Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
19TÍ. Június 16, szerda 5. oldal A természet ősi állapota,..? A szegénygondazásról- harminc év múltán Megkérdeztem néhány értelmes diákgyereket, hogy mit_ jelent a „szegénygondozás” szó. Pontos meghatározást senkitől sem hallottam, néhányan azonban kiokoskodták, hogy miről is van szó. Amikor azt tudakoltam, hogy mond-e nekik valamit az „egri magyar norma” kifejezés: hallgattak, mint csuka a fűben, noha valamikor sűrűn emlegették Kecskeméten. Bevallom, magam sem tudtam, hogy ez mi fán terem, amíg kezembe nem került Szathmári Kálmán 1935-ben kiadott könyve. Címe: A kecskeméti szegénygondozás. A szerző, a kecskeméti szegénygondozási hivatal vezetője bevezetőjében komor szavakkal éb- resztgeti a társadalom lelkiismeretét: „Ma, amikor az általános elszegényedés és nyomor olyan arányokat ölt, aminőt a történelem is csak a török-tatár dúlások idején tud felmutatni, akkor már behatóan kell foglalkoznunk a szegénység problémájával. Rengeteg panasz keresi naponta az orvoslást.’’ „Adhatsz-é mindenik szGkölködőnek?” Riportok nyomában Kallódó közösség A könyv előszavát Kiss Endre főispán írta. Frázisainak summája: a nyomorúság természet örök állapota. Szónoki hevülettel nem átallja Katona Józsefet citálni: „Dehát ad- hatsz-é mindenik szűköl- ködőnek?” De ideje, hogy szóljunk a Szathmári-könyvben csodaszerként emlegetett rejtélyes egri magyar normáról. Kezdjük a magyarázkodást a végén. A norma itt tulajdonképpen módszert jelent, egyfajta gyakorlatot. Korábban a spontaneitás jellemezte a nyomort enyhítő akciókat. Dobó István városában kifundálták, hogy előbbre jutnak, ha a tehetősebbek, a különféle testületek, intézmények közös kalapban gyűjtik a kegyes adományokat. Hát innen az egri jelző. Végül, miért magyar? Akkoriban mindenre büszkék voltunk ... Az áldatlan, kétségbeejtő helyzet arra ösztönözte a szociális ügyek kecskeméti intézőjét, hogy ezt a bizonyos egri normát kipróbálja, és az egyéni jótékonykodást, a szétaprózott segélyezést közös csatornákba terelte. Tarlórépát ettek Döntését így indokolta: ,A hatósági, állami közbelépés és segítés rideg, hivatalos színezetű... A társadalmi jótékonykodás sokszor színpadias és hatást vadászó. Ebben sokszor nagyobb szerepet játszik a jótékonykodó reklamírozott dicsősége, mint az irgalomra szoruló segítése ... Az egyházak jótékonykodása pedig nélkülözi a rendszerességet ... Látványos akciókat szerveztek. Volt úgy, hogy 900 szegényt ebédeltettek egyszerre. És még így sem jutott mindegyik szűkölkö- dőnek. A kurzus-sajtó hangzatos cikkekben méltatta az ajándékozókat. „A kecskeméti pusztaságban él egy hatgyerekes család, mely heteken át nem evett egyebet tarlórépánál. A közelmúltban valaki megszánta ezt a családot és egy nagy kenyeret küldött nekik. Az anya gondolva a holnapra is, csak kis karéjokat szelt a gyerekeknek, akik sorba álltak a kenyérért és ösz- szetették a kezüket, mielőtt kaptak volna." Éhező hadirokkant Az egyik laktanyában néhány száz ingyenebédet osztottak. „Xízéves sápadt kis fiúcska áll félve az ebédosztó asztal elé: — Hol van édesapád? — Nem mert mankóval elindulni ebben a csúnya időben.., Kipirul az arca és tiszta önérzetességgel mondja: — Hadirokkant az édesapám! ... A tisztek összenéztek, az érmek halk csilingelése elárulja, hogy szívük jött mozgásba.” — • Kell-e mindehhez kommentár? A buta-banális szövegekhez, az elszomorító tényékhez? Nagy dolog: az elmúlt negyedszázadban elértük, hogy a szegénység immár nem „természetes állapota” honfitársainknak. Széttörtük „a szegénység göcsör- tös faragású szelíd igáját”. Jó, hogy a mai fiatalok nem értik a Szathmári- könyvben taglalt problémákat, hírét sem hallották „az egri magyar normának”. A mai mércénk, normánk a jövő, az értelmes emberi lét. Tétlenségre semmi okunk. Ezer és ezer családban még ma is gond Prága után a közelmúltban Besztercebányán rendezték meg .Hell Miksának, a 18. századi nagy tudósnak emlékkiállítását. Kétszázötven évvel ezelőtt született az akkori Habsburg birodalom egyik „örökös” tartományában, a mai Csehszlovákiában, Stiav- nicke Bane városában és Bécsben halt meg 1792- ben. Világhírnevét csillagászati, matematikai és nyelvészeti munkái alapozták meg. A bécsi csillag- vizsgáló intézet igazgatójaként alapítója és szerkesztője volt az egyik legrégibb csillagászati magazinnak, az Ephemerides- nek; ez a lap volt a csillagászat modern nézeteinek első hirdetője, ö tervezte a nagyszombati csillagvizsgáló intézet berendezését is. A kiállításon bemutatják azt a 38 tudományos művet, amelyet pályája során megjelentetett. Tagja volt csaknem minden európai akadémiának és tudóstársaságnak. 1769-ben a magyar Sajnovics János jezsuita szerzetes tanárral, a neves csillagásszal és nyelvtudóssal — aki mellette dolgozott a bécsi csillagvizsgáló intézetben — az észak-norvégiai Var- dörbe utazott és ott kidolgozta az addigi legpontosabb számítást a Föld—Nap távolságról, a Vénusznak a Nap előtti elvonulása során végzett megfigyelései és mérései alapján. Emellett nyelvészeti kutatásokat is folytatott a mesz- szi Északon, észrevette a lapp és a magyar nyelv meglepő egyezéseit. Sajno- viccsal együtt kidolgozta a finn—magyar nyelvrokonság tudományos alapjait és ezzel elindítója lett a finnugor és az ural-altáji nyelvcsoport kialakulásával kapcsolatos kutatásoknak. Tanulmányozta azt a 9. századból származó adaúj bútor, új ruha beszerzése, a nyaralási költségek előteremtése. Mégis érdemes időnként visszatekintenünk: így érzékeljük fejlődésünk ívét, a tennivalókat. De — tegyük mindjárt hogzá — hogy ma is időszerűek Váci Mihály szép szavai: „Nekem szabadságnak nem elég, ha a nyomorúság leveszi népem szájáról fojtó tenyerét." És erről beszélt Aczél György is az írók gyűlésén: „Nem hiszem, hogy a következő ötéves tervben utói fogjuk érni a svédeket a tízezer emberre jutó autóban vagy más fényűzést cikkekben. Ám azt sem hiszem, hogy az emberi boldogságnak csak az árubőség lenne az egyetlen feltétele. Nem kevésbé fontos, hogy az embereknek értelmes céljaik legyenek." tot, amely már hírt adott a finnugor nyelvek hasonlóságáról. Nagy Alfréd angol király észak-norvégiai hűbérese Halogalandi Ottár írta azt, hogy „A lappok és a karjalai finnek nyelve hasonló”. Ez az érdekes dokumentum is szerepel a Hell-em- lékkiállításon, azzal a 18. század végén megjelent könyvvel együtt, amely részletesen ismerteti Hell Miksa és Sajnovics János északi útját és megemlíti, hogy Sajnovics volt az, aki elsőként közölte a híres magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd teljes szövegét. A nagy sikerű kiállítás anyagát Szlovákia minden nagyobb városában bemutatják. Tiszta időben Gesztről ellátni a határon túlra, Nagyszalontára. Itt született, sokáig itt élt, idősebb korában ideiárt megpihenni Arany János, a bihari tájak szépszavú énekese. Nagyszalonta története, csakúgy, mint Nagykőrösé, összekapcsolódott Arany nevével, s most újabb község, a "Békés megyei Geszt jelentkezett, hogy illő helyet kapjon az Arany Jánoshoz fűződő helységek sorában. A közelmúltban ünnepélyes külsőségek között avatták fel azt a nádfede- les. kicsiny házikót, amely a Toldi íróiának emlékére készült, hogy helvet adjon egy állandó kiállításnak. Az Arany-lak a Tisza-kastélv szomszédságában épült, az évszázados tölgyek alatt. Geszt mai lakosai jogosan* Riportom a Kiskunhalasi Faipari Vállalat Kassák Lajos háromszoros szocialista brigádjáról, lapunk május 11-i számában jelent meg; Egy „csepp” közösség — másokért címmel. Emlékeztető 1. „A X. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett versenyben 99 ezer 574 brigád 1 millió 120 ezer tagja küzdött a szocialista címért.” 2. „Kovács Jóska indult valamilyen szavalóversenyen Kassák egyik versével és második lett. Ekkor elhatároztuk, hogy felvesz- szük a Kassák Lajos nevet.” 3. Irodalmi színpadot alakítottak és beneveztek a „Szóljatok szép szavak” vetélkedőre, ahol a megyei elődöntőig jutottak. 4. A szavaló brigádot több helyre meghívták szerepelni. 5 .......... mindenütt előadt uk. csak itt nem, saját vállalatunknál. ... csak saját „cégünk” nem volt kíváncsi saját fiaira”. — mondta Magyar István. örültem ennek a lelkes, összetartó kollektívának és kicsit féltettem őket: „Egy csepp közösség másokért. Az ilyen értékekre pedig nagyon kell vigyázni !” Ez volt a riport utolsó gondolata. Azokhoz szólt, akik számára egy brigád csak munkaerő, a közösségi törekvéseik pedig felesleges kölöncök a termelés nyakán. Minden intézkedés emberközpontú legyen! Egy tanácskozáson futottunk össze régi ismerősömmel, aki megállított: — Olvastam a riportodat. Nehézségeik vannak a „gyerekeknek”. Ügy hallottam szétszórták a brigádot. Pár nap múlva ismét felkerestem a Faipari Vállalatot. Rábel Imre, a brigádvezető keserű hangsúllyal mondta: — Ketten elmentek azóta más vállalathoz. A művelehetnek büszkék arra, hogy községük azon kevés helyek közé tartozik, ahol Arany János élt, írt, dolgozott. 1851-ben, a vesztett szabadságharc után, fáradtan és csalódottan, a sok munkát adó nagykőrösi évek előtti erőgyűjtés időszakában került Gesztre. Házitanítónak szerződött a Tisza családhoz. Mindössze néhány hónapig tartózkodott a nyugalmat adó parkban. Itteni életének dokumentumait mutatja be a közelmúltban felavatott kis irodalmi múzeum, csakúgy, mint a nagy művek születésének. Petőfi barátságának, a nagvkőrösi éveknek, és az öszikék korszakának egy-egy rek- vizitumát. Brackó István zető jó ember, de nem t emberekkel bánni — ic ges. Torzsalkodások mi ezért távozott Andirkó A tál. Felesége is kivált csoportból. Kevesen mars tunk. A brigád többi tai szétszóródott. Az asztal sok fele másik üzemb dolgozik két műszakb; Nem tudunk a munkai miatt sehogy sem próbál csak kéthetenként egysz- Ez kevés, nagyon kévé — Szóltatok valakinek. — Rábel Imre félbeszak ja kérdésemet. — Persze, hogy szóltur Űj programozást vezett be, hogy magasabb légy a termelékenység. Ezt me értem, de miért kell e összeszokott kollektív szétforgácsolni? Elsziget« nek bennünket, pedig e. összeforrott közösség n gyobb teljesítményt prod kál. Ez tény. A munkatá si kapcsolatok lényegesi a közös termelésben. ömlik a panasz Csapi ros István KISZ-titkár sz jából is. Józanul mérleg lik a helyzetet, az intézk dések helyességét. Van, ar érthető, de a Kassák-bi gád esetében többről v; szó. ök többet vállalna mint mások, csak erre „termelés érdekében” nin szükség. Ezt akárhogy né zük, rossz. Minden inté kedés emberközpontú ké hogy legyen, különben e idegenítő tény, kényszei tudomásulvétel, ami bon lasztja a közösséget. A tervek is holtponton Rábel Imre. a nyárc felszabaduló ipari tanulói ban látja a folytatás leh< tőségét. Ha így sem meg akkor ketten-hárman a p; pírgyár irodalmi színpad; ban folytatják a munká Nem könyörögnek továbi Kassák Lajos szocialisi brigád irodalmi színpad nem létezik többé ... Ké hetenkénti próbákkal Rekviemet — új műsoré kát — még november 7-r sem tudnák megtanulni. Márkus Mária és Hege dűs András Közösség és in dividum című tanulmá nyából idéztem a riportor elején ezeket a sorokat: „A mozgalom a mai ér telmezésünkben álland küzdelem a fennálló álla potok meghaladására, megújhodásra, mégpedi oly módon, hogy a részt vevők törekvéseit nem par tikuláris (szűk körű) érdé keik. hanem a kibontako zó kollektivitásuk alakít ja ki, s mozgásterületüke nem kívülről határozzál meg, hanem maguk a résztvevők jelölik ki, állandóar szélesítik...” Csató Károly BALATON- FENYVESEN épülő társasüdülőben garzon, egy- és más- félszobás LAKRÉSZEK ELÖJEGYEZHETŐK a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél, Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23-13. Érdeklődni: Budapesten; 318-886. Balatonfenyvesen: Kölcsey u. 96. sz. Kérjen díj-talan tájékoztatót! 1012 Játszótéren (llóbor László felvétele.) Lám, egy régi, silány napokat idéző könyvet lapozgatva milyen messze jutottunk, mondhatnánk népünk elesettségének felidézésétől, emlékeztető mementók- tól céljaink megfogalmazásáig. Így tanulunk a múltból is jövőt. És mi most már arra vagyunk büszkék, hogy Bács-Kiskun megyében valamivel több a könyvtárlátogatók száma az országos átlagnál, szinte évről évre többen váltanak színházbérletet és otthonos kollégiumokban tanulnak a tanyai gyerekek..: Heltai Nándor Aki felfedezte északi rokonainkat Állomás Nagyszalonta és Nagykőrös között Arany-emlékháza! avattak Geszten