Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

6. oldat 1971, június 25, péntek OLVASÓINKÉ A SZÓ Kellemes élmény Bács megyéből Megpihentünk, mind­egyikünk fogyasztott va­lamit, majd kellemes em­lékekkel folytattuk utun­kat És lám, még ma is eszembe jutnak a cuk­rászda dolgozói és a ta­karítónő, akinek keze- munkája nyomán jóleső tisztaságot talált a ven­dég. Az elmúlt héten üze­münkből külön autóbusz- szal kirándulást tettünk, hazánk déli részeit keres­tük fel. Pécs és Harkány után Baján álltunk meg. Egy kis cukrászdában ke­restünk felfrissülést és kézmosási lehetőséget. A Kakas cukrászda kis mosdója ragyogó tisztán, szappannal, hófehér tö­rülközővel várt bennün­ket. Kovács György né Budapest, IX. kerület Szeptemberben nyit az óvoda A Bajai Ganz Villamossági Művek Készülékgyárá- ak dolgozóit öröajimel tölti el, hogy szeptemberben negnyitja kapuit a gyár óvodája. Ugyanekkor az ed- liginél korszerűbb ebédlőt és konyhát létesítenek az :]onnan vásárolt irodaépületben. A gyár dolgozóinak negérdemelt pihenését, szórakozását biztosítja majd íz ugyanitt megnyíló munkásklub. Az átépítés természetesen jelentős anyagi erőfeszí- éseket követel, ezért a gyár dolgozói úgy döntöttek, logy kommunista műszakot vállalnak: 8 órai munká- uk értékét ajánlják fel az óvoda, az új ebédlő, és a nunkásklúb elkészülése érdekében. Rácz Lajosné Szeremle, Kossuth u. 26. Nem működik a mérleg Baján, a Béke téren hosszú ideig működött kifogástalanul egy sze­mélymérleg. Húsz fillér bedobása után a mérleg nyelve kilendült és pon- iosan mutatta a súlyt. Most korlátlanul lehet bedobni a húszfillérese­ket, a mérleg nem műkö­dik. és nem adja vissza a pénzt sem. Ilyenformán csak bosszúságot okoz azoknak, akiknek sokszor orvosi előírásra kell — hetenként egyszer-kétszer — ellenőrizni testsúlyu­kat. Túri Istvánná Baja, Deák Ferenc u. 4. A Kárpát-medence legmélyebb barlangját kutatják Borsod megye északi csücskében, a magyar— csehszlovák határtól alig 30 méterre, Bódvaszilas község fölött az Alsóhegy­fennsík több mint 550 mé­ter magas vecsembükki ré­szén építette ki táborhe­lyét június 12-én az or­szág legjobb hegymászói­ból és barlangkutatóiból álló 30 tagú expedíció. Itt találtak rá két esztendeje hazánk legmélyebb bar­langaknájára. Mint ősidők óta, ennek a táborhelynek is közép­pontja a kövekkel koszo­rúzott állandóan égő tűz. Körülötte a fiatal tölgy- és gyertyánfák alatt az élénk­piros, zöld, sárga, kék sát­rak, itt táboroznak a bu­dapesti, miskolci és pécsi hegymászókból és barlang- kutatókból álló expedíció tagjai. Szenthe István, az expedíció vezetője geoló­gus, alpinista, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem földrajz tanszékének tudományos munkatársa. Alacsony, erős, szívós, nagy akaratú tudós ember­rel ismerkedhettem meg. Elmondotta, hogy az expe­díciót a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zet finanszírozza, de segíti több budapesti vállalat, a Magyar Természetbarát Szövetség. — a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság is. Az expedíció tervezett időtartama két hét. A kutatás célja: a bar­langakna továbbmélyítésé­vel el akarják érni a karsztvízszintet. Az ország,, de egyben a Kárpát-me­dence legmélyebb, 280 mé­— Vigyázz! Indul. Egy szál drótkötélen, he­vederek óvó szorításában a lábam és a hónom alatt, a védősisak áll alatt kínzó szorításában zuhantam le­4mit fontos tudni 4 minőségi kifogásokról A központi intézkedések lellett a vállalati érdek ; mindinkább arra ösz- önzi a termelő és a ke- eskedelmi szerveket, hogy ó minőségű termékek ke- Üljenek forgalomba, s a ikossági igényeket minél agvobb választékban elé­rtsék ki. A vevők jogos gényeit a termelő vállala- ok és a kereskedelem csak gy elégíthetik ki, ha iga- odnak a fogyasztók érde­leit védő szabályokhoz, ha minőségvédelmi rend- zer hatékonyan működik. A Népi Ellenőrzési Bi- ottság a megyében széles őrben vizsgálta e köve- elmények betartását. Meg- llapította, hogy a termé- ,ek minőségében az el- aúlt tervidőszakban jelen­ős volt a javulás. Ennek ellenére azonban zámos esetben fordult elő, logy minőségileg kifogá- olható terméket első osz- ályú áruként hoztak for- ialomba. Az ár és a minőség nem megfelelő összhangja mi­att a NEB 153 ezer fo­rint értékben áraztatta le az érintett cikkeket, i minőséggel arányosan. A gyakorlat és a vásár­ói ankétok tapasztalatai lívták fel a figyelmet ar- •a, hogy a lakosság egy észe nincs tisztában azok­kal a lehetőségekkel, jog- .zabály okkal, amelyek ilapján sérelmeik orvosol- íatók. A kereskedelmi dol­gozók kisebb hányada — egyrészt a jogszabályok is- neretének hiányában, más- -észt kényelmi szempont- oól — nehézkesen, sőt olykor egyáltalán nem in­tézkedik jogos kifogások esetén. A vásárlók minőségi ki­fogásainak gyorsabb és ha­tékonyabb intézését több rendelkezés is szabályoz­za. Az állami, szövetkeze­ti és a magánkereskede­lemben egyaránt érvényes miniszteri rendelet példá­ul kimondja, hogy a vá­sárlóknak csak kifogásta­lan minőségű, vagy a fel­tüntetett osztálynak meg­felelő árut szabad eladni. A megvásárolt, de nem megfelelő minő­ségű árak miatti kifo­gást a kiskereskedelmi szerv nem háríthatja el. A kifogás megalapozottsá­gának elbírálása a boltve­zető feladata, tehát a pa­nasszal hozzá kell fordul­ni­Ha a minőségi kifogás alapos, a vevő kívánságá­ra az árut ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat visszafizetni. Határozott kívánságra a minőségi kifogást az áru megjavíttatása, vagy a vé­telár leszállítása útján is el lehet intézni. A keres­kedelmi szerv jogosult az árut hibátlanra cserélni, ha erre a kifogásoláskor azonnal lehetőség van. Iparcikkeknél: ha az áru minőségi hibája felismer­hető, a vevő a vásárlás időpontjától számított nyolc napon belül jelent­heti be szavatossági igé­nyét. Ha a minőségi hiba csak használat közben, vagy hosszabb idő után állapítható meg (rejtett hiba), a szavatossági igényt a hiba felfedezésétől szá­mított 8 nap alatt, de leg­később a vásárlástól szá­mított 6 hónapon belül kell jelenteni. >1 ■ a. vevő az árut gon- Li.tamil kezelte, tárolta, vagy rendeltetésellene- neseii használta, a hibá­val kapcsolatos kifogást nem érvényesítheti, azt a kereskedelmi szerv­nek el kell utasítani. Ha a minőségi kifogás kizárólag műszeres, illetve laborató­riumi vizsgálattal dönthető el, az árut a bolt köteles a KERMI-hez továbbítani. Lényeges tudnivaló, hogy­ha az áru csökkentett ér­tékű cikkek eladására ki­jelölt boltban, vagy leérté­kelt áron került forgalom­ba, az igény nem érvénye­síthető. Az élelmiszer-, háztartá­si, vegyiárukra és kozme­tikai készítményekre vo­natkozó rendelkezés értel­mében a minőségi kifo­gást a szavatossági időn belül kell bejelenteni. Köz­vetlenül fogyasztásra kerü­lő, illetve gyorsan romló élelmiszerek (hentesáru, tejtermék, stb.) nyílt hibá­jára csak addig fogadható cl minőségi kifogás, amíg az árut a boltból ki nem vitte. Egyébként más élelmiszert (pl- konzervet) a vásárlás helyétől függetlenül köte­lesek kicserélni. A minő­ségi hibás kozmetikai cik­keket csak egyenértékű, kifogástalan minőségű cikkre szabad kicserélni. Ha a kereskedelmi szerv az áruról fizetési jegyzé­ket adott, a bejelentés el­fogadása előtt megkíván­hatja annak felmutatását. Ezért is tanácsos a blok­kot megőrizni. Végül a vá­sárlónak a minőségi hibás iparcikket lehetőleg abba a boltba kell visszavinnie, ahol azt vásárolta. Miklós Zoltán Munkában az expedíció. tér mélységű barlangak­nájában kiépítették a köz­lekedést biztosító csörlő- ket, kötélhágcsókat és az összeköttetést szolgáló hír­közlő eszközöket. A felté­telezések szerint a földfel­színtől 300—320 méter mélységben a karsztvíz, a zsomboly alatt vízszintes, nagy kiterjedésű cseppkő­barlang vagy barlangrend­szer van. Elérése tudományos és gyakorlati szempontból is fontos. A megfigyelések lehetővé teszik, hogy ada­tokat kapjanak a kiterme­lését nehezítő vízről. A Vecsem-expedíció fá­radhatatlan, megszállott fiatalokból áll, akik na­ponta 14—16 órát dolgoz­nak a föld mélyében, kap­kodva étkeznek és keveset alszanak a mostoha tábori viszonyok között, s min­dent megtesznek a kutatás sikeréért. Mohás, kis bokrokat ne­velő, függőlegesen mere­dek, hidegen, vizesen fény­lő mészkő sziklafal veszi körül azt a sötét „sem­mit”, amely a mélybe ve­zet. A zsomboly szája fö­lött frissen kivágott fa- ácsolat ível át. A csigák, egyikébe lép az ember, aki a mélybe igyekszik. Én az­zal a csoporttal szálltam le, amelyet Holler Huba vezetett A vékony, szökés hajú, 28 éves géplakatos, az ország egyik legjobb hegymászója. 1969-ben a Pamírt meghódító nemzet­közi expedíció magyar tag­jaként jutott fel a 7134 méter magas Lenin-csúcs- ra és tűzte ki hazánk nem­zeti lobogóját. Ö kötött be a különböző hevederekbe, aztán jelentett: — Bekötés megtörtént! — Jó. Lógj rá! Elengedtem magam. Alattam a kiszámíthatat­lan, sötét, hideget lehelő mélység. — Rálógtam! — jelen­tettem. — Mehet! — mond­tam még és hallottam a csörlőkezelő hangját; felé. Lassan elsötétedett fölöttem a világ. Elhaltak a kinti hangok. Hozzásúr- lódtam a függőleges mész­kőfalhoz. Kezemmel, lá­bammal taszítottam el ma­gam. Aztán megperdült a kötél és vele én is, függő­leges tengelyem körül. Fel­rántottam a fejem. S ek­kor láttam, hogy fölöttem a napvilág tányérnyira zsugorodott. Földet, padkát értem. Sár, víz, hideg és egy őztetem fogadott. Té­len, vagy tavasszal zuhan­hatott' a 63 méteres mély­ségbe ... Keskeny, vizes, sáros vaslétrákon botor­káltam lefelé, 83 méter mélységbe, arra a helyre, amelyet eddig alig húsz ember látott. Keskeny kür­tő mellett ültem le, amely még tovább Vezet lefelé, ott a velem leszállók dol­goztak. A lámpák fényé­ben olajosán csillogtak a csodálatos cseppkőképződ­mények. Az út fölfelé sem volt könnyebb. A csúszós vas­létrákon minden mozdu­latra ügyelni kellett. Az­tán, amikor megindult a csörlő, a kötél úgy rántott a tányérnyi napvilág felé, mint egyetlen fényes nap­sugár. Felértem. Ott lógtam még egy darabig az űr fö­lött és tudtam, hogy nem volna szabad lenéznem, de mégis lepillantottam. O. J. HMM« Számítástechnika Egy új, elsősorban alkal­mazott matematikai tudo­mányág, amely a számító­gépeknek matematikai jel­legű problémák megoldá­sában való közreműködé­sével foglalkozik. A számítástechnika ki­fejlődésének kezdete egy­beesik a számítógépek meg­jelenésével. A modern digi­tális, elektronikus számító­gépek pedig számításra al­kalmazásukkal Neumann Jánosnak, a magyar szár­mazású matematikusnak köszönhetik, aki először ja­vasolta, hogy a gép szer­kezeti felépítésének jobban megfelelő kettes szám- rendszert használják. Az ötlet, bár igen egyszerű, mégsem jelentéktelen, mert korábban a tizes szám- rendszernek géprevitelével kísérleteztek, eredményte­lenül. Számok ábrázolása még csak megvalósítható volna, pl. tíz egymástól kü­lönböző feszültségállapot megkülönböztetésével, de a tárolás megoldhatatlan volna a tízes számrend­szerben, amely pedig min­den számítási feladat (de nemcsak számításnak) el­engedhetetlen velejárója. — Kettős számrendszerben viszont igen könnyű meg­valósítanunk a tárolást is; és már jóval korábban bi­zonyították, hogy a kettes számrendszer is ugyanúgy alkalmas mennyiségi viszo­nyok ábrázolására, mint a tízes. A számítástechnika egyik fontos feladata, hogy a tí­zes számrendszerről a ket­tesre való áttérés, de még- inkább a különböző mate­matikai (és logikai) műve­leteket értelmezze a kettes számrendszerben. Ez nem­csak a közvetlen műveleti szinten érvényes, de ennél sokkal magasabb művelet­rendszerek — sorozatok szervezésére is. Itt azt kell vizsgálnia a számítástech­nikusnak, hogy miként cél­szerű gépre vinni egy-egy feladatot, illetőleg egyes esetekben annak vizsgálatát is magába foglalja, hogy egyáltalán gépre vihető-e a feladat? Különösen jelentős fejlő­désnek indultak a számító­gépek és a számítástechni­ka megjelenésével azok a matematikai feladatok és a velük kapcsolatos prob­lémák, amelyek nagy töme­gű (esetleg egyébként igen egyszerű) műveletek elvég­zését igénylik. Ezeket ko­rábban fáradságos emberi munkával kellett volna el­végezni. Ilyen feladatokat jelentenek az ún. numeri­kus számítási módszerek­ben összefoglalt típusok. Jó gyümölcstermés várható Június negyedik hetében a mezőgazdasági nagyüze­mek agronómusai felmér­ték a zöldség- és gyümölcs- terméskilátásokat. A cse­resznye és az eper szezon­ja vége felé jár. A ter­méssel általában elégedet­tek a szakemberek. A gyü­mölcsök közül most érke­zett el a ribizli főszezon­ja, az idén jó termést ho­zó bogyós gyümölcs a jö­vő hét végéig nagy meny- nyiségben kerül az üzle­tekbe. csarnokokba. Az első nagyobb nyári aimaszállí talány okra ha ­rom hét múlva számíta­nak. ' Az őszibarack első szál­lítmányai — a legkoráb­ban érő fajtákról van szó — megérkeztek a piacok­ra- A nagyüzemi gyümöl­csösökből a következő na­pokban kétféle korai őszi­barack kerül a fogyasztók­hoz. Almából és körtéből július 20. után lehet számí­tani tömeges felhozatalra. A borsószezon „lefutott” és közepes termést hozott. Burgonyából is megfelelő ellátásra lehet számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents