Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

19TL Itiniue 22, kedd 3. dial Pálíy Gusztáv kiállítása Budapesten portrét, valamint az orgo- ványi művelődési ház homlokzatára készülő — nagyméretű fémplasztika — a „Rácsot széttörő ököl" — makettjét mutat­ja be. Kiállítja azokat a Többszöri sikeres me- [ gyebeli bemutatkozás után most Budapesten, a Kul­turális Kapcsolatok Inté­zetében nyílik önálló kiál­lítása Pálíy Gusztáv Kecs­keméten élő szobrászmű­vésznek. Két éve végezte el a képzőművészeti főis­kolát, s már elismert mű­vészegyéniségnek számít, A kecskemétieknek nem kell öt bemutatni, a me- j gyeszékhely művészetet kedvelő közönsége ismeri alkotásait. A fővárosban 35 bronz kisplasztikát, egy I „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció sikere kisplasztikáiról készült nagyméretű fotókat, ame­lyekkel szemlélteti, hogy egy-egy kis bronzszobrát miként képzeli el nagy méretekben. Bemutatja I azokat a köveket,, csonto- i kát, kövületeket, csontma- I radványokat is, amelyek tanulmányozása hozzásegí­tette sajátos stílusú szob­rainak megmunkálásához. A tárlatot szombaton, jú­nius 26-án Melocco Miklós | szobrász nyitja meg a Do- I rottya utcai kiállítóte- j remben déli 12 órakor. Előtte sajtótájékoztató lesz a kiállításról. R. M. A Kórusok Országos Tauác iának közgyűlése Hétfőn reggel, a Fészek klubban megkezdődött a Kórusok Országos Taná­csának közgyűlése. A beszámolóban — ame­lyet dr. Kiss Kálmán, a KOTA elnöke, a Magyar Rádió és Televízió elnök- helyettese terjesztett elő — szó volt arról is, hogy a dalkultúra fejlődésének egyik feltétele a KOTA országos hálózatának mi­előbbi kiépítése. Eddig tíz megyében alakult meg, s ez év végéig mindenüt lét­rejönnek majd azok a me­gyei kórustanácsok, ame­lyek módszertani útmuta­tásokkal segítik az ének­karok munkáját, a terve­ket dolgoznak ki az együt­tesek szereplési lehetősé­geinek bővítésére is. (MTI) A „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció —, amelyet a Magyar Nők Országos Tanácsa május i 2-án, az anyák napján ; hirdetett meg, nagy vissz­hangot váltott ki egész j társadalmunkban — álla­pították meg hétfőn a Ma­gyar Nők Országos Taná­csa székházában megtar­tott értekezleten, amelyen részt vettek az országos í társadalmi szervezetek I képviselői. A vietnami nép j iránti szolidaritási juttat­ja kifejezésre a már eddig , beérkezett több mint 710 j kézzel horgolt, kötött taka­ró. Az együttérzés tanú je­lét tükrözi a szociális ott­honok lakóinak felajánlá­sa: ők arra vállalkoztak, hogy a beküldött fonalak­ból horgolnak takarókat. Hg}'an is eddig mintegy két j és fél mázsa fonal gyűlt J össze olyanoktól, akik idő­hiány miatt, vagy mert a kézimunkához nem érte- ! nek, a takaróhoz szüksé- | gcs • anyagot vásárolták meg és juttatták el a nő- J tanácshoz. Mit, hogyan szabályozzunk a kollektív szerződésben RÉSZESEDÉS Az év végi részesedés felosztásának szabályait a tervezetek általában ki­elégítően rögzítik. Mégis két dologra szeretnénk a figyelmet felhívni. A tervezetek tartalmaz­zák a vállalatnál nem tel­jes évet töltött dolgozók év végi részesedésére való jogosultságát, s ennek fel­tételeit. Általában úgy rendelkeznek, hogy aki munkaviszonyát jogsza­bályellenesen szünteti meg a vallalatnal. azt az év végi részesedésből kizár­ják. Viszont nem minde­nütt foglalják írásba, hogy a vállalathoz év köz­ben belépő dolgozóra, ha az előző munkaviszonyát jogszabályellenesen szün­tette : meg, milyen feltéte­lek vonatkoznak. Ebből korábban is számtalan munkaügyi vita szárma­zott. Az irányelvek értelmé­ben a kollektív szerződés­ben szerepelni kell, hogy a dolgozok még az év végi részesedés kifizetése nap­ján is munkaviszonyban kéll-e éjlnia. Ilyen ren­delkezést viszont vissza­menőleges hatállyal nem lehet életbe léptetni. , SEGÉLY — TÁMOGATÁS Demokratizmus és szakértelem A SZOCIALISTA demokrácia tovább­fejlesztése — amint azt pártunk tizedik kongresszusának határozata is megálla­pítja — a szocializmus teljes felépítésé­nek egyik központi feladata. Mindezt nálunk senki sem vitatja, s látszólag teljes az egyetértés mind az elveket, mind a gyakorlati végrehajtást illetően. Ha azonban konkrétan, az egyes üze­mekben vagy intézményekben vizsgál­juk a demokratizmus meglétét és fejlő­dését, mintha az elvek és a gyakorlat összhangja nem lenne ilyen telies. Külö­nösen sok még a fogyatékosság az üze­mi demokrácia módszereinek, formáinak kialakításában. Amikor azt kutatjuk, hogy miért ké­vés és teljesen alkalomszerű a termelési tanácskozás, miért nem vonják be az üzemi dolgozókat egy-egy fontos kérdés vitájába, eldöntésébe, rendszerint egy­értelmű a válasz: Az „egyszerű” dolgo­zók úgysem tudnak érdemben beleszólni a termelési kérdésekbe. Hiszen még a jól képzett vezetőknek, szakembereknek is gondot okoz például a gazdaságos és jövedelmező termelési profil kialakítása, a piac igényeinek és a meglevő kapaci­tásnak az egyeztetése, a leginkább ösz­tönző bér- és jutalmazási rendszer be­vezetése — és így tovább. Volt ilyen vélemény akkor is. amikor a választott szervekben — párt- és szakszervezeti ve­zetőségekben — a munkások megfelelő számarányának szükségességét hangoz- tattuk, A SZAKÉRTELEM ilyetén való misz­tifikálása és a szocialista demokráciá­nak, mint valami „laikus népuralom­nak” és szakszerűtlen beavatkozásnak a feltüntetése természetesen elfogadhatat­lan álláspont. A közvetlen termelőnek, a munkásnak a jelenléte az üzemi dön­tési fórumokon nemcsak azért fontos, mert társadalmi rendszerünk politikai elvei így kívánják, hanem mert nélküle semmiféle termelési érdeket sem lehet „magasabb szinten” képviselni. A ter­melés végső soron a munkapadoknál dől el, s az egyre képzettebb, a műszaki tu­dással is kiválóan felvértezett munkás­gárda véleménye nélkül mit sem érhet a rajzasztaloknál és az irányítás különbö­ző szféráiban megálmodott ragyogó terv. Még kevésbé lehet meghatározni — ró­luk. de nélkülük — a szociális gondos­kodás üzemi alaptörvényeit, rendelkezé­seit, például a kollektív szerződések egyes pontjait. A felelős egyszemélyi vezetés egyfelől, s a döntésekre érett tervek megvitatása es széles körű kontrollja másfelől — le­hel csak a garancia, a valóban helyes határozatok meghozatalára. A vezetők és szakemberek feladata, hogy a gazdálko­dás legbonyolultabb kérdéseit is „lefor­dítsák” a köznapi élet érthető nyelvére, s úgy vigyék a dolgozók ele azokat, hogy érdemben és felelősséggel hozzászólhas­sanak. Vonatkozik ez természetesen nem­csak az üzemi fórumokra, de más, pél­dául a tanácsi testületek elé terjesztett tervekre és jelentésekre is. A szocialista demokrácia továbbfejlesz­tése ugyanakkor valóban megköveteli a szakértelem és szakszerűség növelését minden szinten. Ehhez azonban a felté­teleket ugyancsak „felülről”, a vezetés síkján kell megteremteni valamennyi munkahelyen,_____________ A7, \ TAPASZTALAT, hogy miköz­ben a gazdasági egységek hatalmas erő­feszítéseket tesznek eredményeik foko­zására, a nyereség növelésére, néhol alig fordítanak gondot a dolgozók továbbkép­zésére. Pedig a tudásanyag és a szakér­telem „újratermelése” és növelése nél­kül a magasabb szintű termelés és irá­nyítás is elképzelhetetlen. Beleértendő ebbe az általános műveltség, a politikai és társadalmi ismeretek bővítése is, mely segíti az összefüggések meglátását, a tu­datossági szint növekedését. Mindezt érdemes úira és újra átgon­dolni, s miközben termelésről, tervekről, gazdasági ösztönzőkről, a lét anvagi fel­tételeinek megteremtéséről vitatkozunk, ne feledkezzünk meg azokról a nem min­dig közvetlenül ható tényezőkről sem, amelyek pótolhatatlan serkentői a mun­kának, s nélkülözhetetlen alkotóelemei társadalmunknak. Végeredményben ezek teremtik meg a jó közérzetet és a mun­kahelyi biztonságot, növelik a tulajdono­si szemléletet, s bontakoztatják ki az al- kotókedvet és közéleti tettvágyat. A „SZOCIALIZMUST magasabb szinten” jelszó és célkitűzés emberi oldalait mér­legelni és számításba venni — épp úgy vezetői feladat, mint a középtávú tervek tonnáit és mázsáit meghatározni. S nem is könnyebb amazoknál. Csak az tud megbirkózni vele. aki nem restelli segít­ségül hívni mindazokat, akikre majd támaszkodni kíván és szeretne a terme­lési programok megvalósítása során. Aki bízik a dolgozó emberek szakértelmében, tapasztalatában és realitásérzékében, a szocialista demokrácia valóságteremtő erejében, F. Tóth Til Az akcióból a legaktí­vabban a szocialista brigá­dok veszik ki a részüket, eddig mintegy 100 horgolt takaró érkezett tőlük. A celldömölki ktsz fel­ajánlotta, hogy műanyag- tasakokat készítenek a ta­karók számára. Eddig 1400- at küldtek a Nőtanácshoz. Az akció az év végéig tart. (MTI) rávegye Angliát és Fran­ciaországot a Szovjetunió­val való kölcsönös katonai segélynyújtás szerződésé­nek aláírására. Ez a szer­ződés garantálta volna a kelet-európai részvevők, így Lengyelország bizton­ságát is. De minden erőfe­szítés -hiábavalónak bizo­nyult. Ha a nyugati hatal­mak egyetértettek volna a harmincas években felve­tett szovjet javaslatokkal, el lehetett volna kerülni a második világháború min­den szörnyűségét. A Szovjetunió a győze­lem érdekében többet áldo­zott, mint a második vi­lágháború minden más részvevője. Húszmillió embert vesztett, ennek majdnem a fele polgári ál­dozat és elpusztult hadifo­goly volt. Miután Európában rövid idő alatt két világháború tört ki, a,Szovjetunió rend­kívül fontos és halasztha­tatlan feladatnak tekinti a hatékony kollektív bizton­sági rendszer megteremté­sét Európában. A szovjet kormány minden erejét az európai feszültség enyhi­A szociális, kulturális és sportcélok támogatását összevontan egy összegben kell a kollektív szerződés­ben meghatározni. Ez az összeg magában foglalja az üdültetés vállalati tá­mogatását is. Ugyancsak egy összegben kell a se­gélykeretet meghatározni. A felhasználás részletes szabályozása a vállalati szakszervezeti szerv hatás­tésére és a leszerelés kér­déseire fordítja. Az SZKP XXIV. kong­resszusa előterjesztette - és javasolta az azóta már is­mert hatpontos békeprog­ramot. A javaslatok egyike, mint tudjuk, az európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésére vonat­koznak. E javaslat megva­lósítása jelentősen enyhí­tené az európai feszültsé­get, s megteremtené a fel­tételeket a tartós európai békéihez. A XXIV. párt- kongresszus megismételte az európai biztonsági érte­kezlet összehívásának ja­vaslatát. Az európai országok töbt>sóge. közűik a NATO- országok ts, nagy érdeklő­dést mutatták e javaslatok iránt. Kijelentették, hogy hajlandóik tanácskozni ezekről a kérdésekről. A lisszaboni NATO-tanácsko­zás azonban, nem adott határozott választ e javas­latokra. Leonyid Brezsnyev a vá­lasztók előtt . mondott leg­utóbbi beszédében kijelen­tette: a Szovjetunió soha­sem tartotta ideális hely­zetnek, hogy a nagyhatal­körébe tartozik, amely a vállalati vezetők vélemé­nyét. meghallgatva dönt. Az erről szóló döntést a vállalati szakszervezeti ta­nácsnak, illetve szakszer­vezeti bizottságnak hatá­rozatba kell foglalnia, ami azonban a kollektív szer­ződésnek nem képezi ré­szét, sem függelékét, sem mellékletét. K. P. Iskola és közigazgatás Igazgatók továbbképzése Kecskeméten A közoktatási reform- j nőtt az önállósága, jogköre I nak vezetője köszöntötte és mai kapcsolatos elméleti és | és felelőssége az oktatási j röviden ismertette a to- gyákorláti teendők országo­san is az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek. Meg­1941 teles, Moszkván át vonulnak a frontra a szovjet hadosztályok, mák flottái hosszú Időn át uniót a jelenlegi nemzetkö- cirkáljanak a hazai partok- zi helyzet értékelésében az tói több ezer mérföldre, s vezeti, hogy nem elég is- ezért kész rendezni ezt a merni a második vilaghá- problémát is. ború tényeit és a nukle­A szovjet békejavaslatok ^ris lehetőségeit, jegyzéke tehát újabb ja­hanem le kell vonni a he­vaslattal bővült egy olyan *övet^ztetéseket, a , , jr ... ^ , történelem könyörtelen léc­érető probléma vonatkozá- tanulmányo­sában amelyet a Szovjet- tósa^alaJ ján_ unió kész békés szellem­ben megvitatni. A Szovjet- (N. Borogyin — ATN—Kő) intézmények igazgatóinak, vábbképzés célját. Hang- ami szükségessé tette egy súlyozta, hogy a pedagó- új továbbképzési forma gus továbbképzésnek gz a megszervezései. formája rendkívül hasznos, Bács-Kiskun megyében mi\e^ aZ, elkövetkező tan- az 1969-ben megalakult fveket „ ennto gyakorlati Pedagógus Továbbképzési , kerdesékkel es tennivalók- Kabinet, a megyei tanács ; ka foglalkozik elsősorban, művelődésügyi osztályával koveuten dr. Kálmán közösen, tavaly nyáron , ,a Művelődésügyi szervezett először egyhetes , Minisztérium közoktatása bentlakásos továbbképző- f°osztalya vezetője Közok- tanfolyamot. Azon olyan korszerű neveléssel kap- ~~~ csolatos pedagógiai és j címmel tartott előadást. Cs. K. pszichológiai előadásokat j tartották, amelyék össze- | függtek az oktatási reform j időszerű problémáival. Eltelt egy tanév. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács díszterme- J ben ismét összegyűltek az j általános- és középiskolák, valamint a kollégiumok I _ igazgatói. A továbbképző , mus elősegítésére a Pest tanfolyam központi témája ^egyeiIdegerUorgalmi Hl- ezúttal a kozagazgatas át­szervezéséből adódó idősze­rű közoktatási feladatok. | az irányítási tudnivalók is- í Kempingbérlet a Dunakanyarban Üjább szolgáltatások vár­ják a Duna-kanyarba ki­rándulókat. A hazai turiz­mus mertetése, a tapasztalatok és a problémák megvitatá­sa. A résztvevők délelőt­tönként előadásokat hall­gatnak, délutánonként pe­dig konzultációikra kerül sor. Bodor vatal ebben az évben bér­letet ad ki, amellyel a szentendrei, a leányfalui, a nagymarosi és az érdli­geti nemzetközi kempin­gekben táborozhatnak a’ „sátoros” túrákat kedve­lők. Gondoltak azokra is, akik egy napra érkeznek a festői tájra. A kirándulók belépőt válthatnak a négy kemping bármelyikébe, ahol reggeltől estig igény­A megjelenteket Jenő. a megyei tanács | be vehetik a táborhelyeket művelődésügyi osztályáéi és szolgáltatásaikat*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents