Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

' «. »Mal

1971. Június 24. csütSrtÄS

Alkotó felen — :

f /, A komputerek segítenek

A szovjet-orosz irodalom kiváló tájleírója Konsztan- tyin Pausztovszkij ékesen érzékelteti a csodálatos litván vidéket Egyik könyvében így ír: „Amikor gépkocsink felkapaszkodott velünk egy-egy dombtetőre, bűbájos vidék tárult elénk, könnyű párában úszó erdeivel és jókedvre derítő színeivel...”

Mikor kedves vendéglátóinkkal, újságíró kollégákkal beutaztuk ezt a csodálatos köztársaságot, bennünket is megragadott a természet szépsége. Szinte ugyanazt mondtuk, mint a híres tájleíró: — Milyen jó lehet ezen a vidéken élni.

A Litván Szovjet Köztársaságnak hárommilliókétszázezer lakosa van, területe 65 ezer négyzetkilométer. Erdőben, vízben gazdag ország, jó termőfölddel, legelőkkel. Több mint 3000 halban gazdag tava van. Számos mező- gazdasági nagyüzem víziszárnyasokat is tenyészt a halastavak mellett.

Litvánia fővárosa: Vilnius?, ez a festői fekvésű város a Neris és a Vilnelé folyók találkozásánál épült. Az itteni mezőgazdasági tudományos intézet igazgatója, Bolusz Igno poskusz, örömmel újságolta, hogy már járt Magyarországon, és igen jól érezte magát. Hangoztatta, hogy a magyar szakemberektől sokat lehet tanulni.

A litván mezőgazdasági minisztérium irányítása alatt működő tudományos intézmény feladatait így foglalja össze;

— Segítjük a szakosítást, az üzemszervezést, gazdaságossági számításokat

végzünk. Kidolgozzuk az anyagi érdekeltség hatásosabb érvényesülésének

szisztémáit, a mezőgazda- sági üzemek vezetésének és a munka tudományos megszervezésének mndszprpit. Elektromos számítógépekkel dolgozunk. Évente 150 szovhoz és kolhoz gazdaságossági mutatóit értékeljük. A gépek számításai alapján tanácsokat is tudunk adni a gazdálkodás további megszervezésére.

Ellátogattunk az elektromos agyközpontokba, ahol nyolcvan ember irányításával működnek a komputerek. A Szovjetunióban

csak itt foglalkoznak a kolhozok gazdálkodásának gépi programozásával. A tapasztalatok alapján fokozatosan bevezetik a gépi segítséget az ország többi területein is.

Litvániában jelentős sikereket értek el a mező- gazdasági termelésben. A kapsukási járási pártbizottság első titkára, Sinicss r«V« m. ■ '•

I

■

I

i

Vilniusz egyik régi épülete,

kas Vaclovas elmondta, hogy mindenekelőtt az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit kívánják kihasználni. A járásukban levő 60 kolhoz és szovhoz átlagterülete nem nagy, 1300 hektár. Különösen a tehenészetek eredményei figyelemre méltóak. A tej hozam meghaladja a tehenenkén- ti 3700 kilót. Nyolc gazdaságban pedig 4 ezren felül van.

Érdemes megemlíteni a baromfitenyésztést. A szov- hozokban a jó tenyésztői munka eredményeként elérték, hogy egy tyúk átlagos tojáshozama eléri a 245-öt.

A mezőgazdasági nagyüzemek összes szántóföldjük mintegy 40 százalékán termesztenek gabonafélét. Az átlagos szemtermés meghaladja a hektáronkénti 30 mázsát.

A -járási első titkár elmondta:

— Körzetünkben a kolhozok és a szovhozok 40,5 millió rubel árbevételt, 15

millió rubel tiszta nyereséget értek el az elmúlt esztendőben. Az egy munkanapra jutó átlagkereset 5,16 rubel volt. A kolhoztagok havi keresete 99 rubel. Az állattenyésztésben magasabb a jövedelem.

Mindenütt bevezették az ötnapos munkahetet. A munkanapok nyolcórásak A mezőgazdaságban terméahol képtár kapott helyet.

szetesen nem lehet úgy kiszámítani, hogy mindenki, minden héten öt napot dolgozzon. Ha a szükség megkívánja, akkor többet teljesítenek és a túlórákat szabadnapban megkapják.

Az állattenyésztésben is csökkentett munkaidőben dolgoznak, általában osztott műszakban, naponta kétszer 4 órát

— Sok tennivalónk van még a technikai fejlesztésben. Az állattenyésztés gépesítése csak 50 százalékos, a fejés 70 százalékban történik géppel. A közösből származó jövedelmet kiegészíti a háztáji gazdaság, amely árutermelés szempontjából is jelentős. Minden család 0,6 hektár háztájira jogosult — mondta a járási titkár, majd meghívást tolmácsolt a körzet egyik legjobb kolhozába.

Kereskedő Sándor

(Folytatjuk)

Következik: m. A Lenin- renddel kitüntetett kolhozban.

líf rétegek a víztérképen

f ísmüvet kap Mélykút

Mindenek előtt ismerkedjünk meg a karottáns diagrammal. Ez műszaki kifejezés a talaj elektromos vezetőképességének mérése alapján felvett görbét jelenti. A vízügyi szakemberek a diagramból következtetni tudnak a talaj vízáteresztő képességére. Az összefüggés egyenesen arányos, ahol jobb az elektromos vezetés, ott nagyobb az áteresztő képesség. Ez a vizsgálat egyike azoknak a módszereknek, amelyekkel a kísérleti fúrásoknál kipuhatolják a vízréteg elhelyezkedését.

A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat jánoshalmi próbafúrásánál is megjelent az Országos Vízkészlet-gazdálkodási Központ műszergépkocsija a vizsgálatok elvégzésére. A karottáns diagramot adó elektromos szelvényezés és más mérések biztató kilátásokkal kecsegtették a szakembereket. Az előjelek nem csaltak. A 300 méter mélységben végzett fúrás nyomán percenként ezer liter víz tört fel. Ez a kút egyben azt jelenti, hogy új vízréteget rajzolnak be az Országos Vízkészlet-gazdálkodási Központ Bács-Kis- kun megye középső részét ábrázoló térképeire. Eddig ebben a körzetben általában 200 méterrel a föld színe alól hozták fel a vizet. Az új kút tolózárak és más kisegítő berendezések felszerelése után az idén már táplálja a korszerűsített községi hálózatot

— A sikeres kísérlet változtat bizonyos mértékig a mélykúti vízmű már elkészült tervein. — magyarázza Nemere Péter, a vállalat főmérnöke. — A három kút közül az egyiket ebben a mélységben szeretnénk fúrni. Feltételezhető ugyanis, hogy a Jánoshalmán talált réteg ki- j terjed erre a területre. Természetesen közbeszólhat a feltárás bizonytalansága. Megtörténik, hogy a réteg nem folytatódik, más összetétel váltja fel, vagy ha megtaláljuk is, nem biztos, hogy elegendő a vízhozama.

— Milyen előnyei vannak a mélyfúrt kutaknak?

— A víz minősége jobb, kisebb a vastartalom. A fúrás drágább ugyan a normál mélvségűeknél, de így kisebbek az üzemben tartás költségei. Ez elsősorban a szűrők hosszabb élettartamából fakad. Ked| vező esetben a kútból közvetlenül juthat a víz a hálózatba. nincs szükség földszíni tárolókra és szivattyúkra. Jelentős megtakarítás ez időben és anyagi ráfordításban egyaránt.

Nálunk az optimális gazdaságossági követelményeket rendkívül nehéz kielégíteni. Elsőrendű feladatunkról. a kifogástalan ivóvíz szolgáltatásáról nem mondhatunk le semmi áron. Ezért, ha, olyan, észszerűbb megoldás kínálkozik, ami nem megy a minőség rovására, igyekszünk megragadni. Minden megtakarítás sokat jelent Mély- kúton is — ahol öt év alatt három kutat telepítünk — 40 kilométernyi főhálózatot fektetünk le. A község víz- szolgáltató rendszerét egy 400 köbméteres hidrogló- busz egészíti ki — kapom a tájékoztatást.

A mélyfúrású kutak kedvező üzemeltetési tapasztalatait a keceli vízmű igazolja. Itt két ilyen kút adja a vizet az eddig megépült 30 kilométer hosszúságú hálózatba, valamint a víztárolóba. Év végéig lefektetik a még hátralevő szakaszon a csöveket és ezzel Kecelen elkészül a megye jelenleg legkorszerűbb községi vízműve.

P. M.

Nem Afmusha — sokkal jobb

Űj almalé-különlegessé- gelcet állítottak elő a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézetben. Jonatánból és húsvéti rozmaringból természetes ízű, a fajta jellegzetes zamatát megtartó üdítőt készítettek, amely semminemű idegen anyagot nem tartalmaz, s mint folyékony alma megőrzi a gyümölcs vitamin- és ásványi anyag tartalmát.

ABC-áruhdz Halason

Kiskunhalason az új áruház az idén az ÁFÉSZ új építkezés befejezését novemberre Bácska Ktsz.

után, még is átadják. Az ígéri a Jánoshalmi

4.

— Nem bánom, csinálj, amit jónak látsz.:; Bár nem sok értelmét látom.

A második mondatot Bíró már nem hallotta, mert odavágta a kagylót és rohant a terepjáróhoz. Az asztalon ott maradt az árva telefon és elvékonyítva, dühösen recsegte a semmibe a főpilóta hangját: — Hé, tartsátok a vonalat, halló, halló, jelentsetek... — majd kis szünet után: — a rohadék anyátokba!

Huszár úgy száguldott a ködben, hogy az már egyenesen istenkísértés számba ment, perceken belül kint voltak a tarlón. Bíró készülődött a felszálláshoz, a rakodók furcsállva nézték az eseményeket, önkéntelen tisztelet gyűlt bennük a pilóták iránt, valami olyasfélét éreztek, mint amikor először láttak repülőgépből kiszálló pilótát — s ami aztán a mindennapos együtt- lét meg a repülőbrigád kis „ügyei” miatt fokozatosan eltűnt belőlük.

Mikor Bíró felszállt, a kis Ági még ugyanott állt, ahol Csapó gépének utolsó hangfoszlányát hallotta, s ugyanúgy mereven a ködbe bámult, mint akkor.

Csapó még mindig nem látta a földet Látta, hogy a benzintartály lassan ürül, kezdeti jó érzésébe már beleködlött egy kis félelem — de sokkal inkább a magány bántotta, rettenetesen egyedül érezte magát.

Lejjebb ereszkedett, figyelt a föld felé, hátha valahol fölszakadt a köd. S akkor kissé jobbra egy sötét tömeget vett észre, pár pillanat múlva Bíró arcát is meglátta. Az villant az eszébe, hogy ez is föntragadt, bár azt neki okvetlen látnia kellett volna, s amikor aztán Bíró annak tudatában, hogy észrevették egymást, határozottan jobbra kanyarodott, már tudta, hogy miről van szó, és beállt a másik gép mögé.

Kristófszőlős felett valóban derült volt az ég. A repülőtéren már tudtak róluk, szinte feltűnés nélkül szállt le a két kis gép a széles betonkifutóra, ahol máskor szuperszonikus harci gépek motorjai bőgtek.

Az ügyeletes megmutatta, hova álljanak a gépekkel.

Leállították a motort, kiszálltak Már szürkült, a homályban meghittebbnek tetszett a világ. A két pilóta szótlanul állt egymással szemben. Az egyik medveformán hajlott háttal. A másik kecsesen, mint egy balett-táncos. Egymásra nevettek — bizonyára nagyon boldog volt mind a kettő. Aztán Csapó hátbavágta Bírót és szorosan egymás mellett elindultak

A reptérügyeletes felajánlotta nekik, hogy aludjanak a laktanyában, de ők inkább megjárták a faluba vezető három kilométeres utat. Egy öregasszonynál kaptak éjszakai szállást. Megmosakodtak, megkérdezték a mamát, merre vart a kocsma, az öregasszony

dicsekedve mesélte; most már presszó is van a faluban.

— Hogy miket tudnak ezek a falra festeni — mondta nevetve a presszóban Csapó, és Bíró is vele nevetett.

Elfáradtak, de egyikük sem érezte a fáradtságot. Leültek az apró asztalka mellé, szótlanul nézték egymást, a^tán Bíró azt kérdezte:

— Jó a benzinórád?

— Persze — mondta Csapó —, a vén Berci még

tegnapelőtt megcsinálta.

A presszóskislány odajött az asztalukhoz, kicsit esetlen — messziről látszott rajta, hogy falusi — lány volt, szőke, az arccsontjai picit kiálltak, de ez jól illett keskeny, mandulavágású szeméhez.

— Valami jó töményét — mondta Bíró, s erre a kislány sorolni kezdte:

— Kecskeméti fütyülős, szatmári szilva, hubertusz, kevert, konyak — ,s kis szünet után még hozzátette — ja, meg gin is van. Így mondta, g-vel, •

A két pilóta elmosolyodott, s Csapó azonnyómban meg is szólalt:

— Akkor legyen szíves két gint.

A lány a farát billegetve elkacsázott az asztalok között, Csapó hosszan utánanézett, megcsóválta a fejét és csettintett.

— Na, úgy látom, fölébredtél — mondta Bíró, s talán egy kis sajnálkozás is volt a hangjában.

— Nem rossz kis csibe, mi? — mondta a másik.

Bíró megrántotta a vállát, elnézően mosolygott. '

(Folytat jaki