Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
«. oldal 1971. Június 1*. péntek Az együttműködés szép példái Izsákon Áz Izsáki Állami Gaz- 'dasag is kezdeményezője volt annak a gazdasági társulásnak, amely 1968 nyarán BÁCSAGROT néven létesült. Az együttműködés, amelynek tagjai a A szőlőfeldolgozásban és a tárolásban, valamint a felvásárlásban is jó az együttműködés. 1969-ben a három izsáki és az orgo- ványi Sallai Termelőszövetkezetnek több mint ki, — tájékoztat Borsodi Miklós. A gazdaság vezetői keresik az újat, a korszerűt. Az együttműködés, az anyagi erők összefogása lehetővé teszi, hogy nagyobb A korszerű palackozó, háttérben a szénsavtöltő. Veszteséges tsz-ek A múlt évi gazdálkodásról zárszámadást készített 2442 termelőszövetkezet közül 519-nek volt — a szakemberek kifejezésével élve — pénzügyi egyensúlyhiánya. Az ilyen helyzetbe került tsz-ek nagy többsége, pontosan 393, veszteséges volt tavaly. A többi, tehát 126 nyereséggel zárta ugyan az évet, de alaphiánya támadt. A veszteségek és a hiányok összege együttvéve meghaladta a másfél milliárd forintot. Indokolt a kérdés, hogy mitől veszteséges egy tsz? Mi az oika annak, hogy nem működik gazdaságosan? Mielőtt erre válaszolnánk, feltétlenül szükséges hangsúlyoznunk, hogy a pénzügyi egyensúlyhiányos tsz-ek háromnegyed része, a veszteségeseknek pedig csaknem 80 százaléka az ár- és belvíz sújtotta nyolc megyére jut. Annak oka tehát, hogy tavaly az előző évinek majdnem hétszerese volt a pénzügyi hiány a tsz-ekben, kétségbevon- hatatlanul a rendkívül súlyos elemi csapás, amely egy esztendővel ezelőtt érte az országot, mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket Ez azonban nem magyarázat minden veszteséges ben már csak 129-et tett ki, de minden esztendőben tapasztalhatók voltak a szóbanforgó gondok. A veszteséges gazdálkodás legfőbb okai között első helyen a kedvezőtlen természeti, közgazdasági adottságok szerepelnek. Több száz tsz-ben sokkal nagyobb munkával és költséggel is jóval kisebb termelési eredményeket érnek el, mint az előnyösebb helyzetű közös gazdaságok. Az országnak azonban feltétlenül szüksége van az ilyen tsz-ekből származó árura is, mert anélkül zavarok támadnának a lakosság ellátásában és a kivitelben. Ez az egyik oka annak, hogy államunk továbbra is megkülönböztetett anyagi támogatást nyújt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek. A másik pedig, hogy az állam enyhíteni akar az ott élő emberek foglalkoztatási gondjain, segíteni kívánja jobb megélhetésüket. Sokat számít természetesen az is, hogy több tsz költséges beruházásokba kezdett, s az valami miatt nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Vannak, akik ezért ésszerűtlen beruházásoknak nevezik az ilyen befektetésemegye állami gazdaságai, az elmúlt három esztendő alatt figyelemre méltó eredményeket ért el. A társulás három gazdasága az izsáki, a hosszúhegyi és a kiskunhalasi, szerződést kötött a MONIM- PEX-el, abból a célból,- hogy korszerűsítsék a borászatot és ezáltal bővítsék az exportlehetőségeket. Tizenötmilliós segítség — A három gazdaság 1968-ban és 1969-ben 25 ezer hektoliter bort exportált, — mondja Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója. — Ebből csupán 3 ezer hektoliter volt a palackos bor. Az aránylag kevés export arra sarkallta a gazdaságokat, hogy korszerű nagyüzemi, borászati feldolgozó és palackozó gépeket, berendezéseket szerezzenek be. Ezért fogtak össze a MONIMPEX-el. 1969-től három éven át 15 millió forint fejlesztési alapot engedett át a vállalat a három gazdaságnak. Ennek köszönhetjük mi is, hogy elkészült a korszerű palackozó üzemünk, amely a szénsavtöltő berendezésnek köszönhetően habzóborok előállítására is alkalmas. A palackozó egy óra alatt 3 ezer egyliteres üveget tölt meg borral. Habzóborból 1600 palackot. Épül a tankpezsgő-készítő üzem is. Mindez elősegíti a gazdaság borainak kedvező értékesítését. Jól járt a szövetkezet — Az együttműködés útjait keressük a termelőszövetkezetekkel is — hangoztatja az igazgató. — Erő- és munkagépekkel segítjük a helyi, a szabad- szállási és az orgoványi közös gazdaságokat. Készítettünk egy összesítést arról, hogy az erőeénekkel, kombájnokkal, szállítással, esetenként gépjavítással milyen értékű támogatást nyújtottunk. 1965-től 1969- ig csaknem félmillió forint értékű volt. a segítség 7700 mázsa szőlőtermést dolgoztunk feL Az említett közös gazdar ígoknak csaknem 3900 hektoliter bort tároltunk. Fel is vásároljuk termésük egy részét. Boraik megfelelő kezelés után exportra is kerülhetnek. Tavaly 11 ezer hektoliter bort vettünk át kedvező áron, ami több mint 1 millió 100 ezer forint terven felüli bevételt jelentett részükre. Közös beruházás Az együttműködés közös érdek. Az állami gazdaság és a környező termelőszövetkezetek továbbfejlesztik az eddig kialakult gazdasági kapcsolatokat. — Társasági szerződést kötöttünk az izsáki termelőszövetkezetekkel, valamint az orgoványi közös gazdaságokkal. Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján 20 ezer hektoliter bor befogadására alkalmas tárolót építünk. A közös létesítményhez a termelőszövetkezet 2 millió forinttal járul hozzá három részletben. A közös vállalkozást rögzítő társasági szerződés szerint a termelőszövetkezet termését külön dolgozzák fel. tárolják és kezelik. Az állami gazdaság segítséget nyújt a bor belföldi, vagy külföldi értékesítésében. Külön érdemes megemlíteni a szerződés tizedik pontját, mely szerint a megállapodás meghatározatlan időre szól. Tehát egy hosszabb távú együttműködést alakítunk gazdálkodásra. Az 1963—67 közötti évek átlagában 500 , két. A dolog azonban nem jelentkezze-1 volt az akkor mérleghiá-i ilyen egyszerű. Példa erre nevezett tsz-ek az egyik szövetkezet, ahol választékban nek az izsáki borok a ha- | nyosnak zai és a világpiacon. K. S. száma. Azóta lényegesen gondos mérlegelés, alapos csökkent ez a szám, 1969- i számítások után határozták Magyar talá nemzetközi AZ IDEI brüsszeli találmányi világkiállításon ismét nagy sikerrel szerepeltek a magyar feltalálók; — a bemutatott hét találmány közül ötöt aranyéremmel, egyet pedig bronzéremmel jutalmazott a zsűri. Nagy szenzációt keltett a Bálint—Baumann-féle fokozott biztonságú elektro- nikus gyűjtővezérlésű felvonó, mely lényegében a világ első komputeres vezérlésű felvonója. Jellemző a nemzetközi érdeklődésre, hogy a világ egyik legnagyobb felvonógyára az angol. S. Bahary cég a közeljövőben bemutatót tart a magyar lifttalálmányról. A berendezés elektronikus egységeinek gyártási jogát már megvásárolta a brüsszeli Photonic cég és erre a célra külön üzemet hoz létre. A Bahary céggel az egész találmány komplett értéke sítéséről tárgyal a Licencia Vállalat. A modell alap jén egyébként a magyar ipar hamarosan elkészíti — a brüsszeli cég elektronikáNAPIRENDEN: az ideológiai munka és a tanyai lakosság helyzete Ülést tartott tegnap a tőén a tanyán élő lakosság helyzetét, s az azzal kapcsolatos tennivalókat vitatta meg a járási párttestület, melynek ülésén részt vett és felszólalt dr, Greiner József, a mesyei pártkecskeméti járási pártbizottság. Tanácskozásának napirendjén először — különös tekintettel az agitá- ciós tevékenység fejlődőére — az ideológiai mun káról tárgyalt. Ezt köve- 1 bizottság titkára is. jával működő — felvonó prototípusát. Az alapegység 6 emeletes épület kiszolgálására készül, az elemek egyszerű összeillesztésével azonban akár 100 emeletes felhőkarcolókban is alkalmazható. Ugyancsak aranyéremmel tüntették ki a Csókán— Sontagh-íéle eljárást alu- míniumoxid-bevonatának előállítására. A magyar eljárással — különleges ötvözetek felhasználása nélkül — a kereskedelmi alumíniumot is lehet színezni. Különös előnye az, hogy lényegesen több szín előállítására alkalmas és olcsóbb is. Az alumínium felületén színes, kemény oxidot képeznek, amely nemcsak esztétikailag emeli az alumínium értékét, hanem javítja minőségét és megvédi az oxidálódás- tól. A GÁL ÉS társai néven bemutatott antistatikus és vezetőképes poliészter műgyanta találmány szenzációként hatott. A magyar feltalálók a poliészter műgyantából, amely közismerten a legjobb elektromos szigetelőanyag — még nagyfeszültségű szigete lésre is alkalmas — elektromos áramvezető műanyagot készítettek. A poliészter alkalmazása előtt ezzel újabb területek nyílnak például a bányaiparban, üzemanyagtartályok gyártásánál, ahol antistatikus tulajdonságával teljes biztonságot nyújt robbanások ellen. Elektromosvezető képessége folytán alkalmazható lesz a poliészter műgyanta épületek belső elektromos fűtéséhez is, miután bármilyen falfelületre szórópisztollyal fel-. hordható és elektromos- áram-bekötéssel egész falfelületekről biztosítja az egyenletes fűtést. Nagy lehetőség kínálkozik repülőterek fel- és leszállópályáinak építésénél is az új anyag alkalmazására, hiszen egy gombnyomásra, az elektromos fűtés bekapcsolásával percek alatt felolvasztható a kifutópályáról a hó- és jégréteg. Ugyanígy nagy jövő előtt áll az antistatikus műgyanta autópályák építésénél, valamint különböző elektromos berendezések, elsősorban hőtároló boylerek gyártásánál. A magyar találmány iránt a világ számos nagy cége érdeklődik. ARANYÉRMET kapott a Vladál-féle eljárás építőpanelek gyártására. A módszer nagy előnye, hogy a bármilyen anyagból, még a nagyvárosok szemetéből is képes épületpaneleket gyártani. Az így előállított panelek hang- és hőszigetelése, szilárdsága megfelel az építőipar előírásainak. A gyártó berendezés első példánya 25 féle hulladék építőpanelekké való feldolgozására alkalmas, de az igényeknek megfelelően a felhasználhatósági területet szélesíteni lehet. Jellemző sikerére, hogy egy francia cég az Elefántcsontéi a nagy beruházást. Előzetesen véleményt kértek és biztatást kaptak pénzügyi és más szakemberektől, a banktól is. A beruházás ellenben — nem a tsz hibájából — sokáig elhúzódott összefügg ezzel, s a hasonló gondokkal az is, hogy a termelés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen korszerűsítésekre, beruházásokra sokkal kevesebb a lehetőség, mint amennyire szükség lenne. Hitel sincs elegendő, s azok juthatnak hozzá, akik a legrövidebb idő alatt vállalják visszafizetését. Ez a helyzet olyan versengést szült, amely nem egyszer erőn felüli terhek vállalásához vezetett. Végeredményben tehát egyáltalán nem bizonyos, hogy helyesen tesz- szük, ha csak a tsz határain belül keressük és véljük felfedezni a pénzügyi nehézségek okait. Vannak olyan veszteségek is, amelyeket valóban helytelen, meggondolatlan, s termelőszövetkezeten belül meghozott döntés idézett elő. Ezekben az esetekben i feltétlenül indokolt, hogy a következményekért anyagilag is, erkölcsileg is feleljenek a hiba elkövetői. Ilyenkor sem bizonyos azonban, hogy helyes és igazságos mindjárt a végső megoldáshoz, a vezetők felmentéséhez folyamodni. A gazdálkodás kockázattal jár. Ha minden félig sikerült vagy sikertelen vállalkozás „fejvesztést” von maga után akkor visz- szarettennek az emberek a kezdeményezéstől, a kockázat vállalásától. Néhány esetben megtörtént az is, hogy egyik-másik termelőszövetkezeti vezető önös érdekből, haszonlesésből vitte bele a szöVetkezetet veszteséges vállalkozásba. Még ritkábban de előfordult visz- szaélés, csalás is, ami persze nem termelőszövetkezeti specialitás. De ha csak egyetlen egy ilyen eset történik, akkor is helyénvaló a szigorú felelősségrevo- nás, a nem elnéző büntetés. Semmifélé kíméletet nem érdemelnek azok, akik lelkiismeretlenül bánnak a közösség vagyonával, pénzével, a maguk hasznáéit kockáztatják a szövetkezet és a tagság boldogulását. Az elmondottakon kívül is jó néhány tényező van még, ami szerepeit játszik abban, hogy veszteséges-e a tsz, vagy nem. Remélhetően a sorra vett okok is elegendőek azonban annak bizonyítására, hogy miként a veszteséges állami vállalatok esetében, a tsz-ekkel kapcsolatban sem lenne helyes, ha felszínesen alkotnánk ítéletet, az összefüggések gondos mérlegelése nélkül. G. P. Szabadtéri előkészületek A szegedi Dóm téren le- _ , , . , vő „díszletgyárban” megparton kivan]a felállítani i kezdtek a szabadtéri játé- az üzemet es kávéhüvely kokon bemutatásra kerülő hulladékából gyárt majd! Borisz Godunov díszleteiházelemeket. Egy angol cég Közel-Keleten a rizs- héjat akarja hasznosítani építkezésekhez, egy svéd cég pedig a nagy cellulózgyárak környékén felhalmozódott hatalmas faké- reghegyekből a magyar nek készítését. 12 köbméternyi faanyagot használnak fel a három szintre tagozódó színtér kialakítására. Egy hagymakupolás, kéttornyú kis templomot is összeállítanak különféle díszletelemekből. Ezeket a módszer segítségével kívánj H méter magas tornyokat építőelemeket gyártani, most diákok „aranyozzák”,
