Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-17 / 141. szám
SZEMVIZSGAJüU MUSH, Az embernek a külvilággal való kapcsolatában legfontosabb része a szeme. Vizsgálati szempontból a külső ínhártya, a középső érhártya és az ideghártya jelentenek fontos zónákat. Az orvos számára napjainkban korszerű optikai és elektronikus berendezések biztosítják a szembetegségekkel kapcsolatos diagnózis pontos felállítását. Képünkön: a szem belső részét behálózó vér- edények pulzációs térfogatának mérésére szolgáló oftalmopletizmograf. Képességpótlás A valamilyen képességét elvesztett embereknek az orvostudomány mindig is igyekezett a segítségükre sietni, de sokáig nem tudott jelentősebb eredményt elérni. A napjainkban folyó kísérletek olyan jövőt vetítenek fel, amikor tökéletesedő konstrukciókkal meg- szüntethetők az emberi tragédiák. Űj viszony jön létre a szervezet és a gép között. Kialakul az úgynevezett kibernetikus organizmus, amely kétirányú jelzésrendszerre épül: a gép nemcsak utasítást kap az embertől, hanem tájékoztatja is, mintha valamiféle szerve lenne. Fotóink néhány képességpótló eszközt mutatnak be. L. .. fiiAS — FÉNYSUGÁRRAL. Súlyosan bénult vagy kezüket elvesztett emberek számára különleges írógépét konstruáltak angol kutatók. A gép billentyűzetét a képen látható előtét helyettesíti, melyen a betűknek, számoknak és jeleknek megfelelő számú kerek nyílás található. Minden nyílás mögött egy- egy fényérzékeny cella foglal helyet, ami összeköttetésben van az írógép mechanizmusának megfelelő részével. Ha a beteg használni akarja az írógépet, ceruzaszerű, keskeny fénynyalábot kibocsátó lámpát erősít a fejére (szemüvegszárra csatolható vagy körpánttal a homlokra helyezhető kivitelben.) A fénysugarat mindig a soron következő nyílásra kell irányítania, a gép ekkor működésbe lép, leüti a kívánt betűt. A mindkét irányú soremelésnek, a visszaváltásnak és a kocsifuttatásnak is természetesen külön nyílásai vannak. AZ „ÁRULKODÓ” SZANDÁL. Az angol rendelő- intézeteket reumatikus panaszokkal felkereső betegeknek a képen látható szandált adják a lábukra, hogy abban néhány lépést tegyenek. A szandál talpába mérőáramköröket építettek be, a sarokrészben pedig a jeltovábbításra szolgáló elektronikus egység foglal helyet. A lábra nehezedő testsúly erőeloszlásából a szakorvos következtetni tud az egész törzs izommunkájára és statikájára a felvett diagram tanulmányozása alapján. Természetesen az ortopédia is jó hasznát veszi e bonyolult szerkezetű vizsgálóeszköznek. Találmány a vakoknak A Lengyel Orvosi Akadémia szemklinikáján előállították az „elektroftalm” nevű berendezést, a vak emberek „vezetőjét”. Az „elektroftalm” lényege, hogy a vak fejére fotoíka- merát helyeznek (optikai kamerát + 5 dioptriás összpontosító lencsével). A fo- tokamera alján egy mesterséges lencse, az úgynevezett fotoellenálló mozaik található, amelyen a környező világ tükröződik vissza. A fotoellenállásök mindegyike egy nyomóponttal áll összeköttetésben, s az utóbbiak összességét a vak ember homlokához rögzítik. Ezeknek a nyomópántoknak a helyzete azonos a fotoellenállá- soknak az optikai kamera mozaikjában elfoglalt helyzetével. Ily módon az a világos tárgy, amelynek a háttere sötét, visszaverődik a vak személy homlokának bőrén azonos formában, pl. a kör kör formájában. Sőt, a tárgyaknak a térben való elhelyezkedése is megegyező módon verődik vissza, azaz érezhető nyomás formájában a homlokon. Tehát, ha a tárgy, amelyről a vak az „elektroftalm’’ segítségével tudomást szerez, jobb oldalt helyezkedik el, a homlokon is jobb oldalon érezhető a nyomás. Az „elektroftalm” a fekete és fehér ellentétére épül. Jelenleg olyan továbbfejlesztett változaton dolgoznák, amely nemcsak a világosat és sötétet, hanem a szivárvány színeit is megkülönbözteti. A fo- tokamerát a közeljövőben a tervek szerint miniatürizálják, s ebben az esetben a vakok fekete szemüvegén viselhető, a nyomópontok rendszere pedig a mellkasra vagy a gyomorra helyezhető. Ln LU CL. VLU V sok és mérnökök egyre ág, a szimuláció. A modern több olyan berendezést, technika gyermeke lévén, gépet szerkesztenek, ame- alkalmazási területei is el- lyekkel veszélyes folyama- sősorban az aviatikában, tok biztonságos körűimé- űrkutatásban és az atom- nyek között tanulmányoz- technikában, találhatóak, hatók, vagy amelyek bo- A repülőkonstruktőrök nyolult és drága kísérle- például ma már a hangot tek leegyszerűsített vég- 4—5-szörösen meghaladó hezviteléhez nyújtanak se- sebességű gépek tervein gítséget. így született meg dolgoznak. Ennek során bonyolult hőtani és áramlástani problémák vetődnek fel. amelyeket nem lehet csupán elméleti alapon megoldani. Megépítik tehát a konstrukció arányosan kisebbített modelljét, s azt mérő- és ellenőrző műszerekkel ellátott kísérlett térségben — az úgynevezett szélcsatornában — helyezik el, amelyet aerodinamikai szimulátornak is hívhatunk. Az űrfizikai hatások sokfélesége is előállítható mesterségesen a szimulátorokban. Felvételünk egyszerűbb példát szemléltet: műszerekkel „teleaggatott” bábu helyettesíti a gépkocsivezetőt a szimulátor ülésében. Múltja nincs, csak jövője. A neves Bayer-cég kutatói kétségtelenül új úton indultak el, amikor az üvegszálas poliészterből készült, Futuro elnevezésű tojásházat megtervezték,„amely a „vissza a természethez” rousseau-i jelszót hivatott megvalósítani — komfortos kivitelben. Előnyei közé tartozik, hogy nagy sorozatban viszonylag olcsón gyártható, könnyen szállítható, bárhol felállítható, a bútorokat még a gyárban beszerelhetik. iÍECMIKA| ■ lUDOIÁNYg 1971. június 17 FOGÉRZÉSTELENlTÖ KÉSZÜLÉK. A fájdalomcsillapításra irányuló törekvés igen régi kísérlet, szinte egyidős az , emberiséggel, akár maga a fájdalom. Korunkban már minden beteget, a szívbeteget is, műteni lehet, mert az altatás módszerei (altatógép) veszélytelenné váltak. Sokan azonban nem egyformán reagálnak a gyógyszeres érzéstelenítésre, így számukra sokat jelent a fenti elektromos fogérzéstelenító készülék, amelyet a közelmúltban mutattak be egy moszkvai kiállításon. ÚJABB HOLDJ ÁRMŰ? A Szojuz—11 szwjet űrhajó a világon először a Föld körül keringő ozoi jut űrállomásra juttatott három asztronautát, az ónján Lunohod eközben tovább végzi munkáját a Hold felszínén. Az USÁ-ban az Apollo—15 július végére tervezett holdraszállásához készülnek elő. Scott es Irwin amerikai asztronauták ilyen járművel szándékoznák közlekedni bolygónkon. A „kocsinak” négy drótfonatból készült kereke van, energiáját akkumulátor szói- gáltatja. Szükség esetén a szóban forgó „Lunar Rover, a Földről is irányítható. i —'*
