Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

1971. május 11 kedd S. oldal Ifjúgárdisták seregszem lé je Kiskunhalason A május 15-én, 16-án Ba­ján megrendezésre kerülő ifjúgárdisták II. megyei szemléjére a gárdista sza­kaszok és egységek már he­tekkel ezelőtt megkezdték az elméleti és a gyakorlati „vizsgatételek” tanulmá­nyozását. A nagyszabású megyei seregszemle előtt, vasárnap délelőtt a kiskunhalasi fia­talok főpróbát tartottak. Három városi és három já­rásbeli ifjúgárdaszakasz találkozott a kiskunhalasi MÁV-sportpályán, ahol az ünnepi köszöntő után Bara­bás Nándornak, a KISZ Kiskunhalasi Városi Bizott­sága titkárának „sípjelére” több mint 150 gárdista tar­tott hemutatót. Az ezt kö­vető szellemi vetélkedőn politikai, honvédelmi és kulturális kérdésekre vála­szoltak a fiatalok. A járási és a városi KlSZ-bizottsá- go, a határőrkerület, s az MHSZ járási vezetősége ál­tal megrendezett ifjúgár­dista szemlén valamennyi szakasz jelesre vizsgázott. T. L. Nőbizottsági elnökök találkozója A párt nőpolitikái hatá- ( számolója után bontakozott rozatának szellemében az j ki. idén először választottak j a hozzászólásokból kidé­HÁ nőbizottságokat a tisztújító közgyűléseken a kisipari termelőszövetkezetek tagjai. Ezeknek a bizottságoknak a vezetői első ízben teg­nap délelőtt találkoztak egymásssal azon az érte­kezleten, amelyet Kecske­méten, a szövetkezetek me­gyei székházában rendezett meg a KISZÖV. A tanács­kozást Fodor Mária, az OKISZ nőbizottságának el­rült, hogy a ktsz-ekben dol­gozó nők esetében is ér­vényesek az általános bé­rezési problémák; a szük­ségestől elmaradt a ké­nyelmüket szolgáló szo­ciális létesítmények fej­lesztése; nem érzékelik eléggé — a hálózat hiá­nyosságai miatt — a ná­lunk igazán olcsó szolgál­tatások előnyeit. A megjelent több mint félszáz nőbizottsági elnök nöke nyitotta meg. A me- j gazdag útravalóval térhe­gyei elnök, Zoboki Jánosné \ tett haza. Az eszmecsere vezette le a vitát, amely Gilly Lászlóné titkári be­Forrás-est — Budapesten A Gobelin-terem a Fé­szek Klub legtágasabb he­lyiségei közé tartozik. Szom­baton a kora esti órákban mégis szűknek bizonyult: olyan sokan használták fel az alkalmat, hogy találkoz­zanak, ismerkedjenek a Kecskeméten megjelenő fo­lyóirat szerkesztőivel, mun­katársaival, a Forrás gond- jaival-örömeivel. A szívé­lyes hangú baráti találko­zón Varga Mihály főszer­kesztő köszöntötte a kedves vendégeket — többek kö­zött — dr. Ortutay Gyula akadémikust, a megye or­szággyűlési képviselőjét, Vadász Ferencet, a Népsza­badság szerkesztő bizottsá­gának tagját, Jókai Anna, Tornai József, Kiss Bene­dek, Győry Dezső, Vasvári István írókat. Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, a fővárosi lapok és a rádió munkatár­sait. A kétórás kötetlen be­szélgetésen sok ismert kép­zőművész is részt vett, ott láttuk a tudományos élet képviselőit is, Major Máté akadémikust. Szalay Ká­rolyt, az irodalomtudomá­nyok kandidátusát és má­sokat. Este nyolc órakor kezdő­dött a színházteremben, szép számú közönség előtt a Forrást bemutató irodal­mi műsor. Buda Ferenc, Fodor András, Goór Imre, Hatvani Dániel, Kiss Bene­dek költők verseikből ol­vastak fel. Tetszett Kunsza­bó Ferenc, Zám Tibor egy- egy elbeszélése is, a szer­zők, Raffai Sarolta novel­lája Sárosi Gábornak, a Katona József Színház mű­vészének előadásában. Dé- vay Camilla színművész ez­úttal is kiválóan tolmácsol­ta Buda Ferenc, Orosz Ist­ván, Goór Imre verseit. Varga Mihály és dr. Orosz László bevezetője, illetve összekötő szövege a megye irodalmi életének az itt élő alkotóknak jobb megisme­rését segítette. A közönség egy része — pedig már 10 óra felé járt az idő — a műsor után is a teremben maradt, hogy gratuláljon a szervezőknek, közreműködőknek. Tóth Gyula, a Művelő­désügyi Minisztérium osz­tályvezetője az egész estét a Bács-Kiskun megyeiekkel töltötte. „Színvonalas, szép műsor volt, a közönség for­ró lelkesedéssel figyelte a verseket, elbeszéléseket. Jó törekvés a vidéki kulturá­támpontokat adott a mun­katervek elkészítéséhez is. Több helyütt például tan­folyamok szervezését kez­deményezik, hogy szakké­pesítést szerezhessenek a segédmunkásként foglalkoz­tatott lányok és asszonyok, s így magasabb bért kap­hassanak. összegyűjtik a munkakörülmények javítá­sát szolgáló ötleteket, ame­lyeket konkrét javaslatok kíséretében tárnak a ve­zetőség elé. A szolgáltatá­sok és az áruellátás fej­lis centrumok erősítése, j lesztését, a hiányzó bölcső- Többször kellene ilyet szer- | dei, óvodai helyek létreho- vezni, nagyon örülünk a si- j zását pedig községi össze- kernek.” | fogással siettetik. H. F. zai A LUCNICA EGYÜTTES ELŐADÁSA Vasárnap délelőtt a bu­dapesti Nemzeti Színház­ban bemutatkozott az egy hétig hazánkban vendéges­kedő Lucnica szlovák népi együttes. Az államközi kul­turális egyezmény alapján hazánkba érkezett százhúsz tagú folklórcsoport Szlo­vákia legszebb dalait, tán­cait mutatta be az első előadás nézőközönségének. A nagysikerű előadás után Pozsonyból érkezett ven­dégeink vidékre látogatnak, s Mezőkövesden, Egerben illetve Salgótarjánban tar­tanak egy-egy előadást. KÖLTENEK AZ UGARTYÜKOK Hazatértek a homokbuc­kák jellegzetes madárlakói, az ugartyúkok. A magány­kedvelő madarak zömmel a buckás, háborítatlan kis­kunsági homokvidéken köl­tenek. Tojásaikat fészek­gödörbe rakják, s a kikelt ugarcsibék nyomban önálló életet élnek. Az ornitológu­sok megfigyelése szerint az egyre gyérülő madárállo­mány évenként változtatja költőhelyét. Tavaly az er­dőszegélyekben találtak költésre alkalmas helyet, az idén ismét a homokföl­deken telepedtek meg. TÁRlat Növekedett a kisiparosok szerepe a lakosság ellátásában Tegnap délelőtt a helyi csoportok titkárainak rész­vételével értekezletet tar­tott Kecskeméten a KIOSZ megyei szervezete. Szabó Ferenc a megyei szervezet titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy az el­múlt időszakban növeke­dett a kisipari szolgáltatá­sok szerepe a lakosság el­látásában. Egyre több ma­gániparos vállal ünnepi ügyeletet, valamint jótállást elvégzett munkájáért. Né­hány szakmától eltekintve — az ÁFÉSZ-ekkel kiala­kított kapcsolat nyomán — leg ötmillió lakosa van, de lehet, hogy hatmillió. Ez is csak tegnap estig érvé­nyes. Ma már a hatmillió­ért se vállalna felelősséget, minthogy napkelte óta senki nem tartott népszám­lálást. A zsúfoltságnak ter­mészetesen a háború az oka. A csatornától, a front- közeiből ide özönlött és özönlik ma is a nép. És tekintet nélkül a háborúra, minden kairói, még az is. aki csak reggel telepedett meg a fővárosban — enni kér, s fedelet szeretne a feje felett. Utunk szervezőit dicséri, hogy e rövid kairói tartóz­kodás alatt is két külön­leges élményben részesül­tünk. Meglátogattunk egy kopt templomot. Éppen tar­tott az istentisztelet, de úgy tűnik, létezik olyan egyházatya is, akit ez kü- lönösebben nem zavar. Jöttünkre — talán tiszte­letünkre — magára hagyta híveit és röviden vázolta előttünk a kopt-keresz­tény egyház történetét. A A muzulmán hit nem is- könyvének papirusztekercs- végén bemutatkozott, mint meri a más vallás iránti re írt eredeti példá- az egyháztörténet szerzője, türelmetlenséget. A csodá- nyát. Egy amerikai mú- Közölte, hogy könyve egy latos, arabeszkekkel díszí- zeum most szeretné meg- fontért kapható a kijárat- tett templomban idegen- vásárolni kétmillió dollá- nál,,, vezetőnk a templomszolga rért. Senki sem akadt kö­Utunk innen egy hétszáz volt. Tíz piaszterért árulta zülünk, aki ráígért volna... éves zsinagógához vezetett, a szentélyről készült fotót. K j Az Izraellel folytatott há- Többen vettünk. Mikor vá­Kairói részlet az A1 Azhar mecsettel Következik: Sziklába működik a zsidó egyház, ződött, bemutatta gszter vájt képregények. ború idején zavartalanul sárlókedvünkről meggyő­javult az anyagellátás. Továbbra is gond viszont a kisgépek, a termeléke­nyebb berendezések be­szerzése. A technikai szín­vonal emelése pedig az egyetlen mód a lakosság növekvő igényeinek kielé­gítésére. Ä szakmai to­vábbképzés területén már lényegesen kedvezőbb a helyzet. Tizenöt szakmában negyvenegy tanfolyamot rendeztek, nagy érdeklődés mellett. Háromszáz hallga­tója volt a kiemelt ágaza­tokban — lakáskarbantar- tás, vegytisztítás, autósze­relés és háztartásigép-javí- tás — tartott díjmentes konzultációnak. Tegnap este Kecskemé­ten a járási helyi csoport taggyűlésével megkezdőd­tek megyénkben a kisipa­rosok alapszervi vezetőség- és küldöttválasztásai. Júni­us 6-ig a huszonkét helyi csoportban adják le voksu- kat a vezetőségre és a me­gyei küldöttértekezlet részt­vevőire a kisiparosok. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése Hétfőn, az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és dr. Aj- tai Miklós a kormány el­nökhelyettese. Az Akadé­mia tagjain kívül nagy számmal vettek részt a megnyitáson politikai-tár­sadalmi és tudományos éle­tünk ismert személyiségei, az akadémiai kutató intéze­tek- vezetői, és munkatár­sai. Az elnökség beszámoló­ját Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke terjesztette elő. A beszámoló elsősor­ban azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyeket a tudománypolitikai irány­elvek és a X. pártkongresz- szus határozatainak elvi iránymutatásai jelöltek az Akadémia, mint az nrcz-g legfőbb tudományos ü-smiete számára. Kiemel­te. hosy a kongresszus ha- tírozata minden területen követelményként állította az áttérést a fejlődés inten­zív módjára, s épnél; érde­kében a tudomány és a technika vívmányainak szé­les körű alkalmazását a termelésben. Ebből követ­kezően az Akadémia fontos feladata, hogy számon tart­sa és értékelje a nemzet­közi műszaki és tudomá­nyos eredményeket, széle­sítse a felhasználásukhoz szükséges tudományos te­vékenységet és segítse elő alkalmazásukat. Jóformán minden téren vannak olyan komplex tudományos prob­lémák — állapította meg —, amelyekkel az Akadé­mia tudományos osztályai­nak és bizottságainak fog- lalkozniok kell. A beszámoló után, amely az Akadémia tudományos testületi tevékenységét fog­lalta össze, a múlt évben végrehajtott szervezeti re­formnak megfelelően az Akadémiánk történetében első ízben hangzott el a főtitkárnak, mint a szak- igazgatás fejének beszá­molója. Ezt a beszámolót a betegsége miatt akadályo­zott Erdei Ferenc akadé­mikus helyett Köpeczi Bé­la, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyette­se terjesztette elő. IDEGENVEZETŐ FŐPRÓBA Idegenvezető „főpróbát” tartott vasárnap Szekszár- don és Gemencen a Tolna megyei idegenforgalmi hi­vatal. Tizenöt tagú olasz újság­írócsoport látogatott Szek- szárdra, ahol felkeresték a gemenci vadrezervátumot, s megtekintették a vadá­szati világkiállítás előké­születeit. (A vadrezervátu­mot május 15-én nyitják meg a turistacsoportok előtt.) Egyúttal húsz. új szekszárdi idegenvezető is túravezetői „próbára”, ment velük. FELMÉRTÉK A FEHÉR FOLTOKAT A Népművelési Intézet több mint félszáz munka­társa az elmúlt másfél hó­nap alatt tapasztalatszer­ző körúton járt az ország különböző vidékein, hogy gyorsmérleget készítsen ar­ról: a művelődési házak mennyire tudják kielégíte­ni egy-egy város, község lakóinak kulturális szóra­kozási igényeit A művelődés fehér folt­jainak feltüntetése nyomán a jövőben már olyan ter­veket készíthetnek a mű­velődési házak, amelyek az eddiginél jobban alkal­mazkodnak a lakosság ér­deklődési köréhez, művelt­ségi színvonalához. VESZEDELMES MINI RAGADOZOK Rendkívül gazdag szállít­mány érkezett a napokban a fővárosi állatkert rovar­házába. A nyüzsgő együt­tesben madárpókok — köztük az izgatásra mérges folyadékot lövellő úgyne­vezett „bombázó pókok”—, afrikai skorpiók vannak, továbbá óriás afrikai szko- lopendra, vándorsáska és dél-afrikai bibircses sáska is. A „népes” társasággal együtt érkeztek csótányok, ázsiai nagy selyemszövő­lepkék és afrikai bagoly­lepkék is. SIKERES FESZTIVÁL Vasárnap Salgótarjában befejeződött az V. országos amatőr könnyűzenei feszti­vál. A fesztivál zsűrije a részt vevő együttesek közül tizennégynek, a szólisták közül hétnek nyújtotta át a szombat esti gálaestet követő fesztiválbálon a ver­seny aranydiplomáját. So­kan kaptak ezüst- és bronz­diplomát és egyéb jutal­makat. A legjobb zeneka­rok és szólisták a Salgótar­jáni József Attila Művelő­dési Központban adott dísz- hangversennyel búcsúztak egymástól, és lelkes salgó­tarjáni közönségüktől. ELVESZETTNEK HITT ZENEMŰVEK Bár a Magyar Rádió gyermekkórusa már meg­tartotta szokásos évzáró hangversenyét, mégsem ért véget számukra a munka. Most készültek el a kö­vetkező hetekre a vendég­játéktervek, s ugyanakkor még számos rádiós felvétel is hátra van. A nyári prog­ram az évszak jellegéhez igazodva oldottabb, színe­sebb lesz. Érdekes rádiós premierre is sor kerül a kórus köz­reműködésével a Musica Rinata sorozatban. A kö­zelmúltban Sopronban buk­kantak rá a 18. századi osztrák származású zene­szerző. Rauch eddig elve­szettnek hitt madrigáljaira, s most ezek közül néhá­nyat műsorára tűz az együttes.

Next

/
Thumbnails
Contents