Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
1971. májas 27. csütörtök S. oldal A nácizmus magyarorszá kártalanílisáril zitteinek A Magyar Közlöny legutóbbi számában rendelet jelent meg a nácizmus magyarországi üldözöttéinek kártalanításával kapcsolatban. A kártalanításra az NSZK pénzügyminisztériumával kötött megállapodásról és a kártalanítás lebonyolításáról nyilatkozott az MTI munkatársának Gáti Ödön, a nácizmus magyar- országi üldözöttéi országos érdekvédelmi szervezetének (NÜB) elnöke. — Szervezetünk 1957 óta több alkalommal felszólította a nácizmus volt magyarországi üldözöttéit kárigényük bejelentésére. Az első ilyen felhívás 1957 augusztusában történt egy általános jellegű kárigény bejelentésére, amit az OTP- fiókokban árusított kérdőíven kellett megtenni. 1965 szeptemberében tettünk közzé újabb felhívást. Ebben közöltük, hogy lehetőség nyílik a kárigények pótlólagos bejelentésére azok számára, akik a második világháború idején az országon kívül teljesítettek munkaszolgálatot, továbbá, akiket az auschwitzi, a mauthauseni koncentrációs táborba deportáltak. Ez Utóbbi jelentkezési lehetőség 1966 májusáig tartott. A hozzánk érkezett igény- bejelentéseket továbbítottuk és képviseltük az NSZK hatóságai előtt. Az 1971. január 22-én megkötött globális megállapodás is az említett igénybejelentések alapján történt. Azokat, akik a fent megjelölt időpontokban nem tettek bejelentést, nem állt módunkban képviselni az NSZK kártalanítási hatóságai előtt, s így a januári megállapodás rájuk nem vonatkozik. — Az NSZK pénzügyminisztériumával létrejött, százmillió márkáról szóló megállapodás kizárólag az üldöztetés idején a nácik által elvett értéktárgyakra vonatkozik és nem érinti más nyugatnémet kártalanítási törvények alapján — például a szabadságkorlátozás, egészségromlás, üldöztetés, vagy eltartók elvesztése miatt — érvényesíthető kártalanítási igényeket. — A megállapodás értelmében a 100 millió nyugatnémet márkáról az, NSZK pénzügyminisztériuma 3 milliót visszatart azok számára. akik kárigényüket ugyan szervezetünk útján hejelentették, azonban állandó lakhelyük 1P71. január 1-én Magyarországon kívül volt. Az NSZK pénzügyminisztériuma a kártalanítási összeget három egyenlő részletben utalja át: 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben. Szervezetünk elnöksége ezért úgy döntött, hogy először azoknak a saját jogukon igénylő, élő személyeknek a kártalanítását rendezi, akiket valamelyik német koncentrációs táborba, vagy munkaszolgálatosként külföldre hurcoltak. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítunk az idős, súlyosan beteg emberek igényeinek kielégítésére. — A kártalanítással kapcsolatban a jogi képviseletet, tanácsadást stb. kizárólag szervezetünk látja el. Ezzel az a célunk, hogy az érdekelteket mindennemű költségtől mentesítsük. Vitás ügyekben csak személyeden, vagy a szervezet mellett létesített tanácsadó iroda (Budapest, V., Báthory u. 22.) útján lehet eljárni. Az iroda július 15-től működik, s munkadíjat közreműködéséért nem számít fel. — Kártalanításban részesülnek azok a volt üldözött magyar állampolgárok, vagy örököseik, akiktől a hitleri megszállás idején a német biztonsági szervek és segítőik értékeiket, személyes használati tárgyaikat: 1. akár deportálás, külföldi munkaszolgálat, illetve letartóztatás során; 2. vagy ingóságaikat a lakóhelyükön elvették; feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos igényt a közzétett határidőn belül Magyarországon bejelentették és az igényjogosult 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Az esetben, ha a bejelentést követően a bejelentő meghalt, örököse tekintendő igényjogosultnak, feltéve, hogy az örökös 1971. január 1-én Magyarországon lakott. — Ma már a ténylegesen elszenvedett kár értéke pontosan nem állapítható meg. Így — figyelembe véve a szociális és humánus szempontokat — a rendezés nem a bejelentők által feltüntetett értékek alapján történik meg, hanem átalány- összeget fogunk fizetni. — Előzetes számításaink szerint az 1. kategóriába tartozó igények esetén a ! kártalanítási összeg körülbelül 12 000 Ft. Akik nem saját jogon, hanem elhalt hozzátartozóik után kapják a kártalanítási összeget, azoknak az 1. kategóriába soroltak részére megállapított összeg mintegy 50 százalékát fizetjük. A 2. kategóriába tartozó igények esetében a kártalanítási összeg mintegy 3000—4000 forint lesz. — Az igénybejelentések feldolgozása már folyamatban van, és ha annak során bármilyen kiegészítő adatra, vagy okmányra szükségünk lenne, az érdekelteket hivatalból megkeressük. A feldolgozás befejezése, illetőleg az átutalt összegek megérkezése után az igény- jogosultak folyamatosan kapnak értesítést arról, hogy hol és mikor vehetik fel a részükre megállapított ösz- szeget. — Ezúton is kérjük az igénybejelentőket, hogy a zavartalan feldolgozás érdekében legyenek türelemmel. Csak abban az esetben kérünk külön értesítést, ha a kárigény bejelentése óta lakcímváltozás történt. — Egyidejűleg szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a kárigényekre vonatkozó nyilvántartás hiánytalan, naprakész állapotban van, ami biztosíték arra, hogy minden jogosult megkapja az őt megillető kártalanítási összeget. (MTI) az erdészetien s a papíriparitól Bács-Kiskun megye összterületének 12.6 százalékán — 110 ezer 443 hektáron — van erdő. A negyedik ötéves terv végére további 10 ezer 300 hektáron alakítanak ki lomberdő- és cellu- lóznyár-ültetvényeket. Az erdőtelepítés egyik feltétele, hogy megfelelő számú szakember álljon a nagyüzemek rendelkezésére. Megyénk szempontjából sem közömbös tehát, hogyan alakul az erdész szakemberek képzése. Az MTESZ Erdészeti Egyesületének meghívására dr. Gaál János, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora ismertette az intézmény munkáját, törekvéseit. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kecskeméti központjában szerdán délelőtt megtartott előadásában foglalkozott a termelő gazdaságok és az iskola élő kapcsolatának előnyeivel. Elmondta, hogy az egyetem nem elégszik meg az oktatási reform bevezetésével, továbbra is fejleszteni, korszerűsíteni kívánja a képzést. így biztosítani tudják, hogy az egyetemen végzett szakemberek a gyakorlatban is megállják helyüket. A több mint 160 éves egyetem — amely az országban egyedül végzi az erdő- és faipari mérnökök képzését — évente ötven okleveles szakembert ad az országnak. Ez a létszám a tapasztalatok szerint kevés, az elmúlt évben ennek hétszeresére jelentették be igényüket a különböző intézmények és gazdaságok. Az intézmény által elkészített 30 éves tudományos prognózisban figyelembe vették a jelenlegi szukember-ellátottságot. valamint a fagazdálkodás várható alakulását. A század végére Magyarország gömbfa- szükséglete 11 millió köbméter lesz, ennek fedezésére 10 millió köbméter fát kell kitermelni. A fának több mint 50 százalékát a papíripar használja fel. Mivel a papíripari mérnökök képzése hazánkban még megoldatlan, szükségessé válik egy ezzel foglalkozó tanszék létesítése. Megítélésük szerint a fagazdálkodás csak abban az esetben lesz eredményes, ha sikerül kialakítani a szakemberláncot. Ez annyit jelent, hogy üzemmérnököket is kell képezniük a tervező, szervező okleveles mérnökök mellett. Az előadást követően dr. Tompa Károly egyetemi docens diavetítéses előadással mutatta be az NSZK-ban, Svájcban és Franciaországban látott erdészeti nemesítés! kísérleteket. D. É. Rendeletek az építésügyi bérintézkedésekről — Fejlesztik a munkaügyi szabályzókat Az építő- és építőanyagipari ágazat munkaügyi szabályozóinak fejlesztéseként három rendelet jelent meg a Magyar Közlöny iegutóbbi számában. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter más érdekelt miniszterekkel, s az országos hatáskörű szervezetekkel egyetértésben rendeletet adott ki az építőipari dolgozók idénypótlékának alapbéresítéséről, a téli munkaszünetről és annak díjazásáról, valamint az építőipari dolgozók kü- lönélési pótlékáról. Az új rendelkezés kimondja, hogy az időjárás miatti munkaidő-kiesés díjazását is magában foglaló 15 százalékos idénypótlékot 1971. július 1-i hatállyal alapbéresíteni kell. Ez az intézkedés nemcsak az állami építőiparra, hanem minden olyan területre, vállalatra és egyéb szervezetre vonatkozik, ahol eddig jogszabályok alapján idénypótlékot fizettek. így az építőmunkások teljesítménybérének az összes kereseten belüli aránya a korábbi 77-ről 85 százalékra emelkedik. Az egységesen 15 százalékkal növekvő alapórabérek és személyi órabérek tehát jobban kifejezésre juttatják az építőipari munka tényleges körülményeit, javítják a szakképzettségnek megfelelő alapbérarányokat, s ugyanakkor a teljesítmények fokozására, hatékonyabb munkára ösztönöznek. Az új intézkedés szerint sem átlagosan, sem személy szerint kereset- csökkenés nem következhet be. mert nemcsak a teljesítménybéreket, hanem minden korábban pótlékra jogosult és az intézkedés végrehajtásakor a vállalat állományában levő munkás személyi órabérét egységesen 15 százalékkal kell felemelni. Az idénypótlék alapbéresítéséről az új tarifarendszernek megfelelő besorolással egy időben, írásban értesítik a dolgozókat. A téli munkaszünetről és annak díjazásáról szóló új rendelet is fontos prob lémákat old meg. Az új intézkedés szerint a vállalatok kötelesek fagyszüne- ti díjat fizetni. A szakképzettségi fokozattól függően a téli munkaszünet idején a szakmunkásoknak hat. a betanított munkásoknak öt és a segédmunkásoknak négy forint fagyszüneti díjat kell fizetni az érvényes munkaidőbeosztás szerinti munkaórákírócsoport alakult Kecskeméten Tegnap Kecskeméten megalakult a Magyar írók Szövetségének Duna—Tisza közá csoportja. A Forrás szerkesztőségében tartott alakuló ülésen megjelent Dobozi Imre, a Magyar írók Országos Szövetségének- főtitkára, Fábián Zoltán, a szövetség titkára, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Dudás Benjamin, a megyei pártbizottság osztályvezetője és az írószövetség dél-dunántúli csoportjának képviseletében a Jelenkor irodalmi folyóirat három szerkesztője. Először Varga Mihály, a Forrás főszerkesztője méltatta az esemény jelentőségét, miajd Dobozi Imre főtitkár szólt az itteni írók szerepéről az ország és a Homokhátság szellemi életében. A megalakult írócsoport titkára Hatvani Dániel költő. Tagjai: Kunszabó Ferenc író, Zám Tibor író, Buda Ferenc költő, és Raf- íai Sarolta írónő. ra. A vállalatok a részesedési alapból még kiegészíthetik ezeket a fagyszüneti díjakat. A kiegészítés feltételeit és módját a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ebben előírhatja azt is a vállalat, hogy a dolgozó a téli munkaszünetet követően is köteles egy meghatározott ideig a vállalatnál maradni, s ha ennek nem tesz eleget, akkor a fagyszüneti díjkiegészítést vagy annak egy részét vissza kell fizetnie. Az építőipari ágazatban december 15. és március 15. között, a tégla- és cserépipari vállalatok munkásállományú dolgozóinak esetében pedig november 1. és március 15-e között lehet fagyszünetet tartani. A rendelet mellékletében ismertetett értesítő lappal küldhető el a dolgozó a fagyszünetre, amelynek idején ez az értesítés — munkakönyv nélkül is — ideig-- lenes munkavállalásra jogosít. Ez a rendelet július 1-én lép hatályba, de nem érinti a költségvetési üzemek által téli munkaszünetre küldött dolgozók részére fizethető díjazást. Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról megjelent rendelet növeli a vállalatok hatáskörét a differenciált pótlék megállapításában és segíti a munkaerő-gazdálkodást. Különélési pótlék annak a dolgozónak jár, aki a menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással naponta nem tud bejárni munkahelyére, vagy bejárás esetén naponta legalább 14 órát kénytelen távol tölteni állandó lakhelyétől. Az új intézkedés szerint április 1-ig visszamenőleges hatállyal állami építőipari vállalatoknál a különélési pótlék napi összege családfenntartó részére 15—20, nem családfenntartónál 10—15 forint. A rendeletben meghatározott egyéb építőipari szerveknél a családfenntartók egységesen 6 forintot, s ha üzemi étkeztetésre nincs lehetőségük, 10 forintot kapnak. A rendelet új intézkedése, hogy pótlékcsökkentéssel sújtja a munkafegyelem ellen vétőket és a „vándormadarakat”. Eszerint egy évig csak az alsó határ szerinti pótlékra jogosult az, aki gyakran változtatott munkahelyet vagy előző munkaviszonyát jogszabály- ellenesen szüntette meg. Igazolatlan mulasztás esetén pedig minden igazolatlan napért hatnapi különélési pótlékot kell megvonni. A pótlék elszámolásának egyszerűsítése érdekében — gyakori átirányítás, folytonos vagy idénymunka esetében — a kollektív szerződés havonta fizetendő pótlékátalány alkalmazását írhatja elő. Az építésügyi ágazat munka- és bérügyi szabályozóinak fejlesztésére rövidesen újabb rendelkezések jelennek meg az ipari nagyberuházások kivitelezésének ösztönzéséről, az új tarifarendszernek megfelelő személyi besorolásokról és a teljesítménybérezésről, s más munkaügyi intézkedésekről. Ezek a korábban kiadott bérszabályozási rendelettel együtt az építő- és építőanyagipari dolgozókat hatékonyabb munkára, az építési kapacitás növelésére ösztönzik, s ezen keresztül lehetővé teszik, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjen személyi jövedelmük is. (MTI) A békehónap alkalmából ifjúsági nagygyűlés Szabadszálláson „Fel, fel ti rabjai a föld. nek ...” Az Internacionálé szövegének első mondata talán mottója is lehetett volna az amerikai agresz- szió ellen tiltakozó közel négyszáz fiatal találkozójának, amelyet a békehónap alkalmából tegnap délután a szabadszállási filmszínházban rendeztek. A vietnami himnusz elhangzása után Komáromi Attila, a KISZ megyi bizottságának titkára köszöntötte a szolidaritási ifjúsági nagygyűlés résztvevőit, közöttük négy vietnami vendéget. A megnyitó után Barijai Attila, a KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának titkára ismertette a járásbeli KISZ-esek szolidaritási akcióit: a Vádoljuk az imperializmust mozgalmat, a Kerékpárt Vietnamnak, a tranzisztoros rádió és ta. karóküldeményeket. A KISZ-esek nemzeti színű zászlót, jelvényeket és képeket ajándékoztak a vietnami vendégeknek, majd megnézték a Vietnam amerikai szemmel című filmet. A nagygyűlés alkalmából a filmszínház előcsarnokában megnyitották a Vádoljuk az imperializmust című dokumentum- ki állítást T. L. Megkezdődött az 5. haematológiai kongresszus Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megnyitották az Akadémia és a Magyiar Haematológiai Társaság által rendezett 5. haematoló- giad kongresszust. A nagyszámú magyar résztvevő- kön kívül a haematológia, vagyis a vér tudományának sok nemzetközileg elismert külföldi kiválósága is jelen van a háromnapos tanácskozáson, amelyen a vérrel kapcsolatos tudományos kutatások legkülönbözőbb ágainak problémáit, többek között a leukémia, a véralvadás, az immunológiai és szervátültetési kérdések, a vérsejtképzés és a sugárártalmak, valamint a transzfúzió problémait vitatják meg. ^ ;
