Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

mi. májra n. kedd S. oldal Egy „csepp” közösség — másokért A halasi Kassák Lajos szocialista brigád Mielőtt róluk szólnék, Íme pár villanás a mozga­lomról: „A mozgalom a mai ér­telmezésünkben állandó küzdelem a fennálló álla­potok meghaladására, a megújhodásra, mégpedig oly módon, hogy a részt­vevők törekvései nem par­tikuláris (szűkkörű) érde­keik, hanem a kibontakozó kollektivitásuk alakítja ki, s mozgásterületüket nem kívülről határozzák meg, hanem maguk a résztve­vők jelölik ki, állandóan szélesítik...” — írja Már­kus Mária és Hegedűs And­rás a Közösség és indivi- dum című tanulmányában a Kortárt folyóirat 1970, decemberi számában. ;.. és egy adat: A X. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett versenyben 99 ezer 574 brigád 1 millió 120 ezer tagja küzdött a szocialista címért, ebből 59 ezer 328 brigád, 879 ezer tagja el­nyerte a megtisztelő címet. A Kassáik Lajos szocia­lista brigád egy „csepp” ebből a „tengerből”. Nehezen indul a beszél­getés a Kiskunhalasi Faipa­ri Vállalat egy üzemrészé­ben, mert alig érteni a vinnyogó fűrészgépek za­jától Csapiáros István KISZ-titkár szavait — Menjünk ki az udvar­ra! — üvöltöm teli torok­ból, de saját kiáltásom is suttogásnak hallom, ő meg úgy olvassa le a szám mozgásáról szavaim. — A Kassák Lajos szoci­alista brigádot keresem. Hozzád irányítottak. — Akikor menjünk, meg­keressük Ráhelt ö a bri­gádvezető. „Rábel Imre! Rábel Im­re!” — harsog az asszo­nyok hangja ebben a „csendesebb” gépekkel fel­szerelt üzemrészben. — Magyar István szántén a Kassák-brigád irodalmi színpadának tagja — mu­tat be egy korombeli fiatal­embert a KISZ-titkár. Elindulunk az üzem sar­kából a lekerített üvegfalú iroda felé. — Én semmi többet nem tudok, csak annyit, hogy irodalmi színpadi műsort adtatok április 4-én a vá­rosi ünnepségen és Kassák Lajos nevét vette fel a brigádotok. — Hosszú története van, ennek, de menjünk be, mert itt nem értjük meg egymást. — Miért Kassák Lajos nevét vettétek fel? — Először is ott kezde­ném — nem dicsekvés­képpen —, hogy háromszo­ros szocialista brigád va­Szókincsünk magyar elemei ősi finnugor eredetű sza­vaink száma körülbelül ezerre tehető. Jövevény­szavaink száma ezeknek többszöröse, nyelvünkben mégis döntő súlyuk van a magyar elemeknek. Hogy lehetséges ez? Nyelvünk legősibb elemei kezdetle­ges, a közlés szempontjá­ból fontos tárgyfogalmák­ra, tulajdonságokra és cse­lekvésekre vonatkoznak. Ezek a szavak a nyelv na­gyon fontos és nagyon kon­zervatív elemei gyanánt szókincsünk magvát alkot­ják, és mint az alapszó­kincs tagjai mind a mai napig nagyon gyakran használatosak. (Magyar eredetű szavaink számát még az úgynevezett belső keletkezésű szavak is növe­lik. De ezekről legközelebb lesz szó.) Az átvett idegen szavak az ősi szóelemek mellé ra­kodva beilleszkedtek az ősi elemek közé. Számbeli fö­lényük ellenére sok közöt­tük a ritkábban használt szóelem, nem is alkotnak olyan terebélyes szócsalá­dokat, mint ősi szavaink, és csak kevés került be közülük az alapszókincsbe. A szótári felsorolás sze­rint, a származékokat is külön szavaknak véve 1000 szó közül 650 az eredeti, ez pedig 65 százalékot jelent. Ez az arány nagyon jónak mondható, hiszen pl. az albán nyelvben csak 8 ft'n az eredeti elem, a francia nyelvben is csak 40 % a latin eredetű szavak ará­nya. Más számításokkal is arra az eredményre jutha­tunk, hogy szókincsünknek több mint a fei« finn’’w elem. így pl. Himnuszunk első versszakában 21 a finnugor, 6 az idegen és 6 a bizonytalan eredetű szó­tő. Itt tehát a magyar ele­mek aránya 58 százalék. Érdemes arra is gondol­ni, hogy egyrészt az isme­retlen, másrészt a bizony­talan, vitatott eredetű sza­vak között is lehetnek finn­ugor eredetűek, nyelvésze­ink azonban csak azokat a szavakat veszik ősi erede- tűeknek, amelyeknél hang­tani és jelentési szempont­ból pontos a megfelelés. Ősi eredetű szavaink te­rebélyes szócsaládjaiból né­hányat meg is említünk. Az el és forr szó 40—40, a fő — fej főnév 30, a jár ige 27, az ad ige pedig 200 továbbképzett származék­szónak lett a kiindulópont­ja. Hogy néhány példát rész­letezzünk is: lapos sza­vunknak többek között a következő származékait is­merjük: lap, lapály, lapoc­ka, lappang, lappad, lapít, lapul. Köz szavunkból ragszi- lárdulással keletkezett a közben, közepeit, között közre (ad), képzéssel a kö­zép, közös, közöl, község, közönség, közvetlen. A nyelvújítók ügyességét di­csérik a közeg, közömzös, közöny, közület szavaink. A szóösszetételek közül meg­említjük a közmondás, köz­élet, közkincs, közvélemény, középület, köznevelés, kö­zépfok, középosztály és a nyelvújítók alkotta (süjíár- saság szót. Jó szavunk is terebélyes szócsaláddá nőtt. A család tagjai közül a gazdag je­lentésváltozatok bemutatá­sára a következőket említ­jük: gyógyul, inkább, ja­vas, javasol, javul, job­bágy, jog, jós Jószág. Kiss István I gyünk. Évekkel ezelőtt az egyik brigádtagunk, Ko­vács Jóska, indult valami­lyen szavalóversenyen Kas­sák egyik versével és má­sodik lett. Ekkor elhatá­roztuk, hogy felvesszük a Kassák Lajos nevet. Mert tizennyolcunk közül sokan szeretjük az irodalmat. Ez tényleg így van, nemcsak „szöveg”, hogy legyen mit írnunk a brigádnaplóba. Én írok is például, de ezt hagyjuk... szóval: Olvastuk a Petőfi Népé­ben a Magyar Rádió felhí­vását, amiben meghirdette a „Szóljatok szép szavak” vetélkedőt irodalmi szín­padok részére. Ez még a télen volt. Rövidesen össze­ültünk, döntöttünk és be­neveztünk a vetélkedőre. Közben tanultunk, tanul­tunk ... — sürgetett ben­nünket az Idő. Nagy Já­nos tanár urat kértük meg a gimnáziumból, hogy . fog­lalkozzon velünk. A KISZ-titkár azt mond­ta, hogy minden segítséget megadott a vállalat a Kas- sák-brigádnak. Beszélgetés közben kiderült, hogy a városban, de a megyében is egyedülálló szavaló­brigád, közel sem kapott meg minden segítséget, mert maguknak kellett azt is kiharcolni, hogy az el­húzódó, sokszor estig tar­tó próbák miatt reggel fél hatkor kezdhessék a mun­kát, így fél órával előbb gyűlhettek össze „csiszol­ni” egvmás szavalatát. Fucik: Üzenet az élőknek című művét megtanulni nem volt kis feladat. — No, mit szól ehhez a KISZ-titkár? — mondom. — Tényleg nehéz volt ebben az ügyben eljárni, de a párttitkárunk később segített megoldani a prob­lémát. — Igen. — „vág” vissza Magyar István. — Idővel tényleg előbb jöhettünk dolgozni, de az összeállí­tást, amivel a vetélkedőn a megyei selejtezőig el­jutottunk, mindenütt elő­adtuk, csak itt nem, saját vállalatunknál. Ezen tény­leg elgondolkoztunk, ami­kor mindenhova hívtak bennünket szerepelni, csak a saját „cégünk” nem volt kíváncsi saját fiaira. — Nézd, Pista — mond­ja a KISZ-titkár — tudod, hogy nem volt még olyan alkalom az üzemen belül, amikor felléphettetek volna. Hallgatva a rövid vitát, az a vélemény alakult ki bennem, hogy magyaráza­tot erre is lehet adni (mint mindenre), de csak magyarázatot. Rábel Imre, a brigád ve­zetője időközben előkerült, és röviden bemutatta a brigádot: — A tizennyolc tagból heten dolgozunk az irodal­mi színpadban: Andirkó Antalné, Kovács József, Magyar István, Pál Zoltán, Kalmár László, Andirkó Antal és én. A változatos­ság kedvéért ezúttal egyfel- vonásos színdarabbal ké­szülünk, majd ismét vers; Weöres Sándor költemé­nyeiből összeállítás. Nem adjuk fel magun­kat — ha lehet így monda­ni—, még akkor sem, ha összedolgozunk a szomszé­dos Papíripari Vállalat iro­dalmi színpadával. Csinál­juk és ez a lényeg! Al­munk egy városi irodalmi színpad megteremtése. Egy „csepp” közösség — másakért. Az ilyen érték­re pedig ángyon kell „vi­gyázni” ! Csató Károly Horváth Péter nívódíjat kapott — Nívódíjat nyert a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége negyedévi pályáza­tán Horváth Péter, a bajai Duna Fotóklub tagja. A Salgótarjánban rendezett „Felnőttek a gyermekek­ről” című fotókiállításon Csatári Jánosnak egy, Ko­vács Bélának pedig három képét állították ki. SByan ez a KRÓNIKA... BÜNTETÉS Az ausztráliai Perthben egy Grispin nevű tolvajt kétévi fogházbüntetésre és húsz botütésre ítélték. A bíróság szerint az ítéletet nyírfavesszővel kellett vég­rehajtani. Mivel Ausztrá­liában nem nőnek nyírfák és Grispin ügyvédje nem egyezett bele, hogy az íté­letet más vesszővel hajt­sák végre, más megoldás nem lévén, Londonból ren­deltek nyírfavesszőket. A kívánt — törvényesen előírt — nyírfavesszők re­pülőgéppel néhány napon belül megérkeztek, és ele­get tehettek az igazság­szolgáltatás kódexekbe le­fektetett előírásainak... ÖLTÖZKÖDÉSI GONDOK A dúskeblű Morgana Roberts az Egyesült Álla­mok Atalanta államában él. A rendkívül csinos, hu­szonkét éves lánynak leg nagyobb problémája az öl­tözködés: dekorativ keb­lei miatt nem tud magá­nak készruhát vásárolni. Panaszát a minap el­mondotta újságíróknak is. Amikor Morgana fényké­pe megjelent a lapokban hét készruhagyár felaján­lotta, hogy díjmentesen ké­szít számára ruhákat — természetesen különleges mérete szerint.., VÁLÓOK A bécsi bíróság elfogad­ta Katerina Ernie válóke- reseiét. A fiatalasszony azért indított válópert fér­je ellen, mert kis lakásuk­ban sem több, sem. keve­sebb mint 1417 különféle nagyságú és fajtájú kak­tuszt nevelt... HOLDNADRÁGOCSKA Az Apollo-vállalkozás és a Hold meghódítása Ame­rikában és a világ más országaiban a gyárosokat és a kereskedőket is „meg­ihlette”. Houston egyik fe­hérneműgyára például „űr- haiós-ncrdrágocskákat" bo­csátott forgalomba — há­rommillió dolláros befek­tetéssel. A férfi alsónadrág a .,Bolygópálya”, a női nad- rágocska pedig „A Csend óceánja” nevet kapta, és olyan anyagból készült, amely mosás után két és fél perc alatt megszárad ... Camilla Maridra! Egy lengyel íróküldöttség vezetőjeként járt a napok­ban Kecskeméten és Kis­kőrösön. A Forrás szer­kesztőségében beszélget­tünk. — Mikortól van kapcso­lata a magyar kultúrával? — Nem a kultúra, a sport hozott össze először az önök szép hazájával. A ví­vás. A lengyel válogatott keret tagja voltam a hábo­rú előtt. Emlékszem az ak­kori híres magyar vívók­ra: Maszlaira, Dunaira és a többiekre. Akkor határoz­tam el: megtanulok ma­gyarul. Erre szomorú alka­lom adódott: a háború. Itt rekedtem Magyarországon. Sok megható élményt, em­léket őrzök az akkori idők­ből ... Társaimmal együtt csak jót mondhatunk ma­gyar barátaink gondoskodó szeretetéről... — És a kultúránkkal mi­kor kezdett megismerked­ni? — 1945-ben hazamentem, Varsóba. Az ottani ma­gyar intézetbe járogattam rendszeresen. Akkor dr. Csapiáros István igazgató rábeszélt: fordítsak magyar műveket. Ekkor kezdődött. — Mit fordított le elő­ször? — Jól emlékszem rá: Darvas József Fekete ke­nyér című könyvét. Ezzel „meg is indult a lavina”. — Hány kötetet fordí­tott azóta? — Huszonhetet. És szám tálán drámát, rádió- és tv játékot is. — Csak prózát? — Igen. — És főleg kiket fordí tott? — Jókai, Mikszáth mű veit. De Németh Lász'ó Déryt és másokat is. — Kedvenc írói azok kö zül, akiket fordított? — Mészöly Miklós, ör kény István ... — Ezek szerint soka dolgozik. — Azt hiszem ... Tudja várnak rám a könyvek, é biztatnak: dolgozzam. — Milyennek tartja i magyar nyelvet? — Szépnek. — Nehéz? — Nekem nem. Szorgal más vagyok újra és újr; tanulni. Régen rájöttem egy idegen nyelvet úgy kel tanulni mindig, mint a két éves gyerek Az előbbihe: mondanék valamit. A fián magyar szakos az egyete men. Azt mondta egyszer — „Anyám, nem képze led, milyen szép nyelv ; magyar!” Nem is képzelt ő, hogy menyire „képzel tem” ezt. De mennyire! — Gyakran jön Magyar országra? — 1955 óta szinte min den évben ... Néha több szőr is. Már mindenkit is merek itt; és nem csak a; írókat. — Ügy tudom Varsóbai élnek magyarok szép szám■ mai? — Van magyar kolónia Élnek ott magyar művé­szek is. Például Csorba Ti bor. S a kultúra ottani leg­első harcosa, dr. Csapiára: István. Mint a magyar in­tézet igazgatója és az egye­tem finnugor tanszékénél tanára, sokat tesz a ma­gyar kultúra Lengyelor­szágban való elterjeszté­séért. — Ezt teszik maguk is műfordítók. — Igen. És ezt örömmé tesszük, jó érzéssel. Varga Mihály ELLOPOTT LEVÉLPAPÍR Ismeretlen tettesek ellop­ták Margit angol hercegnő monogramos levélpapír­készletét, és borsos áron eladták a turistáknak. A levélpapírok segítségével jó néhány amerikai művé­szeti és közéleti személyi­séget ugrattak be. A kiválasztottak Angliá­ba érkezésükkor herceg­női monogrammal ellátott levelet kaptak, amelyben Margit nevében köszöntöt­ték őket brit földön és a hercegnő estélyére hívták meg: frakkban, estélyi ru­hában, kitüntetésük átvé­telére. CSÓKTUDOMANY Nicolas J. Perrella, a ka­liforniai egyetem profesz- szora 56 oldalas tudomá­nyos munkájának a címe: A csók szentsége és szent­ségtörése. Perella tanul­mányozta a csók jelentő­ségét a nyugati civilizáció­ban a korai keresztény időktől kezdve a reneszánsz és a barokk korszakon ke­resztül a mai napig. Elem­zése szerint a csók seim- bóluma terjedelmes: az egyszeri szimpátiától az áruláson, a szexpótláson keresztül eljut a lélekátvé- telig.., HALA Egy San Francisco-i ügy­véd három nőt keres, akik számára szép örökséget ha­gyott ügyfele. John Hart­man. Hartman valamikor mind a három hölgyet fele­ségül kérte, de azok kiko­sarazták. Most — ha megtalálják őket —, örökösei lesznek a férfiúnak, aki ez úton kí­vánta leróni háláját, amiért nyugodt és békés életet biz­tosítottak számára... TELL VILMOS TÁRSASÁG Vincenne városkájában már több évtizede műkö­dik a Teli Vilmos Társa­ság. Tagjai szombatonként jönnek össze, hogy megvi­tassák milyen csizmát vi­selt védnökük és milyen fajtájú lehetett az alma, amelyet fia fején keresztül­lőtt. A társaság tagjai minden tavasszal, egyszer nyíllö­vészetet rendeznek Teli Vilmos példájára — de nem az 6 módján. A fiú, akinek a fején célpontul szolgáló, műanyag alma áll, golyóálló maszkot visel, ami nyugtatóan hat a nyi- lazó lövészek idegeire ... Tallózta; Révész Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents