Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

' «. »Mal 1971. Június 24. csütSrtÄS Alkotó felen — : f /, A komputerek segítenek A szovjet-orosz irodalom kiváló tájleírója Konsztan- tyin Pausztovszkij ékesen érzékelteti a csodálatos litván vidéket Egyik köny­vében így ír: „Amikor gép­kocsink felkapaszkodott velünk egy-egy dombtető­re, bűbájos vidék tárult elénk, könnyű párában úszó erdeivel és jókedvre derítő színeivel...” Mikor kedves vendéglá­tóinkkal, újságíró kollé­gákkal beutaztuk ezt a cso­dálatos köztársaságot, ben­nünket is megragadott a természet szépsége. Szinte ugyanazt mondtuk, mint a híres tájleíró: — Milyen jó lehet ezen a vidéken élni. A Litván Szovjet Köz­társaságnak hárommillió­kétszázezer lakosa van, te­rülete 65 ezer négyzetkilo­méter. Erdőben, vízben gazdag ország, jó termő­földdel, legelőkkel. Több mint 3000 halban gazdag tava van. Számos mező- gazdasági nagyüzem vízi­szárnyasokat is tenyészt a halastavak mellett. Litvánia fővárosa: Vil­nius?, ez a festői fekvésű város a Neris és a Vilnelé folyók találkozásánál épült. Az itteni mezőgazdasági tudományos intézet igazga­tója, Bolusz Igno poskusz, örömmel újságolta, hogy már járt Magyarországon, és igen jól érezte magát. Hangoztatta, hogy a ma­gyar szakemberektől sokat lehet tanulni. A litván mezőgazdasági minisztérium irányítása alatt működő tudományos intézmény feladatait így foglalja össze; — Segítjük a szakosítást, az üzemszervezést, gazda­ságossági számításokat végzünk. Kidolgozzuk az anyagi érdekeltség hatáso­sabb érvényesülésének szisztémáit, a mezőgazda- sági üzemek vezetésének és a munka tudományos meg­szervezésének mndszprpit. Elektromos számítógépek­kel dolgozunk. Évente 150 szovhoz és kolhoz gazdasá­gossági mutatóit értékel­jük. A gépek számításai alapján tanácsokat is tu­dunk adni a gazdálkodás további megszervezésére. Ellátogattunk az elektro­mos agyközpontokba, ahol nyolcvan ember irányítá­sával működnek a kompu­terek. A Szovjetunióban csak itt foglalkoznak a kol­hozok gazdálkodásának gé­pi programozásával. A ta­pasztalatok alapján foko­zatosan bevezetik a gépi segítséget az ország többi területein is. Litvániában jelentős si­kereket értek el a mező- gazdasági termelésben. A kapsukási járási pártbi­zottság első titkára, Sinic­ss r­«V« m. ■ '• I ■ I i Vilniusz egyik régi épülete, kas Vaclovas elmondta, hogy mindenekelőtt az ál­lattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit kívánják ki­használni. A járásukban le­vő 60 kolhoz és szovhoz át­lagterülete nem nagy, 1300 hektár. Különösen a tehe­nészetek eredményei figye­lemre méltóak. A tej hozam meghaladja a tehenenkén- ti 3700 kilót. Nyolc gaz­daságban pedig 4 ezren fe­lül van. Érdemes megemlíteni a baromfitenyésztést. A szov- hozokban a jó tenyésztői munka eredményeként el­érték, hogy egy tyúk átla­gos tojáshozama eléri a 245-öt. A mezőgazdasági nagy­üzemek összes szántóföld­jük mintegy 40 százalékán termesztenek gabonafélét. Az átlagos szemtermés meghaladja a hektáronkén­ti 30 mázsát. A -járási első titkár el­mondta: — Körzetünkben a kol­hozok és a szovhozok 40,5 millió rubel árbevételt, 15 millió rubel tiszta nyeresé­get értek el az elmúlt esz­tendőben. Az egy munka­napra jutó átlagkereset 5,16 rubel volt. A kolhoztagok havi keresete 99 rubel. Az állattenyésztésben maga­sabb a jövedelem. Mindenütt bevezették az ötnapos munkahetet. A munkanapok nyolcórásak A mezőgazdaságban termé­ahol képtár kapott helyet. szetesen nem lehet úgy ki­számítani, hogy mindenki, minden héten öt napot dol­gozzon. Ha a szükség megkívánja, akkor többet teljesítenek és a túlórákat szabadnapban megkapják. Az állattenyésztésben is csökkentett munkaidőben dolgoznak, általában osz­tott műszakban, naponta kétszer 4 órát — Sok tennivalónk van még a technikai fejlesztés­ben. Az állattenyésztés gé­pesítése csak 50 százalékos, a fejés 70 százalékban tör­ténik géppel. A közösből származó jövedelmet ki­egészíti a háztáji gazdaság, amely árutermelés szem­pontjából is jelentős. Min­den család 0,6 hektár ház­tájira jogosult — mondta a járási titkár, majd meg­hívást tolmácsolt a körzet egyik legjobb kolhozába. Kereskedő Sándor (Folytatjuk) Következik: m. A Lenin- renddel kitüntetett kolhoz­ban. líf rétegek a víztérképen f ísmüvet kap Mélykút Mindenek előtt ismer­kedjünk meg a karottáns diagrammal. Ez műszaki kifejezés a talaj elektro­mos vezetőképességének mérése alapján felvett gör­bét jelenti. A vízügyi szak­emberek a diagramból kö­vetkeztetni tudnak a talaj vízáteresztő képességére. Az összefüggés egyenesen arányos, ahol jobb az elektromos vezetés, ott na­gyobb az áteresztő képes­ség. Ez a vizsgálat egyike azoknak a módszereknek, amelyekkel a kísérleti fú­rásoknál kipuhatolják a vízréteg elhelyezkedését. A Dél-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat jános­halmi próbafúrásánál is megjelent az Országos Víz­készlet-gazdálkodási Köz­pont műszergépkocsija a vizsgálatok elvégzésére. A karottáns diagramot adó elektromos szelvényezés és más mérések biztató kilá­tásokkal kecsegtették a szakembereket. Az előjelek nem csaltak. A 300 méter mélységben végzett fúrás nyomán percenként ezer liter víz tört fel. Ez a kút egyben azt jelenti, hogy új vízréteget rajzolnak be az Országos Vízkészlet-gazdál­kodási Központ Bács-Kis- kun megye középső részét ábrázoló térképeire. Eddig ebben a körzetben általá­ban 200 méterrel a föld színe alól hozták fel a vi­zet. Az új kút tolózárak és más kisegítő berendezé­sek felszerelése után az idén már táplálja a kor­szerűsített községi hálóza­tot — A sikeres kísérlet vál­toztat bizonyos mértékig a mélykúti vízmű már elké­szült tervein. — magyaráz­za Nemere Péter, a válla­lat főmérnöke. — A há­rom kút közül az egyiket ebben a mélységben sze­retnénk fúrni. Feltételez­hető ugyanis, hogy a Já­noshalmán talált réteg ki- j terjed erre a területre. Természetesen közbeszól­hat a feltárás bizonytalan­sága. Megtörténik, hogy a réteg nem folytatódik, más összetétel váltja fel, vagy ha megtaláljuk is, nem biztos, hogy elegendő a vízhozama. — Milyen előnyei vannak a mélyfúrt kutaknak? — A víz minősége jobb, kisebb a vastartalom. A fúrás drágább ugyan a normál mélvségűeknél, de így kisebbek az üzemben tartás költségei. Ez első­sorban a szűrők hosszabb élettartamából fakad. Ked­| vező esetben a kútból köz­vetlenül juthat a víz a há­lózatba. nincs szükség földszíni tárolókra és szi­vattyúkra. Jelentős megta­karítás ez időben és anya­gi ráfordításban egyaránt. Nálunk az optimális gaz­daságossági követelménye­ket rendkívül nehéz kielé­gíteni. Elsőrendű felada­tunkról. a kifogástalan ivóvíz szolgáltatásáról nem mondhatunk le semmi áron. Ezért, ha, olyan, ész­szerűbb megoldás kínálko­zik, ami nem megy a mi­nőség rovására, igyekszünk megragadni. Minden meg­takarítás sokat jelent Mély- kúton is — ahol öt év alatt három kutat telepítünk — 40 kilométernyi főhálózatot fektetünk le. A község víz- szolgáltató rendszerét egy 400 köbméteres hidrogló- busz egészíti ki — kapom a tájékoztatást. A mélyfúrású kutak ked­vező üzemeltetési tapaszta­latait a keceli vízmű iga­zolja. Itt két ilyen kút ad­ja a vizet az eddig meg­épült 30 kilométer hosszú­ságú hálózatba, valamint a víztárolóba. Év végéig le­fektetik a még hátralevő szakaszon a csöveket és ezzel Kecelen elkészül a megye jelenleg legkorsze­rűbb községi vízműve. P. M. Nem Afmusha — sokkal jobb Űj almalé-különlegessé- gelcet állítottak elő a Kon­zerv- és Paprikaipari Ku­tató Intézetben. Jonatánból és húsvéti rozmaringból természetes ízű, a fajta jel­legzetes zamatát megtartó üdítőt készítettek, amely semminemű idegen anyagot nem tartalmaz, s mint fo­lyékony alma megőrzi a gyümölcs vitamin- és ás­ványi anyag tartalmát. ABC-áruhdz Halason Kiskunhalason az új áruház az idén az ÁFÉSZ új építkezés befejezését novemberre Bácska Ktsz. után, még is átadják. Az ígéri a Jánoshalmi 4. — Nem bánom, csinálj, amit jónak látsz.:; Bár nem sok értelmét látom. A második mondatot Bíró már nem hallotta, mert odavágta a kagylót és rohant a terepjáróhoz. Az asz­talon ott maradt az árva telefon és elvékonyítva, dü­hösen recsegte a semmibe a főpilóta hangját: — Hé, tartsátok a vonalat, halló, halló, jelentsetek... — majd kis szünet után: — a rohadék anyátokba! Huszár úgy száguldott a ködben, hogy az már egye­nesen istenkísértés számba ment, perceken belül kint voltak a tarlón. Bíró készülődött a felszálláshoz, a ra­kodók furcsállva nézték az eseményeket, önkéntelen tisztelet gyűlt bennük a pilóták iránt, valami olyas­félét éreztek, mint amikor először láttak repülőgépből kiszálló pilótát — s ami aztán a mindennapos együtt- lét meg a repülőbrigád kis „ügyei” miatt fokozatosan eltűnt belőlük. Mikor Bíró felszállt, a kis Ági még ugyanott állt, ahol Csapó gépének utolsó hangfoszlányát hallotta, s ugyanúgy mereven a ködbe bámult, mint akkor. Csapó még mindig nem látta a földet Látta, hogy a benzintartály lassan ürül, kezdeti jó érzésébe már beleködlött egy kis félelem — de sokkal inkább a magány bántotta, rettenetesen egyedül érezte magát. Lejjebb ereszkedett, figyelt a föld felé, hátha va­lahol fölszakadt a köd. S akkor kissé jobbra egy sötét tömeget vett észre, pár pillanat múlva Bíró arcát is meglátta. Az villant az eszébe, hogy ez is föntragadt, bár azt neki okvetlen látnia kellett volna, s amikor aztán Bíró annak tudatában, hogy észrevették egy­mást, határozottan jobbra kanyarodott, már tudta, hogy miről van szó, és beállt a másik gép mögé. Kristófszőlős felett valóban derült volt az ég. A re­pülőtéren már tudtak róluk, szinte feltűnés nélkül szállt le a két kis gép a széles betonkifutóra, ahol máskor szuperszonikus harci gépek motorjai bőgtek. Az ügyeletes megmutatta, hova álljanak a gépekkel. Leállították a motort, kiszálltak Már szürkült, a homályban meghittebbnek tetszett a világ. A két piló­ta szótlanul állt egymással szemben. Az egyik medve­formán hajlott háttal. A másik kecsesen, mint egy balett-táncos. Egymásra nevettek — bizonyára nagyon boldog volt mind a kettő. Aztán Csapó hátbavágta Bírót és szorosan egymás mellett elindultak A reptérügyeletes felajánlotta nekik, hogy aludja­nak a laktanyában, de ők inkább megjárták a faluba vezető három kilométeres utat. Egy öregasszonynál kaptak éjszakai szállást. Megmosakodtak, megkérdez­ték a mamát, merre vart a kocsma, az öregasszony dicsekedve mesélte; most már presszó is van a falu­ban. — Hogy miket tudnak ezek a falra festeni — mond­ta nevetve a presszóban Csapó, és Bíró is vele ne­vetett. Elfáradtak, de egyikük sem érezte a fáradtságot. Le­ültek az apró asztalka mellé, szótlanul nézték egymást, a^tán Bíró azt kérdezte: — Jó a benzinórád? — Persze — mondta Csapó —, a vén Berci még tegnapelőtt megcsinálta. A presszóskislány odajött az asztalukhoz, kicsit eset­len — messziről látszott rajta, hogy falusi — lány volt, szőke, az arccsontjai picit kiálltak, de ez jól il­lett keskeny, mandulavágású szeméhez. — Valami jó töményét — mondta Bíró, s erre a kis­lány sorolni kezdte: — Kecskeméti fütyülős, szatmári szilva, hubertusz, kevert, konyak — ,s kis szünet után még hozzátette — ja, meg gin is van. Így mondta, g-vel, • A két pilóta elmosolyodott, s Csapó azonnyómban meg is szólalt: — Akkor legyen szíves két gint. A lány a farát billegetve elkacsázott az asztalok között, Csapó hosszan utánanézett, megcsóválta a fe­jét és csettintett. — Na, úgy látom, fölébredtél — mondta Bíró, s ta­lán egy kis sajnálkozás is volt a hangjában. — Nem rossz kis csibe, mi? — mondta a másik. Bíró megrántotta a vállát, elnézően mosolygott. ' (Folytat jaki

Next

/
Thumbnails
Contents