélt a lánynak. Bíró némi kárörömmel figyelte — eleinte a lány semmibe sem vette Csapót — bár az is látszott rajta, hogy azért sajnálná, ha most ez a férfi elmenne. Aztán egyszercsak elmosolyodott. És elmosolyodott erre Báró is — micsoda dumája van, gondolta némi büszkeséggeL Fél óra múlva a lány már belemelegedett,^ az asztaloktól többször is oda kellett szólni egy-egy megrendelésért, mert inkább Csapóra figyelt, mint a vendégekre. Később Csapó lopva meg is simogatta a lányt. Bíró már szedelőzködni kezdett, őrá már itt úgysem lesz szükség, amikor megérkezett a jávorbajuszos egy társasággal A jávorbajuszos mindjárt le is állt a lánynyal trécselni, mindannyian nagyon otthonosan viselkedtek. Az újonnan jött néhányszor szigorúan Csapóra nézett, högy most már eltűnhetne onnan. Bíró visszaült a helyére. Tudta, hogy Csapónak esze ágában sincs eltűnni. Továbbra is ott állt a pult előtt, s talán azért: lássa ez a hülye jávorbajuszos, hogy ő már nyeregben van, átnyúlt a pulton és megsimogatta a lány arcát. A lány azonban nem úgy fogadta ezt a közeledést, ahogy az előzményekből következően várni lehetett volna. Némi kis műfelháborodással (nagyon rosz- szul állt neki, közönséges lett tőle), elkiabálta magát: — Mit képzel?! A jávorbajuszos azonnal odaugrott Csapóhoz, elrántotta a pulttól. — Na most már hordd el magad, kispofám! — sziszegte. A presszóban csend lett, Bíró feszülő izmokkal ült a helvén. — Szólt valaki? — kérdezte nagy nyugalommal Csapó, szemtelen tekintettel, sértően, fölényesen rámo- solygott a jávorba.iuszosra és hozzátette: — Uram valami piszok van az orra alatt. (Folytatjuk) ni festők műveit. rabja: egyiptomi múmia Közvetlenül az első vi- maszk az időszámítás előtt 1 ágháború kitörése előtt első századbóL Petrovics Eleket nevezik ki a múzeum igazgatójává. Az herautőkra. Egy része hó a 21 év, amelyet ebben a napokig hányódott a le tisztében eltöltött, a Szép- bombázott grázi pályaud művészeti Múzeum első varon, más részét a szent- fénykora. Munkájának cél- gotthárdi apátság pincéjé ja a gyűjtemények fejlesz- ben őrizték. Az anyag tel- tése és tudományos rende- jes egészében csak 1947 zése volt. A múzeumnak ben került vissza a Szépúj osztályai, kiállításai szü- művészeti Múzeumba, lettek: megteremti a Régi A felszabadulás után a; Magyar Képtár alapjait, első időszaki kiállítás 1946 Elveti a múzeumi vásárlá- tavaszán nyílt meg. Azóta sok alkalmi jellegét, „amely — a- Szépművészeti Mú- éppen csak egy' üresen álló zeum számos emlékezetes, helynek betöltését, egy értékes kiállítással örven- hiányzó névnek pótlását deztette meg a közönséget, jelenti”. A kiegészítésnek Mdár Márta
