Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

I oldal 1971. június 11, péntek Érdek, ösztönzés, demokratizmus A gazdasági reform nyomán, a vállalati önál­lóság, érdekeltség és fe­lelősség növekedésével, kedvező lehetőségek nyíl­tak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Valójában azonban mégsem növeke­dett észrevehetően a dol­gozók, főleg a munkások közéleti felelőssége, akti­vitása a gyár, a vállalat ügyeinek intézésében. Ezt csak részben magyaráz­hatjuk azzal, hogy a meg­változott helyzet felisme­rése, s a tudatos cselek­vés érlelődési időt, szemé­lyes tapasztalatot igényel. Lényegesebb körülmény, hogy a legtöbb műhely­ben, üzemben, építkezésen, boltban és sok más helyen a dolgozók a reform nyo­mán nem tapasztalnak ér­demi változást. Elsősorban azért, mert a vállalatok belső irányítása, érdekelt­ségi rendszere többnyire erősen centralizált ma­radt. Nem korszerűsítet­ték az úgynevezett belső mechanizmust az új hely­zetnek megfelelően, A reform megteremtette a népgazdasági és a válla­lati érdekek ütközésének és az ellentmondások ru­galmas feloldásának lehe­tőségét, elsősorban azzal, hogy a tervutasításokat felváltó gazdasági szabá­lyozás növelte a kollektí­vák egészének önállóságát, felelősségét. Hasonlókép­pen szükséges a vállalat különböző részlegeinek, ré­tegeinek — gyáregységei­nek, üzemeinek, műhe­lyeinek, osztályainak, kü­lönböző szintű vezetőinek, műszakijainak, munkásai­nak — érdekeltségét nö­velni, megteremtve a kü­lönböző érdekek egyezte­téséhez. s az ellentmondá­sok feloldásához nélkülöz­hetetlen feltételeket. A vállalaton belüli részlegek és rétegek érdekei ugyan­is objektíve különbözőek, ösztönző teljesítménybér esetén például a munká­sok érdekeltek a termelés mennyiségének növelésé­ben, de a termelési eszkö­zök kihasználásában, több műszakos üzemeltetésében, a minőség javításában, az anyag, a szerszám taka­rékos felhasználásában, a gépek kímélésében már kevésbé, főleg ún. sima da­rabbérezés esetén. Sőt idő­szakonként — főleg a nor­marendezések alkalmával — még a teljesítmények visszafogásával is megpró­bálkoznak kedvezőbb kere­seti feltételeket elérni. Az egysíkú ösztönzés káros hatásait hiba lenne csupán az öntudat fejlet­lenségével magyarázni. Az üzem és művezetők szin­tén „szűklátókörűek”, s részlegük belső tartalékai­nak eltitkolásában, ala­csony tervfeladatok kihar­colásában érdekeltek, ha például mechanikusan, program teljesítése arányá­ban kapják a prémiumu­kat. Ilyenkor hiába hivat­koznak arra, hogy a pré­mium, a béremelés, az év­végi részesedés alapja a jobb, a több munka, a na­gyobb vállalati nyereség. Olyan érdekeltségi viszo­nyok megteremtésére van tehát szükség, amelyek minden szinten a vállalat rövid és hosszútávú fel­adatainak végrehajtására ösztönöznek. Igaz, a válla­latok hatékonyságra ösz­tönző, de meglehetősen hő­szabályozása nem bontha­tó le üzemekre, műhelyek­re, munkásokra. Körülte­kintő elemzéssel, s bizo­nyos egyszerűsítéssel elér­hető azonban, hogy a mű­helykollektívák csakúgy, mint a különböző szintű vezetők, műszakiak, köz­gazdászok a vállalati fő­feladatokkal egyezően te vékenykedjének. A termelési és társadal­mi aktivitás feltételezi a helyesen meghatározott ér­dekeltségi viszonyokat. Az érdek döntő szerepet ját­szik minden emberi cse­lekvésben, de az emberi cselekvés egyben tudatos megnyilatkozás is. Nélkü­lözhetetlen tehát a bonyo­lult társadalmi munka- megosztás, a sokrétű em­beri kapcsolatok összefüg­géseinek ismerete. Ennek hiányában a szűklátókörű­ség, az önzés szükségsze­rűen és indokolatlanul ösz- szeütközések. feszültségek forrásaivá lesz a köz- és a magánéletben egyaránt. A jól körvonalazott, vilá­gos körülményekre épülő érdekeltség meggyorsítja a társadalmi tudat fejlődését. A felvilágosító munka, a széles körű tájékoztatás vi­szont lehetővé teszi, hogy a dolgozók felismerjék sa­ját érdekeiket, s így ten- niakarásuk. aktivitásuk anyagi erővé váljon. Bármilyen oldalról köze­lítjük is meg a kérdést: a demokratizmus fejlesztése minden szinten fontos ve­zetői feladat. E feladat fe­lelősségteljes megoldásá­hoz azonban, minden szin­ten olyan önállóságra és hatáskörre is szükség van, amely lehetővé teszi a dol­gozók ésszerű javaslatai­nak megvalósítását, jogos igényeik kielégítését Va­gyis, az üzem- és műveze­tők önállóan és felelősségi teljesen intézkedhessenek beosztottaik bér-, szervei zési és más ügyeiben. Vég­eredményben tehát az üze­mi demokrácia feltételezi az alsó szintű vezetők fo­kozott beleszólási és dönté­si jogát saját munkaterü­letükön. elnököt választ és szava­zással dönt a gazdálkodási tervekről.) A demokratiz­mus eltérő fejlettségét mégsem magyarázhatjuk csupán a tulajdonformák különbözőségével: sok szem­pontból a tsz-ek és tagjaik érdekeltsége Is egyszerűbb, kevésbé bürokratikus, s az emberi — köztük a vezetői — kapcsolatok közvetle­nebbek. Mindebből sok ál­lami vállalat vezetői is okulhatnak. amikor az anyagi ösztönzés tovább­fejlesztése. a belső mecha­nizmus korszerűsítése, a közösséggel szembeni ön­zetlen felelősségérzet foko­zása, összefoglalóan: a re­form teljes mélységű al­kalmazása — van napi­renden. K. J. Húszmillió dollár növényvédő szerekre Tájékoztató a forgalomról A növényvédő szerek forgalma ez év első négy hónapjában 64 százalékká1 volt több, mint az elmúlt esztendő hasonló időszaká­ban. Ez a fejlődés jól bizo­nyítja, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek termelé­se korszerűsödik, egyre in­kább alkalmazzák a hoza­mokat közvetve emelő vegyszereket. Főként a gyomirtásnál jelentkezik ez a változás, mert az egy­re növekvő munkaerőhiány miatt már részes művelés­sel sem tudják megoldani a növényápolást. Dr. Konkoly Istvánnal, az AGROTRÖSZT vezér­igazgató-helyettesével er­ről a témáról beszélget­tünk. — Az utóbbi tíz évben megtöbbszöröződött a vegyszerek alkalmazása. Növekedett a választék is, a vegyipar gyors fejlődése az egész világon újabb és újabb hatásos termékeket eredményezett. Míg né­hány évvel ezelőtt alig 80 —100 féle, most már mint­egy félezer különböző szer van forgalomban. Az el­múlt évben 14 millió, az idén 20 millió dollárt köl­töttünk behozatalukra. En­nél tovább nem tudjuk nö­velni a vegyszerek import­jára szánt költségvetést. Szó van arról, hogy a jö­vőben a nyugati államok­ból hatóanyagot fogunk vá­sárolni és azt itthon dol­gozzuk fel kész termékké. Gépesített építkezés Furcsa ellentmondás napjainkban, hogy a ter­melőszövetkezeti paraszt­ság sokfelé aktívabban vesz részt a közösség ügyeinek intézésében, mint néhol a nagyüzemi mun­kásság. Igaz, a gazdálko­dás formája más, s a cso­porttulajdonon alapuló tsz-ekben a közvetlen de­mokrácia hatóköre is szé­lesebb. (A tsz-közgyűlés Előregyártott elemekből négyszáz vagonos raktár épül az Izsáki Állami Gazdaságban. Kivitelező a Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalat. Az építkezést tel­jesen gépesítették. Az úgynevezett szivacselemeket, amelyeket azért neveznek így, mert a két betonlap kö­zé szigetelőréteget erősítenek, darukkal emelik a tar­tóvázakba. Az épületet hét hónap alatt szerelik össze. Az ősszel már itt tárolják a gazdaság gyümölcstermé­sének egy részét. (Tóth Sándor felvétele.) Vietnami takaró Megyénk nőtársadalma szolidaritásának, segítő­készségének jellemző bi­zonysága az a számos kér­dés, amelyekkel az Orszá­gos Nőtanács által május elején meghirdetett újabb vietnami takaróakció hírül- vitele óta szerkesztőségün­ket megkeresik. Hogyan csinálják, mekkora lehet a takaró, hol lehet hozzá fo­nalat beszerezni, pénzzel segíthet-e, aki nem tud horgolni, vagy nincs rá ideje, hová kell a kész ta­karókat eljuttatni? — tu­dakolják főleg az üzemi nőbizottságok képviselői. íme, a kérdésekre a vá­lasz: Az először három év­vel ezelőtt meghirdetett nagy sikerű akció alkal­nyolylt jövedelem- és bért mával bebizonyosodott, ! hogy a nők ötletessége szinte határtalan. A 110x160 centiméteres — tízszer tíz centiméteres, kö­tött, vagy horgolt négyze­tekből álló — bélelt, meleg takarók rendkívül széles skálájával rukkoltak ugyanis elő. A szabványról tehát ennyit. A taikarók anyagának be­szerzésével kapcsolatban: a TEMAFORG Vállalat csat­lakozva az akcióhoz, 6 fo­rintos önköltségi áron kü­lönböző vastagságú és tí­pusú, tízdekás egységcso­magokat hoz forgalomba, ezek vidékein a MÉH olcsó áruk boltjában szerezhetők be. Ezzel egyúttal azoknak is válaszoltunk, akik pénz­zel kívánnak segíteni: meg­kázni szerető társnőik pe­dig formába „öntik”. A kész takarókat Budapestre, az Országos Nőtanácsnak címezve kell eljuttatni. Végül pár szót néhány tsz-nőbizottságtól érkezett észrevételre. Mint írják, a sok nyári mezőgazdasági munka miatt ezekben a hónaptokban kevés idejük jut a kézimunkázásra, vi­szont az akcióból nem sze­retnének kimaradni. Ezért tudakolják: meddig lehet a takarókat elküldeni. Megnyugtatásukra közöl­jük, hogy a takaróakció nincs határidőhöz kötve. A kész meleg paplanokat fo­lyamatosan lehet elkülde­ni, mégha azok a . ráérő- sebb őszi—téli hónapokban Ezzel jelentősen csökken­tenénk a költségeket. Már­is felvettük a kapcsolatot a hazai gyógyszeriparral, ígéretet kaptunk arra, hogy létrehozzák a gyár­táshoz szükséges, úgyneve­zett formulázó üzemet. Hazánk a növényvédő szer felhasználásban az európai államok ranglistá­jának közepe táján foglal helyet. A felhasználás ha­tósági irányítása nemzet­közileg is elismert. A mai növényvédő szerek annyi­ra bonyolultak, hogy fel- használásuk szakképzettsé­get kíván, mert a legki­sebb hiba is mérhetetlen károkat okozhat, nemcsak termésben, de az ember­ben is. Közismert, hogy vannak bizonyos szerek, amelyek hanyag, óvórend­szabályok nélküli felhasz­nálása kárt tehet az embe­ri szervezetben. Egyes ha­tóanyagok a növényből, az élelmiszerből a szervezetbe kerülve okozhatnak rom­bolást. Ezért is tiltottuk be elsők között a DDT tartal­mú szereket. Hasonlóan egyéb gyomirtókat is, ame­lyekről kiderült, hogy ká­ros lehet az emberre. Sok panasz hangzott el á háztáji termelők részéről, hogy nem lehet kapni kis csomagolású növényvédő szert. A megyei AGRO- KER Vállalat saját csoma­golóüzem létesítésével se­gített ezen a gondon. Azt tervezik, hogy újabb be-: rendezések beszerzésével nemcsak a megye, hanem társvállalatok igényeit is kielégítik. Több növényvédőszer- üzletet is nyitnak majd együttműködve a fogyasz­tási szövetkezetekkel. — Az a törekvésünk, hogy szorosabb és korsze­rűbb együttműködést ala­kítsunk ki a termelő üze­mekkel. A mezőgazdaság kemizálásának foka a ter­melés szintjét is mutatja — hangoztatta az AGRO­TRÖSZT vezérigazgató-he­lyettese. K. S. iHMÖsöKTéFirelcleK; Nyereségvágyból veszik a fonalat, kézinaun-. készülnek is efc A Büntető Törvénykönyv most az osztályfőnök előtt szerint halálbüntetést csak felelősségre vonják őket kivételes esetekben lehet A valóság azonban egé- kiszabni. Ilyen kivételes szén más, lényegesebb, sú-. eset általában az előre lyosabb megítélésű eset megfontolt szándékkal, mint egy igazolatlan óra: nyereségvágyból, vagy al- nyereségvágyból megöltek jas indokból, különös ke- egy 76 éves embert — egyi- gyetlenséggel elkövetett kőjük rokonát emberölés - többek kö- A szülők nem jeientek zótt Nem lehet viszont a bíróságon, de a két halaira ítéim azt az elko- elkövotőről így is sokmin- vetőt, aki a buncselekmeny dent megtudott a bümetó- vegrehajtasakor a 20 élet- taná a nyomozóhatósá- évét még nem töltötte be. gok Ipari tanulók vo1tak) Ezenkívül más elbírálás rendezett családi körülmé- alá esnek a fiatalkorúak, k között éltek. R. éppen az életkori sajátos- neR azonban hamar0San sagok miatt. Ez utóbbinak ejvaRak a szülei, őt egyi- — mármint a fiatal kornak kdjdk sem vállalta, s így —■ köszönhetik, hogy meg- került a nagymamához. Itt menekültek az akasztofa- durva kegyetlen és aka- tól a tatahazi gyilkosok is. ratoS lett a gyerek, s az Mikor megjelentek á tér- idős asszony egyszerűen te- gyalóteremben, s levették hetetlen volt vele. Még ak- róluk a bilincseket, úgy kor sem mert szólni, ami­álltak ott, mint két gye- kor az unoka 800 forintot rek, akik igazolatlanul ellopott tőle. mulasztottak egy órát, s — Mire költötte a nagy-;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents