Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
I oldal 1971. Június 19, szómba* 1973-ra villany tkapnak a tanyai iskolák Sokat segíthet a társadalmi összefogás A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén megvitatta a tanyai iskolák villamosításának ügyét. A vb döntése szerint 1973-ra, tanév kezdetére befejeződik a megye 122 tanyai iskolájának árammal való ellátása. Az elektromos energia eljuttatásának két útja van, egyik a villanyhálózat bővítése, a másik pedig helyi áramforrás telepítése. Az elsőként említett módon 35 iskola kap villanyt. Ezeknek az iskoláknak az országos hálózatba való bekapcsolását a tanulók nagy létszáma és általában a már kiépített vezeték- rendszer közelsége indokolja. Huszonnégy iskolát, amelyekbe kevés tanuló jár, 1975 előtt bezárnak. Addig is azonban, míg erre sor kerül, 300 watt teljesítményű japán Honda gyártmányú aggregátort kapnak. A fennmaradó több tantermes iskolákat, amelyeknek a hálózatba való bekapcsolása túlzottan költséges, ugyancsak helyi áramforrás látja majd el. Ezeknél megoldásként három lehetőség kínálkozik. Az egyik a már említett japán Honda áramfejlesztő nagyobb teljesítményű típusa, a másik a televízióban bemutatott áramátalakító berendezés (inverter) szélkerekes, vagy robbanómotoros töltéssel kombinálva. A nagyobb teljesítményre a pedagóguslakással rendelkező iskoláknál van elősorban szükség. Az év végéig mindhárom változatát kipróbálják a gyakorlatban is, működtetésüket műszerekkel ellenőrzik. A kísérletek befejezése után értékelik a tapasztalatokat. A legmegfelelőbb berendezést elsősorban a műszaki szempontok — üzembiztonság, egyenletes áramtermelés, stb. — másodsorban gazVendégdiákok a táborokban Kecskemét- Szikra a fogadók között Az idén mintegy 600 budapesti egyetemi, főiskolai hallgató vesz részt különböző nemzetközi építőtáborok munkájában, határainkon túl. Száz leendő mérnök utazik például a következő hetekben a Leningrad! Kalinyin Műszaiki Főiskola, a kaunaszi, talli- ni műszaki főiskola, a kijevi építészmérnöki egyetem, a moszikvai energetikai intézet mellett tevékenykedő táborokba. Ugyanennyien utaznak hasonló céllal Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba, valamint Hollandiába, Belgiumba, az NSZK-ba, az Egyesült Arab Köztársaságba és Angliába. A külföldről érkező „cseremunkások” a Veszprémi Építőipari Vállalatnál, a lányok a Veszprémi Állami Gazdaságban segítenek majd. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság üzemegységében pedig augusztus 22. és szeptember 4. között 122 külföldi vendég segít a betakarításban. daságossági tényezők figyelembevételével választják ki. A kísérlettől függetlenül, az idén megkezdődik a hálózat bővítése és a 24 iskola részére megrendelik a Honda áramfejlesztőket. A villamosítás anyagi terheit részben a helyi tanácsok viselik, részben a megyei tanács nyújt támogatást a rendelkezésre álló 6 millió 200 ezer forintból. A beruházási költségek előteremtésében sokat segíthet az országos méreteket öltő akció, amely csekkszámlával is rendelkezik már. A megye áldozatkész vállalatainak, szocialista és ifjúsági brigádjainak felajánlásait a népfront, az SZMT, valamint a megyei KISZ-bi- zottság gyűjti össze. Az anyagi támogatáson kívül társadalmi munkával — például az épületek villanyszerelési munkáinak elvégzésével — járulhatnak hozzá a segíteni szándékozók, a villamosítási program megvalósításához. P. M. Milyen lesz a szánk! aratás? Film az utcán Az idén is nagy sikere van Kiskunhalason az immár hagyományosnak számító utcai filmelőadásoknak. A helybeli Gőzön István Művelődési Központ szervezésében, meghatározott terv szerint egy-egy utcában filmet vetítenek, majd aktuális ismeretterjesztő előadáson gyarapíthatja tudását a többnyire nagyszámú közönség. — Nehez —, válaszolja Kovács László, a szanki Haladás Termelőszövetkezet elnöke. — Sűrűn megnyílnak az égi csapok, s bizony most nem panaszkodhatunk a más években gyakori szárazságra. Ez jó is, de rossz is. Szerencsénkre a jég elkerült bennünket, a záporok, zivatarok sem tettek kárt a növényekben. A rozsunk — a sok csapadék és nem utolsósorban a gondos ápolás, bő műtrágyázás hatására — nagyon jó termést ígér. Volt, amikor alig hozta meg a vetőmagot, most meg becsléseink szerint a 400 holdon elérjük a 7—8 mázsás átlagtermést. Azt hiszem —. teszi hozzá az elnök —. az idén nem lesz alomszalmagondunk, mert a rozs magassága a másfél méteres helyett sok helyen eléri a százhetven centimétert. A betakarításra lényegében felkészültünk, kombájnunkat kijavítottuk, de nem vagyunk biztosak abban, hogy a most vásárolt két új kombájn — amelynek munkájára feltétlenül szükség van — megérkezik-e idejében. Június 20— 25. között már dolgozniuk kellene a gabonatáblákon, de még nem érkeztek meg a többszöri ígérgetés és határidőmódosítás ellenére sem. Az idén háromszáz holdon termelünk kukoricát, jóformán emberi kéz érintése nélkül. A szépen fejlődő kukorica kultivátoro- zása folyik, reméljük, sikerül majd jó termést betakarítani. Az időjárás nem nagyon kedvezett a lucernának. Az első kaszálás szépen fizetett, le is tudtuk vágni rendben, de a szárítás már a sok eső miatt nagyon körülményes. Paradicsomföldünkön is szépen fejlődnek az időben kiültetett palánták, szeretnénk. ha a 80 hold meghálálná a fáradtságot. A rossz idő ellenére még eddig nem érte kár hetven- holdas szőlőnket. Már háromszor permeteztünk, de a terméskilátásokról még egyelőre kár lenne beszélni. A baromfitenyésztőink jó munkáját dicséri, hogy a napokban elszállított 12 ezer, nyolchetes csibe átlagsúlya elérte az 1,38 kilogrammot. Tízezer tojótyúkunk is szépen „termel”. 50—60 ezer forintbevételünk van havonta a tojásból. A juhászaiban befe jeződött a nyírás, százhet ven mázsa gyapjút adtunk át a vállalatnak. Anyafal- kánk létszáma már 4 ezer 400, s eddig több mint 3 ezer pecsenyebárányt szállítottunk exportra. — Elég ennyi újság egyszerre tőlünk? — néz rám mosolyogva az elnök. — Azt ugyan még megírhat ja, hogy a 33 hold új megy- gyesünk — amit másra nem alkalmas földön telepítettünk — beváltotta a reményeket. 98 százalékban megfogant, s nagyon szépen fejlődik. Három év múlva már a meggyből is remélhetőleg vagonszámra tudunk piacra küldeni... O. L. A gyorsuló időben: Dolgozni, tanítani Szalaí József, a Kiskun- halasi Vízmű Vállalat igazgatója, a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem kihelyezett tagozatának tanára azt vallja; a közéleti ember boldogságélménye nemcsak személyes sikereiből tevődik össze, hanem abból is, amit eredményeiből környezete vissza- sugároz. — Én nem kiskunhalasi vagyok eredetileg, hanem dunántúli. Katonai szolgálatomat töltöttem itt és feleségem révén nagyon megkedveltem ezt a várost — emlékezik vissza. — itt telepedtem le, alapítottam családot. Akkoriban a BARNEVÁL helyi üzemében dolgoztam és tanultam közben az esti egyetemen. Tanulnom kellett és szívesen tettem, mint az üzem párttitkára is, mint magánember is. — Mit jelentett ön számára a politikai gazdaságtan? — No, ez az a tudomány, amire közvetlen szüksége van a termelésAzóta az egyetem kihelyezett tagozatán ebből a tárgyból tartok előadásokat és egy osztályt is vezetek. — Teltek az évek. Felnőtteket tanított a korsze- gondolkodásra, szemléletre. Mikor igazgató? lett vállalati — A Vízmű Vállalat akkoriban nagyon gyenge volt, mondhatnám a szanálás előtt állt. Én párttitkár voltam a BARNEirányításá módszerekről az új mechanizmus előszeleként. Mint tanár és mint vállalatvezető előre ismertem a várható változásokat, új jogszabályokat, utasítások, különböző szabályzók szellemét, célját. Tehát közgazdasági ismereteim közvetlen realizálódhattak a termelésben, az általam vezetett vállalatnál. Természetesen, ennek következtében a legfrisebb közgazdasági, gazdaságpolitikai állásfoglalások birtokában tanítottam az egyetemen is hallgatóimat. — Hogyan győzi energiával a vállalat felelős vezetését és az állandó tanulást. — Nem vagyok fáradékony embertípus. Ha évek távlatába visszagondolok, sem emlékszem, hogy a tétlen pihenés örömeivel szabadultam volna gondjaimtól. Aktívan pihenek. Ha belefáradtam napközben az igazgatói munkába, a sok utazásba — mert nagy területen dolgozunk akkor este otthon a nek. Az ismert gazdasági, VÁL-nál, amikor kinevez- családom körében lefoglatársadalmi jelenségek, törvények tudatosultak bennem, az ismeretek mindennapi munkámban már akkor is nagy segítséget nyújtottak. Talán ez játszotta igazgató, hogyan hasznos! a legnagyobb szerepet ab- tóttá munkájában? tek igazgatónak. Rövid iom magam olvasással, ta- gondolkodas után elvállal- nulással. Készülök az elő- tam a megbízatást. Ez 1966- adásaimra, jegyzetelek stb. ban volt. a, gyorsuló időben élni, Képzettségét, mint dolgozni, tanítani csak úgy lehet, ha az ember egyre ban, hogy örökre .eljegyeztem magam ezzel a tudományággal. — Mikor végzett? — Vörös diplomával végeztem el a szakosítót — politikai gazdaságtanból természetesen — 1960-ban. Mondanom sem kell, hogy rá voltam utalva. Csak egy példa: Abban az időben, ha jól emlékszem, erős viták voltak a köz- gazdasági folyóiratok hasábjain a bérgazdálkodás- kai gazdaságtanra ról, különböző gazdaság« Csató Károly fokozódó intenzitással képes újrateremteni magát, különben lemarad. Szalai József igazgató a gyakorlati gazdasági ember tapasztalatával tanítja egy évtizede hallgatóit politiErőnkre támaszkodva, érdekünket védve AZ EGYIK üzemben mind több munkásnő jelentkezett a munkaügyi osztályon, közölve, hogy kilép, mert elhelyezési lehetőség híján nem tudja másképp gyermekeit nevelni. Egy másik üzemben sorozatosan balesetet okozott az udvaron fölhalmozott anyagtömeg. Harmadik helyen az adott gondot, hogy ha a dolgozók egy pohár gyümölcslevet akartak inni, vagy egy falatot enni munkaidő alatt, valakit „illegálisan” kellett kiküldeniük az üzletbe. Azóta már az első üzem hozzájárul a tanácsi óvoda fenntartásához, s a kilépni szándékozó anyák a helyükön maradtak. A második üzem udvarán helyreállt a rend. s a harmadik helyen büfét nyitottak. Látszatra. különböző ügyek, a hasonlóság csupán annyi, hogy mindhárom esetben a szakszervezet intézkedett. Megtárgyalták az igazgatóval és az üzem más, illetékes vezetőivel a dolgozók gondjait, s megtalálták rá a módot — és az anyagi keretet —, hogy a jogos kívánságok teljesüljenek. Az idézett esetek úgynevezett kis ügyek, a kívülálló számára nem sokat mondanak. Annál többet azoknak, akiket közvetlenül érintenek. A szakszervezetek feladata pedig éppen az, hogy egyeztessék a társadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeit, s úgy dolgozzanak, hogy mindhármat egyszerre tudják szolgálni. Némely üzem vezetői például igyekeznek minél drágábban eladni áruikat, egyszerűen abból a meggondolásból, hogy így nagyobb lesz a nyereség. Az ilyen üzem dolgozója látszólag jól jár ezzel, hiszen nyereségrészesedésosztáskor az ő borítékjában is több lesz. De mert más üzemben is akadnak, akik hasonlóképpen vélekednek, mire a nagyobb nyereségrészesedéssel vásárolni indul, kénytelen belátni, hogy nem is járt olyan jól. Ami pedig a népgazdasági érdeket illeti. az indokolatlan áremelések, amelyek mögött sem új gyártmány, sem új technológia, műszaki fejlesztés nem áll — az egész ország számára is csak terhet, nehézségeket okoznak. Mit tehet ilyen esetben a szak- szervezet? Fel kell lépnie az üzemen belül az indokolatlan árnövelés ellen, s ha ez nem elég, iparági szinten is bele kell — mert törvény szerint is bele lehet — szólnia a dolgok alakulásába. JOGA és kötelessége a szakszervezetnek — és nemcsak a SZOT-nak, vagy az iparági szakszervezet országos központjának. hanem az üzemi szakszervezeti bizottságnak. sőt mind a 200 ezer, néhány hónapja választott szakszervezeti bizalminak is —, hogy hallassa szavát valamennyi lényeges, a munkahelyet és az ott dolgozókat érintő kérdésben. „Az üzemi demokrácia a szocialista demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe, részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában” — hangsúlyozta a magyar szak- szervezetek XXII. kongresszusán Gáspár Sándor, TERMÉSZETESEN a szakszervezeteknek megvannak a „hagyományos” feladataik is az érdekvédelemben. A magyar szakszervezetek régi hagyománya, hogy fellép a dolgozók védelmében akkor is, amikor akár elbocsátásról. kényszerű kilépésről van szó. A régi dolgozókra, a törzsgár- datagokra különösen nagy figyelmet kell fordítania, hiszen — nem is ritkán — megtörténik, hogy igazuk tudatában éppen ezek az emberek emelik fel a szavukat valamilyen kérdésben, s ha hiába keresik igazukat, sértődötten kikérik munkakönyvüket. A szakszervezeteknek kell arról is gondoskodniok, hogy a jó szakemberek, törzsgárda- és szocialista- brigád-tagok fokozott megbecsülése ne maradjon írott malaszt, s ma még sok helyen bőven van teendőjük ezen a téren is. A jobb munkakörülmények megteremtését is szorgalmazni kell a szak- szervezeteknek. Továbbra is szakszervezeti feladat a beteg dolgozókról való gondoskodás, s ez nem csupán azt jelenti, hogy az SZTK mechanikusan kifizeti a betegség idejére a táppénzt. Azt is, hogy a szakszervezet segélyekkel, különböző támogatásokkal áll az önhibáján kívül keveset kereső ember mögé. Gondoskodni azokról, akik egy egész élet munkája után nyugdíjba vonultak, s elérni, hogy ez ne járjon az illetőnél nagymértékű életszínvonal-csökkenéssel: ügyelni arra, hogy az üzemi étkezés ne váljék „formálissá”, hanem valóban naponta egyszeri, mennyiségileg és minőségileg megfelelő étkezést kapjanak a dolgozók; igazságosan intézni a vállalati és szakszervezeti üdültetést: állandóan szem előtt tartani az óvodai, napközi otthonnal kapcsolatos kérdéseket, segíteni a dolgozó anyákat, hogy nyu- godtabban dolgozhassanak, kellő felügyelet mellett, jó helyen tudják gyermekeiket — még felsorolásként is soknak látszik mindez. Pedig csupán a szakszervezeti feladatok egy része. A DOLGOZÓKNAK jo- guk van ahhoz, hagy a legszélesebb körben beleszóljanak munkahelyi ügyeikbe. Ez azonban nemcsak jog — kötelesség is. S ha vannak — mért valóban vannak — ma még panaszok, kifogások amiatt, hogy a szakszervezetek nem látják el maradéktalanul érdekvédelmi feladataikat, ezen csak egy módon lehet segíteni: minél többen vállallak a szakszervezeti munkát. Társadalmi, munkahelyi és ««'róni érdekekből. Várkonyi Endre
