Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

LJÜa-fehértöí a piros-fehér-zöldig Magyar Márta a Kecs­keméti Dózsa NB I-es női kosárlabda-csapatának já­tékosa 1952-ben született, 168 centiméter magas, 10 éve sportol. Erénye: gyorsaság, robbanékony- ság, jó helyzetfelismerés, ponterősség... A közelmúltban befeje­ződött bajnoki idényben a Dózsa legeredménye­sebb játékosa volt. A le­játszott 13 mérkőzésen 212 alkalommal dobott kosarat, kilencszer volt csapata legjobb dobója, hétszer szerepelt a neve a kitüntetettek között. Egy mérkőzésen elért legjobb teljesítménye 25, legtöbbször — négyszer — dobott 18 kosarat. Leg­kevesebbet, 7 kosarat a VM Egyetértés elleni mérkőzésen ért el. — Minek tulajdonítja kiváló teljesítményét? — Igyekeztem eljárni az edzésekre, betartottam az edzőm utasításait... Bár meggyőződésem, hogy nem mindig akkor voltam a legjobb, amikor leg­több kosarat dobtam, s nem akkor éreztem ma­gam gyengének, amikor például csak hétszer vol­tam eredményes ... Sok­kal nehezebb másokat kiszolgálni és helyzetbe hozni, mint a megjátszott labdákat bedobni. — Miben kell még ja­vulnia? Gondolkodik. Tartal­mas, szakmai kifejezések­kel telitűzdelt váiaszt vá­rok, s ezt kapom: — Talán harcosságban, szorgalomban. Még több mindenben... — Tiszteli a nagy el­lenfeleket? — Nem. Az eredményes, jó játékot szeretem, azért csinálom. Másokat tisz­telni és jól játszani, ez egyszerre nem megy. — Sportpályafutásának jelentősebb állomásai? Töpreng. Mosoly fut át az arcán. — Tíz évvel ezelőtt há­rom kosárlabdázó nővé­rem ösztönzésére mentem ki a pályára... 1965-ben játszottam az első úttörő­olimpia országos döntő­jén, amikor a Kecskeméti Dózsa nyerte a kosárlab- datomát. Szép élmény volt. Érdekes epizódja ennek a mérkőzésnek, hogy Ma­gyar Mártát el kellett „dugni” a találkozó után az autogramkérők, s gra­tulálok hada elől. Mészá­ros Mihály nemzetközi já­tékvezető elismerően szo­rította meg a kezét: „Nagyszerű volt. Találko­zunk még a válogatott­ban ...” — Ezerkllencszázhatvan- hatban meghívtak a tatai központi sporttáborba egy kiválasztóverseny alapján. A következő év­ben már az ifjúsági vá­logatott keretben voltam. Tavalyelőtt az ifjúsági EB-re készülő válogatott keret tagja lettem. Körül­belül negyven kosarazó közül választották ki az utazó tizenkettőt. Sikerült bekerülni a csapatba. Játszottam Hagenban a selejtezőkben és Köln­ben is. Sajnos, már az első mérkőzésen egy hosszan­tartó sérülést szereztem, de azért továbbra is pá­lyán voltam minden mérkőzésen. — Mikor, s hogyan lett csapatkapitány ? — Tavaly Tatán az ed­zőtáborban Tóth Andor, az edzőnk engem java­solt, s a többiek elfogad­ták... A felfelé ívelő karrier nem szédítette meg. Nem bízta el magát. Továbbra is motorja maradt a vá­logatottnak, a Dózsának, s méltó viselője az ifjú­sági válogatott kapitányi címnek. Talán ennek, s a sportág töretlen szereteté- nek köszönheti, hogy ta­valy újabb elimerés érte. A legnagyobb. — Az elmúlt év őszén meghívták az „A” váloga­tott keretbe. Csehszlová­kiában voltunk egy barát­ságos tornán, ahol mind­három mérkőzésen ját­szottam. — Most már igazán nem tudom, hogy magyar „A” válogatottal, vagy az ifjúsági válogatott kapi­tányával állok szemben!? — Az idei EB-n még tagja maradok az ifjúsági válogatottnak. Aztán majd meglátjuk... A Dózsában, anyaegye­sületében Szabó Zoltán keze alatt kezdődött sport- pályafutása. A szakember véleménye: — Tízéves korában már olyan dolgokat muta­tott a pályán, hogy más tehetséges gyerek még 15 évesen sem tudta megcsi­nálni. Már akkor mond­tam: nagy játékos lesz belőle...! Adamik Ferenc, jelenle­gi edzője így vélekedik: — Megbízható játékos­sá vált, a korábbi évek­kel ellentétben, amikor gyakran rapszodikus tel­jesítményt nyújtott. Ez döntő fontosságú a csa­pat szempontjából, mert a mérkőzéseket a megbíz­ható átlagteljesítmények­kel nyerik. Harciasság­ban, küzdőszellemben még javulnia kell. Teljesítmé­nyét — ha a maximális pontszám 10 — 8-ra érté­kelem. Banczlk István Következő számunkban részletesen beszámolunk a Bács-Kis- kun megyében működő nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban dolgozó középiskolások munkájá­ról, eredményeiről, a dél­utáni szabad idő hasznos eltöltéséről, a szórakozá­sokról. Az Ifjúsági melléklet munkatársai a következő összeállítás megjelenéséig sok építőtáborba elláto­gatnak, s tudósításokat, riportokat, fényképeket készítenek. Fő szempon­tunk ; milyen ambícióval, tenniakarással, lelkese­déssel segítenék a mező- gazdaságnak a dolgozó fiatalok, s hogyan való­sítják meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága és az építőtáborok megyei bi­zottsága által készített programokat, célkitűzése- k;.t. Szeretnénk, ha mun­kánkat ti is segítenétek: ötleteitekkel, javaslatai­tokkal, elképzeléseitekkel akár telefonon, akár le­vélben keressétek fel a szerkesztőségünket. A bo­rítókra írjátok rá: Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét, Kossuth tér 1. Ifjúság. Tehát a mellékletünk következő számában munkátokról, eredmé­nyeitekről, szórakozástok­ról, élményeitekről szóló írásaink következnek. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Tárnái László ’ Piros betűs hétköznapok a mozgatom történetében a KISZ Bács-Kiskun megyei A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1967. június 29-én tartotta VII. kongresszusát. Az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának ülése óta négy esztendő telt el. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága 1967. évi beszá­molója felelevenítette az addig elért eredményeket, s egyben meghatározta a következő négy évre szóló gazdasági, politikai, ideo­lógiai feladatokat. December eleién ismét összeül a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség, hogy számot adjon az elmúlt négy év alatt végzett munkáról, beszá­moljon az előző kongresz- szuson hozott határozatok végrehajtásáról, s egyben célul tűzze ki a soron kö­vetkező feladatokat. Arra kértük Terbe Dezsőt, a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkárát, hogy ismertesse a KISZ VII. kongresszu­sa óta végzett munkát, s az eredményeket. KÉRDÉS: Négy év alatt milyen társadalmi, gazda­sági, politikai események határozták meg a Bács megyében élő fiatalok munkáját? VÄLASZ: — A KISZ VII. kongresszusa óta el­telt Időszak ifiúságpoliti- kai célkitűzései, az elmúlt évek bel- és külpolitikai eseményei, a gazdasági életben bekövetkezett változások nagy hatást gyakoroltak megyénk if­júságára is. Az ifjúságpolitikai cél­kitűzések, a párt politi­kája, a gazdasági életben bekövetkezett változások, a népgazdaság III. ötéves tervének sikeres befeje­zése, a - IV. ötéves tery célkitűzései egyre inkább arról győzik meg az if­júságot, hogy érdekeik és vágyaik a párt követke­zetes politikáján keresz­tül valósulnak meg. Az elmúlt négy év so­rán nőtt a párt politiká­ját ismerő, azzal teljes mértékig egyetértő, en­nek megvalósításáért dol­gozó, tevékenykedő, poli­tikailag aktív fiatalok száma. A társadalmi politikai kérdésekben vé­leményt nyilvánítanak a fiatalok. Egyre többen vesznek részt a társadal­mi és a közéleti munká­ban. Szorgalmas részesei a gazdasági célkitűzések végrehajtásának. A fiata­lok többsége helytáll a szocialista építőmunká­ban. Egyetértenek az MSZMP Központi Bizott­sága ifjúságpolitikai ha­tározatával. Illetve a me« gyei pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalá­sával. A KlSZ-alapszer- vezetek munkája színe­sebbé. vonzóbbá vált. A megye gazdasági, társadalmi viszonyainak alakulása jelentős hatás­sal van az ifjúság erköl­csi, politikai, ideológiai fejlődésére, egyéniségének formálására. Ugyanakkor megyénk sajátos helyze­téből adódóan nagy elté­rések találhatók a fiata­lok életmódiát, politikai, kulturális színvonalát, a társadalmi munkamegosz­tásban elfoglalt helyét il­letően. Száztizezer KISZ-kor- osztályú fiatal él a me­gyében. Közülük mintegy harmincezer a KISZ-tag. KÉRDÉS: Milyen ered­mények jelzik az egyes Ifjúsági rétegek négyéves tevékenységét? Beszélgetés Bizottságának VÁLASZ: — A mun­kásifjúság jellemzésén kezdem, mert bár nem a legnagyobb, de a legje­lentősebb réteg: a mun­kásosztály utánpótlásának a fő bázisa. A politikai­lag legaktívabb csoport a szakmunkásokból tevődik össze, ők alkotják az üze­mi KISZ-szervezetek ge­rincét Négy év alatt az volt a fő törekvésünk, hogy mi­nél aktívabban segítsük a munkássá válás folya­matának kiteljesedését. Sok segítséget nyújtot­tunk a pályakezdőknek is. Tizenháromezer ifjú­munkás dolgozik szocia­lista brigádokban. Az if­júsági szocialista brigá­dok kiemelkedő munkát végeztek az országos és helyi programokban. A X. pártkongresszusra ké­szülve a KISZ Kiskunha­lasi Városi Bizottsága „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” akciót indí­tott. amely azóta már megyei programmá nőtt. A Bács-Kiskun megyei középiskolákban és szak­munkástanuló intézetek­ben húszezer fiatal tanul. Többségük eleget tesz a tanulmányi kötelezettségé­nek. Feilődésüket a diák­parlamentek, tanulmányi versenyek, társadalmi munkaakciók, építőtábo­rok segítik. A községekben és ta­nyákon élő hatvanezer fiatal fele a mezőgazda­ságban dolgozik. A mező- gazdaságban dolgozó fia­talok társadalmi, politi­kai. szociális helyzetében alapvető változást hozott az a tény, hogy az el­múlt négy év alatt to­vább erősödött a szocia­lista mezőgazdaság. Terhe Dezsővel9 első titkárával Évenként több mint, tízezer fiatal kapcsolódott be a mezőgazdasági ver­senymozgalmakba. A fia­talok szakmai tudását különböző versenyek; nö­vényvédelmi vetélkedők, fiatal agrárértelmiségi klubok, külföldi tanul­mányutak segítik. KÉRDÉS: Hogyan ér­vényesült a fiatalok sza­bad idejének hasznos, céltudatos eltöltésére való törekvés? VÁLASZ: — A szabad Idő céltudatos eltöltésé­nek egyik jó formája aa ifjúsági klubmozgalom. A színes, tartalmas KISZ- élet megteremtésében nagy szerepet játszik az ifjúsági klub. Ebben négy év alatt nagv sikereket értünk el: duplájára nőtt a klubok száma. Jelenleg 120 Ifjúsági klub műkö­dik a megyében. KÉRDÉS: A Bács me­gyei fiatalok hogyan ké­szülnek a KISZ VHI, kongresszusára? —VÁLASZ: — Fő fel­adatunk, hogy megismer­tessük és megértessük megyénk egész ifjúságá­val a X. pártkongresszus határozatainak ielen tősé­gét. Mozgósítjuk a fiata­lokat a pártkongresszus és a megvei pártértekez- let célkitűzéseinek ered­ményes vée-eh a itás íra. A kongresszus puóhn-, ízt várjuk, hogv tov-’h*- erő­södjön a KISZ és innak; alapbázisa, az alapszerve­zet. Kívántuk, hogv a fia­talok mindig piros betűk­kel Írhassák be dolgos hétköznapjaikat az ifjúsá­gi mozgalom történetébe — fejezte be nvilatkozae tát Terbe Dezső. , T. U ]

Next

/
Thumbnails
Contents