Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
tm. Június 18, péntek Ketten az alapítók közül Ma tartja ünnepi ülését Kiskörösön, a szövetkezetek tömeges megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége. Az ünnepéyes megemlékezésen számosán ott lesznek azok közül is, akik annak idején községükben a szövetkezeti eszme első szószólói voltak, segítettek lerakni a mozgalom alapjait. Az alábbiakban közülük kettőt mutatunk be. nagyobb szövetkezet viszont rugalmasabb, anyagi eszközei is számottevőbbek, kapcsolatai is kiterjedtebbek. Szövetkezetünk pár éve felvette az UNIVER nevet, amely azóta termékei révén országosan is mátkává vált. Födi János bácsi, a sokak által ismert és tisztelt 75 esztendős jákabszállási veterán, a hőskorra, az indulás napjaira emlékezett olyan friss képekben, olyan eleven memóriával, mintha csak tegnap lett volna. — A megyei pártbizottságtól egy elvtárs jött ki hozzám 1945. december 4-én; — Megalakítjuk a földművesszövetkezetet — mondotta. — Hát az meg micsoda? — Majd az éjszaka megbeszéljük — volt a válasz. És úgy is lett Fél éjszakán át tartó beszélgetés segített tisztázni a mozgalom céljait a szövetkezeti gondolat lényegét. Másnap összehívták a dolgozó parasztok legjavát, s 55 taggal megalakult a Jakab- szállási FMSZ. — Én lettem az elnök. Bizony, sokat töprengtem, vállaljam-e. Funkcióm volt bőven: párttitkár, a Nemzeti Bizottság elnöke, „civilben” meg útkaparó. Végül mégiscsak ráálltam: kommunista feladatnak, pártmegbízatásnak tekintettem á szövetkezet megalakítását — Az első dolgunk az elhagyott javak összegyűjtése és megőrzése volt. Aztán lassacskán tovább léptünk. Inflációs idők voltak, a pénz nem sokat ért, így fejenként fél mázsa terményt adtunk össze, ez volt az alaptőke. — Az újgazdák követelték: szerezzünk rézgáli- cot. Na, ezt is megoldottuk leleményesen. A terményt borra cseréltük át, ez a „valuta” azután már meghozta a rézgálicot. — Az első boltvezetőnk még kerékpáron, a hátán hozta az árut Ceglédről: pár káló sót, néhány guriga cérnát... De örültünk, mert boltunk is volt már, árunk is! — Két évig maradtam tiszteletbeli, fizetés nélküli elnök. Üjabb lsét évig tevékenykedtem még igazgatósági tagként, aztán kinevelődött az utánpótlás, a fiatal erők felváltottak bennünket. Ma szürke, egyszerű tagja vagyok a szövetkezetnek, de a kapcsolat nem halványult. S örülök, hogy ott lehettem azok közt, akik, mint a mozgalom hívei, megtették az első lépéseket. Kovács János, a UNI\ ER szövetkezet helvéciai szervezetének ügyintézője, éppen negyedszázaddal, ifjabb Födi Jánosnál. Negyvenöt végén mégis, ő is ott . volt 'az alapítók sorában. .tt’ Százötven taggal alakult, ■ meg a Helvéciai FMSZ. amelyhez Ballószög is tartozott. A vezetőség 1953-ban, igen helyesen, a Kecskeméti FMSZ-szel való egyesülés mellett döntött. Ez a „házasság’’ előnyösnek bizonyult, mindenféle szempontból. Korábban gyakorta akadozott a beszerzés, az áruellátás. A — Szinte szédül az ember, ha napjainkból visz- szapillant az indulás, a kezdet időszakára — emlékezik Kovács elvtárs. — De még az 1953-as egyesüléskor is adódott gond bőven: a magán-kiskereskedőktől átvett vegyesboltokat nemcsak külsőleg, de tartalmilag is fel kellett javítanunk. Egyébként ebben az időben lettem — a párt és a községi tanács javaslatára — a helyi szervezet ügyintézője. — Ma megannyi kereskedelmi egységet mondhat tulajdonának az ÁFÉSZ, köztük a tavasszal nyílt ABC-áruházat, amely a lakosság igényeit teljes mértékben kielégíti. A 10 éve működő kisvendéglőnket évről évre fejlesztjük, korszerűsítjük. Terveinkben egyébként két újabb, hasonló kereskedelmi egység — áruház, kisvendéglő — létesítése is szerepel, a tervidőszak végén. — A helyi szervezet Jelenleg 1050 tagot számlál. A lakosság anyagi jólétére vall, s egyben a szövetkezet erősödését szogálja, hogy az átlagos 100 forintossal szemben 4—5, sőt 20 ezer forintos részjegy-tulajdonosaink is vannak. A lakosság biztos bázist lát az ÁFÉSZ-ben. Tapasztalják, hogy a szövetkezet gazdaságosan tevékenykedik, s a bizalom forintokban is realizálódik. így hát a negyedszázada végzett kemény, célratörő szervező munka gazdagon meghozta gyümölcseit. J. T. Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége és kecskeméti bizottsága Tegnap délelőtti ülésén első napirendi pontként a kiskunfélegyházi városi elnökség és bizottság munkáját, valamint a tanyai népfrontbizottságok tevékenységét vitatta meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Elismerését fejezte ki az elmúlt évek során végzett sikeres mozgalmi munkáért, a hagyományok ápolásában kifejtett következetességért és sok más eredmény mellett a IV. ötéves terv előkészítésében tanúsított közreműködéséért, a lakosság javaslatainak összegyűjtésében. Sok érdeme van a népfrontnak a város művelődési központjának felépítéséhez szükséges anyagi források biztosításában, a társadalmi erők mozgósításában. A népfrontbizottság kebelében megalakult mezőgazdasági szakemberek klubja — mintegy 80 aktivistájával — az ország egyik legjobb ilyen csoportszervezete. Az oktatási reform célkitűzéseinek va- lóraváltása során a népfrontbizottságnak is jelentős szerepe volt abban, hogy Kiskunfélegyházán teremtették meg a megye állattenyésztési szakmunkásképző bázisát. Az 1971/72. évi népfront tömegpolitikai oktatás volt] a témája a második napi-; rendi pontnak. A falusi j téli tanfolyam, mint a falusi pártoktatás egyik ál- j talános formája, továbbra I is fennmarad. A népfront a szervezésben nyújt segítséget. A népfront — községekben és tanyai népfrontbizottságoknál az elő- adásos propagandára helyezi a fősúlyt, míg a városokban, nagyközségekben kerekasztal-beszélgetést, ankétokat szervez különböző rétegek bevonásával az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A kecskeméti városi népfrontbizottság — dr. Búzás Jánosnak, az esti iskolák igazgatójának előterjesztése alapján a felnőttoktatás helyzetét, s az ebből Kecskeméten adódó mozgalmi feladatokat vitatta meg. A hosszú évek tapasztalataira épült, kisebb tanulmányszámba menő jelentés részletesebb elemzésére visszatérünk. Ezúttal csupán egy megállapításra mutatunk rá. A megyeszékhely 78 ezer lakosának felnőtt dol- ' gozói közül az elmúlt negyedszázad alatt mintegy tízezren tanultak ebben az oktatási formában. Általános iskolai tanulmányaikat 2878-an fejezték be, gimnáziumi érettségi bizonyítványt és technikumi oklevelet pedig 4755-en szereztek. Az igen tartalmas eszmecsere, az elfogadott határozati javaslatok egyaránt azt a rendkívül fontos álláspontot fejezték ki, hogy legyen ismét társadal- m i ügy a felnőttoktatás. Ez korkövetelmény, hiszen például a szakirányú képzést és továbbképzést csak az általános alapműveltség bázisára lehet építeni. Ugyanakkor nem csu- oán gazdasági, hanem elsőrendű nplitikal kérdés is a rinlgo-MV továbbtanulásának segítése. —th —a Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén a munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter közösen terjesztett elő javaslatot a vezető- továbbképzés intézményes rendszerének fejlesztésére. Tanfolyamokon, iskolarendszerű oktatás, valamint önképzés keretében több ezer gazdasági és államigazgatási vezető részesül folyamatos képzésben. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárával egyetértésben előterjesztette azokat a javaslatokat, amelyek a magyar szak- szervezetek XXII. kongresszusán hangzottak el és az illetékes állami szervek részéről intézkedést igényelnek. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy az észrevételeket vizsgálják meg. s a szükséges tennivalókat munkaterveik kidolgozásakor vegvék figyelembe. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke két javaslatot terjesztett a kor- mánv elé. Az első a tanácsi hivatalról és a tanácsi koordinációs bizottságról szóló korábbi kormányhatározat módosítását tartal- mazza.A másik előterjesztés a tanácsi dolgozók képesítésével foglalkozik. A kormány határozatban rögzítette azokat a tanácsi vezetői munkaköröket, amelyek betöltéséhez egyetemi, főiskolai, vagy ennek megfelelő iskolai végzettség szükséges. A Minisztertanács mindkét előterjesztést elfogadta. A fővárosi tanács elnöke az 1970-ben folytatott beruházási tevékenységről, valamint a folyamatban levő nagyberuházások jelenlegi helyzetéről és a további beruházási feladatokról számolt be A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését a Mátra—Bükk üdülőterület rendezési tervéről. A kormányhatározat intézkedéseket tartalmaz a terület adottságaiban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A kormány titkárságának vezetője beterjesztette a Minisztertanács, a KNEB elnöke, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a művelődésügyi miniszter pedig az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács 1971. II. félévi munkatervét. A kormány a munkai terveket megvitatta és jóváhagyta, majd egyéb ügyeket tárgyalt Katona István látogatása megyénkben Tegnap megyénkbe látogatott Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője, Nádasdi József, a Központi Bizottság alosztályvezetője társaságában. A vendégeket dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Gyóni Lajos titkár fogadták. A látogatás alkalmából időszerű pártpolitikai kérdésekről folytattak beszélgetést. A tanácsi dolgozók képesítési rendszerének továbbfejlesztése A számítások szerint húszmilliónál többen fordulnak felvilágosításért egy-egy esztendőben a tanácsokhoz, s az államigazgatás különböző szintű szervei évente 14 millió ügyet intéznek. A lakosság ügyes-bajos dolgainak törvényes, gyors intézése, az igények körültekintő rangsorolása és minél gyorsabb szintű teljesítése csak úgy valósulhat meg, ha a tanácsi apparátusokban növekszik a munka szak- szerűsége. Ezt célozza a tanácsi dolgozók képesítésére vonatkozó kormányrendelet. Az elmúlt évtized tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy tovább növekedett a tanácsi munka színvonala, fejlődött a tanácsapparátus dolgozóinak felkészültsége. Az egyre növekvő feladatok azonban egyre nagyobb szakértelmet kívánnak meg, ezért határozta el a Minisztertanács a tanácsi dolgozók képesítési rendszerének továbbfejlesztését. A tanács- törvény már korábban rendelkezett a végrehajtó bizottságok titkárainak szakmai képesítéséről: a törekvés az, hogy — amint a feltételek megteremthetők — az egyetemi, főiskolai végzettség a vezetői munkakörökön tűi is követelmény legven minden érdemi ügyintézői munkakörben. A kormány úgy határozott, hogy egyetemi, főiskolai, vagy ennek megfelelő végzettség szükséges a következő vezetői munkakörök betöltésénél: a végrehajtó bizottság titkára; a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szervének vezetője, annak helyettese, valamint a szakigazgatási szerv csoportvezetőié: a járási és a megyei, városi, kerületi hivatal elnöke, elnökhelyettese és belső szervezeti egys“"ó,-,„k vezetőié TTöveterni. f Ő* Vol a i. vaev ormptr pnocffjalolQ ctő-r s7í>v^ZooS a végreh^itű bizottság szakigazgatási szerveinél, illetve a járási és megyei városi kerületi hivatal minden olyan érdemi ügyintézői munkakörének betöltésénél, amelyben átfogó — a munkaterület irányítását, ellenőrzését közvetlenül érintő tevékenységet végeznek. A Minisztertanács határozata számos munkakör betöltéséhez szakmai gyakorlatot írt elő. Így például négyesztendős szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie — nagyközség és község kivételével — a végrehajtó bizottság titkárának, a szakigazgatási szervek vezetőjének, valamint a járási és a megyei, városi, kerületi hivatal elnökének, elnökhelyettesének. Az állam- és jogtudományi egyetemet, illetve tanácsakadémiát végzettek kivételével a tanácsi dolgozóknak vizsgát kell tenniük általános államigazgatási ismeretekből, míg a gyakorlati szakmai ismeretek biztosítása érdekében egyes tanácsi dolgozókat meghatározott tananyagból szakvizsga letételére lehet kötelezni. A Minisztertanács Tanácsi Hivataláról szóló jogszabály módosítása Tovább szélesedik a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának hatásköre, tevékenysége jobban igazodik a tanácsok irányításának rendszerén változtató tanácstörvény rendelkezéseihez — így összegezhető a Minisztertanács e témába vágó módosító határozata. A tanácsi hivatal tevékenységét elvi jellegű munka és nem operatív beavatkozás jellemzi — a helyi tanácsok önállóságának növekedésével jól megfér a hatékonyabb központi irányítás. A tanácstörvényhez igazodva döntött úgy a Minisztertanács, hogy a tanácsi hivatal ezentúl nem csupán a végrehajtó bizottságok központi irányításában vesz részt, hanem közreműködik a tanácsok — mint testületek — általános elvi „eligazításában”, figyelemmel kíséri tevékenységüket, elemzi, ellenőrzi munkájukat. A Minisztertanács a tanácstörvényben foglaltaknak megfelelően egv sor újabb témával bővítette azoknak a kormánvhatáskörbe tartozó ügveknek a felsorolását, amelyekben a hivatal készíti elő a Minisztertanács döntőét. Több olvsn gyakrabban előforduló egyedi ügyben, amelyben a döntés joga a kormányt illeti, a hatáskör gyakorlását a tanácsi hivatal elnökére ruházta át (Így például a hivatal elnöke hagyja jóvá a fővárosi, illetve a megyei tanács szervezeti és működési szabályzatát, dönt a fővárosi, vagy me- i gyei tanács vb és á helyi tanács közötti vitában, stb.) A Minisztertanács határozata a hivatal feladatává tette, hogy összehangolja a helyi államigazgatás egységesítésére irányuló törekvéseket, s feljogosította a hivatal elnökét, hogy döntsön a kisebb jelentőségű, megyehatárt nem érintő területszervezési ügyekben. (Község, járások közötti átcsatolása, község városkörnyéki községgé nyilvánítása, illetve községi, nagyközségi államigazgatási helynév megállapítása.) A Minisztertanács végül kiegészítette a tanácsi koordinációs bizottság feladatkörét: a tanácsi hivatal mellett működő javaslattevő, véleményező, elvi összehangoló munkát végző szerv ezentúl egv-egy megyei végrehajtó bizottság tevékenységét is megvitatja
