Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
M. offlsf 1971. Június 13. vasárnap Kérdezz-felelek téglaügyben Válaszol a kereskedelem és az ipar Gondok a falazóanyag-gyártásban Tavaly óta kérdezz-fele- Jek vetélkedő folyik téglaügyben a vásárló és a kereskedelem, illetve a forgalmazó, s a gyártó vállalatok között. A párbeszéd, sajnos, nagyon távol áll a játékos formától. Az építkezni szándékozók a legtöbb esetben igen határozott és félreérthetetlen „nem” választ kapnak. Pedig a tégla jól tartja magát az építőanyagok között. Továbbra is nélkülözhetetlen falazóanyaga marad a családi házak, nyaralók építkezésének. A szerepét határozottan növeli az a tény, hogy a jelenlegi ötéves terv programja szerint elkészülő (minden eddigi ötéves tervidőszak mennyiségét felülmúló) lakások fele magánerőből épül fel. Ez az arány Bács- Kiskunban 10 ezer lakást jelent. A házak jelentős része hagyományos módszerekkel készül, hagyományos anyagok felhasználásával. Aggasztó hiány Az építtetők szándéka gyakran mégis elcsúszik azon a sikamlós tényen, hogy a szükségesnél kevesebb tégla, salakblokk áll rendelkezésre. A bócsai tanácselnök például azt a választ kapta a keceli téglagyár vezetőitől — amikor a község számára építőanyagot kért —, hogy csak abban az esetben elégíthetik ki az igényt, ha a megrendeléssel együtt munkások is érkeznek, akik kemencébe rakják, kiégetik, felpakolják és elszállítják a téglát. Végül a Bocsátói igen távoli Hercegszántóról sikerült téglát szerezni, s a magasodó házakba beépült a drága fuvarozási költség is, amitől egy épület a legkevésbé sem lesz értékesebb, csak költségesebbe Az ellátás elégtelenségét nem tagadják a TÜZÉP kecskeméti központjában sem. A kereskedelmi vállalat építőanyagos csoport- vezetője, Maczonkai Mihály, nagyon jól ismeri a tégla több ezer éves történetén belül azt a dicsőségesnek alig mondható szakaszt is, amikor egyszeriben hiánycikké vált ez a falazóanyag, s a beszerzési nehézségekkel elrontja az otthonteremtés örömeit. — Az elmúlt tíz évben kétszer is dömpingkínálat állt elő, s a túlzott raktárra termelés miatt gyárak leállítása vált szükségessé. A magánépítkezések fellendülésének időszakában azonban — 1969-től kezdve — megfordult a helyzet A téglahiány tavaly aggasztóvá fajult, s az idén sincs kilátás arra, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni. A megyei tanácsi vállalatoknak összesen 36 millió téglaegységnyi blokkot és egyéb falazóanyagot kellene szállítani, de ehhez kevés az alapanyaguk. A mintegy 70 millió tégla beszerzése esetében pedig rossz előjel a kis kapacitás és a munkaerőhiány, amely gátolja a szükséges termelést. A TÜZÉP Vállalat a Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalattól 25 A gyárak berendezései viszont elavultak, Kecskeméten például 90 éves égető- kemencéket fűtenek újra és újra, s emellett kevés a munkáskéz. A szegedi központban Csadon Gyula igazgató ekképpen ismerteti a gondokat: Régiek a kemencék — Volt időszak, amikor eladhatatlanul halmozódott területünkön a tégla. A rossz adottságokkal, gazdaságtalanul dolgozó üzemeket leállítottuk. Ilyen volt a jánoshalmi, bácsalmási, hercegszántói és katymári telephely. Bács megyében egyébként a kecskeméti es a keceli téglagyár — megfelelő alapanyag hiányában — nem tud elsőosztályú terméket előállítani. Kedvezőbb a helyzet Hajóson, Kiskunhalason pedig szerencsére, az ország egyetlen mészhomok téglagyára kielégítő homokkinccsel rendelkezik. — Mit tervez a vállalat a megváltoztatható feltételek javítására? — Valóban régiek a kemencék, a szárítók sem megfelelőek, s munkaerő- hiánnyal küszködünk. Ez a munka tudvalévőén a nehéz fizikai foglalkozások közé tartozik. Bár az alapvető higiéniai körülményekről gondoskodtunk, a szociális ellátás mégsem kielégítő. A modern, auto- matikával felszerelt, földgázfűtésű szegedi és szentesi gyárban nincs munkaerő-probléma, ami azt bizonyítja, hogy nem minden a kereset. Természetesen törekszünk a bérfejlesztésre is. A tavalyi 23 400 forintos átlagkereset az idén már 24 400 forintra emelkedik, s a továbbiakban kiegyensúlyozott, évenkénti 5—6 százalék«; fejlesztést kívánunk elérni. A termelés korszerűsítésével — Bács-Kiskunban várható-e valamiféle fejlesztés? — 1970-ben egészen minimális, alig 2 és fél millió forintnyi nyereséget produkált a vállalat. Az állam dotációval segíti a termelést, s így jövőre már más lesz a helyzet. Ebben az ötéves tervben jelentősebb beruházásokat hajtunk végre Bács megyében is. Keressük a lehetőségét annak, hogy egy új agyagtéglagyárat létesítsünk. Az előzetes tájékozódások szerint Kiskőrös térsége jött számításba, ahol nyáron elkezdődnek a próbafúrások. A kiskunhalasi mészhomoktéglagyárban szinttartó beruházást hajtunk végre, 12 millió forintos befektetéssel felújítjuk a gépparkot. Ugyanakkor tanulmánytervet készítünk a Szilikátipari Tudományos Intézet közreműködésével egy újabb mészhomoktéglagyár telepítésére. Az eddigiek alapján Ágasegyháza vagy Jánoshalma között választunk. A tégla története során korszerűsödött, a tömbszerű tömörséget üreges szerkezet váltotta fel, javult a hő- és hangszigetelő képessége, könnyebb lett a súlya. Most mégis nehéz helyzetbe került ennek a falazóanyagnak a gyártása, ahonnan csak a termelés átgondolt korszerűsítésével, a dolgozók jobb munkafeltételeinek megteremtésével emelhető ki. Halász Ferenc Áz öntözés távlatai Az ötéves terv új létesítményei Az öntözésnek, a víz mezőgazdasági hasznosításának több ezer esztendős múltja van. Az ókori Egyiptom, Kína és Mezopotámia népei hatalmas öntözőrendszereket építettek, fejlett öntözéses gazdálkodást folytattak. A régészeti feltárások alkalmával ma is találnak maradványokat az egykori öntözőművekből. A víz mezőgazdasági hasznosításának jelentőségét régen felismerték Magyarországon. Erre utal egy, a múlt század közepéről fennmaradt írás, amelynek szerzője a csapadék okos felhasználására buzdította az akkori gazdákat: „ki ne engedd kertedből, falud határából a lehulló vizet, mert később drágán fizeted meg.” Csapadékmegőrzés Manapság is érvényes ez a régi intelem. Ha a lehullott csapadékot megőrizhetnénk a talajban, 30—40 százalékkal lehetne emelni a termésátlagokat. Hazánkban a két világháború közötti években kezdett elterjedni az öntözéses termesztés, főként a rizs árasztása folytán. A nagyarányú fejlődés ebben az ágazatban is a fel- szabadulás után következett be. Az 1930-as évek 14 és fél ezer holdjával szemben, 1960-ban már 164 ezer 600 holdat öntöztek az országban. Hazánk teljes vízkészletét figyelembe véve körülbelül egymillió holdra növelhető az öntözéses gazdálkodásba vont terület. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdaság átszervezése után — az 1960-as évek elején — indult nagyobb Szakosodnak Jakabszálláson fejlődésnek a szántóföldi és a kertészeti kultúrák öntözése. Elsősorban azért, mert ily módon az ipari és kapásnövényekből ötven- száz, takarmányokból két- háromszáz. zöldségfélékből százötven-kétszázötven százalékos termésemelkedést lehetett elérni! Statisztikai adatok A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának adatai szerint Bács- Kiskun megyében tavaly 22 772 holdat öntöztek. Ebből több mint 15 ezer hold a szövetkezeteké, 6900 hold az állami gazdaságoké volt. Ez a terület jóval kisebb, mint évekkel korábban, hiszen 1968-ban egyedül a mezőgazdasági szövetkezetek 34 615 holdon folytattak öntözéses termesztést. A csökkenés különböző okokra vezethető vissza. Ezek közül egy, hogy az öntözést a legtöbb helyen még ma is műszaki létesítménynek, és nem a gazdálkodás részének tekintik. A művelés, a tápanyagpótlás hiányát vízzel nem lehet orvosolni. A csatorna, a berendezés csupán a lehetőségeket teremti meg a fejlettebb gazdálkodásra. Példa erre a Kalocsa környéki hétezer holdas öntözőmű, Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Az egyetlen fajszi termelőszövetkezeten kívül — hosszú éveken át — más gazdaság nem tudta kihasználni a korszerű berendezés adta lehetőségeket, mert nem volt rá felkészülve. Jó példa Jelentős változás elé néz a Csepel Motorkerékpárgyár jakabszállási üzemegysége. Az ősszel Nyírbátorban elkészülő gyáregységbe költöznek innen a teleszkópalkatrészek. Természetesen, amíg a nyírségiek tökéletesen elsajátítják az egyes műveleteket, addig Jakab- szállásról is kap ilyen al- millió téglát vár az idén. katrészeket a szerelőszalag. A változás nem okoz fennakadást. E munka fokozatos átadása után a jakab- szállásiak csupán motorblokk-alkatrészeket készítenek. Közben rátérnek egy új elem, az indító fogasív gyártására. Ez a termék a hőkezelés kivételével szerelésre kész állapotban hagyja el az üzemet. Az új feladatnak megfelelően felfrissítik a gépparkot is. Tíz korszerű forgácsológép — eszterga- és foglefejtő marógép — váltja fel a régi masinákat. Első képünkön Baranyi Imréné a fogazógép kezelője látható. A másodikon pedig Szebellédi Imre lendítőtárcsákat ellenőriz az idomszerrel. (Pásztor Zoltán felvételei) Az öntözőmű jelenlegi állapota a korszerű gazdálkodásra is példát szolgáltat ma már. Az öntözőfürt százmilliós kivitelezési költségét háromszorosan meghaladó termelésfejlesztő beruházást valósítottak meg az érdekelt gazdaságok az utóbbi néhány esztendőben. Az öntözés náluk szervesen beleilleszkedik a növénytermesztésbe, olyan agrotechnikai eljárássá vált. mint a gép vagy a nagy tömegű műtrágya alkalmazása. Ezer gazdaság A MÉM Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda — a Szolnokon székelő országos hatáskörű intézmény — vizsgálatai, adatgyűjtései szerint hazánkban ma ezer termelési egység, a gazdaságoknak egy- harmada működik magas- színvonalúan, ahol a száraztermelésnek szinte minden lehetőségét kiaknázták, és a növénytermesztés további fejlődésének az öntözés az előfeltétele. Közöttük van Bács-Kiskun megyében a hartai Lenin Tsz, a kalocsai öntözőfürt több gazdasága is, ahol a termelési tényezők közül a víz kerül a legkevesebbe. Tehát a legkisebb befektetéssel növelhető a száraz gazdálkodással elért lehető legjobb eredmény. A negyedik ötéves terv új létesítményei tovább fejlesztik Bács-Kiskun megyében az öntözéses gazdálkodást. Ebben az időszakban készül el a Tiszánál a tiszakécske-kerek- j dombi fürt, amely a Béke1 és az Űj Élet Termelőszövetkezetben 1800 hold öntözését teszi lehetővé. A megye másik . határfolyója, a Duna mentén elhelyezkedő szövetkezetek is gazdagodnak. Hartán épül a Béke, a Lenin és az Üj Élet Termelőszövetkezetet érintő 1820 holdas D-öntö- zőfürt. Szabadszálláson létesül az a felszín alatti csőhálózatú, 2780 holdas telep, amely a szabadszállási Lenin, a kunszentmik- lósi Bösztöri Tsz és a Solti Állami Gazdaság növény- termesztését fejleszti. Hasonló rendeltetésű a nemesnádudvari 880 holdas öntözőfürt, amelyben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a nemesnádudvari Kossuth Tsz érdekelt. Szerves része A Homokhátság jelentős vízügyi létesítménye a kecskeméti szennyvízöntöző telep. Ha teljesen kiépül, 660 hold lesz a területe. Mindezeket figyelembe véve a tervidőszak végén, Bács-Kiskun megyében 85 ezer holdra növekszik az öntözésre berendezett terület. és az öntözés szerves részévé válik a homokos talajok komplex hasznosítási programjának. Kiss Antal Esztelen rombolók A jóérzésű emberben — aki örömet leli szükebb pátriája fejlődésében, a közösség pénzéből nem kevés áldozattal létrehozott szép parkokban, és külön is hálás egy új gyermekjátszótérért —, magasra szökik az indulat a hír hallatán: Múlt héten, pénteken, június 4-ére virradó éjjel, esztelen vandáiok pusztítottak Kecskemét új, Erkel utcai játszóterén. Abban a játékparkban, amelyre 80 ezer forintot áldozott a város, s amelyre felajánlva szabad idejüket, további 20 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak a tanácsi parképítő részleg dolgozói. Attól a nemes céltól indíttatva, hogy az idei nemzetközi gyermeknap tiszteletére legalább eggyel gyarapítsák a megyeszékhely kevés játszóterét. És néhány nappal a boldog birtokbavétel után jöttek ők, az egyelőre ismeretlen bivalyerős legények. Igen. azok, mert ki más törhette volna ki például a mászókúp betonba ágyazott kitámasztó vascsöveit? Ki más szerelhette és dobálhatta szét a láncos lengőhintákat. s tehette tönkre a billenős hintákat is? Szó, ami sző, játszó- helyett csatatér maradt esztelen pusztításuk nyomán. Ma még ismeretlenek az erejüket rombolásra „hasznosító” legények. Reméliük azonban, akad az Erkel utcai játszótér környékén olvan ember, aki személyleírást adva róluk, a nyomukra segíti vezetni a hatóságot. S abban is hízunk, hogy elveszik a kedvüket — a hasonló haüamú huligánokéval együtt — e romboló erőpróbáktól! —y —n ■ -
