Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-17 / 141. szám
3 /-w- |-v . v ■ -m — ■ ■ -*»*' ■ ^ wmmmr w« J ■ B ■ *»■■*' A könnyűszerkezeté a jövő A negyedik ötéves tervtörvény 19. paragrafusa előírja, hogy az építőiparban egyre nagyobb fokú gépesítés és gyox-sabb kivitelezési eljárások honosod- anak meg. A gyorsabb pítési módszerek közül a könnyűszerkezetek alkalmazása felé fordul a figyelem. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat együttesen tanulmánytervet dolgozott ki, amely külföldi licencvásárlással járna együtt. A könnyűszerkezetek felhasználásával készült el tavaly a Hosszú- hegyi Állami Gazdaság sertéstelepe, így építenek mezőgazdasági létesítményeket Hartán és Baján is. A hagyományos építési mód — és már ide kell sorolnunk a paneles építkezést is — számos előnye mellett olyan hiányosságokat és hátrányokat is tartalmaz, amely a kutatók figyelmét újabb utak keresésére irányította. Az építőanyagok nagy súlya miatt például költséges szállító- és emelőberendezések szükségesek. A fejlesztési célok megvalósításához a könnyűszerkezetes építkezés visz közelebb. A szakemberek véleménye szerint az elterjedés legalább olyan forradalmasító hatásúnak ígérkezik, mint az 1960-as évek elejéről származó házgyárprogram. Az előzetes tanulmányokból és napjaink gyakorlatából egyaránt tudjuk, hogy a könnyűszerkezetes falelem egy négyzetméterének a súlya 40—100 kilogramm — szemben a 350— 500 kilós vasbeton falpanelekkel. A 15—20 centiméter vastag vasbeton lemez helyett 1,5—2,5 milliméter vastag fém, vagy 2,5—5 milliméter vastagságú műanyag, illetve műfa rétegből készül a könnyű, nagyelemes fal. A rétegek közti teret hő- és hangszigetelő anyag (műanyag hab, ásványi gyapot, üveggyapot) béleli ki. A külső és belső lemezek egyidejűleg a vakolatot is helyettesítik, s az egész fal vastagsága ily módon mindössze 7—10 centiméter. Az új szerkezettípus azonban csak a saját súlyát és a szélnyomást képes tartósan hordani. Ezért az épület hasznos terheit és a födémek súlyát egy belső acélvázszerkezet viseli. A könnyűszerkezetes építkezés a technikai fejlődés modern termékeit használja fel: alumínium lemezeket, a korróziótól műanyaggal, lakkal, zománccal védett fémlemezeket. A ház elkészítése tehát inkább a hajóépítéshez hasonlít, a kőműveseket felváltják a szegecselők, hegesztők, lakatosok, akik egyszerűen összeillesztik az elemeket. A módszer meghonosításának azonban többféle feltétele van, a kormányzat viszonylag hosszabb Időt szabott a bevezetésére. 1973-tól évente már 1,5 millió négyzetméternyi könnyűszerkezetépí- tése várható. Az AGROTERV a mező- gazdasági épületek létesítésénél alkalmazza a könnyűszerkezetes építési mód előnyeit. Az így készült komplett csibenevelőt már 1966- ban bemutatták a kijevi kiállításon, amely díjat nyert, és a Szovjetunió meg is vásárolta. A vállalat tervei alapján jelentős állatnevelő és -hizlaló telepek épültek az országban (többek között a pincehelyi Vörösmarty Tsz, a Hosszú- hegyi Állami Gazdaság sertéstelepei, a hajdúnánási Lenin Tsz baromfi-, a kis- lángi Béke Tsz juhtelepe). Sokatmondó az a megállapítás, hogy amíg például egy 108 férőhelyes tehén- istálló összsúlya hagyományos kivitelezésben 1200 toffna, addig a könnyűszerkezetes módszer alkalmazásával csupán 400 tonna. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban elmondták az AGROTERV-nél, hogy sikerült kifejleszteni és alkalmazni az úgynevezett „takaréküreges acélvázat”. Ennél a váznál elérték a hengerelt „1” gerendáit teherbíró képességének mintegy 160 százalékos emelését, valamint az acélanyag hulladékmentes felhasználását, Legújabban —■ a vállalat főmérnöke, Jármai Pál szolgálati szabadalma alapján — változó keresztmetszetű takaróküreges tartó készül, amely tovább csökkenti az 1 négyzetméterre eső acélfelhasználást. Az újdonságvizsgálatok szerint ilyen szerkezettel sehol sem találkoztak. Az egyik legnagyobb, könnyűszerkezetes építési módszerrel készülő mező; gazdasági beruházás a Bajai Állami Gazdaság Máté- házapusztán formálódó sertéstelepe. Az építésiszerelési érték eléri a 260— 280 millió forintot. A kivitelezést a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítés-vezetősége végzi. A vállalat ■ kalocsai részlege üvegszálas gya- potbéléssel ellátott faforgácspanelből állította ösz- sze a hosszúhegyi gazdaság sertéstelepét. A megrendelők elégedettek a munkával. A bajai építők továbbfejlesztett technológiával dolgoznak: még könnyebb, jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező, a külső hatásoknak ellenállóbb „szendvics-paneleket’, erősítenek csavaros kötéssel a 3 milliméteres lemezből hajlított vasvázas tartórendszerre. Az 50 kilós falpaneleket két ember könnyedén mozgatja. A födémpanelek súlya alig éri el a 15 kilót. A hagyományos építési módtól teljesen eltérő eljárás enyhít a létszámhiány gondjain is. hiszen kevesebb szakmunkást igényel. A 40 hektáros területen összesen 62 állattartási épület készül a kiszolgáló létesítményeken kívül. A tereprendezés tavaly nyáron kezdődött el, s a jövő év végén átadják rendeltetésének a létesítményt. A hagyományosnál jóval gyorsabb tempó — amit az eljárás tesz lehetővé — önmagáért beszél. H. F. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság sertéstelepe. Könnyűszerkezetes építési móddal készül a hatalmas bajai mezőgazdasági beruházás. (Fotó: Pásztor Zoltán) riugyomanyaimc Türr István a mában A bajai születésű Türr István élete az európai és a magyar történelmi fejlődés sajátos időszakát fogta át. (1825. augusztus 11.—1908 május 3.). Á kiegyezés utáni bonyolult helyzetben az ország gazdasági életét a kapitalizmus irányába előre vivő termelőerők fejlesztése alapvető nemzeti érdekeinkkel találkozott. Az ipar, mezőgazdaság, vasútépítés, hajózás, öntözés korszerűsítésének szorgalmazásával Türr István elévülhetetlen érdemeket szerzett. Mindezt nagy nemzetközi tapasztalattal, széles látókör birtokában tehette. A Szuezi-csatorna sikere például jelentős nemzetközi vízügyi vállalkozások szervezésére ösztönözte. 1876- ban megkapta a kolumbiai kormány engedélyét a Darien földszoros átvágására, majd 1881-ben a görög kormány engedélyét a Ko- rlnthusi-csatorna megépítésére. Hazai működésének középpontjában gazdasági kérdések álltak. Különösen figyelemre méltó korszerű vízgazdálkodási szemlélete, a" vízgazdálkodás fellendítését szolgáló sokirányú szervező- és propaganda- munkája. 1868-ban Sayn francia mérnök társaságában beutazta az egész Bácskát, ’majd 1869 tavaszán Cara- morra olasz mérnökkel újabb körutat tett ugyanitt. A látottak hatására széles körű szervezésbe kezdett, a Ferenc-csatorna rekonstrukciójának és bővítésének érdekében. „Adatok az öntözéshez” című cikkében több külföldi ország (Spanyolország, Alsó- Ausztria és mindenekelőtt India) tapasztalatait elemezte, s az alábbiakban summázta véleményét: „Magyarországon két bajban szenvedünk, vagy vízben úszunk, mint jelenleg, vagy minden elszárad vízhiány miatt.” 'A Türr által megvalósítandó csatornák a közlekedés mellett az öntözéses gazdálkodás, a belvízmentesítés és a vízháztartás megjavítását is eredményezték volna. A többi között így fogalmazott: .Amidőn Bajára, szülővárosomba jöttem, azt találtam, hogy míg egykor a Sugovicári" gőzhajó járt, ott most keresztül lehetett gázolni. Körutat tévén Bács megyében, a Ferenc-csatornát siralmas állapotban találtam. Akkor láttam csak, mennyi szükség lenne itt a teendőre... A tiszalöki tervezett csatorna által Hortobágy vidékén Karcagon át egész Gyomáig a belvizeket levezetni és öntözés által meg lehetne óvni és emelni a földművelést.” Türr Istvánra jellemző az erőteljes kritikai érzék, valamint a nevelés és a közgazdaság összefüggésének és központba állításának mindmáig figyelemre méltóan bátor hangsúlyozása. „Csak sajnálni lehet — szólt egy alkalommal — amit Zsedényi Ede képviselő úr az országgyűlésen mondott, hogy aki ma a nevelésre és közlekedési eszközökre pénzt akar kiadni, lehet kedélyes cos- mopolita, de nem jó hazafi. Én pedig azt mondom, hogy aki a nevelésre és a közgazdaságra szükséges befektetéseket elhanyagolja, azon jó hiedelemben élhet, hogy megtakarításokat eszközöl, de ezen jó hiedelmével az ország jövőjét és létét ássa alá.” Nézőpontjában összekap- csoltan jelentkezett a pénzügy és hitel, a mező- gazdaság, vízgazdálkodás és közlekedés fejlesztésével. A kiegyezés korában hazatérése után szinte társ nélkül vívta hosszú, szívós és sajnos sok tekintetben hiábávaló harcát a bürokratizmussal, a korrupcióval, Küzdött a közömbösség, értetlenség megszüntetéséért, hogy híveket, pár[ JMIjl f i íj * 1 PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE HalS"Feien« Türr István előremutató elképzelései napjaink vízügyi programjában is éreztetik hatásukat. tolókat szerezzen törekvéseinek. Minden erőfeszítése ellenére Magyarországon csupán a Ferenc-csatorna hálózatának kiépítése sikerült: „A törzs karok és lábak nélkül” — ahogy ő nevezte találóan. Életműve nem mentes az ellentmondásoktól, az esetenkénti utópisztikus, illuzórikus törekvésektől. — Emellett nagy egyénisége volt az olasz szabadság- harcnak, a nemzetközi diplomáciának és békemozgalomnak, s a magyar köz- művelődésnek. A ma társadalma megvalósította, illetve megvalósítja Türr István vízgazdálkodási elgondolásait is. Nemzedékünk nagyra értékeli bátor, dinamikus szervező munkáját, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország gazdasági életének fellendítéséért s különösen a vízgazdálkodás előmozdításáért kifejtett. Vízgazdálkodási koncepciója példamutató a mának is. Dr. Faludi Gábor tanszékvezető docens Kutató diákok A tanév befejeződött, s akik végleg búcsút vesznek egy-egy alma mater falaitól, még inkább a megszerzett tudásra szorulnak a továbbiakban, mint azok, akik intézményesen folytatják a stúdiumokat. A felkészítésben külön hely illeti meg az országos diákköri konferenciákat, amelyekről nem túlzás elmondani, hogy a jövő tudósnemzedékének neoelH fórumai. A kötelező tananyagnál mélyebbre ásó, önálló kutatással foglalkozó hallgatók itt kapnak ízelítőt először a tudományos közélet igényességéből, vitaszelleméből. A mérlegkészítésnél megállapítható, hogy a bajai, valamint kecskeméti pedagógiai és műszaki diákkörök rangos dolgozatokkal szerepeltek, több első díjat is hazahoztak. A tudományos diákkörök IX. országos konferenciájának marxizmus— leninizmus és közgazdasági szekcióján dí mzott tanulmányokat kiadta a Művelődésügyi Minisztérium. A háromkötetes gyűjtemény a közelmúltban hagyta el a nyomdát. A zsűri felolvasásra (a Marx Károly. Közgazdaságtudományi Egyetemen) összesen 90 pályázatot fogadott el, közülük 28 kapott valamilyen elismerést. , A vendégfőiskolákról és egyetemekről befutott referátumok serri tartalomban, sem szintvonalban nem maradtak le a budapesti indulóktól A publikált tanulmányok között szerepel Peller Pál tudományos igénnyel és felkészültséggel megírt dolgozata is. A fiatal szerző — aki a Budapesti Műsza- üi Egyetem bajai vízgazdálkodási karának hallga- tója — a 'földosztást térképezte fel Bácsalmáson, korabeli dokumentumokra, a részt vevő személyek visszaemlékezéseire és a helyi könyvtár gazdag anyagára ténaszkodva.
