Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
IftTL Június 19, szombat t afdal Á kisipari küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) dotta a többi között Ho- mány elvtárs —, ha ünnepélyes külsőségek között zajlik is, mégis csak munkaértekezlet. Politikai életünkben a nyár dacára sincs holtszezon. Folynak az előkészületek a rövidesen sorra kerülő kisipari, valamint fogyasztási szövetkezetek országos küldöttértekezleteire is. Szó volt a beszámolóban arról is, hogy az elmúlt időszak alatt milyen mértékben növekedett a szövetkezeti ipar állóeszköz- értéke. Nagyon fontos azonban, gondot fordítani arra is, hogy a szövetkezeti szektorban hogyan fejlődik a dolgozók szocialista tudata. A megyei párt- bizottság nemrég értékelte a szövetkezetek tevékenységét és felhívta az ott dolgozó kommunistákat, hogy fordítsanak gondot a műszáki fejlesztésre, a termelékenység emelésére, az árpolitikai kérdésekre, a lakossági szolgáltatások bővítésére, a többi szövetkezeti szektorral való együttműködésre, a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. Felszólalt még dr. Kardos Géza, dr. Kőrös Gáspár, Mezős Mihály, a Bajai lakberendező, ifjú Hegyes Ferenc, a Kiskumnajsai Cipész, Perczel Sándor, a Bajai Fodrász, Szőke György, a Kiskunfélegyházi Építő, L avati János, a Keceli Vas-és Építő, Herczegh Pál, a Kiskunfélegyházi Vas- Fémipari és Gépjavító Szövetkezet elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Magony Imre, a Kiskunfélegyháza és vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Greif Béla, a Kalocsai Asztalos Építő Szövetkezet műszaki vezetője, Lálity József, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz szövetkezeti bizottságának elnöke. Ezután megválasztották a KISZÖV vezetőségét, amelynek elnöke ismét Fekete László lett. A megyei szövetkezeti bizottság elnökévé Herédi Kálmánt, a Jánoshalmi Bácska Ktsz elnökét választották. N. O. 700 Tagon gabonára számítanak A nyári mezőgazdasági m unkákra való felkészülésről tárgyalt tegnapi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a szövetkezeti gazdaságok egyre nagyobb területen alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. A nagyüzemi gazdaságokban a klasszikus értelemben vett növény- ápolás hovatovább megszűnik, és helyét a kemi- zálás veszi át. Az idén egyébként a város termelőszövetkezetei a kalászosterület 43, a kukorica, vetésterületének pedig 58 százalékán végeztek vegyszeres gyomirtást. Kecskemét termelőszövetkezetei és szakszövetkezetei az aratási munkák lebonyolításához 23 kombájnnal, hét rendrevágó- val, négy kévekötő aratógéppel és hat szalmabálázóval rendelkeznek. A várható feladat 700 vagon szemtermés betakarítása. Ehhez a géppark számbelileg kevésnek tűnik ugyan, a gépek átcsoportosításával, -a nagyüzemek közti jó együttműködéssel azonban ez a tennivaló megnyugtatóan megoldható. Munkában a „borsólánc" Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a borsószedés és -feldolgozás útja ma már szinte szalagszerűen megoldható. A kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz- ben rendrearatógépek kaszálják le a termést, markológép rakja a cséplőgép garatjába, majd a festőgépen és osztályozógépen át a tartályba, s a gépkocsikra hullanak a szemek. A gyárban egy könnyed billentessél a feldolgozó gépsorra kerülnek, ahonnan folytatják útjukat a kon- zerves üvegekbe. Eközben alig nyúl kéz a borsóhoz, csupán a gépek irányítását végzik az emberek. A feldolgozás első szakasza a tsz-ben kezdődik. Magasabb pótlékok, három bércsoport A pedagógus-bérrendezés végrehajtási utasítása Elkészültek . a művelődésügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány határozata alapján ■— intézkednek az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott padagógusok és más dolgozók munkabérének, továbbá a túlmunkadíjak- nak a megállapításáról. Az utasítások magukban foglalják a törzsfizetésre, a különböző címeken adható pótlékokra, valamint a letelepedési segélyre vonatkozó előírásokat. A bérrendezéssel módosult a korábbi bérrendszer is. Ezentúl a 8, illetve a 10 korcsoport helyett három bércsoport lesz. A bércsoportba sorolásnál a tényleges munkaviszonyban töltött időt veszik figyelembe és ugyanez az alapja 1972. január 1-től kezdődően a háromévenkénti kötelező (automatikus) alapbéremelésnek is. Az eddigi merev, osztályvagy tanulólétszámhoz kötött tételes vezetői pótlékok helyett alsó- felsőhatáros pótlékokat vezetnek be. Hasonlóképpen az eddigi tételes működési pótlékok helyébe — a mennyiségi és minőségi munka jobb megkülönböztetése érdekében — ugyancsak alsó- felsőhatáros működési pótlékok lépnek érvénybe. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai, valamint gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkakörben foglalkoztatott, dolgozói bérrendezésének végrehajtásához — az egységes eljárás biztosítására — irányelveket állítottak ösz- sze. Az új bérrendszer az eddigieknél nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a munkabért a végzett munka mennyisége és minősége szerint, — egyéni mérlegelés alapján — differenciáltan állapítsák meg. Ez természetesen a besorolást végzők felelősebb döntését igényli. Valamennyi padagógus és egyéb oktatásügyi dolgozó törzsfizetését differenciáltan kell emelni. Az emelés mértéke a képesített pedagógusok esetében 12 százaléknál, de legalább havi 200 forintnál, egyéb oktatásügyi dolgozóknál száz forintnál nem lehet kevesebb. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy az említett kötelező emelés és a 20 százalék (a képesített padagógusok törzsfizetése ugyanis ' átlagosan 20 százalékkal emelhető) közötti különbözetet kell az irányelvek alapján differenciáltan szétosztani a pedagógusok között. A törzsfizetések megállapításánál a differenciálás legfőbb mércéje a pedagógusok iskolában végzett oktató-nevelő munkája. Elsősorban azokat a pedagógusokat részesítik előnyben, akik kiemelkedő oktató-nevelő munkát végeznek; keresik és eredményesen alkalmazzák a hatékonyabb pedagógiai módszereket, politikailag és szakmailag rendszeresen képezik magukat és részt vesznek a munkaközösség tevékenységében; megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi eredményeinek javítására. Arányosan magasabb fizetést kaphatnak azok a pe- J dagógusok is, akik jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági mozgalom munkájában, valamint a honvédelmi nevelés feladatainak végrehajtásában; rendszeresen részt vésznek a pályaválasztási munkában; eredményesen dolgoznak a tanyai és falusi kisiskolákban. Magasabb törzsfizetést lehet és célszerű biztosítani azoknak a hiányszakos (például matematika, fizika, idegen nyelv, mérnöktanár, közgazdász, stb.) pedagógusoknak is, akik magas szinten, kiemelkedően látják el oktató-nevelő munkájukat. Az . irányelvek hangsúlyozzák: a gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak törzsfizetését úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a speciális feladatok megvalósításában, a gyermekek differenciált iskoláztatásában, munkára nevelésében és az életrevaló felkészítésében elért eredményeket Fontos alapelv, hogy a differenciált bérmegállapításnál ne egy-egy részfeladatot vagy átmenetileg A korszerű borsóvonal büszkesége a Kecskén- -M Konzervgyárnak^ (lóik Sándor felvételei) Házgyárprogram Jubileum és kezdet öt évvel ezelőtt, 1966. június 18-án avatták fel az ország első házgyárát a 43-as Építőipari Vállalat első budapesti házépítő kombinátját. A műszaki tervekben az üzem kapacitása évente 1800 lakás, de a házgyár dolgozói már az első évben túlszárnyalták az előirányzatot, tavaly pedig 1800 helyett 2330 új otthonhoz készítettek falelemeket. Öt év alatt 12 050 lakás épületszerkezete hagyta el a gyár kapuját. A jubiláns már nincs egyedül. Munkához látott a második és a harmadik budapesti házgyár, s közösen, évente csaknem 9 ezer új lakással gazdagít iák a fő- várr>«.+ a negyedik üzem építés s menet közben még a beI ruházásí programot is mő- ! öosították, hogy az előze- I tesen számított évi 2500 helyett 3500 lakás épület- szerkezetének elkészítésével segítse a fővárosiak lakásgondjának megoldását. A négy üzem évente any- nyi lakást ad Budapestnek, mint amennyit az első házgyár öt esztendő alatt. Néhány év múlva — előreláthatólag a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében — házgyár gyorsítja a többszintes, modern építkezést Kecskeméten, majd a környező városokban is. A tervek szerint az idén megkezdik az évj 2300 készlakást gyártó üzem építését. A kecskeméti házsvár a konzervgyár vapott helyet. Az allami támogatással létesülő termelékeny üzem belépését az is indokolja, hogy az 1975-ig elkészülő 20 000 lakásnak már a fele — tízezer — az öt város és a nagyobb községek többszintes új lakónegyedeiben kerül tető alá. Ennek néhány helyen — az építészeti és az olcsóbb közművesíthetőségi szempontokon túl — más okai is vannak. A megyeszékhelyen, Kecskeméten például a 4500 újabb lakásból csak 200 lesz kertes családi ház. nem is igen tudtak többet tervezni, mert a „hírős városban” hovatovább teljesen elfogynak a földszintes beépítésre alkalmas, illetve célszerű területeit végzett munkát vegyenek figyelembe, hanem összességében értékeljék mind a pedagógusok, mind az egyéb oktatásügyi dolgozók tevékenységét. A pótlékok megállapításánál az alsó- és felsőhatáros bértételek jó lehetőséget adnak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyobb arányú anyagi elismerésére. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlék az első besorolás alkalmával 100 forint lehet. A pótlékok emelésének aránya — a területi pótlékot kivéve — általában nem haladhatja meg a 20 százalékot. A területi pótlék jogosultságának és összegének megállapításakor elsősorban a pedagógusok mostohább életkörülményeit, a települések út-, közlekedés- és lakás- viszonyait, valamint az ellátás lehetőségeit kell figyelembe venni. A kisiskolák képesített pedagógusokkal történő ellátását szolgálja a megváltozott összegű letelepedési segély is. Ezt elsősorban olyan helységekben célszerű megállapítani, amelyekben a pedagógusok terü|eti pótlékra is jogosultak. A letelepedési segély összege 2000-től 10 000 forintig terjedhet, s ez a segély egy alkalommal adható. A mostani bérrendezés különösen kedvezően érinti a pályakezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó határát 25—30 százalékkal (az egyetemi végzettségű tanárokét — 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanárokét 1400-ról 1750 forintra, a tanítókét 1230-ról 1600 forintra, az óvónőkét 1100-ról 1450 forinttá) emelik. Az irányelveket tartalmazó . dokumentum _al»hú- zottan felhívja a figyelmet, hogy a bérmegállapítás sorás messzemenően érvényesítsék a demokratizmus követelményeit, a besorolás tantestületen belüli nyíltságát, a differenciálás igazságosságát. Az iskolaigazgatók . tantestületi értekezleteken -.'ismertetik és egyidejűleg indokolják besorolási javaslatukat, majd a kinevezési jogkört gyakorló szervekhez továbbítják. A kinevező szervek a szakfelügyelet véleményének meghallgatása után döntenek véglegesen a felterjesztett javaslatokról, gondoskodnak a besorolási okiratok kitöltéséről, továbbá arról, hogy azok legkésőbb július 10-ig eljussanak minden pedagógushoz, illetve bérszámfejtő szervhez. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és más dolgozói az újonnan megállapított felemelt fizetést augusztus első napjaiban kapják kézhez. A fízetésrendezés csaknem 170 000 oktatásügyi dolgozót érint. A végrehajtási utasítások, valamint a hozzájuk kapcsolódó tájékoztatók már nyomdában , vannak,, s a közeli nanokbaa várható megjelenésük.
