Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
L oldal 1911. Maitis 22, kedd Szerződések értéke Kétségtelenül öszszesűrűsödtek az első félévben azok a vállalati intézkedések. amelyek a későbbiek során kamatoznak. Olyan halaszthatatlan tennivalók tornyosultak fel az üzemeknél, amelyek a mindennap visszavisszatérő ügyek többletét jelentik, ennek ellenére közvetlen hasznosságuk a termelés idei változásában, az 1971-es bérfejlesztésben, vagy nyereségrészesedésben esetleg csak részben mutatkozik meg. Az alapozást végzik mindenütt, hogy eredményesen működhessenek a vállalatok és szövetkezetek az első olyan ötéves tervidőszakban. amikor — népgazdasági elhatározásokra, piaci információkra támaszkodva — önállóan dolgozzák ki középtávú elképzeléseiket. A július l-én életbe lépő új kollektív szerződések ugyancsak 1975-ig maradnak érvényben. Néhol már aláírta az okmányt az igazgató és a vállalati szakszervezeti tanács, vagy bizottság titkára. Általánosabb azonban, hogy az üzemek többsége még nem jutott el eddig a mozzanatig, a tavalyi tapasztalatok értékelése után a tervezetek ismertetéséhez, a módosító javaslatok összegyűjtéséhez érkeztek csak el. Fáziseltolódással járt a minisztériumi végrehajtási utasítások késlekedése, a nagyvállalatok és a gyáregységeik közti nehézkes viszony, másutt a gazdasági vezetők nem készítették el időre az értékelő beszámolókat'. 'Bgy-két helyen feltűnő csúszás tapasztalható az ésszerű ütemezéshez képest, amire a halmozódó feladatok sem adhatnak felmentést Amikor a kidolgozásról van szó, az a disszonáns jelenség is érzékelhető, hogy néhány vállalati vezető szinte félvállról veszi a kollektív szerződést, úgy tesz, mintha kizárólag szakszervezeti feladat lenne a kidolgozás. Holott az elmúlt három évben nagyon sokszor nyújtott alapot a döntéshez ez a belső alkotmány, s a gyakorlatban bizonyosodott be, hogy a szerződések valóban a Munka Törvénykönyvének vállalati végrehajtási szabályzatai. A munkások, alkalmazottak a mindennapi dolgok elintézése során győződtek meg arról, hogy a kollektív szerződés azokat a rendelkezéseket tartalmazza. amelyek a jogokat és kötelezettségeket fogalmazzák meg. Ez is magyarázza, hogy az eddiginél jobban odafigyeltek a tervezetre. a vitában javaslatokkal. ötletekkel hozakodtak elő. A termelési tanácskozások, aktívaülések demokratizmusának lényeges feltételéről — a tárgy alapos megismerhetőségéről — a vállalatok úgy gondoskodtak, hogy stencilezett vagy más módon sokszorosított formában eljuttatták a példányokat a szakszervezeti alapszerveknek. A demokratizmus kialakuló légkörében mutatkozott meg újra tetten - érhetően, hogy a megyei pártértekezlet, majd az MSZMP X. kongresszusának határozatai az általános érdekek hullámhosz- szán fogalmazódtak meg. A nők helyzetének megjavításáról, az ifjúság segítéséről vagy a törzsgár- datagok megbecsüléséről szóló tézisek, további ösztönzést is adtak a felszólalásokhoz. A Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnál például bíráló éllel említették, hogy a termelési lemaradásokra hivatkozva sem engedhető meg a terhes anyák, illetve a fiatalkorúak túlóráztatása. A Kiskunma jsai Drótfonatgyártó Vállalatnál fokozatosan mentesítik a nagy- családos dolgozó nőket a harmadik műszak alól, hasonló céllal — 50 százalékos bérpótlékot juttatva — állandó éjszakai műszakot próbál kialakítani a Bajai Finomposztó Vál-. lalat. A vállalatnál 20 éve folyamatosan munkálkodó dolgozókat — az egyéb juttatásokon kívül — aranygyűrűvel ajándékozna meg az ÉPSZER Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár ingyenes ebédet ad. A kalocsai textilfeldolgozónál a részesedési alapból is támogatják a helyi, kiskőrösi és a szabad- szállási üzemeikben dolgozó KlSZ-alapszerveze- teket A jogokban mind humánusabb társadalmi értékek öltenek testet. A kötelezettségek a hatékonyabb munka normáit rögzítik, hiszen többet adni egyedül a hasznos termelés növeléséből lehet. A vállalati belső alkotmányok végleges formába öntését nap mint nap erőteljesebben sürgeti az idő. De a hónap végének, a jóváhagyás határidejének gyors közeledése sem feledtetheti, hogy minden szerződés annyit ér az elkövetkező öt évben, amennyit a kollektív akaratból visszatükröz. Halász Ferenc Gádor István kiállítása A füvészkert kétszáz éve A pálmakert üvegkupolája alatt, trópusi hőmérséklet, óriási levelű növények, cserépben, vízben. Füge, bors, banán, gyömbér, kámforfák, cserjék. Japán, mexikói dél-amerikai, ázsiai növények. Vasvényhatározás — itt hibátlanok a táblák, egy rosz- szul jelzett növényt sem láttam.” Ez már csak azért is fontos, mert itt egyetemi oktatás folyik, növényrendszertani ismereteket A hatezer növényfaj között ott virítanak Ázsia mérsékelt égövi növényei, Gádor István Kossuth-dijas kerámikus művész alkotásaiból rendeztek kiállítást a Műcsarnokban. Az idős művész életművét bemutató tárlat számot ad sokoldalú munkásságáról, korai szobrait, kerámia faliképéit, modern térelemeit hangulatos környezetben nézhetik a látogatók, Güll-íota — SzebeUédy Géza felv. — &S> tag törzsek, szeszélyesen kacskaringózó indák, széles tenyérszerű levelek, finom erezettel, űj hajtásokkal. A kaktuszházban üveglap mögé sorjázták á cserepeket. Kaktuszok — mindenféle méretben és formában. Az egyik cserépben alig látni a fiatal növényt, a másikban 15— 20 éves óriáspéldányok — gyermekfej nagyságú gömbök. Az egyik kaktusz a kősivatagokban honos — a szélmarta sziklák formáját utánozza, a másik szürkesárga kavicsot imitál. Az ország legrégibb Vic- toria-házában a Victoria regia (mai nevén Victoria amazon ica) a „tündérró- zsák királynője” pompázik díszes trópusi vízi és mocsári növények között. Kilenc üvegház. Orchideák, páfrányok broméli- ák, szaporítóházak. Hőforrás vizével télen-nyáron fűtik, párásítják. 6 ezer növényfaj. Színesek, szépek, tanulságosak — mindez a Budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem botanikus kertjében az Üllői úton, a klinikák sora között. Az egykori füvészkertben, mely Molnár Ferenc regényének, a Pál utcai fiúk cselekményének egyik színhelye. A háború után még sokáig ott állt maradványaiban a sziget, a vörösinge- sek tanyája, a tó, a mű rom, a megtépázott üvegház. Évek teltek el, míg megindult a nagyszabású munka — felépítették a 20 méter magas, kupolás pálmaházat, s még nyolc üvegházat. Kutató laboratóriumok kezdték meg működésüket. Öt világrész 450 kertjével folyik nemzetközi magcsere, új gyűjteményeket alakítanak ki, a régieket bővítik. A botanikus kertet évente tíz-tizenkétezer látogató keresi fel — felnőttek, gyerekek, öregek, fiatalok. Természetfilmeket forgatnak, az IBUSZ hoz külföldi vendégeket, szakemberek mondják el dicsérő szavaikat. A hamburgi botanikus kert igazgatója jegyezte meg: „A növénykertekbén általában sok a téyas nöadnak elő. Egyetemisták veszik délelőttönként birtokba a kertet, a növényeket. — Mint ahogy már kétszáz évvel ezelőtt is az egyetemi oktatás szolgálatában alakult az első magyar botanikus kert, a nagyszombati egyetem mellett — mondja dr. Priszter Szaniszló egyetemi docens, a kert mai igazgatója, aki tanulmányban dolgozta fel a füvészkert kétszáz évét — Akkor az alapításkor Winterl József Jakabot nevezték ki igazgatónak, aki új növényfajokat fedez fel, országos gyűjtőútjain, s aki 1788- ban kiadja a rézmetszetekkel illusztrált első közép-magyarországi flóraművet. Még az 1770-es évek végén előbb Budára, a Krisztinavárosban, majd Pestre — a mai Kossuth Lajos — Szép utca és Reáltanoda utca közötti területekre költözik a füvészkert. S csak egy Múzeum körúti intermezzo után, 1847-ben épül mai helyén az akkor 28 ezer négyszögöl területen az új növénykert. (A mainak 5 és fél hold a területe.) Közben olyan nagynevű tudós igazgatók vezetik az intézményt, mint a magyar Linnének nevezett Kitaibel Pál. Kiváló kertészek gyűjtenek új növényfajokat, külföldi kertekkel veszik fel a kapcsolatot, megszervezik a magcserét. Sok viszontagság, megpróbáltatás után az utóbbi években teljes pompájában, gazdagságában tárul a látogató elé a füvészkert, a budapesti egyetem botanikus kertje. Kádár Márta Cikkünk nyomán Visszakapták a pénzüket Lapunk 1971. február 28-i számában Fennakadtak a hálóban cím alatt nyolc kétségbeesett ember, illetve család szokatlan kátyúba jutását tettük szóvá. Valahányan társasház- építő-társnak jelentkeztek egy, az újságban többszörösen megjelent hirdetésre. Miután azonban nyolcán 224 ezer forintért tulajdonosaivá váltak egy 292 négyszögöles teleknek — aminek átírási költségei címén leróttak még 48 ezer forintot és 6400 forintot fizettek ki ügyvédi költségként — kiderült, hogy már szó sincs társas- ház-építkezésről. Cikkünket azzal a reménnyel zártuk, hogy a nyolc ember szocialista törvényeink szellemében igazságot kap majd. Reményünk nem volt alaptalan. Dr. Szigethy Zoltán ügyvéd és felesége ugyanis a cikk megjelenését követően mind a nyolc „társasházépítő-társnak” hiánytalanul visszafizette a pénzét. Cikkünk nyomán a megyei főügyészség is vizsgálatot indított. Bűncselekményt nem, csupán az ügyvédi munkadíj szabálytalan kezelését állapította meg. Ezért dr. Szigethy Zoltán ügyét a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához tette át, fegyelmi eljárást indítványozva. Penetráns riport a solti „kutya pirítából" Kifinomultabb szaglásé soltiaik legalább húszféle árnyalatát képesek megkülönböztetni annak a bűznél«, amely a nagyközség déli pereme felől éj j jel és nappal szünet nélkül belengedezik, ám megfelelő széljárás esetén valósággal bezúdul. Nyitott ablak mellett a legmelegebb nyári időben sem ajánlatos aludni Solton. Volt már rá eset, hogy emberek rosz- szul lettek az utcán. Különösen eső előtt, amikor a páratelt levegő szinte a házak közé nyomja a bűzzel teli légréteget. Fertelmes illatait az Állati Fehérje-takarmányokat Előállító Vállalat (ÁTEV) solti üzeme küldi... Többnyire nemcsak Solt fölé. Széliránytól függően érezni lehet az üzem működését Hartán. Dunavecsén, de még Fiilöpszálláson is. Ezenkívül a gyárnak — népszerűbb nevén: a „ku- tyapirítónak” — tehergépkocsijai is vannak, amelyeket százméteres uszályként követnek a penetráns áramlatok. A szag után bekötött szemmel odatalálnék az üzemhez. Ahhoz, hogy az irodát megközelítsem, közvetlenül a feldolgozó épület falánál kell ellépkednem. A falbaépített szerkezet egyhangú zúgással hömpö- lyögteti gőzeit. * Magas, ötven év körüli férfi Vizi Ferenc, a műszaki és a termelési vezető. Mosolygva kínál hellyel, megnyugtatni próbál: — Nem maga az első, akire ilyenfajta hatást gyakorol az üzem ... Rágyújtunk, közérzetem helyreáll. Megkérem, magyarázza el a bűzök eredetét i — A húst zárt dezinfek- torokban főzzük képlékennyé. Ezek lényegében hatalmas méretű kuktafazekak. A massza ezután a teherkocsik platójára kerül és innen juttatjuk fel az átforrósított forgó hengerekbe, végtelen csiga segítségével. Az anyagot terelőlapátok keverik. A víztartalom ily módon párolog el belőle, gőz formájában. Ezt ventillátorok viszik ki a szabadba. S ezzel együtt az illatokat is. A massza 900 fokos hőmérsékleten szárad, fertőzésről tehát nem lehet szó. Ám elkerülhetetlen, hogy szárítás közben itt-ott ne pörkölődjék meg a főtt húg, s ha ez még keveredik a gázolaj füstjével, bizony nem túlságosan emlékeztet a francia parfümökre. De a 2—7 százalék közötti víztartalmú száraz terméket csak ezzel a kezeléssel állíthatjuk elő. S ez még darabos, nem használható, hogy az legyen, kalapácsos darálóval kell porrá zúzni. — Mégis nem volna mód arra, hogy valamiképp a gőzöket is ittfogják? — A dobszárítás, amit alkalmazunk, igen jól bevált, nagyon hatásos módszer. De intenzív gőzter- j meléssel jár együtt. Másfél éve beépítettünk egy berendezést, lényegében egy hatalmas kondenzátort, azzal, hogy cseppfolyósítsa a gőzöket. Sajnos, nem vált be. A körmök, egyéb szeny- nyező anyagok lerakodtak benne, egy ízben be is gyulladt, s üzemen kívül kellet végül is helyeznünk. Az üzem a legértékesebb szervesanyag körforgásának egyik állomása. A húsliszt iránti szükséglet egyre nö- | vekszik. A hazai üzemek nem egeszer. egyharmadát í állítják elő. A solti „kutyapirító” kapacitásának felső határán van. Ezért is kell ragaszkodniok a termelékeny dobszárítóhoz. A bűz megkötésére másfajta kutatások is történtek. Alkalmas volna például az ezüstnitrát, ám olyan költségkihatásai volnának, amelyek teljesen felborítanák a közgazdasági egyensúlyt. Újabban, dán kivitelezésben, Tökölön épül egy új üzem, ez állítólag „szag- mentesnek” ígérkezik. S ugyanakkor naponta tíz vagon nyersanyag feldolgozására lesz képes. A Soltiak szempontjából ez annyiban érdekes, hogy az itteni üzemet részben tehermentesíteni tudják, s talán alkalom nyílik rá, hogy a mostaninál „finomabb” technológiát alkalmazzanak. Hosszabb távon ugyanis semmiféle gazdasági mutató nem indokolhatja, hogy egy üzem a környezet, a lakóhely számára is kellemetlenkedjék. A lakóhelyi tiltakozás eddig arra bírta rá az üzemet, hogy a szennyvíznek a Dunába való elvezetését korszerű módon oldják meg: a levet etemltcsöveken át juttatják el a vízfelszín alá. Egy időben a patkányinvázió is „demográfiai robbanással” fenyegetett, ám ennek sikerrel vette elejét a Bábolnai Állami Gazdaság féregirtó különítménye. * Kifelé jövet szép lassan elsétáltunk a zúgó, gőzöket kavaró ventillátor mellett. Nem nyúlok zsebkendőért, a gyomrom sem ficánkol. De az üzemlátogatást egy más alkalomra halasztóm. Hatvani Dániel
