Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
olda] 1971. május 11, kedd Hél asszony — egy brigád Gazdát cseréltek a megye nádasai Bács-Kiskun szétszórtan elhelyezkedő, ám összességükben jelentős kiterjedésű nádasai az idei évtől gazdát cseréltek, miszerint az előző bajai központot nádvágó gépek a fagy elmúltával — a viszonylag mély fekvés miatt — használhatatlanok. Az emberek — akárcsak a már nyugdíjas korban levő Kornya A pirlói nádszövő asszonyok, (Tóth Sándor felvétele) csongrádi irányítás váltotta fel. Az újonnan létrejött Tiszai Nádgazdasági Vállalat határai Nyíregyházától a déli Hercegszántóig terjednek. A vállalat három korábbi gazdaság összevonásával jött létre. A nyersanyagkincs több mint egyharmada a Duna—-Tisza közén található, ami súlyponti fontosságot kölcsönöz ennek a területnek. A kiválogatott, kévékbe kötött, vagy feldolgozott nád keresett cikk a külföldi piacokon, rendkívül előnyös áron értékesíthető. A földrengés sújtotta vidékeken családi épületek elemeiként használják fel, másutt víkendházak készülnek belőle, vagy hangulatteremtő belső megoldásként alkalmazzák, nem beszélve az építőipar hagyományos szükségleteiről. A kitermelésben és feldolgozásban mégis alig-alig. változott valami az évek során, a gépesítettség nagyon alacsony fokon rekedt meg. A Mezőgazdasági könyvespolc KORSZERŰ SILÖGAZDÁLKODÁS Az első magyar nyelvű szakkönyv, amely a silógazdálkodás teljes témakörét felöleli. A szerzők: dr. Székely József, dr. Fehér Károly és Kozák Alajos, a silózás biológiai kérdéseitől kezdve, a silótípusokon, a veszteségeken, a gépesítési, technológiai és a fontosabb üzemgazdasági kérdéseken keresztül valamennyi témát megtárgyalnak. A könyv kiemelkedő értéke, hogy a gyakorlatban már bevált, számos nagyüzemi módszert is ismertet és ezenkívül bemutat sok külföldi és hazai vonatkozású tudományos eredményt. A könyvet, amelyet mind a tudomány, mind a gyakorlat szakemberei hasznosan forgathatnak, a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. György — a csizmát védő fapapucsban, a rö.vid pengéjű kézi kaszának megfelelő „gyaláskával” dolgoznak a réteken. — Innen, a nádgazdaság pirtói körzetéből mentem nyugdíjba 18 évi munka után — meséli az öregember. — Ügy látszik, változatlanul szükség van rám is, mivel 500 forintért havonta 18 napot továbbra is dolgozom. A vágások után nádhúzás, vagonrakás ad elfoglaltságot a főleg falusi vagy tanyasi településekről származó munkaerőnek. A szinte egzotikus látvány — mintha az Alföldre varázsolt elefántfüves szavannák terülnének el — megtévesztő. Itt élni és dolgozni nem leányálom. A helybeli asszonyok és lányok érthető módon mégis megragadják a közeli lehetőséget. A pirtói telepen például hét nő dolgozik. A hodályszerű és huzatos „műhelyben” kezdetleges szövőgép csattog. Ök heten egy brigádot alkotnak, s a kis közösség tagjai egymást segítve igyekeznek megkönnyíteni a munkát. Acs Ferencné brigádvezető, aki 1981 óta itt dolgozik, elmondja, hogy naponta váltják egymást a gép kezelésének különböző posztjain, hogy senki se kényszerüljön sokáig a nehezebb helyeken lenni. A legprecízebb feladatot az etetés jelenti, ezen múlik, hogy ne legyen „kócos” a végtermék, a palló. Az éles nádszálak nincsenek tekintettel a női ujjakra, a nádforgács kemény pillékként röpköd a munkásasz- szonyok körül. Nemcsak a sokszor felse- besített kezek, hanem a kedvező értékesítési feltételek is arra kötelezhetik az újonnan központosított vállalatot, hogy gépesítéssel javítson a termelékenységen és ezzel együtt a mostoha munkakörülményeken. Halász Ferenc Kertészképzés a „gyorsuló időben n Napjainkban a gyakorlati oktatás helyzete nehéz és ellentmondásos: egyre inkább állandósul a veszélye annak, hogy a bármilyen szakmában képesítés megszerzésére vállalkozó ifjak a tegnap tudományával és technikájával kénytelenek birtokba venni a jövőt. A gyorsuló időben az ismeretek „felezési ideje” hovatovább egy évtizednél is rövidebb időtartamra zsugorodik, a fejlődésnek ezzel a tempójával mind nehezebb lépést tartani. Roppant termékeny a helyzet áthidalását célzó elmélet, miszerint az ifjak fejét elsősorban nem ismeretek halmazával kell tömni, hanem a gondolkodás, az új befogadásának, a jelenségek komplex áttekintésének kapuit kell megTanácskoztak a megye bírái Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei bíróság székházában tanácskozásra jöttek össze a megyében működő bírák. A tanácskozást dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese nyitotta meg, áki egyben üdvözölte a résztvevőket, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. posváncz Lászlót, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, dr. Kurucz Lajost, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetőjét, dr. Mátyás Miklóst, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, Gárdosné dr. Kapás Ilona és dr. Majercsik Mihály minisztériumi főelőadókat, dr. Szabó Sándor megyei főügyészt, dr. Juhász Tibort, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökét és dr. Franyó Jánost, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjét. A bírói tanácskozáson dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke tartott referátumot. Értékelte a megye bíróságainak múlt évben végzett munkáját, majd rátért azoknak a feladatoknak az elemzésére, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozataiból adódóan az igazságügyi szervekre, közöttük a bíróságokra is hárulnak. Beszéde végén a megyei bíróság elnöke azokat a célkitűzéseket ismertette, amelyek a kongresszusi határozatok végrehajtása során a jövő évben megyénk bíróságaira várnak. A bírói értekezlet dr. Dobos László zárszavával ért véget. G. S. Tálékoztafó a DJNSZ irodája üléséről A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége irodája május 7—9-i budapesti ülésének tapasztalatáról Joe Nordmann, a DJNSZ főtitkára hétfőn délelőtt tartott tájékoztatót a jogászházban. Az ülés napirendjén a napjaink nemzetközi életét érintő legfontosabb kérdések szerepeltek, így a többi között a vietnami és a közel- keleti kérdés, valamint a jogászok közreműködése az európai biztonság és együttműködés megvalósításában. Csak így nyereséges Kecskeméten és Kiskunfélegyháza körzetében jelentős a kertészeti árutermelés. A zöldség, gyümölcs, szőlő, bor biztonságos értékesítése, a piackutatás szervezettebbé tétele érdekében összefogtak a homokhátsági termelőszövetkezetek és három évvel ezelőtt megalakították kereskedelmi irodájukat. Huszonegy termelőszövetkezet megáiíapodása alapján jött létre az iroda, azóta már 37-re emelkedett a taggazdaságok száma. A közös vállalkozás feladata, csekély bonyolítási díj ellenében, a tagszövetkezetek megbízásait teljesíteni. Tevékenysége tehát szolgáltató jellegű. Legerősebb üzemága a zöldséges gyümölcsértékesítés. A tagszövetkezetek egyik nagy gondja, hogy nem rendelkeznek a zöldségtermesztéshez szükséges palántanevelő telepekkel. Ezért döntött úgy a kereskedelmi iroda vezetősége tavaly nyáron, hogy megvásárolja a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet telepét. Ez eddig veszteséges volt, minden évben növelte a közös gazdaság mérleghiányát. Ügy látják, hogy így, tsz-közi alapon, sikerül nyereségessé tenni. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy helyes megoldást választottak. Mintegy 100 ezer zöldség- és 300 ezer virágpalántát neveltek, illetve nevelnek a telepen. Csaknem egymillió forint bruttó bevételre számítanak. Elárusító standjukon máris meghódították a vevőközönséget. Olcsóbb és az átlagosnál fejlettebb palántáik iránt1 igen nagy az érdeklődés Primőröket is termelnek, a tavasszal 20 ezer fej salátát értékesítettek. Jelenleg mintegy ezer négyzetméter üvegfelület alatt folyik a termelés. Az egész telep 10 holdnyi csupán. A jövőben tovább növelik az üvegfelületek nagyságát és a fólia alatti termesztést. Az egyre növekvő igények kielégítésére virágüzletet szándékoznak nyitni Kecskeméten. Közismert, hogy a megye- székhelyen igen drága egyes időszakokban a virág, különösen a szegfű. A város virágkertészetei nem képesek kielégíteni a keresletet, ezért az iroda telepén a jövőben nagy mennyiségű szegfűt nevelnek. K. S, nyitni bennük. Csakhogy itt egy újabb, az előbbinél is konkrétabban érzékelhető ellentmondás keletkezik: a vállalatoknak, gazdaságoknak, intézményeknek töb- bé-kevésbé „kész”, a szükséges ismeretek dolgában jól eleresztett fiatal szakemberekre van szükségük. Olyan középfokú oktatási intézményt próbáltam keresni a megyében, ahol legalább is látszanak a biztató jelei annak, hogy sikerrel fáradoznak az ellentmondások feloldásán. így jutottam el a Bajai Kertészei Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolába, annak is a 12 holdas „mini” tangazdaságába. Ezt a varázslatos kertet, tanári felügyelettel bár, az iskola növendékei művelik. „Benne élnek a szakmában” — mint ahogyan Győrök István iskolaigazgató megjegyzi. S valóban, látni itt palántázó-pikírozó leányokat épp úgy, mint markológépes vontatókat vezető serdülő fiúkat. Az aprócska gazdasághoz ugyanis kilenc traktor és több mint 40 féle munkagép tartozik, továbbá 150 négyzetméteres növényházi, 500 négyzetméteres meleg- ágyi és ezernégyzetméteres fóliaalagutas felület. Azt, hogy a tanulók itt eredményes gazdálkodást folytatnak, mi sem bizonyítja jobban, mint a tavalyi 250 ezer forintos termelési érték. De távolról sem ez itt a leglényegesebD._ s ez nyilvánvaló. Hanem" az, hogy primőrökkel-^évről évre és Baja-Szerte itt jelentkeznek első ízben, megelőzve a nagy kertészeti teleppel rendelkező Micsurin Tsz-t is. Továbbá az, hogy közvetlen kapcsolatük van a kecskeméti Mészöly- teleppel, s ennek nyomán sikerrel munkálkodnak az új fajták, fajtajelöltek el- szaporításán. De rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal is, legutóbb például holland sárgarépamagot kaptak, s el is vetették. Itt próbálják ki a legújabb növényvédőszereket. A fóliaalagutak- ban thermo-ventillátoros fűtést alkalmaznak. Most készülnek megépíteni egy egészen új típusú, sokféle I kísérleti apparátussal felszerelt növényházat. Ily módon a tangazdaság komplex gyakorlati képzést ad hallgatóinak az öntözésben, a növényvédelemben és a gépesítésben is. Több mint tíz év alatt' vagyis a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta az intézet csaknem hétszáz kertésztechnikust képzett ki, ha ideszámítjuk a levelező úton végzetteket is. (A szakmunkásképzés néhány éve teljesen átmeneti jelleggel indult, s már most megszűnőben van, új évfolyamot nem indítanak.) A végzettek négyötöde — az intézet felmérése szerint — a „szakmában” helyezkedett el: tsz-ekben, állami gazdaságokban, kis részben kutatóintézetekben. A Kunbajai Állami Gazdaság évente rendszeresen négyöt fiatal kertésztechnikust alkalmaz. Általában az a gyakorlat, hogy a fiatalok a lakóhelyük szerinti gazdaságban, vagy ahhoz közel válallnak munkát. Ehhez képest viszont sajnálatosan kevés az ösztöndíjasok száma, évfolyamonként kettő-három mindösz- sze. Ugyanakkor a „toborzás” az utóbbi években már nem jelent gondot; túljelentkezés van ugyanis, az iskolának alkalma van a válogatásra. ÄZ intézet tulajdonképpen most szűnik meg technikumként működni, a most felvételre kerülő elsősök mar a szakközépiskola hallgatói lesznek. Ez any- Ayit«*jelentv -hogy a végzősök esélyé a továbbtanuláshoz a korábbiadhoz képest megnövekszik. Ám a gyakorlat számára is teljes értékű technikusokat képeznek ki, oly módon, hogy az érettségizettek két éven át valamelyik gazdaságban töltik el a gyakorlati időt, s ezután kapnak végleges minősítést — némiképp a szakosítás igényeinek megfelelően. Ez az újjászervezés jó alapot nyújt ahhoz, hogy a bajai kertésztechnikusok felvegyék a versenyt a gyorsuló idővel. Az elmélet és a gyakorlat közelítésének a jegyében. H. D. ÖTFAJTA MOZAIKLAP Nagy keresletnek örvend a Kiskunhalasi Fa- és Építő Ktsz mozaiklapüzemének ötfajta terméke Az itt dolgozó huszonnyolc munkás naponta átlag 150 négyzetméternyi mozaiklapot készít, de ennél jóval többet is tudnának értékesíteni. Felvételünkön Szabó Gergelyné betanított munkás a csiszológépnél ellenőrzi az egyik lapot.
