Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

1 oldal 1971. Június 1«, szerda Gumiüzem a tanyán Tud erről a párt? Olcsóbb a műtrágya A kereskedelemben jól bevált formát, az idősza­kos árleszállítást a mező- gazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok ke­reskedelmével foglalkozó vállalatok is alkalmazzák: az Agrotröszt vállalatai jú­lius 1-ig 15 százalékos ár­engedménnyel kínálják a nitrogénműtrágyát. Az elmúlt hónapokban ugyan­is a mezőgazdasági nagy­üzemek a kereskedelem szakembereinek előzetes becslésénél lényegesen ke­vesebb talajerőpótló anya­got vásároltak. Az elmúlt hetekben különösen csök­kent az érdeklődés és en­nek következtében több mint 50 ezer tonna nitro­génműtrágya maradt az Agroker vállalatok raktá­raiban. A vásárlási kedv növelésére adják most ol­csóbban a kémiai anyago­kat, amelyekből nagyobb tételeket hoznak forgalom­ba kisebb csomagolásban, Annál nagyobb az ér­deklődés a növényvédősze­rek iránt. Az év első négy hónapjában például több mint 300 millió forinttal nagyobb értékű gyomir­tót, permetezőszert stb., adtak el, mint tavaly ja­nuártól április végéig. A nagy érdeklődést azzal magyarázzák, hogy a gaz­daságok okultak az elmúlt évi tapasztalatokon, és legalább 500 ezer holddal nagyobb területen alkal­maztak gyomirtószereket a gabonák védelmére. A gombaölőszerek is igen ka­pósak. Az esőzést felváltó meleg, párás időjárás ugyanis kedvez a pero- noszpórának és a fertőzés megelőzésére országszerte nagy mennyiségben hasz­nálják a jó hatású hazai és külföldi készítményeket. Hiány van ellenben L—7- es porozószerből, amelyet a Budapesti Vegyiművek késve szállított. Az Agro­tröszt külföldi partnerei a Zineb növényvédőszer szállításával késtek el. A moszkvai Szokolnyiki parkban befejeződött az 1NTORGMAS—71 nemzet­közi kiállítás. Szovjet szak­emberek véleménye szerint a kereskedelmi és élelmi- szeripari berendezések gyártása területén a Ma­gyar Népköztársaság jelen­tős fejlődésről tett ta­núbizonyságot. Ennek bizo­nyítékai a többi között az ipari hűtőberendezések és az önkiszolgáló üzletek fel- szerelési tárgyainak szál­lítására a kiállításon kötött kereskedelmi szerződések. A szovjet szállodákban és üzletekben jól ismertek a magyar hűtőpultok- és berendezések. Különösen kedveltek a kávéházakban és a bárokban használatos magyar Balaton és Fantá­zia kávéfőzőgépek. Ezek­ből évről évre többet vásá­rol a szovjet külkereskede­lem. A kiállításon bemuta­tott kávéfőzőgépek, a hoz­záértők szerint, világszín­vonalon állnak. Az elmúlt napokban kü­lönböző delegációk és váro­sok képviselői tekintették meg a magyar kiállítást. Az ukrajnai Kijev Keres­kedelmi Nagyvállalat igaz­gatója, V. Kozlov a ma­gyar külkereskedelmi válla­latok képviselőivel folyta­tott beszélgetés alkalmá­val kifejtette, hogy — vé­leménye szerint — az uni­verzális modul-berendezé­sek kedvezőbb tulajdonsá­Népgazdaságunk évek óta visszatérő és nagyon lassan oldódó problémája a krónikus gépalkatrész­hiány. Az ipari üzemek könnyebben segítenek ma­gukon, de a mezőgazda­ságban sokszor jelentős idő- és munkakiesést okoz néha alig pár fillér értékű, de beszerezhetetlen, kis alkatrész. A fémárukon kívül sok bosszúságot okoznak a gumiból készült cikkek. Tömítőgyűrűk, gu­micsövek, s más „apróság” gyakran néha hetekre is kényszerű tétlenségre kárhoztat erő- és munkagé­peket. Kevesen tudják, hogy néhány éve a kiskunfél­egyházi határban, a hely­beli Vörös Október terme­lőszövetkezet egyik major­jában gumiüzem működik. Olyan kis „mini-gumigyár” amelyik sok bosszúságtól menti meg a gépeket hasz­náló szakembereket, s ter­mékeivel elejét veszi sok felesleges gépállásnak. — Négy évvel ezelőtt már nem győztük a mér- gelődést — emlékezik Ko­gokhal rendelkeznek, mint az olasz és svájci cégek hasonló berendezései. A Portiamat automata adagoló mérlegek iránt rendkívüli érdeklődést ta­núsított T. Rucskin, a Fo­gyasztási Szövetkezetek El­látási Főigazgatóságának vezetője. — A korszerű kereske­delemben — mondotta —, amikor a vásárlók egyre nagyobb érdeklődést tanú­sítanak az előre csomagolt áruk iránt, az ilyen mér­legek nélkülözhetetlenek. A magyar mérlegek pontossá­gukkal, tartósságukkal és könnyű kezelhetőségükkel tűnnek ki. Hasonló auto­mata mérlegek már több mint egy éve üzemelnek az egyik moszkvai önkiszol­gáló áruházban. Az alkal­mazottak a legkedvezőb­ben nyilatkoznak a magyar mérlegekről. Igen sok látogató érdek­lődéssel tanulmányozta a pénztárgépeket, amelyek gyorsaságukkal és megbíz­ható működésükkel tűntek ki. Az INTORGMAS—71 nemzetközi kiállítás bezár­ta kapuit, de a Trans- elektro és a NIKEX ma­gyar külkereskedelmi vál­lalatok képviselői még több fontos tárgyalást folytat­nak. örömmel könyvelhe­tik. el a vállalataik hírne­vét öregbítő észrevételeket, s az újabb üzleti ajánlato­kat,k vács Lajos a közös gazda­ság elnöke —, s elhatároz­tuk, hogy a körülményeket figyelembe véve, megpró­bálunk segíteni magunkon. Akkor még csak azt ter­veztük, hogy a saját és esetleg a szomszédos társ­gazdaságok igényeit elé­gítjük ki és egyúttal fog­lalkoztatjuk azokat a dol­gozóinkat, akik valami ok miatt a határban nem tud- jnak teljes értékű munkát ^végezni. A kezdet nem volt köny- jiyű. Először szereztünk Szakembert, azután gumi­gyárakból selejtgépeket, amiket magunk hoztunk rendbe. Egy használaton Itívüli nyitott gépszínt fal­iul vettünk körül, s máris készen volt a „műhely- csarnok”. Varga Géza, el- s|5 „gumis” szakemberünk irányításával hatan láttak munkához 1968 augusztu­sában. Kezdetben nyolc-tíz féle aprócikket készítet­tek, de azután evés köz­ben megjött mindnyájunk étvágya. A következő év­ben a termelés értéke már elérte a 3, tavaly pedig a 4 millió forintot. Erre az évre 4 milliót terveztünk, de minden jel arra mutat, ilágszerte heves kampány íolyik a dohányzás el­len, épp ezért keltett nagy fel­tűnést és érdeklődést a jugo­szláv piacon nemrég megjelent „LD” cigaretta, amelynek do­bozán nagy kérdőjel tűnik a néző szemébe. Sok külföldi cég — többek között a New York-i Larry Lard-cég, a ,,Lucas” cég Athénből, olasz és nyugatnémet cigarettagyá­rak érdeklődnek a nlsi do­hánygyár új terméke iránt. A laboratóriumi elemző kí­sérletek ugyanis bebizonyítot­ták, hogy az „LD” cigaret­ta nem okoz olyan ártalmat, amely a „normál" cigaretta gyakori következménye. Az „LD" cigarettának kellemes aromája van, nem okoz köhö­gést, nem idéz elő étvágytalan; hogy 7 millió lesz belőle. Természetesen menetköz­ben tovább bővült a gép­park, ma már két műszak­ban negyvenen dolgoznak itt és termékeik száma el­éri a 180-at. Kinn a ta­nyán gumiipari betanított munkások kis serege nőtt fel olyan nőkből és férfi­akból, akiknek néhány éve még halvány fogalma sem volt a szakmáról. Megrendelőink sorába lépett az AUTÖKER és még több más cég. Sike­rünket mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy ta­valy már 2,5 milliós ex­porttevékenységet bonyo­lítottunk le. A Szovjetunió és Csehszlovákia mellett még a közel-keleti álla­mokba is szállítottunk kü­lönböző gumicikkeket. Bel­földi szükségletre készít­jük a kuktagumikat, für­dőszoba szőnyegeket, láb­törlőket, no, és — termé­szetesen változatlanul — a gépekhez szükséges „apró­ságokat” ... Égett gumiszag, füstöl­gő, gőzölgő gépek, szaka­vatott, gyors mozdulatok­kal dolgozó férfiak, nők, — és rengeteg gumi. Tekercs, henger, tömb, hulladék, félkész és készáru. Varga Géza készségesen vezet kö­rül a „mini-gumigyárban”. Elismerően beszél munka­társairól, azokról, akik az ő irányítása mellett ismer­ték és tanulták meg a szakma fogásait. Elmond­ta, hogy a kezdet után so­kat segített a hat „alapító” tag — Székely Lajos, Sza­bó Sándor, idős Juhász István, Petrik István, Nagy István és Fehér Balázs — a még náluk is tapaszta­latlanabb új dolgozók be­tanításában. Örömmel új­ságolta azt is, hogy kezd kialakulni a törzsgárda és már formálódnak a szoci­alista munkaverseny felté­telei is. Némedi Sándorné, Gondi István és a többiek egyre jobban megtanulják a szakmát... Opauszky László Az LD és Ságot és nem bántja a gyom­rot. A cigarettában levő ,.do­hány elixir” története megle­hetősen szokatlan. Felfedezője Boris Videnov szerb-horvát nyelvtanár, aki egy kis szerb faluban tanít. A tanárt — be­tegsége miatt — az orvosok eltiltották a dohányzástól. De Videnov nehezen tudta betar­tani az orvosi utasítást. Kéré­sére tanítványai füveket gyűj­töttek a környező hegyekben; a gyűjtött száz és százféle nö­vényt, füvet, virágot a tanár megszárította, összekeverte, LEGTÖBBSZÖR elvtársi, baráti beszélgetések köz­ben, de olykor gyűléseken is elhangzik a felkiáltás­szerű kérdés: tud erről a párt? Szakemberek vagy kívülállók egyaránt sűrűn vélik úgy, hogy a népgaz­daságban fellelhető, széle­sebb vagy szűkebb körre kiterjedő feszültségek, gon­dok, azonnali, halasztást nem tűrő intézkedést köve­telnek s ha ez késik, oka csak az lehet, hogy a fe­szültségekről, a gondokról nem tud, vagy nem úgy tud a párt, ahogyan azt ők látják. Maga az, hogy a népgaz­daság gondjairól, feszültsé­geiről, az ellentmondások­ról a legkülönbözőbb fóru­mokon nyíltan esik szó, be­csülendő. mert a demokra­tizmus erősödésének bizo­nyítéka. A társadalom egyetlen szervezete, intéz­ménye sem nélkülözheti hosszabb időn át a bírála­tot, mert a kritika az az eszköz, amely a jobb, a tö­kéletesebb, a célszerűbb meglelését erőteljesen ser­kenti, tehát a haladást szolgálja. A baj ott van, hogy míg egyik oldalon a bírálat túl sok dolog egy­szerre történő és azonnali megoldását követeli, a má­sik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, ami­ben határozottan tenni le­hetne. E helyzet szüli az­után a kifakadást: tud er­ről a párt? A BERUHÁZÁSI piac tartós feszültsége, az épí­tőipari kapacitások elma­radása az igények mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — há­rom év alatt mintegy húsz százalék —, a külkereske­delemben az import gyors, s az export lassú növeke­dése, a gépek és berende­zések jelentős hányadának elavultsága, hogy csak né­hány példát említsünk, könnyen kimondatják a véleményt: nem látszunk ki a bajból, esőstől szakad nyakunkba a gond. A baj, a gond azonban gyakran nem több. mint a változás — végső soron éppen a párt ösztönözte változás — teremtette feszültség, tehát természetes jelenség. A gazdasági reform bevezeté­se előtt nem okozott gon­dot például az exportra termelt áruk gazdaságos­sága, ma igen. Nem volt probléma, hogy a belföld­re termelt árukat vajon át­veszik-e a forgalmazó vál­lalatok — kötelesek voltak ugyanis átvenni —, ma ez is fejtörést okoz. Nem szá­mított a beruházások meg­térülési ideje, mert hisz’ állami juttatásként kapták a pénzt a vállalatok, most viszont hitelkérelmük elbí­rálásának döntő szempont­ja az amortizáció időbeni és pénzbeni mértéke. A változás teremtette feszült­ségeket tehát nem lehet bajként fölfogni, s azono­a kérdőjel apróra vágta és főzetet készí­tett belőle. Főképpen olyan füveket és virágokat használt lel, amelyekről tudta, hogy főzetük légúti megbetegedések gyógyítására alkalmasak. A kiválasztott füvek köre egyre szűkült; egy napon el­határozta, hogy dohánykivona­tot áztat az így megfőzött teá­ba, — „meg kell találnia a dohány ellenmérgét”. A próbálkozásokat és kísér­leteket végül is siker koronáz­ta. Olyan kivonatot sikerült ké­szíteni, amely a dohánynak kellemes, „Uagyivirág" aromát san elbírálni azokkal a gondokkal, amelyek a vál­tozás vadhajtásaiként je­lennek meg. Vannak ilyenek is, szép számmal. A nyereségterv teljesítése érdekében alkal­mazott ármanipulációk, a drágább termékek előny­ben részesítése, a dolgozók­kal való törődés elhanya­golása, hogy megint csak példákat említsünk, a vál­tozásnak nem természetes kísérője. Tud-e vadhajtá­sokról a párt? A világos, a félreérthetetlen választ a X. kongresszus adta meg, a tanácskozáson elhangzot­takkal éppúgy, mint a ha­tározatba foglaltakkal. Míg következetes és kemény harcot hirdetett az ügyes­kedés, az élősdiség minden­féle formája, fajtája ellen, küzdelmet a csoportérde­kek rossz értelmezésével szemben, a türelmetlenke- dőket is józanságra intette. A feszültségek föloldása, a gondok enyhítése ugyanis nem mehet gyors folyamat­ként végbe, mert az intéz­kedésekhez. a változások­hoz feltételek szükségesek. PÉLDÁKKAL élve: a la­kásgond enyhítése nem pusztán az új lakások szá­mától függ, hanem attól is, hogy a lakások fönntartása milyen összegeket von el az államtól, s mit fizetnek a bérlők. Az ipar állóesz­közeinek korszerűsítése sem csupán annak függvé­nye. hogy a behozatalra van-e fedezet, de függvé­nye annak is, hogy kellő anyagot, energiát biztosít­hatnak-e hozzá, a megfe­lelően képzett munkaerőről már nem is beszélve. Fo­kozatosan, s minden körül­mény mérlegelése után szü­lethetnek meg csak a dön­tések, s a mérlegeléshez sokrétű tapasztalat, gyakor­lati próba kell. A negyedik ötéves terv végrehajtásának megkez­dése, az új szabályozó rendszer januárban történt bevezetése a korábbiaknál kevesebb zökkenővel ment végbe. A teendők is világo­sabbak, pontosabban meg­fogalmazottak. mint a meg­előző esztendőkben. Jó né­hány olyan gond, amely­ről két-három éve még szintén azt kérdezték, tud erről a párt, a kipipálhatok, a megoldottak közé került. Nem elsietve, s nem kés­lekedve, a gondok megol­dásának módja csakis ez lehet. Ha az időbeni cse­lekvést szorgalmazza a bí­rálat, jó szolgálatot tesz. EZÉRT nem baj, ha el­hangzik a kérdés: tud erről a párt? A magunk dol­gaiért érzett felelősség csendül ki belőle, s ha e felelősség akkor sem vész el, amikor a párt útmuta­tása nyomán tenni kell, a kérdésre egyre inkább az eredmények felelnek. adott. Sem a nikotin keserű Ize nem érezhető, sem köhö­gést nem okoz az új dohány- keverékből készített cigaretta, t Az ügynek hamarosan híre terjedt és a nlsi dohánygyár érdeklődni kezdett a tanár do­hánykeveréke iránt. Vegyészek folytattak vele tudományos kí­sérleteket és végül, láborató- riumi úton, sikerült előállíta­niuk az „elixírt". Az első, kér­dőjellel ellátott új cigaretta­csomagok csakhamar megje­lentek az árudákban, — ennek az ellxírnek felhasználásával. Erős dohányosok és kíván­csiskodó kóstolók egyaránt elégedettek az új cigarettával, amelynek receptjét a világ szá­mos laboratóriumában igye­keztek azóta megtalálni, de — hiába» Magyar kiállítók sikere Külön kis műhelyben dől goznak a „kikészítők” akik az üzemből, a gépek alól kikerülő termékekről le­vágják a felesleges kis ré székét. Nagy Rózsa —, a közös gazdaság KISZ-szer vezetőnek titkára —, Feke­te Anna és Almási József né munka közben. Igen jól megtanulta a gumiipari gépek karbantar­tását és javítását ifj. Juhász István lakatos, de azért néha tanácsot kér egy-egy alkatrész javításánál Var­ga Géza üzemvezetőtől, (jobbról). M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents