Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

6. oldal Kerekdomb kincse: a termálvíz A közelmúltban a hévi­zek felhasználásáról ta­nácskozott a Hidrológiai Társaság szolnoki csoport­ja. Sárközi János, a VÍZIG hidrogeológusa ismertette hazánk termikus térképét. Elmondotta, milyen gaz­dagok vagyunk meleg vizű forrásokban. Az igazgató­ság területén különösen Tiszakécske környéke van nagyon kedvező helyzet­ben, ahol 42 Celsius-fok fe­letti meleg víz tör fel a földből. Á kedvező adott­ságok ellenére a hévíznek sem gyógyító hatását, sem energiáját nem használják ki eléggé. A fenti hírt szomszédos megyénk lapjában olvas­tam. Rögtön eszembe ju­tott, hogy Tőserdőn a hé­vizes gyógymedence, de mindenekelőtt az Üj Élet Tsz strandfürdője Kerek­dombon — a szóbanforgó meleg vízből táplálkozik. Azért „mindenekelőtt” Ke­rekdomb, mért tudomásom szerint az itteni hévizes kifolyó volt az „elsőszü­löttje” annak a földalatti vízmedencének, amely a tőserdei táj alatt is elnyú­lik. Aki közel egy évtizede •— akár ha hetenként is — utazik a kecskémét (fél­egyháza)—lakitelek—szol­noki vonalon, tanúsít­hatja, hogyan változtatta át a kis vasúti megálló, Kerekdomb környékét a meleg víz megjelenése. Ré­gebben amolyan szokvá­nyos pusztai miliőre látott rá az utas a töltésen tova­pöfögő vonatról. Vézna, poros akácfák himbálták gyér lombozatukat az or­szágút mentén, s mögöttük egyszerű majorsági épüle­tekre, karámok közt heve- résző, bóklászó jószágokra tűzött a nap. Bentebb, a Tisza irányába néhány ré­gi tanya fehérlett. Ma? Először is szabá­lyos, takaros kis falu új házainak rózsaszínű tető­sátorai keretezik messziről láthatóan azt a területet, amelyen az Űj Élet Tsz központja húzódik. De hol van ez már az egykori, fa­lusias tanyabokortól! Az irodai és gazdasági épüle­tek tucatjai hosszú terepet tagolnak valóságos szekci­ókra, — itt az irányítás, a gazdaság agytrösztjének székhelye; amott műhe­lyek, gépszínek karéjában tekintélyes tömegű gép­park tarkállik, s az álló, még szemlére váró masi­nák sora előtt autók jön- nek-mennek, forgolódnak; távolabb istállók; itt is, ott is, raktárak. A bejárat: mint egy ipari üzemben — portával. Ember: nem is olyan sok, mint azelőtt egy nagy majorban. Igen, az élet legfőbb for­málója, megváltoztatója itt is a mezőgazdasági nagy­üzem. Hogy a hévíz fel­tört, „módja volt” erre, az is a tsz-nek köszönhető. Hogy a megye olyan új kinccsel gyarapodott, — amely — Tőserdőhöz ha­sonlóan — áldás már és bízunk benne, hogy mind jobban élnek is a lehetősé­geivel nemcsak a környék­beliek, hanem Kecskemét, Félegyháza, Halas és egy­általán az „aranyhomo­kon” tikkadó emberek, — ugyancsak a szövetkezet életrevalóságán múlott. Mert hogy is kezdődött? Mielőtt válaszolna a kérdésre Vincze Lajos, az Üj Élet Tsz elnöke. k->1l ■- mesen hűvös szobájának egyik kis szekrényébe nyál. Olyan félliteres forma címkés palackot vesz elő, s poharakat. A kinti káni­kula után megváltás g zása lesz e vidéknek a to- nyeire mintegy 2 millió Ezt igazolta az Országos vábbi években? 200 ezer forintot, az étté- Közegészségügyi Intézet De maradjunk csak a remre, büfére, ellátásra vizsgálata is. strandon, ahol mondhatni több mint egymilliót. Nem egészen egy eszten­gavalléros áldozatkészség- — Mennyi látogató van deje működik a tsz palac- gel gondoskodik a szövet- évente? kozó üzeme, amelyben ma gyöngyöző ásványvíz lát­ványa is. Elég egy bólin- tás a házigazda udvarias érdeklődésére: — Megkínálhatom egy pohár vízzel? Pukkanás, már csobog is, fényes habgyöngyöket kavarva ömlik a pohárba az ásványvíz. Még akkor is érzem arcomon a patto­gó, láthatatlan cseppek ütközését, amikor az első­ket kortyolgatom. Kelle­mesen pezsdítő, sima ivá- sú ital. Nézem a fehér üveg címkéjét: „Kerek­dombi ásványvíz”. Ez tehát a legújabb fej­lemény a kerekdombi hé­víz történetében. Amely azzal indult, hogy 1962-ben kutat fúrtak a majorban, s hideg víz helyett fel- bugyogott a 42 Celsius-fo- kos meleg, — hévíz. Öm­lött és ömlött. Az embe­rek gyorsan „felfedezték”: kiválóan alkalmas fürdés­re. Megástak egy agyag­gödröt. A forrás nem apadt. Már az első évben több százan jöttek hétvé­geken erre az ős-termé­szetes szabad strandra. 1965-ben épült meg a lOx 15 m-es ülőpados meden­ce, az is szűk lett hamaro­san. 1969-ben készült a képünkön látható újabb, 30x17 méteres medence. Ekkor már nem volt rit­ka az olyan vasárnap, ami­kor 3000 vendég fürdött a kezet a vendégek kényel­méről, kiszolgálásáról. A szokásos strandépítmények mellett konyha, étterem, büfé biztosítja a fürdőzők ellátását 2000 személyig is viszonylag zökkenőmente­sen ... Épül az új, zárt tisztasági fürdő is. Nem kell már szombat­Mcgjött a vonat. Csak át kell menni az úton, s ott a strand. kerekdombi strandon. A Lakitelek felől érkező sze­relvényekről szinte bala­toni mennyiségben özön­lenek ma már a víkende- zők. Hol van az a „teg­nap”, amikor csak az ős­lakók — élvezték a fürdő gyógyhatását. Mert ki ál­líthatta volna meg a hír terjedését: ízületesek, szí­vesek, megviselt idegzetű- ek kaptak lábra rövid kú­rák után az Üj Élet Tsz strandján. Amellett a vá­rostól távoli környezet is olyan megnyugtató. vasárnapra várni, hogy „normális” legyen a strand látogatottsága. A már-már erdőssé-ligetessé fásított fürdőn kívül személyautók, motorok tucatjai is jelzik Jönnek már ide Kecs­kemétről éppúgy, mint Izsákról, Nagykőrösről, Budapestről, de még a fürdőkben dúskáló Szol­nokról is. Olyan népszerű lett Kerekdomb, hogy szinte elképzelhetetlen vol­na megállni fejlesztésében. Vétek is volna kihaszná­latlanul hagyni a Duna— Tisza közi homokhátság szomszédságában azt az adottságot, amely megsok­szorozódik azzal, hogy Tős- erdő meg a Tisza sincs messze ide. A jövőt te­kintve szinte két fókusza lehet ez a közeli, s mégis más-más sajátosságokkal terület egy, hova­tovább összefüggő üdülő­tájnak. S gondoljunk az urbanizációs folyamat di­namizmusára; milyen von­ja j, úgy élvezem én a strandot. — Tavaly körülbelül százezren fordultak meg nálunk — s az árbevétel — csak a strandból — 300 ezer forint körül járt. Az idén 20—40 ezerrel több vendégre számítunk. Beszélgetésünk elején is szó volt erről és most is leszögezi Vincze Lajos, hogy nem az üzlet, a pénz­szerzés diktálta náluk a hévíz teremtette adottsá­gok kihasználását. Mert például a fürdő utáni be­vételek nem fedezik az üzemeltetés költségeit. A belépőjegyek árát ennek ellenére sem emelték. Ha a vendégek élelme­zése, ellátása — az étte­rem, büfé — hoz is a kony­hára, eddig valóban nem lehetett nagy „üzlet” a ke­rekdombi strand. De az Üj Élet Tsz, a nagyüzem ve­zetősége, tagsága távlatok­ban is gondolkodik. Ez a messze területek lakossá­gára is közhasznú mellék­üzemág máris nyújtja az új lehetőségeket. 1962 óta folyik a termálvízkutatás. Kerekdombon eddig négy kút ontja a meleg vizet. Kettőből 900 méter mély­ről 1700, illetve 2000 liter 56 és 63 Celsius-fokos víz folyik; a másik kettő ho­zama 1500, illetve 2500 li­ter és 42, illetve 32 fokos vizük 180—200 méteres mélységből tör fel. Per­már naponta több ezer, fél­másfél literes palackot töl­tenek meg a kellően lehű­tött és szénsavval mérsé­kelten dúsított új szikvíz­zel, a „Kerekdombi ás­ványvízzel”. Kezdetben csak az itteniek és kécs- keiek ellátására gondoltak, de már Kecskeméten, Fél­egyházán, Halason, Baján, Majsán is isszák. Várják sorrakerülésüket a Duna- mentiek és Kiskőrös, Sol- vadkert vidékének lakói is. Az eddigi gépsorhoz szere­lik az újonnan beszerzett hűtőaggregátot, amivel le­hetővé válik — esetleg két műszakban — 80—100 hek­toliter ásványvíz feldolgo­zása ... Róna Antal ága­zatvezető lelkesen mélyül el új szakterületének is­mereteiben. A borügyek — és sok más — mellett most már a (gyógy)víz- ügyek irányítója is. De még ez sem minden. Sütő Dániel, aki a tsz igaz­gatási csoportjának veze­tője (ez is egészen friss funkció egy mezőgazdasá­gi nagyüzemben) ugyan­csak nagy kedvvel autóz- tat körül a Kerekdombon egyre határozottabban „ke­rekedő” új üdülőterületen. Az Üj Élet Tsz —nagyüze­mi termelésre alkalmatlan, sűrűbben lakott földjeit a helyi, s megyei szervek hozzájárulásával 83 négy­szögöles telkekként értéke­sítik. Eddig körülbelül 250 telek talált gazdára, s eze­ken egyre-másra építik a hétvégi házakat. Mint az elnök megjegyezte, néme­lyek „illegálisan”, mivel a telekkönyvezés elhúzódik. Űj rendezési terv készül, s július—augusztusnál — előbb nemigen fejeződik be. Az eddigi tulajdonosok türelmetlenek; Alig másfél-két kilométerre a Tisza csendes partja várja a horgászokat. (Tóth Sándor felvételei) a forgalmat — nap mint nap. A fák sűrű függönye mögül kihallatszik a vi­dám zsivaly. — Mit költöttek évek folyamán a fürdőre? — A fürdő létesitmé­cenkénti hozamról van szó! A fürdőzők nagy öröm­mel tapasztalják régóta, hogy a termálvíz ivásra is kiválóan alkalmas, és gyo­mor-, valamint bélbántal- mak ellen gyógyító hatású. ..: Alkonyat. A Lakite­lek felől érkező vonatról sokan leszállnak. Szem- melláthatóan több városi ember van közöttük. Siet­nek, vállukon büszkén fek­tetik el a papírba csoma­golt kiskapát, gereblyét. Mennek a „birtokra”, ahol még nincs víkendház, de kerítés se. viszont nagy és buzgó családi kapálásban lehet kipihenni a városban szerzett idegfáradalmakat. A vonatra pedig pirosbar­nára lesült, lármás stran­dolok szállnak fel. A va­csoráról társalognak áb­rándosán, nagyokat nyelve (Tóth István 1971. június 16, szerda m»——————B SZOT­SZÖVOSZ­megállapodás A VÁROSI lakos­ság, s különösen a munká­sok életkörülményeinek ja­vítása, lakásviszonyaik fej­lesztése, fogyasztói érdekük védelme szocialista építő­munkánk egyik legjelentő­sebb társadalmi, gazdasági feladata...” — így kezdő­dött az a megállapodás, amelyet nemrégiben tár­gyalásaik eredményeképpen kötöttek a SZOT és a SZÖ- VOSZ vezetőt A megálla­podás nem kisebb jelentő­ségű dologra hívja fel a figyelmet, mint a nagy­múltú fogyasztási szövet­kezeti mozgalom fejleszté­sére. A MUNKÁSOK jogos igényeket támasztanak az ellátás javítására, a korsze­rű szolgáltatásokra. A nö­vekvő igények kielégítésé­ben sokat segíthet a mun­kás fogyasztási szövetkeze­tek tömeges elterjedése, mert ezek keretein belül a tagok maguk ellenőriz­hetik és irányíthatják az ellátás megoldására hiva­tott szövetkezetét, maguk szervezhetik a tagságnak szükséges szolgáltatások bevezetését, így például a javító, karbantartó, szer­viz és egyéb szolgáltató részlegek felállítását. A munkás fogyasztási szövet­kezetek az üzemi kollektí­váknak, a lakótelepeken élő munkásoknak módot nyújtanak, hogy ellátásuk megoldását jelentős rész­ben saját irányításuk és ellenőrzésük alá vonják. A SZOT vezetői ezért tartot­ták szükségesnek felhívni a szakszervezeti szervek fi­gyelmét a munkásszövetke­zeti mozgalom támogatá­sára. A SZÖVETKEZETI szer­vek és az iparvállalatok szakszervezeti bizottságai tehát — ahol erre igény van — együttesen vizsgál­ják meg, miként lehet a munkásérdekeltséget a leg­célszerűbben biztosítani, s közös javaslatot állítanak össze a munkás szövetke­zetek megteremtésére. Az együttműködésnek már ed­dig is sok példája van a fővárosban és vidéken egy­aránt, jó néhány üzem dol­gozói alakították meg fo­gyasztási szövetkezetüket. A SZOT és a SZÖVOSZ vezetőinek megállapodása megkülönböztetett hang­súllyal tér ki a lakásépítő szövetkezetek, valamint a lakásfenntartó szövetkeze­tek területén történő együttműködésre. A lakás­építő szövetkezetek alkal­masak arra, hogy elősegít­sék a munkások személyes közreműködését otthonuk megteremtésében. Különö­sen célszerű az az elgon­dolás, hogy a lakásépítő szövetkezetek az egyes üzemek segítségével jöjje­nek létre. A vállalati szak- szervezeti bizottság, vala­mint az üzem gazdasági vezetése így nemcsak a szövetkezet megalakításá­hoz, hanem a későbbiekben — eszközeikhez mérten — magához az építéshez is ké­pes segítséget adni. A la­kásépítő szövetkezetek lét­rehozása növelheti az építő- kapacitást, olcsóbbá teheti a lakásokat, javíthatja azok minőségét. A lakásépítő szövetkezetek és a munkás fogyasztási szövetkezetek egyidejű létrehozása a leg­ésszerűbb. mert így az új lakótelepek építésével azo­nos időben nyílik mód a kereskedelmi ellátás meg­oldására iSi S, £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents