Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

1971. június 9, csütörtök S. oldal Híradástechnikai szakemberek tanácskozása Kiskerltulajdonosoknak: csemeteakció Felhívás a tanyai iskolák villamosítására Milyen új technológiáik-, kai növelhető a híradás- fceennfkal berendezések gyártásának termelékeny­sége, gazdaságossága, erre a kérdésre keresnek vá­laszt a gyakorlati és elmé­leti szakemberek három­napos tanácskozásán, amely szerdán kezdődött Buda­pesten a TIT természettu­dományi stúdiójában. 52 híradástechnikai, műszer­ipari és gépipari gyár kép­viselőjével ismertetik azo­kat az új műszaki eljárá­sokat, szervezési módszere­ket, amelyek biztosítják az iparág dinamikus tovább­fejlődését. Központi kérdés a berendezések olcsó és korszerű gyártása, amely­nek függvénye az export- növekedés is. A híradás­technikai ipar 1970-ben termékeinek fiO százalékát, 1975-ben pedig a teyvek szerint már 75 százalékát szállítja külföldre. Űj szolgáltatással segít a hétvégi házak tulajdono­sainak a Budapesti Ültet­vénytervező Vállalat. Ta­valy ősszel 100 új telep­helyet létesítettek, ahol a kistermelők és főleg a hét­végi háztulajdonosak is vá­sárolhatnak gyümölcs-, szőlőcsemetéket, díszcser­jéket. A hétvégi házak tulajdo­nosai ezekben a napokban valóságos „tavaszi roha­mot” intéznek országszerte a vállalat új telepei ellen. A legtöbben a főváros kö­zelében és a növekvő hét­végi telepeken, a Duna­kanyarban, a Velencei-tó partján és a Balaton körül keresik fel a csemetekerte­ket. A telektulajdonosok­nak bőséges választék áll rendelkezésére. 88 fajta gyümölcsfacsemete, 54 faj­ta szőlőoltvány, 14 fajta bo­gyós gyümölcs és 8 fajta szamócapalánta, 44 fajta díszfa, 28 fajta díszcserje, és 8 fenyőfafajta kapható. A széles választék mel­lett a szakemberek szíve­A megye vadászai készülnek a világkiállításra Lapunkban már többször hírt adtunk az augusztus­ban megnyíló vadászati vi­lágkiállítás előkészületeiről. Az EXPO-1971 Budapest Jóval túlnőtt a vadászok érdeklődési körén, hiszen a kiállításra jelentkezett 35 ország nemcsak vadászati bemutatóval szerepel, ha­nem azok az iparcikkgyár­tók is részt vesznek, ame­lyek a vadászati, horgásza­ti felszereléseket, autókat, kempingsátrakat és a kel­lemes kirándulások emlé­keit megőrző filmfelvevő és fényképezőgépeket ké- ezítik. Kevés hazánkban az az ember, akit ne érdekelne például az, hogy a vad­állomány értéke több mint 1 milliárd forint, hogy az ország vadászati bevételei 1970-ben meghaladták a 4 millió dollárt, évente 700—800 ezer apró- és nagyvadat terítenek -le a vadászok, s az elmúlt há­rom év alatt 800 ezer fá­cáncsibéket neveltek fel. Kit ne érdekelnének a nagyszabású lovasverse­nyek és derbyk, amelyeket a kiállítás alatt csaknem három héten keresztül tar­tanak? Vagy A természet mindenkié cím alatt lezaj­ló nemzetközi természet- film-fesztivál, a természet­fotóművészeti kiállítás ké­pei az Ernst Múzeumban, A vadászat a művészetben tárlat a Szépművészeti Múzeumban? Bizonyára nemcsak a filatelisták te­kintik meg a vadászati tár­gyú bélyegek kiállítását sem. A világkiállítás tehát Naponta érkeznek Budapestre a világ minden tájá­ról az értékes trófeák, vadászzsákmányok az augusz­tusban nyíló vadászati világkiállításra. Eljuttatta már kiállítási anyagát a Szovjetunió, Mongólia, az NSZK, Spanyolország. Németországból .egyebek között ha- s'.nkban elejtett szarvasagancs vesz részt a Kiállítá­sa í. A Szovjetunió gazdag anyagában sokféle agan- c-.ős vadtrófea, szibériai tgiris- és párducbőrök szere­pelt-ek. A hazai vállalatok is a vadászati kállítás je­gyében bővítik termékválasztékukat. A Graboplaszt Győri Műbőrgyár vadbőr típusú műboranyagokkal je- l'ókezett. amelyből fürdőruhát, kabátot, bundát, sőt e élyi ruhát is tervezett az OKISZ Labor. \z Amphora UVÉRT Vállalat porcelán és üveg aján- c k-. dísztárgyakat hozott forgalomba. nemcsak a vadászoké, ha­nem mindenkié lesz, aki szereti a természetet és szórakozva, szemléletesen akarja gyarapítani termé­szettudományos ismereteit. A megye 27 vadásztársa­sága is készül a kiállításra. Népes csoportokban utaz­nak fel a látnivalók meg­tekintésére. Vendégül lát­ják a külföldi" vadászok egyes csoportjait és lehető­séget teremtenék számuk­ra, hogy Bács-Kiskun me­gye vadban gazdag tájain apróvadra vadászhassanak. Kovács Imre sen segítenek a hétvégi házak kertjeinek megter­vezésében is. A cserjék, oltványok szállítását megkönnyítik a HUNGAROPACK új mű­anyag csemeteszállító tok­jai. A műanyag védi a tö­rődéstől és óvja a kiszára­dástól a kényes árut. A tavaszi „csemete akció” alatt kétmillió oltvány, cserje és gyümölcsfacseme­te eladására számítanak. Vadbőr utánzatú, műbőr fürdőruha, az OKISZ Labor terve szerint készült. Vadászemblémás csiszolt üvegváza a Salgótarjáni Üveggyárból. Farkasok — Spanyolországból. A félelmetes agyarak közt ott az útlevél. (MTI-foto — KS — Kácsor László cs Bara István felvételei.) A Televízió A Hét című műsora május 30-án fog­lalkozott azzal, hogy még Bács-Kiskun megyében is mintegy 120 olyan tanyai iskola van, amely nem ren­delkezne villannyal. A műsor utalt a villamosítás meg­oldásának lehetőségeire is, amelyhez Erdősi József, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás fontosságát. A műsort látva vállalatunk — a Bács-Kiskun me- ' gyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat — dolgozói elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a tanyai iskolák villamosításának és tv-készülékekkel való ellátásának mielőbbi megoldására. Vállalták egy tanyai iskola teljes villamosításának és televíziókészü­lékkel való ellátásának költségeit, sőt későbbiekben az áramfejlesztő készülék karbantartását is. Dolgozóink ugyanakkor felhívással fordulnak a me­gye valamennyi vállalatához, állami gazdaságához, kis­ipari termelőszövetkezetéhez, valamint mezőgazdasági szövetkezeteihez, hogy erejükhöz mérten vegyenek részt a már említett rendkívül fontos program meg­valósításában, tegyenek vállalásokat a tanyai iskolák villamosításának és tv-készülékekkel való ellátásának segítésére. A vállalat dolgozóinak megbízásából: Koncz Mátyás Szőnyi Pál Nyúl Gyula párttitkár igazgató szb-titlíár A „Ktityaíülűek” írója és kecskeméti olvasói A kecskeméti Országos Nevelő Intézet dísztermé­ben egyetlen szék sem ma­radt üresen kedd este. A színpad előtti asztalnál őszülő, markáns arcvonású ember foglalt helyet. Az ő kedvéért gyűltek össze a nevelőintézet diákjai és a megyei könyvtár ifjúsági részlegének hűséges olva­sói. Jöttek a város másik végéből is, pedig félórás zápor áztatta az utcákat. Jöttek, mert jól ismerik — könyveiből, a tv képernyő­jéről — Varga Domokost, a kitűnő írót. Kórossy Artúrné, a könyvtár vezetője mégis tud újat mondani a bemu­tatásnál, majd a kunszent- miklósi származású vendég veszi át a szót. Mindenekelőtt engedélyt kér a gyerekektől, az ifjak- tól, hogy a nagy hőségre való tekintettel levethesse a kabátját. Jóízű derültség: szokatlan számukra, hogy így megtisztelik őket, hoz­zájárulásuktól tesznek füg­gővé ilyen vagy olyan cse­lekedetet. A jókedv hullá­main gördül tovább az író —olvasó találkozó. Varga Domokos egy kis számtan­leckét ad föl a hallgatóság­nak. ök heten voltak test­vérek. Neki is hét gyerme­ke van. Ha mindegyik nő­vére, húga, öccse, bátyja követné példáját, hány uno­ka gyülekezne össze a nagy családi ünnepeken. Negyvenkilenc — harsog kórusban a felelet. Az író szomorkásán mentegetőzik: „csak” huszonketten van­nak. Mennyi szépség, öröm rejlik egy ma is ösz- szebúvó, összetartó közös­ségben, aiTÓl könyvei is — különösen a Kutyáiülűek — cikkei is, meg „keddi törté­netei” is tanúskodnak. Mondanunk sem kell. az élet egyéb ügyeiről is esett szó bőven. Az egyik na­gyobbacska kislány bátran tudakolta: „öregember lété­re miként tudja így megér­teni a fiatalokat... ?” Tájékoztatta ifjú hallga­tóságát írói terveiről. Most csak annyit árulunk el, hogy belátható időn belül két könyve is az olvasók­hoz kerül és mindkettő a kamaszkor problémáival, ezekkel a csodálatos évek­kel foglalkozik. Az ilyen kulturális ren­dezvényekre szokták mon­dani: jól sikerült, elérte célját. H. N. Tanácsok üdülőknek Az Egészségügyi Felvilá- ! gosítási Központ szakem- ! bereit kérdezte meg az MTI munkatársa: most, az üdülési idény elején mi­lyen tanácsot adnak a nya­ralásra készülő városlakók­nak? Válaszként elmond­ták, hogy az üdülés szere­pe az úgynevezett urbani­zációs ártalmak elleni küz­delemben is jelentős. Fontos az üdülőt, vagy nyaralót körülvevő zöld­övezet, park, vagy kert, mert a növényzet nemcsak a levegőszennyezést szűri, hanem a zajt is. Van azonban egy olyan urbanizációs hatás, amely alól sokan kényelemszere­tetből nem is nagyon akar­ják magukat kivonni, pe­dig a veszélyei igen na­gyok. Ez a mozgáshiány. Ennek pedig nagy szere­pe van a szívkoszorúér- megbetegedések és infark­tusok elszaporodásában, hiszen közismert, hogy jól, sőt túl bőségesen táplálko­zunk, ami a mozgáshihány- nval együtt óhatatlanul az elhízáshoz, a túlsúlyosság-, I I hoz vezet, ez pedig egyik j fő oka a különböző szív­es keringési megbetegedé­seknek. Az üdülés vagy akár a hétvégi autós kirándulás tehát csak akor lesz tel­jes értékű, ha egészségi állapotunknak megfelelő, kiadós mozgással párosul. A Balatonon és a többi vízparti nyaralóhelyen el­sősorban az úszás, evezés kínálkozik mozgási lehető­ségül, hegyvidéken inkább a turizmus, a hosszú erdei séták. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a többi, nyáron is űzhető sportról sem. A strando­lást, főleg az erősen nap- sugárzásos Balaton-parton, ajánlatos ésszerűen válto­gatni az árnyékban tartóz­kodással. Üdülési programunk ösz- szeállításánál a kártyázás­ról, sakkozásról, olvasásról, sőt a tv-nézésről sem kell lemondanunk. Helytelen azonban, ha városi szoká­sainkat folytatva, az egész napot ilyen ülő életmód­dal töltjük.

Next

/
Thumbnails
Contents